Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-23 / 164. szám
2 CLTFNIAK 1 0 4 0 I ii II um 2 3. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMANI V: Csakv grof n agyar kűiiigyi.i nis/.ter beszámolót mondott a inagyui tor- \ “i.v ho.'a - kft ha/utuik külügyi lm" t-sáu,ui f'ött a müncheni tanácskozások crouinenye* röl. A beszámolóból a kővetkezők» t lehet megállapítani: l. V tengely hatalmak a In-ke t« nntarfasát kívánják Közéj« es Delive.ot- Europáhan es azt a tanácsot :ultá.k Magyar- i re zugnak, hogy ne tegyen semmi olyat, ami e. t a hekel megzavarhatja. -1. Magyarország nem fog semmi olyat tenni, mely a közép- európai békét megzava rha'ja, mintán a Müncheni tárgyalások után meg van győződ* M arról, hogy a jövő hekekoní ’reneián ior*. e- it\i-s igényeit ki fogják elégíteni. 3. Magyar- ország úgy latja, hogy a bek*’ es nyugalom fi nntarthuto Európának ezen a táján azzal a feltétellel, ha igazságos, tartós e gyümölcsöző béke alapját teremtik meg. 4. Abban av esetben, ha valaki keresztezné békés szándékát ■ aurit nem tart valószínűnek — Ma- gvarorszug szembe tud nézni ezzel. Ma- gy arország úgy gondolja, hogy Közép-l'lurópa ö-»zés államai egyformán érdekelve vannak a jószomszédi kapcsolatok megterem lesében és megőrzésében és reméli, hogy észszerű megegyezéssel bizalomra méltó szomszédokat -/.erez a mai indulatos ellenfelek hely ebe. — Ezekre a megállapításokra Románia részéről nem nehéz tiszta, sima és l.aíandiucnle* választ adni: 1. Románia, legalább i- anuyi- r i. mint Magyarország, azt kívánja, hogy a Duuav ölgvben és Balkánon a béke ne legyem veszélyeztetve és zavarva. A fájdalmas áldozathozatalt éppen azéjt kényszerűit elfogadni. hogy ne veszélyeztesse a békét Európának ezen a táján. Ez többet bizonyít, urmt azok a nyilatkozatok, melyek — bármennyire hangoztatják hivatalos jellegüket — semmiben sem kötik Magyarországot. Románia egyébként nemcsak reméli, de meg van győződve arról, hogy a tengelyhatalmak megértették és méltányolják az áldozatokat, melyeket azért hozott, hogy a békét ne veszélyeztesse itt, ahol a béke, más ira.vy- b:n folytatott tevékenységűket szolgálja. 2. Remania nem ellenzi Magyarország óhaját, hogy törvényes igényeit egy igazságos, tartós, gyümölcsöző béke alapjain megvalósulni lissa, azzal a feltétellel, hogy Magyarországnak ezen igényei ne érintsék Romániának törvényes, történelmi, elévülhetetlen, bizonyított jogait, hogy megtartsa, ami hozzá tartozik, mert ez: román. 3 Ami Romániát illeti, M pgyarország bármely pillanatban megtalálhatja egy észszerű megegyezés alapjait, mely a két ország közölt jószomszédi viszonyt teremtene azzal a feltételi?!, hoiv a mai indulatos ellenfélből MagyarorB'ég oiyan jóhiszemű szomszéddá vál’k. m’ut Románia volt. 4. Hogy ezt elérhessük, Magyar- ország meg kell értse és minden kalandtól menten el kell határozza, hogy beszünteti a Románia elleni igazságtalan és izgató sajtó és rádió támadásokat és megkeresi az észszerű megegyezés alapjait, melyről Csáky gróf beszélt. így igazságos, tartós és gyümölcsöző béke lehet közöttünk. „CURENTUL“: A tekintély fogalma a felelősséget is magában foglalja. A formát tekintve a felelősséget mindig hangoztattak, de máig senki nem felelt tettéért. így törtérhetett, mig nem ért ilyen nagy csapás, mely román önérzetünk mélyéig hatolt, hogy a felelősség mértékét vizsgáljuk és megállapítsuk, kik viselik a felelősséget és kiknek kell bűnhődni. A junius 27-i tragikus e.e- menyben régi bűnök foglalnak helyet az uj bűnök szomszédságában: belpolitikai éa külpolitikai