Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-21 / 163. szám

* 19 4 O / ut t us 21. Három SegcnJa Mihail Manoilescu. Románia jelen­legi külügyminiszterének alábbi cikke egy nagy német hetilap legutóbbi fá­mában jelent meg. „A nemzetgazdäszok ritkán úttörők, gyakran segítői még gyakrabban csuk magyarázói a gazdálkodás egy*eg.y te; riiietének. A régi szabadelvű gazdasági ismeretek tudománya, mint ismeretes, az angol monopol ir.dustrializmusnak egy mellékproduktuma, hulladéka^ volt. Ez a gazdasági tudomány arra töreke­dett, hogy bizonyos gazdasági legendá­kat kitaláljon és életben tartson. Mi ezt nem most mondjuk, amikor az egész angol szisztéma pusztulőban^vatfi, de már megírtuk 12 évvel ezelőtt is^ angol ny'elven is, — hogy minden láda angol áru melle hozzácsomagolták Adam Smith*nek egy könyvét is, hogy meggyőzzék a világ népeit arról, hogy nincs jobb üzlet, mint angol ipari gyártmányokat vásárolni. A három gazdasági legenda, mely ma* gán viseli a „made in England“ bélyeg­zőt, a kővetkező: az arany legendája, a tőke legendája és a legtöbb kedvezmény legendája. Az arany legenda arra való, hogy a világ áru* és aranyforgalmát London ellenőrizhesse, természetesen illetékek lerovása ellenében. A tőke legendája arra való, hogy ni:n den eléggé fejlett, saját iparral és önál­ló gazdasági berendezkedéssel bíró or s/ágot a londoni pénz és tőkepiactól függővé tegyen. Végül a legtöbb kedvezmény legenda* ja arra szolgál, hogy megakadályozza a regionális, belső gazdasági kapcsolato­kat és az angol árunak széles e vi’á* gon „passe paríou“-t adjon. E három legenda egyike abszolút és kizárólagos karakterű. Arany nélkül nincs nemzetközi fizetés, akkumulált magántőke rélkiil nincs beruházás és a legtöbb kedvezmény klauzulája nél* kiii nincs világkereskedelem. Ha ennek a fogalomnak „arany“ mélysége élteimét lélektanilag meg akarjuk \ilágitani, ezt egyetlen szcyal megtehetuik. Arany, lelki és gazdasági primitívséget jelent. Az arany tiszteletben ál) a primitiv népeknél. De milyen kapcsolatban áll i\?. ősnépekoek ez az aranvimádása a modern polgárságnak az aranyról alko­tott előítéletével. Miért lett az arany az imádság tárgya a 19*;k században? Miért szimbolizálja az arany ezt a kor­szakot és miért fonódott össze a po!* gárság élete olyan erősen az arannyal? Itt a primitivitásnak egy más formá­jával találkozunk. Az arany képviselte a primitivizmusrak azt a modern, vi* lágnézeti formáját, amelyet individua­lizmusnak nevtrünk. Az arany nem egyéb, mint az individualizmus anyagi megtestesülése. Az arany az a szimbó­lum és az a gazdasági eszköz, amely le­hetségessé teszi és egyben felbátorítja az individualizmust s az önzést. Mi is ez az arany a spiessbürger szempontjából? Meghatalmazás arra, hogy elszakít* hassa magát minden, az otthonával va­ló kapcsolattól és utazhasson szerte- széijel a világban s gazdagnak, hata!