Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-21 / 163. szám

0 1940 Julius 2t. ELLENZÉK 7 RÉGI KOLOZSVÁRI EMLÉKEK KOLOZSVÁR LEGRÉGIBB ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEIRŐL BESZÉL KELEMEN LAJOS, A KIVÁLÓ TÖRTÉNELEMTUDÓS V nagy emléke ékesíti és teszi érdekessé e rö­vid sétát, mely régi századokba visz. A belváros utcáin, melyeken ma tarka ki­rakatok sora szegély & egy-egy rikító cégér vág a képbe, mint az ember meggyorsult életének siettető felkiáltójele, az évszázadok alatt végbement sok változás alatt is meg­találjuk a város sok többszázéves kövét. Rövid sétánkban hadd kutassuk őket: a többszáz esztendő előtti kőarc bennünket is megért vonásait. amelyeknek gőgös zárkó­zottságát megoldja kérésünkre a tudós ve­zető, Kelemen Lajos, tanulságos beszéde. Rövid történelmi bevezető A kiváló történelem tudós sétautunk kez­detén igy tanít: —A mai belváros egyrésze helyén közel kétezer évvel ezelőtt a régi Napoca római város feküdt. Ez a rómaiak kivonulása után (Kr. u. 273.) elpusztult s a népvándorlás kü­lönböző népei közül a magyarok, akik állan­dóan megtelepedtek itt, a talált romokat felhasználták. K olozsvár legrégibb részén, aiz Óvárban a régi római vár romfalaira épült tel az első királyi vár, mely egészen a római Castrum (vár) négyszögü alakját tartotta meg. Ezt azonban ismét elpusztította az 1241—42. évi nagy mongol-tatárjárás. — A puszta várat és várbirtokot 1270 tá­ján Monoszlai Péter erdélyi püspök kapta rendfenntartó és szervező érdemeiért a püs­pökség birtokának királyadományul. A hatal­mas birtok Kolozsvártól a mai Belesig vagy Jósikafaiváig terjedt, mintegy 40—50.000 holdnvi területtel. Ebbe ékelődött be közbe a Szent Benedek rend kolozsmonostori ura­dalma. A püspök az elpusztult falukat újra­építette s ő és utódai idegen, főleg német telepeseket hoztak ide, akik a szász jogot használták s a magyarok ezért fajra való te­kintet nélkül szászoknak nevezték őket. Ko­lozsvár és tőle nyugatra néhány falu ekkor bennük kapta első nem magyar lakóit. 1316 ÓTA VÁROS A várossá válás lendületéről ezeket mond­ja Kelemen Lajos: — Kolozsvárt 1312-ben még falunak em­lítik, 1316-ban azonban városkiváltságot kap és Károly Róbert király a városoknak ked­vező politikája mellett csakhamar szép fej­lődésnek indul. Szabad biró- és papválasztá­si joga kiemelte a környező fallvak közül, kedvező fekvése és iparüző lakossága csak- hamar ipari központtá tette és az 1300-as években tekintélyes város. Nagy Lajos ki­rálytól nyerte háromtornyú bástyás címerét. — Az igazi fejlődést és biztonságot azon­ban Zsígmond király 1405-ben adott kivált­sága nyújtotta részére. A király egy akkori országos törvényintézkedés egyik láncszeme­ként 1405-ben kiváltságot adott, hogy a vá­rost bástyákkal, kőfalakkal, árkokkal vehes­sék körül. Ezek a védőmüvek aztán másfél század alatt teljesen elkészültek s most már a város belső építkezései is fellendülitek. A LEGRÉGIBB ÉPÜLETEMLÉK E vázlatos bevezetés alatt elértük sétánk első állomását. Elültünk áll a város legna­gyobb időt megélt épülete. íme: — Kolozsvár legrégibb épülete nem az egykori falakon belül, hanem a város nyu­gati végén áll — mondja Kelemen Lajos professzor. — Ez a hajdani kolozsmonostori benedekrendi, ma görögkatolikus templom. — A Benedek rend 1060—63 között te­lepült ide s kétségtelen, hogy csakhamar templomot is épített, ezt azonban 1241——42- ben a mongol dulás elpusztította és a mai temp'om csak azután épült újra. Így is ez a mai Kolozsvár legrégibb építészeti emléke, bár a temérdek átalakítás után csak a szen­télye maradt a régiből s maga a templom 1896 ban nyerte mai alakját. Ebben az év­ben csaholták Kolozsvárhoz Monostort is, mely addig külön politikai község volt. TEMPLOMOK, ZÁRDÁK