tévedések, lehetetlenségek. íossz- hiszemüségek és szervezés hiánya. És a teve- dcsek is eltérnek egymástól: politikai, közigazgatási, katonai természetűek. Valameny- nyit büntetni kell, minden tehetetlenséget, becstelenséget, a rosszhiszeműségnek minden megnyilvánulását. És a büntetés mentői súlyosabb legyen, nemcsak a nemzet leiki fel- fvissitóse végett, de azért is, hogy minden vezető helyet betöltő személy féljen. lg, n kényelmes dolog volt Excellenciás L'rn'«k le rni ebben az országban. A politikai klubok kiválasztottál sokszor tettek nevetségessé bennünket. A tehetségtelenség, önkényesség és visszaélés úgyszólván előnyt jelentett. így magyarázható, hogyan gyűlhetett össze any- nv>. tévedés és bűn, mely junius 27-éa került felszínre. Ha a feledést a végtelenségig folytatnánk, pusztulásba vinnénk a román aila- mct. Fenntről le és lenntről fel hadd érvényesüljön a felelősségre vonás gondolata és ébressze fel a kötelességérzetet. Egy hadsereg nemcsak tábornokának tehetségét, de sx.goru fegyelem nyomán jelentkező áldozat- készséget is jelent a katonák lelkében, épp igy nem elég, ha jó kormánya van az országnak. A kormány, természetesen hangadó szerepet tőit be és az is szükséges hogy utánzókra találjon, egységes szellem keringjen az állami gépezetben. A különleges szolgálatot, buzgalmat, bátorságot, a közjavak h?;ékony védelmét jutalmazni kell. Az orszáa; nagy átalakulást vár, mely eltér a kegyelmezcsek rendszerétől. A nyugalom és tsend n ;m jelenti, hogy a nemzet valamit is felejtett. Semmit nem felejtett. A nemzet hallgat és várja, hogy a leszámolást megejtse. Helyes HITLER és MUSSOLINI Távirat váltása liElll.li\, július 22. (Ixtulor.) Mussolini túl iratot intézett Hitler hunéi Húrhoz nrnelyhen leijelenti, hogy n \ ezernek' a nemet birodalmi gyűlésen elhangzóit beszélte utat nyert az olasz in p szivéhez. Megköszön lén az Olaszországhoz intézett jókívánságokat, a Dure ismétli a kei nemzetnek azt az akaratéit, hogy végig együtt halad janiik. Hitler megköszönte a Duce. bánit i szarait és megállapi tol la, hogy a hét egyi stílt borút:,úgban élő nép hwúbb folytatja szabadságáért vívott harcát Áss goi repülőtereket, kikötőket és badíanyagüzemeket bombáztak a német repülőgépek Sikertelen angol támadásokat jelent a német főhadiszállás BERLIN, július 22. (Rador.) A német fő- hadiszallás jelenti: Julius 20-án és a juiius 20-áró] 21-ikére virradó éjjel német repülőgépek délangliai repülőtereket, kikötőket és New-Husiiéban liadi- ituyagiizemeket bombáztak. Több tűzvészt és robbanást vettek észre. Í gy hujouieue* tét szintén megtámadlak ts komolyan megrongáltak egy cirkálóin jót, va amint két torpedóromholót. Repülőgépeink nyolc ellenséges gépet Iötick, le továbbá egy kilencediket Rotterdam közelében. Az éjszaka angol repülőgép -k támadtak Észak- és Nyugat-Németor zagbar, valamint Hollandiában, de csuk jelentéktelen károkat okoztak. Egy északnémetországi városkában két polgári személyt megöltek. Kilenc angol repülőgépet lelőttünk, közülük hetet légoltalmi tüzérségünk, kettőt .adái-z- repülőgépi ink semmisítettek meg. Az ellenség megki-e: elte bombáéin \Y ilhelm-liafent, a/enban u légoltalmi tüzérség erős tevékenysége miatt kénytelen volt célpontjai oú rexe nélkül visszatérni. Négy repülőgépet lelőttünk. A tegnapi nap folyamán az ellenség összesen 22 repü'őgépet vesztett. Öt német repülőgép hiányzik. LONDON, juiius 22. (Rador.) A légügyi mini /tórium jelenti, hogy az elmúlt íjjel az ellenség Walles egyes részeit bombáz.a. A légoltalmi tüzérség válaszolt a támadásra. Anglia északnyugati és délnyugati részén a