* masnak, aranyzsáknak maradni min­denütt. Ezt a típust láthattuk bizonyos or­szágokban még a mai háború kitörése előtt is sokfelé, ezt ä megszemélyesített önzést, amely a 19*ik század levegőjét megmérge2te. Ezért állíthatjuk, hogy a nemzeti gazdálkodásra való nevelés szempont­jából és a nemzeti erkölcsök szempont jából, a mai komplikált és idegtépő de* vizagazdálkodás és deviza kontrolle sokkal kedvezőbb, mint a régi egysze­rű és sima aranygazdálkodás, A valutaellenőrzés egész rendszere jobban nevel és jobb hatással van az erkölcsökre, mint akárhány prédikáció, az individualizmus primitívségét ez űzi ki korbáccsal az emberi lélekből. Eltekintve azonban a dolog psychikai oldalától, technikailag tekintve, mint kizárólagos nemzetközi fizető eszköz is a legnagyobb primitívséget mutatja. Akár kívülről, akár belülről tekintve az aranystandard szisztémát, automatiz* musnak kell nevezni. De ez a messzemenő automatizmus erős hanyagságba nevelt a gondolko­dásban és a munkában. Kényelmes volt és sok tekintetben biztos mint ahogy azokhoz a népekhez illett, akik kénye­lemre és biztonságra vágynak De Európa ifjabb népei számára, mint például a délkeleteurópaiak, ez az es;-köz, ez az arany se nem kényelmes, se nem biztos, mert olyan nehéz hoz zájutni, hogy birtoklására gondolni szinte utópia számba megy« 5 Az arany néhány nép privilégiuma maradt, hogy e népek gazdasági fölé­nyét a szegényebb népekkel szemben még nagyobbá tegye. De ha az airanv uak azt a szemrehányást tettük, hogy primitiv, ez azért történt, mert a nem* zetközi fizetések technikai előrehaladá­sa az aranyat, mint fizetési eszközt — messze felülmúlta. Az emberiség fejlődése állandó utat tesz mí g a konkréttől az abszolútig. Az anyagot mindenütt elűzi a szellem, a konkrét anyagnak, dolgoknak haszndla tát felváltja mindenfelé az emberi, in* teMektuális erők munkába lépése. Az emberi fejlődés az automatizmus­tól, a természetestől a tudatos felé ha lad. Ami tegnap ösztönös volt, az mára tudatos lett, ami ma még véletlen, hol* napra tervszerű lesz. Ezért nem állhat továbbra is fönn ez a nagy «Mentét és távolság az összes emberi munkaköröknek intellektuális kikötőinek elfoglalása és az első szövet­séges csapatok partraszállitása adná meg Svédország részére a biztonság első bizo­nyítékait“, aztán igy folytatja: „azt a műveletet igen rövid idő alatt kell végre­hajtani és az Allmark esetéhez hasonlóan kell beállítani“. Daladier a 6-ik pontban szögezi le a megszállásra irányuló terveket: „Az angol kormánynak jogában áll biztosítékokat kérni“. „A norvég kormányt értesíteni le­het, hogy az angol kormány kezébe ve­szi a norvég felségvizek feletti felvigyá- zást“ és ha „Norvégia visszautasítja ezt, ami igen valószínűnek látszik, azonnal el kell foglalni azokat a bázisokat, melyek­re (Angliának) szüksége van érdekei biz­tosítása szempontjából. Ezt a katonai mű­veletet meglepetésszerűen kell lebonyolí­tani“, mert „ez a művelet a közvélemény előtt annál inkább igazolva lesz, minél gyorsabban történik és minél előnyöseb­ben tudja a szövetségesek propagandája kihasználni az „Altmark“-esetet“. A kilencedik pont magába foglalja az igazi célkitűzést, mely a skandináv sziget­re vonatkozik: „Nem kell elfelednünk igazi célunkat. Ez Németország elzárása a svéd vasérctől.“ Nem kevésbé érdekesek a 28. számú iratok, vagyis az 1940 február 23-án tar­tott francia haditanács gyűlésének jegyző- könyve, Reynaud április 26-i távirata Corbin nagykövethez és Corbin távirata Reynaudhoz. Ezek a táviratok mutatják az angol—francia szövetségnek Norvégia ellen szőtt terveinek komolyságát. Ezt a tényt magyarázza meg az emlitett jegyző­könyv, melyben | tudomásul veszik, hogy a Norvégia meg- szállására vonatkozó terv meghiúsult. Megállapítják egyúttal azt is, hogy az „In-, teligenee Service“ nem állott