Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-21 / 163. szám
* 19 4 O / ut t us 21. Három SegcnJa Mihail Manoilescu. Románia jelenlegi külügyminiszterének alábbi cikke egy nagy német hetilap legutóbbi fámában jelent meg. „A nemzetgazdäszok ritkán úttörők, gyakran segítői még gyakrabban csuk magyarázói a gazdálkodás egy*eg.y te; riiietének. A régi szabadelvű gazdasági ismeretek tudománya, mint ismeretes, az angol monopol ir.dustrializmusnak egy mellékproduktuma, hulladéka^ volt. Ez a gazdasági tudomány arra törekedett, hogy bizonyos gazdasági legendákat kitaláljon és életben tartson. Mi ezt nem most mondjuk, amikor az egész angol szisztéma pusztulőban^vatfi, de már megírtuk 12 évvel ezelőtt is^ angol ny'elven is, — hogy minden láda angol áru melle hozzácsomagolták Adam Smith*nek egy könyvét is, hogy meggyőzzék a világ népeit arról, hogy nincs jobb üzlet, mint angol ipari gyártmányokat vásárolni. A három gazdasági legenda, mely ma* gán viseli a „made in England“ bélyegzőt, a kővetkező: az arany legendája, a tőke legendája és a legtöbb kedvezmény legendája. Az arany legenda arra való, hogy a világ áru* és aranyforgalmát London ellenőrizhesse, természetesen illetékek lerovása ellenében. A tőke legendája arra való, hogy ni:n den eléggé fejlett, saját iparral és önálló gazdasági berendezkedéssel bíró or s/ágot a londoni pénz és tőkepiactól függővé tegyen. Végül a legtöbb kedvezmény legenda* ja arra szolgál, hogy megakadályozza a regionális, belső gazdasági kapcsolatokat és az angol árunak széles e vi’á* gon „passe paríou“-t adjon. E három legenda egyike abszolút és kizárólagos karakterű. Arany nélkül nincs nemzetközi fizetés, akkumulált magántőke rélkiil nincs beruházás és a legtöbb kedvezmény klauzulája nél* kiii nincs világkereskedelem. Ha ennek a fogalomnak „arany“ mélysége élteimét lélektanilag meg akarjuk \ilágitani, ezt egyetlen szcyal megtehetuik. Arany, lelki és gazdasági primitívséget jelent. Az arany tiszteletben ál) a primitiv népeknél. De milyen kapcsolatban áll i\?. ősnépekoek ez az aranvimádása a modern polgárságnak az aranyról alkotott előítéletével. Miért lett az arany az imádság tárgya a 19*;k században? Miért szimbolizálja az arany ezt a korszakot és miért fonódott össze a po!* gárság élete olyan erősen az arannyal? Itt a primitivitásnak egy más formájával találkozunk. Az arany képviselte a primitivizmusrak azt a modern, vi* lágnézeti formáját, amelyet individualizmusnak nevtrünk. Az arany nem egyéb, mint az individualizmus anyagi megtestesülése. Az arany az a szimbólum és az a gazdasági eszköz, amely lehetségessé teszi és egyben felbátorítja az individualizmust s az önzést. Mi is ez az arany a spiessbürger szempontjából? Meghatalmazás arra, hogy elszakít* hassa magát minden, az otthonával való kapcsolattól és utazhasson szerte- széijel a világban s gazdagnak, hata!