A FALON BELÜL Ettől a kivételtől eltekintve a többi leg­régibb épületemlék a védőfalak keretében állott. A sorbrn elsőként hadd látogassuk a bit méltóságos kőházait. — A ^ áros összesen kétkilométernyi kerü­letű védőfalán belül a legrégibb épületek s a város legrégibb temploma is az Óvárban és valószínűleg a mai ferencrendi zárdatem­plom helyén állott — mondja vezetőnk, Kelemen Lajos. — A városkiváltság meg­szerzése után azonban a mai főtér területén is tudomásunk van a Szent Jakab templom­ról, mely a főtér közepén, a mai Mátyás­szobor mögötti területen állott. , r-r E mellé a meg növekedett lakosság mác Károly Róbert király alatt hatalmas méretű uj templom építésébe kezdett. Ez a mai SZENT MIHÁLY TEMPLOM — 1349-re annyira késben volt, hogy ak­kor az Avigncnban székelő pápa már a bel­ső berendezésére adakozóknak is bünbocsá- natot engedélyezett. Ez az engedélylevél ma is ott áll berámázva a templom sekrestyéjé­ben s szép, festett Szent Mihály képe Ko­lozsvár legrégibb festményemléke. •—• A templomot Zsigraond király alatt nyu­gat felé meghosszabbították s homlokzatára tét tornyot is terveztek. Ezek közül a tem­plomnak a Matia-utca (volt Mátyás király utca) felőli markán az egyik hatalmas négy- szógü torony ki is épült. Ennek a képét lát­juk fióktornyaival, tornácával!, nagy óralap­jával Kolozsvár legrégibb ismert, 1617-ből való képén. — A templom aztán Mátyás a-.att, 1489- ben gyújtogatás folytán leégett, de már 1498-ra szentélyét ujraboltozták. Ennek év­számos boltzáróküve ma az Erdélyi Mu­zeum régiségtárában látható. A templom tö­mérdek viszontagságon ment át. 1655-ben és 1696-ban újra leégett s az utóbbi tűzvész után tornya hagymás barokkfedelet kapott. Azonban 1763-ban földrengés es egy száraz villám egymásutáni pusztítása ezt is tönkre­tette. A hatalmas tornyot le kellett bontani s a templom aztán 1837-ig torony nélkül ál­lott. Mai tornya 1837-től 1862-ig épült fel. — A templom sok nevezetes esemény és számos országgyűlés színhelye volt. 1606-ban itt volt felravatalozva Bocskay István, mi­dőn Kassáról Gyulafehérvárra temetni vit­ték. Benne választották meg 1613-ban Er­dély egyik legnagyobb fejedelmét, Bethlen Gábort. — A másik, korban közeli régi egyházi épület Az óvári zárdatemplom mely csak részben árulja el régiségét, mert a 18. század elején barokk ízlésben átalakí­tották. A templom és a melléje épült zárda eredetileg a Domokos rendé volt és 1427-től már okleveles emlékek beszélnek róla. A zárda mai alakját a 15. század folyamán nyerte. Régi ebédlőterme, melyben ma kü­lönböző ünnepélyeket szoktak tartani, a vaj­dahunyadi vár lovagterme után a legszebb és legnagyobb csúcsíves terem Erdélyben, sőt egész Romániában. —A zárdából a domokosrendieket 1556 március 15-én űzte ki a reformációhoz pár­tolt kolozsvári polgárság és ugyanez évben a pusztán maradt épületet országgyűlési vég­zés iskolának rendelte. Mielőtt azonban át­alakíthatták volna, a Lengyelországból ak­kor haza érkezett Izabella királynő 1556 őszétől udvartartásával együtt hónapokig lakott falai között. Távozása után felállátoit­Mátyás temploma — Mátyás h irály 1486-ban adatott a vá­rossal helyet a minorita rendnek itt, a „Far­kasok utcájában“, hova a kőfalak kiépítése előtt a Felekről és a Bükk felől messzire le­nyúló erdőkből a farkasok belátogattak. Az épitéshez már 1487-ben hozzáfogtak és a ki­rály egy János, nevű barát-épitőmestert, az épitéshez pedig a tordai sóbányából tekinté­lyes évi segélyt rendelt. így, mintegy har­minc év alatt elkészült a hatalmas épület, mely ma az erdélyi reformátusok legnagyobb és 'legdíszesebb temploma. — 1556-ban innen is kiűzték a szerzetese­ket e a templom negyedszázadig pusztán ál­lott, mig 1580 ban Báthori István lengyel