hivatásának; magaslatán. Továbbá, hogy Gamelinnek rögtön Londonba kell utaznia, hogy az angol vezérkar figyelmét a következőkre hivja fel: a Norvégia elleni katonai mű­veleteket folytatni kell, egyben felvegyék a harcot a tengeri és légi haderők közre­működésével, valamint előkészítsék Trond­heim megtámadását. Az említett jegyzőkönyv szószeriat igv folytatja: „A haditanács azután a kaukázusi és a balkáni műveletek lehetőségeit vizsgák ta meg. Ami ezt a terepet illeti, a ta­nács elnöke előadja, hogy Weygand tá­bornokkal való tanácskozása után, Jau* neaud tábornok tervet dolgozott ki a légi haderő Romániában és Görögor- ! szágban való működéséről. Ezeknek az előzetes tervek költségei­nek fedezésére 10 milliót Romániára vo­natkozóan és 15 milliót Görögországra vo­natkozóan elő is irányoztak. Jauneaud tá­bornoknak a helyszínen kell folytatnia ta­nulmányait. A köztársaság elnöke úgy vélve, hogy ez az utazás igen nyilvános lenne, azon a véleményen van, hogy in­kább két vezérkari tisztet küldjenek Jau­neaud vezérkarából a terep feldolgozásáé­ra. Laureant Eynac kijelenti, hogy birto­kában van egy táviratnak, melyet Rey* naud küldött Churchillnak április 26 án» melyben arra kéri, hogy ne hagyják félbe a Trondheim elleni támadások folytatá­sát. Ebből a táviratból is közlünk egy pár sort, mely az utolsó hetek történelmé­re vet igen jellemző fényt. „Nem tudom eltitkolni — táviratozza Reynaud Chur- thillnek — a Párisban okozandó hatását és kiszámíthatatlan következményeit an­nak a ténynek, hogy a Skandináv-szigeten elvesztettük befolyásunkat, de nem mel­lőzhető ez a szempont a semleges államok iészére sem, különösen a Balkánra nézve, ahol mindenki élénk figyelemmel kiséri a szövetségesek és a németek küzdelmét“. [LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a fej- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Ciul, Piaţa Unirii. meghódítása és az aranynak, mint pri­mitiv fizetési eszköznek további fönn­maradása között Ezért járja ma má - a végét az aranynak legendája, e legen* dának minden hirdetője, a legenda na' vitása és az arany uzsorája. Ezért örülnek elsősorban a délkelet* európai népek a német győzelmének az anyag fölött, a teremtő munka győzd* mének a szerzett töke fölött, az akarat és az organizáció győzelmének a lusta és felelőtlen liberalizmus fölött. Ezért oly egyedülálló a KALODONT Kalodont nemcsak széppé és fe­hérré varázsolja a fogakat — hanem rövid időn belül fogkő» mentessé is — és ezen múlik minden I Mert Kalodont sulforizin oleat-ot tartalmaz, mely azokat a szerves alkatrészeket oldja, melyek a fogkövet összetartják. A fogko szétmálik és a tisztításnál foko­zatosan eltűnik. Kalodont-nak ez ez egyedülálló hatása tartja meg fogait erősnek és egészségesnek. u j A templomban ellopott ezüst cigarettatárca juttatta rendőrkézre a veszedelmes zsebmetszőt KOLOZSVÁR, juliuo 20. Hosszas nyomo­zás után vakmerő zsebmetszőt tett ártalmat­lanná tegnap a rendőrség bűnügyi osztálya. Az utóbbi időben számom panasz és jelentés érkezett a rendőrséghez ismeretlen tettes ellen, aki bol a forgalmas piactéren, hol az állomás peronján úgyszólván naponta köve­tett el kisébh-uagyobb lopásokat és zsebvágá­sokat, anélkül, hogy egyszer is sikerült volna leleplezni. A garázdálkodó ismeietlen bűnö­ző legutóbb aztán már egészen szokatlan helyre tette át működésének szinterét. Egy Capusan László nevű iparos négy nappal ez- eiőtt jelentést tett a bűnügyi osztályon s je­lentésében elpanaszolta, hogy az egyik belvá­rosi templomban tartózkodott, amikor isme­retlen tettes kilopta zsebéből 2.000 lej érté­kű ezüst cigarettatárcáját és 550 lejt tartal­mazó pénztárcáját. A feljelentésre a bűnügyi osztály újabb széleskörű nyomozást indított a garázdálko­dó zsebmetsze kézrekeritésére, amely tegnap aztán eredménnyel is járt Az egyik külvárosi vendéglőben a detektiveknek sikerült letar­tóztatni egy Costan loan nevű egyént, aki­nél kihallgatása során megtalálták a lop-.tt ezüst cigarettatárcát, melyben a károsult Ca­I usan sajátjára ismert. Ugyanakkor azonban a vizsgálat során az is megállapítást nyert, hogy a letartóztatott zsebmetsző nemcsak a zsúfolt templomban követett el lopást, ha­nem ő volt az, aki az utóbbi időben Kolozs­váron garázdálkodott s két hét alatt tizenegy zsebvágást hajtott végre a kolozsvári állo­máson és a piacon, a templomban, sőt egy- izben a postaépületben is. Igazoltatása során semmi egyebet nem találtak nála, mint egy. a dévai rendőrség állal kiállított, de ugyan­csak gyanúsnak látszó személyazonossági iga­zolványt. A kolozsvári rendőrség nyilvántar­tásában, sem a bűnügyi osztályon, sem pedig a bejelentő hivatalnál a neve, egyáltalán nem szerepel, jóllehet az elfogott szélhámos azt állítja, hogy régebben három éven keresztül kolozsvári lakos vol. Most egyébként két héttel ezelőtt jött Kolozsvárra és itt arány­lag rövid ide alatt tizenegy zsebmetszést és lopást követelt el. Az áruló ezüst cigaretta- tárcán kívül 7.300 lej készpénzt is találtak nála. A kolozsvári rendőrség bűnügyi osztá­lya most megkeresést intéz az ügy tisztázása végett a dévai rendőrséghez, az elfogott zsebmetszőt pedig további eljárás végett át­adják az ügyészségnek. Kulisszáitok a diplomácia boszorkánykonyhájából Adatok a háborús felelősség megállapítására, ■— Világszerte nagy érdeklődést keltettek a hatodik német Fehér Könyv bizonyítékai BERLIN, julius 20. (Centropa-Press) Â világ érdeklődésének központjában azok a diplomáciai iratok állanak, melyeket a né­met külügyminisztérium tesz közzé. A 6. Fehér Könyv a francia vezérkar titkos iratait adja közre. A 30. okirat Daladier, volt miniszterelnök, 1940 február 21-i táviratát tartalmazza, melyet Franciaor­szág londoni követéhez intézett, hol igen szemléltető módon látható az angol—-fran­cia szövetségesek Skandináviával szemben folytatott politikája. Daladier táviratának kilenc pontjában a történelemkutató igen értékes adatokra talál, melyek melyen megvilágítják a kulisszák mögött lezajlott cselszövéseket, ami a Skandináv szigetek elleni, de szomorúan végződő angol ter­veket illette. Idézünk egy pár mondatot Daladier híressé vált táviratából. Miután az első pontokban elismeri, hogy „a finn­országi beavatkozásnak elsődleges feltéte­le Svédország beleegyezése“, arra a meg­állapításra jut, hogy „csupán egy körül­mény változtathatja meg Svédország ma­gatartását, az, hogyha tudják azt, bogy a szövetségesek rögtön és hathatós segítség­gel fogják támogatni a német támadás­sal szemben. A szövetséges haderőnek a svéd haláron való megjelenése lenne az egyetlen eszköz, mely befolyást gyakorol­hatna ebben az irányban“. Majd az 5-ik pontban ez áll: „A norvég partok főbb I I

Next

/
Thumbnails
Contents