légitámadások károkat okoztak és ncháiy emberáldozatot követeltek. Anglia többi részéről csak kisebb károkat és kevés számú halottat jelentenek. A Maginot-vonal egyik elfoglult páncélmüve Miigen rendeihezésehet tartalmazna!! a nainberdi (derengek? Az Universul cikksorozata a nürnbergi törvények intézkedéseiről II. KÖZLEMÉNY. Az „Universul“ c. lap Alexandru Rous bukaresti közigazgatási táblaelnök és Aurél Pacurariu táblabiró tanulmányát közli a nürnbergi törvények rendelkezéseire és a németországi zsidók helyzetére vonatkozóan. A tanulmány első fejezete — amint közöltük — az árja és a zsidó faj elválasztására és a különböző kategóriákba oăztott zsidók házasságkölási rendszabályaira vonatkozik, melyeknek célja az, hogy a vegyes vérségü zsidók szaporodását teljesen megakadályozza. Ugyanakkor a nürnbergi törvények a nagyszülők helyzetének szigorú ellenőrzésével azt is leszögezték, hogy kik tekinthetők árjáknak. Az intézkedésnek az volt a célja, hogy a zsidóknak a köz- és magántevékenység lenne, ha addig a felelősségrevonást elintéznék. A bűnösök is jobban járnak. „PORUNCA VREMII“: Sabin Mantila, az áüami statisztikai hivatal igazgatója az 1939 májusában kelt 54.755. számú igazságügyminiszteri határozattal nyerte el állampolgárságát. Senki nem tagadja, hogy a bánsági Fab- riciu Manuila gör. keleti esperes fia, ne különös, hogy csak mult évben szerzett állampolgárságot. Hogyan volt mégis köztüztvise- lő és hogyan állhatott a legfontosabb állami hivatal élén évek hosszú sora óta? Lehetséges, hogy némelyek kérdésünkre Műtő esetével válaszolnak, ki többizben volt miniszter és csak pályafutása végén érdeklődtek állampolgársága után. Nem szólva a zsidó területéről való eltávolítását megvalósítsa minden olyan esetben, amikor jeleni ét tik veszélyesnek és nem kívánatosnak mondható. A német kormány becsületbeli kérdést csinált abból, hogy a választók egyhangú állásfoglalásával jóváhagyott programot végrehajtsa. Ennek fontos és időszerű következményei ma már tisztán láthatók. A NÜRNBERGI TÖRVÉNYEK ALKALMAZÁSA A tanulmány most következő fejezete a nürnbergi törvények alkalmazását ismerteti, minek következtében az összes „teljesen“ zsidó (három, vagy négy zsidó nagyszülőtől származott zsidó) körjegyzőket és közhivatalnokokat elbocsátották. Közkórházi orvosok, munkásbiztosiió alXcni volt miniszterről. Manuila központi statisztikai igazgató esete azonban súlyosabb. Az 1930 évi népszámlálási statisztika ugyanis csak 768.000 zsidót mutatott ki az ország- ben, holott rámutattunk arra, hogy az 1910. évi osztrák, magyar, orosz ós román népszámlálások adatai szerint sokkal több: 973 ezer zsidó volt ezen a területen. Ez a szám a Brusilov-offenziva nyomán Galiciaból, továbbá « Lengyelországból menekült zsidók számával ötszázezerrel szaporodott. Ebhez még a születési szaporulat is hozzá sz ímitan- dó, igy 1930-ban közel kétmillió zsidó kellett legyen az országban. Manuila át kell adja helyét, hogy a jövő összeszámiáláskor a zsidók száma pontosan megállapítható legyen. kuliuii/ottuk, tanárok tőzsdei vaiu'/tott bírák, esküdtek, vagyoiiíelhzáinolok, ügygondnokok, tttb. eszerint nem lehetnek zsidók. Valamennyi köztisztviselőnek bizonyítania kellett, hogy négy nagys/iíl íj ; úrju volt. KÖZOK I AT AS A nürnbergi törvények a zsidók és .írják egymástól valé> teljes elszigetelésére törekedtek. A tanulók részéről elfogadták ha bizonyították, hogy három nagyszülőjük árja volt. Legalább 20 zsidó tanuló részére külön osztályt létesítettek az elemi iskolákban, tekintettel arra, hogy az elemi oktatás kötelező Németországi an. A zsidó tanulók azonban nem vehetnek részt az iskolán kiviili kirándulásokban ünnepségeken, stb. A középiskolákba, felső, vagy szakiskolákba való felvétel a/ 1933 április 2ő-iki törvény értelmében csupán J f> százalékban van megengedve. A világháború froittharcosainak gyermekeire nem vonatkozik a megszorítás. A zsidó felekezeti iskolák tanulóinak számát a felügyeleti hatóság állapítja meg. A „vegyes“ vérségü zsidók (egy, vagy két nagyszülő zsidó őssel) az árják iskoláit látogatják, korlátozás nélkül, bármily fokon beiratkozhatnak és résztvehetnek az iskolán kiviili diákéletben. A tanárszemélyzel kizárólag keresztény árjákból áll (négy nagyszülő), „vegyes * vérségüek nem taníthatják a német ifjú ságot. A zsidó felekezeti iskolákban zsidók tanítanak, ha erre miniszteri engedélyt kaptak és a zsidó tauilóképezde elvégzése utáö a közoktatásügyi minisztérium által kinevezett bizottság előtt levizsgáztak. 1937 óta zsidó nem szerezhet német egyetemen doktorátust. 1938 november 7. után, midőn a párisi német nagykövetség titkárát: Rath bárót meggyilkolták, a német kormány az intézkedések egész sorát tette meg, melyek a zsidók szerepét még kisebb körre szőri- tották. így a zsidó elemi iskolai tanulókat egészen kiszorították a német iskolákból ott, továbbá kitiltották őket az egyetemek és főiskolák tantermeiből és 1938 december óta zsidó tanárok az egyetemi könyvtárakat és egyéb intézményeket- nem látogathatják. SAJTÓ ÉS ÚJSÁGÍRÁS A német sajtókamara 193Ö április hóimban összes nem árja tagjait kizár.’.i Miután minden újságírói tevékenység kamarai tagsághoz van kötve, zsidók nem dolgozhatnak lapoknál. A kiadóktól megkívánják, hogy árja őseit 1800-ig visszamenőleg igazolja. Hatékonyabb ellenőrzés céljából kimondották, hogy részvénytársaságok, betéti társaságok, szövetkezetek és alapítványok, lapot ki nem adhatnak. (Folytatjuk). LEÜTÖTTE EGY RÉSZEG EMBER. Maresvúsárbelyről jelentik: Nem mindennapi éjszakai, utcai támadás áldozata lett az elmúlt este Nagy Károly marosvásárhelyi lakes. Nagy Károlv a késő esti órákban hazafelé I tartott. Amint az egyik sötét mellékutca előtt elhaladt. hirtelen lábdubogást hallott háta mögött. Hátra akart fordulni de c bb*-u a pillanatban fején erős ütés érte Nagy Károly eszméletét vesztve összeesett. A támadó elmenekült. Az áldozat hosszabb időn át feküdt cszméktlenü* 1 a gyalogjárón, végül is éjszakai járókelők találtak rá. Az esetről je- jelentést teltek a rendőrségnek is, amely erélyes nyomozást vezetett be az ügyben. Hamarosan megállapították hogy az utcai támadást egy részeg helyi vasutas követte el, aki különben nem is ismerte azelőtt Nagy Károlyt. A garázda részeg embert kihallgatták a rendőrségen és jegyzőkönyvei vettek fel az esetről. VÉRFS CSALÁDI HÁBORÚSÁG A GYERMEKEK VESZEKEDÉSE MIATT. Ma- rosvásárhelyrő! jelentik* Csejd, marosmegvei községben az timult nap véres verekedés, volt, amelynek csendőrségi beavatkozás vetett véget. A verekedés szereplőt Magyarjsi Dénes, Kis Bálint, továbbá Magyarosi Béla. Árpád és Dezső községbeli lakosok voltak, akik vaiamcmivien rokonok. A verekedésre a7 adott okot, begy a rokonok gyermekei összevesztek egymással. A szülők gyermekeik pártjára állottal, amiből parázs veszekedés lett. Ennek hevében Magyarosi Dénes és Kis Bálint bicskával támadtak rokonaikra és1 mindhárom Magyarosi testvért súlyosan megsebesítették. A szomszédok értesítették a történtekről a csendőrséget, amely a helyszínre érkezve, valamennyinket elővezette a csendőrersön, ahol a haragosok kibékültek A csendőrség a történtekről jelentést tett az ügyészségnek.