ki­rály a mellette álló zárdával együtt a Je­zsuita rendnek adományozta, mely a zárda­épületben megnyitotta az első kolozsvári egye­temet. A jezsuitákat aztán végleg 1603-ban űzte ki innen a politikai szereplésükért reá­A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadserégfei. szerelési pénztár jegyeket (bonokat)t amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. ,^ze^ * kötvények « legkedvezőbb teltétel a állampapírok, mivel 4.5 sz£ Zale kai kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ótéves lejárata bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap malva atillám a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a háromi vagy ötéves határidő lejárta után a2 egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nat io na!ától a név érték 70 százalékának megfelelő lomb at dk öl csont kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. CJuj (Kolozs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. ták az iskolát, melyet aztán évtizedekig az unitáriusok birtak. — 1608-ban Báthori Gábor fejedelem a templomot a reformátusoknak adta és csak­hamar a záruaépületbem nyert helyet a re­formátus iskola. A zárda egy nagy emeleti termében tarlotiták istentiszteleteiket a ko­lozsvári szász reformátusok is egészen 1693- ig. Ekkor mindannyiukat kitették innen e® a templom a jezsuiták kezére került, akik mindaddig benne maradtak, mig 1718-tól 1724-ig elkészült a ma a piaristák haszná­latában levő templomuk. Ekkor a Szent Fe­renc rend számára adták át, ?mely ma is birja — Harmadik középkori temploma Ko­lozsvárnak a Kogalniceanu-utcai (volt Far­kas-utcai) református templom. Ez Kolozs­juk bőszült ^polgárság, mely akkor a tem­plom és zárda épületében is nagy károkat tett. — Újabb katasztrófa érte a pusztán ma­radt épületet 1627-ben, midőn a közelében, a Szabók-bástyájába a villám belecsapott s az ott őrzött tizenkét hordó puskaport a bás­tyával együtt felrobbantotta. A súlyosan megrongált templomot aztán I. Rákóczy György állította helyre az 1640-es években. Alatta készült hatalmas boltozata, melyet Kurlandból hasított kőművesek csináltak és akkori (1644) gyönyörű szószéke — a legszebb erdélyi színes reneszánsz kőszószék —, mely az r.kkori leghíresebb erdélyi szobrásznak, Elias Nicolaiuak és Benedek magyar kőfara­gónak együttes remeke. —■ Ugyanez időből valók a templom díszes faragott padjii. Egy századdal későbbi (1763) régi orgonája, melyet utóbb össz­LÁTOGASSA MEG A BÉCSI ŐSZI MINTAVÁSÁRT 1940 szeptember 1 tői 8-ig. Díjtalan beutazási vizűm. eO'G-os me~ netdijkedvezmény a német birodalmi vas utakon. 5O0/c-os vlsszautazási t. ed- vezmény a román állam vasutakon. — 83°/o.os menetdijkodvezmény a magyar államvasulakon. — A beutazási vízum iránti kérvények; 1940 augusztus 9-ig benyújtandók. — Jelentkezés, felvilá­gosítás ós ismertetők: a Vásár buka­resti képviseleténél, Str, Caimatei 16. Telefon 5.25.33 a német birodalmi vas­utak idegenforgalmi irodájánál Buka­rest, Cal. Victoriei 114. Telefen 5.12.80 és az ország összes utazási! rodái által. hangzatos, szép, színes, uj orgonaíesltel bő-1 vitettek. I. Rákóczy György kétszer is meg­próbálta a nagy templomot toronnyal diszi-i teni, de az rn;ud a két al kalommal összeom­lott ás a pompás nagy épület ."gy ma is to­rony nélkül áli. BÁSTYÁK, VÁROSFALAK Tulajdonképpen már be is fejeztük siető sétánk első szakaszát. Az egyházi épii.etek után az immár nagyobb számban megmaradt,', világi szerepet betöltő épületek következnek, soroc. Szenteljünk nekik másik délutánt., Ezúttal csak kitérő nélkül járjunk végig a' régi várost őnö bástyák, védő falak nyomán.’ — A világt épületek közül igazában a bástya- és falmavadványok a legrégibbek —• beszél ezekről Kelemen Lajos. — A város egykori húsz bástyája és kaputornya közül azonban ma mindössze öt áll fenn s ezeia közül is egyedül a Bethlen-bástya áll nyílt helyen s tartolla meg régi alakját. A kőfa­lak r-agyrésze s a bástyák és kaputornyok nagy többsége áldozatul esett a kegyeletieu- ségnek és annak a hamis felfogásnak, hogy azok a város fejlődésének és forgalmának útjában állanak. Túlnyomó nagy részüket csak az elmúlt század első háromnegyedé­ben bontották le. Ma már megállapíthatjuk, hogy ez a tulbuzgalom teljesen téves, sőt vétkes volt. SZABÓK BÁSTYÁJA — A ma álló várfalak és bástyák közü' a Bethlen-bástya a legismertebb- Igazában ez a szabók bástyája volt. mert ö város kapuit, bástyáit és kőfalait támadások esetén a vá­ros céhekbe szervezkedett iparosai védel­mezték. A Szabók bástyája kétségtelenéi1 még a városkerités építésekor keletkezett és 1475-től sok oklevél és számadás beszél a történetéről. Rajka Géza tanár a céh és a bástya történetet külön könyvben is megirta. A bástya számos ostromot állott ki és 1627 i lercbanása után két évvel, Beth­len Gábor uralkodása alatt, a város költsé­gén újra felépült A keleti falára alkalmazott díszes emléktábla ezt mondja el s az emlék­tábla. Bethlen címere és a fejedelem neve ragadt aztán a közönség tudatában a sok vi­hart látott épületre, meWet a kuruckorbau Károlyi Sándor kuruc tábornok részben fel- loLbantatott és utoljára. mai alakjában, 171S bau állították helyre. Elismeréssel ke1! megemlítenünk, begy a főbatalomváltozas után Ungur városi tanácsos mii- és kegyelet- érzéke gondoskodott arról, hogy a város ezt a becses emléket kijavíttassa és környékét rendbebozza. ^;_ KŐMŰVES BÁSTYA —- A többi bástya közül a város dili falá­ban ott áll még egy udvaron, a Kogalnicea nu-utcai „Kiskorúak fogházáénak és az Av­ram Ianeu-utca 25 számú háznak udvarán a régi Kőműves bástya alacsony, zömök épülete. Vaiaha kétségtelenül nagyobb volt. — Ugyancsak e déli sorban, a Menza-épii- let szomszédságában egy másik kis bástya hú­zódik meg, melynek középkori faragott kő ajtó- és ablakrészeit néhány év előtt egv ía­„vi task or hordták el a muzeum helyett ki tad­ja milyen építkezéshez, örök elveszésre. VARGÁK BÁSTYÁJA — Tőle nem messzire, a városkerités dél­nyugati sarokbástyája, házak közé ékelve, jófojmán teljes épségben van meg. Ez a var­gák bástyája volt. melyet századokig a var­gák céhe oltalmazott. Ez és a környéken ép­ségben maradt kőfalrész a tövében húzódó kis utcákból látszik a legjobban. TAKÁCSOK BÁSTYÁJA — A város északi falából, a mai postaépü­let közelében keletre vonult falak utdso maradványait az 1938—39. évi építkezések tüntették eb Ott is áll azonban még egy bás­tya. A kolozsvári közönség kilencven szá­zaléka rém tudja, hogy a mai „tiizoltoío- rony“ alsó része, az elsőemeleli párkányon felül, az egykori lakácsok bástyájára épült, melyről már 1179-ből oklevél beszél. E bás­tyának a város 1703-i ostromlásakor volt utoljára védőszerepe. Ezzel egyelőre szakítsuk is meg régi kö­vek közi vezető utunkat Legközelebb a még fellelhető, de többszáz éves múltra vissza­néző lakóházakat látogatjuk végig kitűnő is­merőjük, Kelemen Lajos értékes vezetése mt lleit, ' (b. j ). KOLOZSVÁR, julius 20. A napjaink ma­gas feszültségéből, amely az egyre jövő uj hírek s történelmet épilő események szilaj ivamu egymásutánjában hanyatlani pillanatig se tud, hadd bökjünk meg rövid kirándulási­ra, mely többszáz év előtti múlt világát em­lékként őrző kövek közt vezet, melyeknek örök lelke az idő és egy emberöltő csak ál­lomása. Korok múlásában föléje gyűlt színek s uj elet gyorsabb üteme alatt a messze mult ál­mát alussza a századokba mélyült régi város. Álmát fölötte elmúlt nagy idő számtalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents