Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-19 / 161. szám

oEcsd

1MPÜ »

volt volt ^<*5 volt vo:t 5jprí,

225 295 575 445

Carmen cipőgyár ieraiiorábiíi,

Bulevardul Regele Ferdinand No. |í).

ri 'iMBi Wf ii

MIT IRA ROMÁN SAJTÓ?

.1 \I \ ! IRSl L“: A világháború inetly- Imi uéháu\ meggazdagodott hisnrnize-tuek .■cntlege- luugulartá.vi ié\én sikerűit kivonnia maciit • több irányban hun)állást idé ■ ntt elii, ig\ többek k ti/ö 11 páratlanul álló

lius/on'esé't sont maga után, inel) nagy pusztítón végzett azoknak a népeknek lelkében, melyek az európai államok megalkotásának alapján! szolgáló nemzetiségi eszme legyében uj életre volt ik hivatva. A régi fáj- Wálinakat elfeledve és könnveliniien arra z.amitva. hogy hoss/u időre, vagy örökre megszűnt az idegen uralom, a kisnemzetek -lelkesen fogadták a semlegesség gondolatát, un ') a veszedelmes nemzetköziség érdekéiben beszűrődött a sajtéiba. Munka nélküli nagy kereset és kockázat nélküli élet volt a semit .esség alapja. A semlegesség azonban elszigeteltséget jelentett részünkre, ezért hirde tők, hogy — mint a tii/t >1 — tartóz- kodnunk kell a fegyverkező és a kisneraze- teket veszélyeztető Európában a semleges magatartástól. Ugyanakkor országunk helyzetének tisztázását kértük azzal, hogy az t .szigete'tség politikája szakadékhoz vezet, didőn láttuk Lengyelország bizonytalan magatartását és megállapítottuk, hogy Jugoszlávia tárgyalásokat kezd Olaszországgal, ismét kértük, szűnjön mo:_ külpolitikánk némasága. De nálunk, épp úgy, mint Francia- országban, olyan felfogás uralkodott mely mindent került, ami m édes pihenést zavarta. A nacionalizmust hirdetők ellen harcoltak. A riadót azért fújtuk, mert a veszélyt már 19ő i -ben lát tuk. Helyes: és az ország érdekét szolgálja, ha a felelősséget megállapítjuk. Felelősséget az elkövetett cselekményekért, főleg az igazgatásban. A cselekmény súlya és a felelő ség terjedelme nem álltak arányban nálunk. Egyedül a kishiva- t.'.lnokok felelősségre vonása és büntetése a közerkölcs gyengülését okozta, ami az organizmus létét kockáztatja. Ezt csak tényleges és nem papíron maradó felelősségre vonással lehet jóvátenni. Az egész román közvélemény a felelősségre vonást kívánja. Becsületes, részrehajlás nélküli felelősségre vonást kér az ország, az összes tévedésekért, készü- leitlenségért. hanyagságért. A felelősségre- vonás képezi egy nép talpraállásinak feltételét, akármilyen elkeseredett és kétkedő. Felelősségérzettől áthatott, szavatartó emberekkel nem maradunk elszigetelten .A kormány nem folytatja az előző kormányok politikáját, mely némaságra volt kárhoztatva.

..ROMANIA”: A versaiílesi béke és a Népszövetség uj világ teremtésére alkalmatlannak bizonyultak. A régi világ rothadó utolsó fejezetét jelentették, mely a zűrzavart képviselve, képtelen volt valamit felmutatni. A közép és kisállamok a nagyhatalmak vetélkedésének következményeit szenvedték, a diplomácia szeszélye és a nemzetközi plu- lokrácia érdekei szerint játszottak velük. A garanciák illúziójától elbüvölten közös frontot alkottak, ennek borzalmas következményeit érzik. A garanciavállalók ugyanis saját belső kérdéseikkel vannak elfoglalva. Tagadhatja valaki, hegy szörnyű csőddel állunk szemben/ Hogy a civilizáció fejlődésében két évtizedet vesztettünk? Tagadja-e valaki, hogy uj világ teremtésére csak az összes népek között legkiválóbb szervező nép képes? Németország olyan gazdasági rendszert bocsát a világ rendelkezésére, mely a próbát kiállotta: Állandó árakat, változatlan árfolyammal rendelkező pénzegységet, szabad gazdasági rendszert, mely nincs a kapitalizmus jármába kötve. Uj szociális eszmét nyújt Európának. Ninos szándékában, hogy tiszteletét kierőszakolja — ezt az időre bízza. A közép- és kisállamok, a diplomácia mesterkedésétől szabadulva, földrajzi és gazdasági jellegük szem előtt tartásával helyezkednek el az uj Európában.