* masnak, aranyzsáknak maradni mindenütt. Ezt a típust láthattuk bizonyos országokban még a mai háború kitörése előtt is sokfelé, ezt ä megszemélyesített önzést, amely a 19*ik század levegőjét megmérge2te. Ezért állíthatjuk, hogy a nemzeti gazdálkodásra való nevelés szempontjából és a nemzeti erkölcsök szempont jából, a mai komplikált és idegtépő de* vizagazdálkodás és deviza kontrolle sokkal kedvezőbb, mint a régi egyszerű és sima aranygazdálkodás, A valutaellenőrzés egész rendszere jobban nevel és jobb hatással van az erkölcsökre, mint akárhány prédikáció, az individualizmus primitívségét ez űzi ki korbáccsal az emberi lélekből. Eltekintve azonban a dolog psychikai oldalától, technikailag tekintve, mint kizárólagos nemzetközi fizető eszköz is a legnagyobb primitívséget mutatja. Akár kívülről, akár belülről tekintve az aranystandard szisztémát, automatiz* musnak kell nevezni. De ez a messzemenő automatizmus erős hanyagságba nevelt a gondolkodásban és a munkában. Kényelmes volt és sok tekintetben biztos mint ahogy azokhoz a népekhez illett, akik kényelemre és biztonságra vágynak De Európa ifjabb népei számára, mint például a délkeleteurópaiak, ez az es;-köz, ez az arany se nem kényelmes, se nem biztos, mert olyan nehéz hoz zájutni, hogy birtoklására gondolni szinte utópia számba megy« 5 Az arany néhány nép privilégiuma maradt, hogy e népek gazdasági fölényét a szegényebb népekkel szemben még nagyobbá tegye. De ha az airanv uak azt a szemrehányást tettük, hogy primitiv, ez azért történt, mert a nem* zetközi fizetések technikai előrehaladása az aranyat, mint fizetési eszközt — messze felülmúlta. Az emberiség fejlődése állandó utat tesz mí g a konkréttől az abszolútig. Az anyagot mindenütt elűzi a szellem, a konkrét anyagnak, dolgoknak haszndla tát felváltja mindenfelé az emberi, in* teMektuális erők munkába lépése. Az emberi fejlődés az automatizmustól, a természetestől a tudatos felé ha lad. Ami tegnap ösztönös volt, az mára tudatos lett, ami ma még véletlen, hol* napra tervszerű lesz. Ezért nem állhat továbbra is fönn ez a nagy «Mentét és távolság az összes emberi munkaköröknek intellektuális kikötőinek elfoglalása és az első szövetséges csapatok partraszállitása adná meg Svédország részére a biztonság első bizonyítékait“, aztán igy folytatja: „azt a műveletet igen rövid idő alatt kell végrehajtani és az Allmark esetéhez hasonlóan kell beállítani“. Daladier a 6-ik pontban szögezi le a megszállásra irányuló terveket: „Az angol kormánynak jogában áll biztosítékokat kérni“. „A norvég kormányt értesíteni lehet, hogy az angol kormány kezébe veszi a norvég felségvizek feletti felvigyá- zást“ és ha „Norvégia visszautasítja ezt, ami igen valószínűnek látszik, azonnal el kell foglalni azokat a bázisokat, melyekre (Angliának) szüksége van érdekei biztosítása szempontjából. Ezt a katonai műveletet meglepetésszerűen kell lebonyolítani“, mert „ez a művelet a közvélemény előtt annál inkább igazolva lesz, minél gyorsabban történik és minél előnyösebben tudja a szövetségesek propagandája kihasználni az „Altmark“-esetet“. A kilencedik pont magába foglalja az igazi célkitűzést, mely a skandináv szigetre vonatkozik: „Nem kell elfelednünk igazi célunkat. Ez Németország elzárása a svéd vasérctől.“ Nem kevésbé érdekesek a 28. számú iratok, vagyis az 1940 február 23-án tartott francia haditanács gyűlésének jegyző- könyve, Reynaud április 26-i távirata Corbin nagykövethez és Corbin távirata Reynaudhoz. Ezek a táviratok mutatják az angol—francia szövetségnek Norvégia ellen szőtt terveinek komolyságát. Ezt a tényt magyarázza meg az emlitett jegyzőkönyv, melyben | tudomásul veszik, hogy a Norvégia meg- szállására vonatkozó terv meghiúsult. Megállapítják egyúttal azt is, hogy az „In-, teligenee Service“ nem állott hivatásának; magaslatán. Továbbá, hogy Gamelinnek rögtön Londonba kell utaznia, hogy az angol vezérkar figyelmét a következőkre hivja fel: a Norvégia elleni katonai műveleteket folytatni kell, egyben felvegyék a harcot a tengeri és légi haderők közreműködésével, valamint előkészítsék Trondheim megtámadását. Az említett jegyzőkönyv szószeriat igv folytatja: „A haditanács azután a kaukázusi és a balkáni műveletek lehetőségeit vizsgák ta meg. Ami ezt a terepet illeti, a tanács elnöke előadja, hogy Weygand tábornokkal való tanácskozása után, Jau* neaud tábornok tervet dolgozott ki a légi haderő Romániában és Görögor- ! szágban való működéséről. Ezeknek az előzetes tervek költségeinek fedezésére 10 milliót Romániára vonatkozóan és 15 milliót Görögországra vonatkozóan elő is irányoztak. Jauneaud tábornoknak a helyszínen kell folytatnia tanulmányait. A köztársaság elnöke úgy vélve, hogy ez az utazás igen nyilvános lenne, azon a véleményen van, hogy inkább két vezérkari tisztet küldjenek Jauneaud vezérkarából a terep feldolgozásáéra. Laureant Eynac kijelenti, hogy birtokában van egy táviratnak, melyet Rey* naud küldött Churchillnak április 26 án» melyben arra kéri, hogy ne hagyják félbe a Trondheim elleni támadások folytatását. Ebből a táviratból is közlünk egy pár sort, mely az utolsó hetek történelmére vet igen jellemző fényt. „Nem tudom eltitkolni — táviratozza Reynaud Chur- thillnek — a Párisban okozandó hatását és kiszámíthatatlan következményeit annak a ténynek, hogy a Skandináv-szigeten elvesztettük befolyásunkat, de nem mellőzhető ez a szempont a semleges államok iészére sem, különösen a Balkánra nézve, ahol mindenki élénk figyelemmel kiséri a szövetségesek és a németek küzdelmét“. [LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a fej- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Ciul, Piaţa Unirii. meghódítása és az aranynak, mint primitiv fizetési eszköznek további fönnmaradása között Ezért járja ma má - a végét az aranynak legendája, e legen* dának minden hirdetője, a legenda na' vitása és az arany uzsorája. Ezért örülnek elsősorban a délkelet* európai népek a német győzelmének az anyag fölött, a teremtő munka győzd* mének a szerzett töke fölött, az akarat és az organizáció győzelmének a lusta és felelőtlen liberalizmus fölött. Ezért oly egyedülálló a KALODONT Kalodont nemcsak széppé és fehérré varázsolja a fogakat — hanem rövid időn belül fogkő» mentessé is — és ezen múlik minden I Mert Kalodont sulforizin oleat-ot tartalmaz, mely azokat a szerves alkatrészeket oldja, melyek a fogkövet összetartják. A fogko szétmálik és a tisztításnál fokozatosan eltűnik. Kalodont-nak ez ez egyedülálló hatása tartja meg fogait erősnek és egészségesnek. u j A templomban ellopott ezüst cigarettatárca juttatta rendőrkézre a veszedelmes zsebmetszőt KOLOZSVÁR, juliuo 20. Hosszas nyomozás után vakmerő zsebmetszőt tett ártalmatlanná tegnap a rendőrség bűnügyi osztálya. Az utóbbi időben számom panasz és jelentés érkezett a rendőrséghez ismeretlen tettes ellen, aki bol a forgalmas piactéren, hol az állomás peronján úgyszólván naponta követett el kisébh-uagyobb lopásokat és zsebvágásokat, anélkül, hogy egyszer is sikerült volna leleplezni. A garázdálkodó ismeietlen bűnöző legutóbb aztán már egészen szokatlan helyre tette át