„EXCELSIOR“: A megpróbáutatás percei hasznos tanulságot jelentenek népünk számára. Vájjon hasznát vesszük ennek? Meg kell fontolnunk, hogyin várjuk a most következő eseményeket. Mert ne adtassuk magunkat: a nehézségeknek soha nincs vége egy nép életében. Nem szabad azonban engednünk, hogy ezek szerencsétlenségekké és nemzeti tragédiává váljanak. Ha egy alpesi turista szakadékba zuhan, legyőzi fájdalmát és nem pazarolja hiábavaló siránkozásokra erejét. Körülnéz és mentő tervet kovácsol, melyet nyomban alkalmaz. A mai körülmények között nemzetünknek Fichte szavaihoz hasonló szavakra lenne szüksége, hogy minden szó a nemzet szivéhez érjen. Nemzedékünk két vilás összecsapását érte meg. Az egyik, me!) végét járja, a szabadság, egyen*

A hadsereg felszereléséért

A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénz i:gy Igazgat óságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) Is kaphatók.

Fzek a kötvények a legkedvezőbb feltétéin állampapírok, mivel 4.5 szá Zalekkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan *r? jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három mgy ötéves határidő lejárta után az egész összeget.

■ Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek.

Akinek a lejárat előtt pénzre vao •zűksége, a Banca National ától a név» érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett.

M inden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. „

Cluj (Kolczs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes.

. m w i iw ■—■■■ . na* u ■ i 1

HAIFA

A Földközi-tenger keleti kulcsa

A .,1'acla“ közli a „Warschauer Zeitung“ nyomán az alábbi érdekes cikket:

Ciprus szigetétől egyórai repülőútra fekszik Haifa, Palesztina legfoutosaLb kikötője és az iraki petróleum-csatornák végpontja. A város félig arab. félig zsidó jellegű. A váms mellett mintegy 300 méter magas hegy emel kedik, melynek oldalaiban igtn jól fqlszer« ]t angol partiuenti védőosztagok húzódnak meg. A hegvség lábánál nyugat felé az Akk-öhöl terül el. mig a város közelében található homokdombokon fzintén angol ütegek várj ik a/ ellenséges támadás megindulását. E/.ek egyaránt védik a palesztinai uj ipartelepeket, az ország egyetlen vasúti javítóműhelyét, valamint az Irak Petroleum Company“ berendezéseit, mely a csatornahálózat végén összegyűjti a mossuli pttróleum-medence termelését az angol hadiflotta tllátása végett. Most é]»ül itt egy olajfinomító üzem, mely már a helyszínen feldolgozza a nyers petróleumot, hogv elkerülhető legyen ennek a Földközi-tengeren Anglia felé való szállítása Igen nagy távolságból folyik a nyersolaj ennek a csatornahálózatnak segítségével, a közbe iktatott szivattvugépek közreműködésével, .rákból Transjordanian át Palesztináig. Ez a vonal, azon a részen, mely Trans Jordánián hriad át. állandóan veszélyeztetve van a palesztinai arab zavargásokból kifolyólag és ismételten feltörték a csatornahálózat csöveit, jne'yek alig 30 centiméter mélységbe vannak a földbe beépítve. Gyakran dina- mittal robbantják a csatornahálózatot, hogy sikerüliön megsemmisíteni a mossuli petróleumot. Beigazolódott, hogy ez a módszer nem hathatos eszköz a petróleumfolyús megakadályozására, mert a szivattyú-állomások tartállyal rendelkeznek, amely képes 24 dván keresztül táplálni a csatornának petróleummal való ellátását. Ez az időköz pedig elegendő arra, hogy a csatornán elkövetett rombolásokat kijavítsák és biztosítsák továbbra a petroleum lefolvását. A csatornahálózat felett pedig repülőgép-őrjáratok teljesítenek szolgálatot a rombolások megakadályozására.

Haifa jelentősége azonban nem merül ki a petróleumvezetékek biztonsága feletti őrködésben, hanem egyidejűleg hídfőt alkot a Feldkö/i-tenger keleti részén a francia birtokok felé. A sziria—libanoni mandátumos terület a franciák részére békés időkben „jó vállalkozás volt“. Biztosítása azonban az angol haderőtől lüggütt. mint ahoüv Indokinát is Singapur és az angol tengeri haderő védi. Ha Anglia és Franciaország konfliktusba keverednek, Sziria és Libanon lennének leg * i

először veszélyeztetve. BeyrulL csupán félórái repülőútra van Haifától és vagy két-há- rom órai útra a csatahajók számára. A világháború óta az angolok soha sem mondottak le a francia mandátumos területekről. Sőt, mi több. az angol—francia szövetség kebelen belül a francia vezetőségnek állandóan védekeznie kt llett a sziriai angol cselszövé- nyek ellen Haifának igen nagy jelentősége van ebből a szempontból is.

Haifa nagyságra nézve Alexandria után a második 'egnagyobb kikötője a Földközi- tenger keleti részének. A kikötő mólói között azenban nem horgonyozhatnak nagy csatahajók Ezek a kikötő külső lészén kel! hí ígonvozzanak. Egy egészen kis kikötő áll a tcngcralattiárók rendelkezésére, a petró- leuincsalornák is egy más kikötőbe torkolnak, amely a 1 őkikötő mellett foglal helyei. A nagyobb pclróleumszállitó hajók áruikat külön berendezés cegilségével veszik fel, mely a petróleumot többszáz méteren keresztül vezeti a part mentén az ..Irak Petroleum Company“ tartályaiból. A város keleti részén található az az ideiglenes légikikötő, moly azon az utón vau, hogy a Középkelet loguagvobb légikikötőjévé váljék, túlszárnyalva Lvdda légikikötőjét, mely a háború kitöréséig igen fontos állomása volt az Európa és 7 ávolkelet köz ölti légi hálózatnak. Ma Lvdda igen fontos stratégiai pontot is képvisel. A7 angol katonai légi kikötő az ország Külsejében van, Transjordánis fővárosának kezeiében, Ainmanbsn

Ami Singapur »/ angol biztonság és tekintély fenntartására keleti és déli Ázsiában, valamint a francia Indokina részére, ueyau- a/ Haifa a keleti Földközi-tenger vidékének, Palesztinának Transjordániának, Iraknak, Líbiának és Szíriának. Egy lényeges különbség van mégis köztük Haifa hátterében Angliának igen nagv nehézségekkel kell megküzdenie, mig Sinsamir hinterlandja'* aránylag csendes. 1936—1939 között a palesztinai zavargások alkalmával három angol tábornok vesztette itt az életét. Az au- colok tudatában vannak, hogy az, arab felkelés. bá* men rossz felszereléssel és hadiszer- biánnval küzd, az egész országban újból fellángolna, ha az európai összecsapás tüze Palesztinára is átterjedne. Ma az angolok uralják a helyzetet ausztráliai és ujzélandi csapataik segítségével. Ez a helyzet addig főit fennállani. m:’g a domíniumok hadserege Itt tartható O'aszország háborúba lépése és egv Egyiptom ellen iránvuló olasz támadás a félve várt veszélyt itt is kirobbanthatja.

I lőség, testvériség jegyében 'született, mig

i g,y évszázad után véget ér a politikai ro- manticizmus és beigazolást nyer, hogy a francia forradalom lehetetlen dolgokért lelkesedett. Az egyén az állam kárára fejlődött, mig az uj rendszer a nemzeti kollektivizmust állítja az egyén helyére. Az egyén most már csupán annyit ér, amennyit a nem- I zet építő programja keretében képvisel. So1 kát beszélnek kiengesztelődésről, ami nem jelenthet mást, mint az összes energiaforrások számbavételét és egybefogását, hogy a nemzet tudja, kikre számíthat mozgósítás esetén. Minden erő igenybe veendő a nemzet megerősítése érdekében. A francia forradalom hármas jelszava a nemzet érdekében: fegyelemmel, szervezéssel, együttműködéssel helyettesítendő,

i.