működésének szinterét. Egy Capusan László nevű iparos négy nappal ez- eiőtt jelentést tett a bűnügyi osztályon s jelentésében elpanaszolta, hogy az egyik belvárosi templomban tartózkodott, amikor ismeretlen tettes kilopta zsebéből 2.000 lej értékű ezüst cigarettatárcáját és 550 lejt tartalmazó pénztárcáját. A feljelentésre a bűnügyi osztály újabb széleskörű nyomozást indított a garázdálkodó zsebmetsze kézrekeritésére, amely tegnap aztán eredménnyel is járt Az egyik külvárosi vendéglőben a detektiveknek sikerült letartóztatni egy Costan loan nevű egyént, akinél kihallgatása során megtalálták a lop-.tt ezüst cigarettatárcát, melyben a károsult CaI usan sajátjára ismert. Ugyanakkor azonban a vizsgálat során az is megállapítást nyert, hogy a letartóztatott zsebmetsző nemcsak a zsúfolt templomban követett el lopást, hanem ő volt az, aki az utóbbi időben Kolozsváron garázdálkodott s két hét alatt tizenegy zsebvágást hajtott végre a kolozsvári állomáson és a piacon, a templomban, sőt egy- izben a postaépületben is. Igazoltatása során semmi egyebet nem találtak nála, mint egy. a dévai rendőrség állal kiállított, de ugyancsak gyanúsnak látszó személyazonossági igazolványt. A kolozsvári rendőrség nyilvántartásában, sem a bűnügyi osztályon, sem pedig a bejelentő hivatalnál a neve, egyáltalán nem szerepel, jóllehet az elfogott szélhámos azt állítja, hogy régebben három éven keresztül kolozsvári lakos vol. Most egyébként két héttel ezelőtt jött Kolozsvárra és itt aránylag rövid ide alatt tizenegy zsebmetszést és lopást követelt el. Az áruló ezüst cigaretta- tárcán kívül 7.300 lej készpénzt is találtak nála. A kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya most megkeresést intéz az ügy tisztázása végett a dévai rendőrséghez, az elfogott zsebmetszőt pedig további eljárás végett átadják az ügyészségnek. Kulisszáitok a diplomácia boszorkánykonyhájából Adatok a háborús felelősség megállapítására, ■— Világszerte nagy érdeklődést keltettek a hatodik német Fehér Könyv bizonyítékai BERLIN, julius 20. (Centropa-Press) Â világ érdeklődésének központjában azok a diplomáciai iratok állanak, melyeket a német külügyminisztérium tesz közzé. A 6. Fehér Könyv a francia vezérkar titkos iratait adja közre. A 30. okirat Daladier, volt miniszterelnök, 1940 február 21-i táviratát tartalmazza, melyet Franciaország londoni követéhez intézett, hol igen szemléltető módon látható az angol—-francia szövetségesek Skandináviával szemben folytatott politikája. Daladier táviratának kilenc pontjában a történelemkutató igen értékes adatokra talál, melyek melyen megvilágítják a kulisszák mögött lezajlott cselszövéseket, ami a Skandináv szigetek elleni, de szomorúan végződő angol terveket illette. Idézünk egy pár mondatot Daladier híressé vált táviratából. Miután az első pontokban elismeri, hogy „a finnországi beavatkozásnak elsődleges feltétele Svédország beleegyezése“, arra a megállapításra jut, hogy „csupán egy körülmény változtathatja meg Svédország magatartását, az, hogyha tudják azt, bogy a szövetségesek rögtön és hathatós segítséggel fogják támogatni a német támadással szemben. A szövetséges haderőnek a svéd haláron való megjelenése lenne az egyetlen eszköz, mely befolyást gyakorolhatna ebben az irányban“. Majd az 5-ik pontban ez áll: „A norvég partok főbb I I