Havasaíji bál

\ falu terén, u nagy hegyek alatt áll a bál. Igazi bál <■' a szabad ég alatt. Zene sz-'l si- ul a ti'iwkó diiunyög a mély hegedű, a Lillám tiszta és éles és ősi ritmusú. A fiatalság kipirulva, egymás szeméi e nézve járja a táncot, csak ugv dong alattuk a fold. Viseletűk a legszebb báli ruha: csodaszépén hirnzett ingek, remekbekészült, széles 1. őrövek, C2er- szinü, pompázó kendők, színes, lebbenő sza* 1- lagok. 4 legfeltűnőbb nem lánv — hanem egy liu. Kalapján óriási legyezőként pávato-- lak — nem idevaló — mondják az öregas/.- szunyok, akik. akárcsak a városi bálanyák, körben állnak s nézik a fiatalokat. Ului nem lehet — mert nincs szék. A táucc>ok közöli gyerekek szaladgálnak át néha, pici falus? gyerekek, vasárnapi diszken tzakasztott yg‘. felöltözve, mint a nagyok. Még gyöngykl tris is van a nyakukon s csodálkozó, báinész szemekkel nézik a bált. Némelyik lány olyan friss és édes, mint egy havasi szamóca. A fiuk karosnak, egyenesek Van köztük egv- pár, aki oly előkelőén, olyan nemesen s nn !- tósággal vezeti párját, mintha valami fensé' ges szertartást végezne. A lányok mosoha, nevetőre, a lábak dobbanása, a zene, a gve> rí kék csodálkozó szeme, a ruhák szinpomp é ja töké etes képet ad a környező faházakkal, a mezekről ideszálló hűvös jzéllcl amely szé* naillatot hoz és az élet meguevezhetctlcnii^ kife’ezbttétlenül szép érzését kelti bennünk A tzonírzédos házon fe'irás: „Ut a légvéd*-! mi óvóhely felé“ Ne olvassuk el ezt mos# csukjuk be a szeműnket, hogy jobban halii juk a muzsikát a nevetést, hogy jobban érez' zök a szénaillatot. Hiszen tánc van a falu 1 au, ezt nézik inest a havasok is

II.

Pereg az orsó

Egv asszony áll a falu közepén, pereg a kezében az orsó. Bal hóna alatt ott a gu- zsaly, ujja ügyes, gyakorlott mozdulattal csa' varja fonallá az anyagot. Közben néha meg* áll, szót vált valakivel, aztán tovább megy. Van benne valami nagyon komoly, valami nagyon szomorú és méltóságteljes. Megszó'- htjuk. Szívesen felel, de nem fecsegő. Arca! barázdák szántják keresztül — kék a szeme és messzenéző. Finom, drága, megviselt édesanya arc ez, olyan asszonynak az arca, aki hosszú életet látott, sokat szenvedett és sokmindent megértett.

Mindent tud a világróL Lapokat olva^, gondolkozik. Mondatai kerekek, okosak, szépek.

— Nem hiába voltam biróné — mondja dicsérő szavainkra mosolyogva. Ez a falusi asszony’, akinek a mezőn s otthon annyi munkája van, hogy az orsót az utcán pergeti, hogy nehogy egyetlen pillanatot is veszítsen Isten drága napjából — a ma agí godó édesanyát testesiti meg, ahogy itt áll előttünk magaszőtte ruhájában, arcán valami véghetetlen szomorúsággal. Leányai férjhez mentek s három derék nagy fia van; Érettük imádkozik, aggódik és fél.

— Nem voltam én mindig ilyen sovány — mondja s keskeny, napégette arcában megrándulnak az izmok, kék szeme fátyolos lesz ahogy a fiaira s a világ millió fiára gondol. Megszülte, felnevelte, ápolta, szerette, gondozta őket. A föld ősi élete a falu élete, a család élete volt az övé. Reggel; tői estig munka, sok gond, kevés öröm. S most inogni látja mindezt, rémülten néz világossá fakult kék szemével a jövőbe, de kéj zében meg nem áll egy pillanatig az orsó^ mintha sorsa fonalát pergetné a változó időben . . .

(M. L.j

Petőfi Sándor östzet költeményei 35 lesért

410 oldalon, kartonálva 70 lejért, egészvászon diszkötésben kapható az Ellenzék kcinyvosztúlyában, Cluj—Kolozsvár, Piaía Unirii. Vidékre pénz, plus 20 lej portó (a könyv súlyos) előzetes beküldésévei szállítjuk.