Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-08 / 128. szám
'ELLENZÉK 1 Hősök napja A hősök napját ünnepelték — lélekben *— a régi áhítattal, de nem a régi nyugalommal. Ez a gyönyörű, szép és rettenetesen szomorú ünnep világszerte az „utolsó“ uagy világcsapásba való belenyugvás, a nemes kiengeszteiődés, az anyai és hitvesi könnyek letörlésének állandó alkalma óhajtott volna lenni s mint az ismeretlen katona siremléke is mindenütt a világháborús országokban, az emberi szellem igazán magasztos találékonyságának müveként csakugyan megkezdette áldásos tevékenységét. A nem hivatalos tömegek az elmúlt két évtized dereka felé mind nagyobb erővel kívánták már a lelki es tárgyi lefegyverkezést, a kiengesztelő béke létrehozását, az emberi együttessék megvalósítását. Emlékezünk az amerikai nők óriási gyalog-zarándokmenetére Washingtonba, emlékezünk a Népszövetséghez benyújtott sok-sokmilliós aláirásu be- kesürgető emlékiratokra, emlékezünk lord Cecilék angliai népszavazásaira és rengeteg nemzetközi szervezet brüsszeli békekongresszusára. Mindenütt és mindenki hirdette, hogy meg kell menteni az emberiséget az uj háborútól, mert ez, totális voltával, tankjai s repülőgépei révén borzasztó rombolást fog okozni, talán el .-.s temeti majd a fehér faj művelődését és polgárosultságát. Hiába volt minden. Ma már 10 hónapja tombol az európai háború. A spanyol romhalmazok és menekültek nem egyedül busonganak, immár 10 országban folytatódnak hasonmásaik. A hősök napja tegnap is ünnep volt, külsőségekkel és munkaszünettel. De az alapjában véve jó, szeretetve rendelt és testvériséget szomjazó emberi lélek láthatatlan könnyekkel siratta el az uj hősöket — mind, akiknek sírjai tizenegy európai országban domborulnak —, az egyformán sajnálható anyák gyermekeit s egyformán fájlalni való ifjú áldozatokat, aki bizonyára szintén kapnak majd gyönyörűséges megemlékezést, egy uj hősök napjai, ezt a hiábavaló szép lelki és szellemi állásfoglalást uj és uj élő nemzedékek részéről, akkor is majd eleinte az újabb jóvátétel és jobbátétel akaratával, sötét félsszel, a legyőzhetetlen végzet fenyegetései miatt. Ámde mégis igy kell cselekednünk. Újra és újra kezdeni a sizifuszi munkát. Hátha egyszer a kő mégis csak fennmarad a csúcson és a nagy emberi akarat nem lesz hiábavaló. Talán igy, lassan, végre beköszönt az idő, amikor a hősök napja megrögződik: nem követi aj „hősök napja“ és nem lesz többé az emberi testvériségben „polgárháború“. Gőidasűgl látomás Ijesztő esőzés! sorozat zudult reánk é* több helyről rozsdát jelentettek. A fák soha nem tapasztalt üde és tiszta zöldben pompáznak ugyan, a fü is nagy és kövér, de viszont hiób hirek az uj mag kirothadásáról és a gyíioiölcsvirág beporzási akadályának keserű következményeiről zengenek. Aztán élénk emlékezetben maradt még a rettenetes tél pusztítása és a tavaszi munka rengeteg nehézsége. És még- sincs ok a félelemre Minden látszat ellenére, a mi lehetőségeink elég kedvezőek. Ha föltisztul az idő s erre van remény — Medárd ezúttal nem negyvennapos esőt, hanem negyvennapos kövér időt jelezhet — akkor meglepően jó termésre van kilátás és az árviz, meg a munkáshiány következményeit kiegyenlíti egyes vidékek nagyszerű teljesítménye. Semmi ok félelemre. A hivatalos jelentések szerint a tél pusztító és a tavaszi munka gátlása miatt /hiányokat okozó hatásait „a mezőgazda- sági offenziva“ lelkes megszervezésével és irányításával sikerült legyőzni. Kétségtelen máris, hogy a széna és más takarmány bővibe lesz. De a gabonajelentések szintén örvendetesen hangzanak. Nemrég olvastuk, hogy Erdélyben és a Bánságban jó termés Ígérkezik. Szarnos-tartomány megyéiben alig maradt föld műveletlen, sok helyt az 1939. évi tavasz vetésterületét is felülmúlták. De jó a helyzet másutt is. A Bánságban a búzával mar be nem vethető területeken hatalmas takarmány és burgonyatermelési politika érvényesült. Nem hallgathatjuk el, hogy e mozgalom keretében kitűnő eredményt ért el az EMGE, főleg a sertéstenyésztés ki- terjesztése és javítása tekintetében. Egyenest boldogító meglepetést okozott azonban a földművelési minisztérium gyümölcstermelési becslése, Valószinüleg 80 A Hadviselés fejlődése Napoleon ismert elméletét — , A hadtudományon minden tiz évben változtatni kell“ — manapság eképpen szükséges módosítanunk: Minden háborúban változ- tatni kell a hadviselési módot. Valóban, ha a legutóbbi 70 esztendő francia—német háborúinak általános jellegét vizsgálgatjuk, megállapítható, hogy mindenik háború kezdetével gyökeresen megváltozott a támadás és védelem fogalmának kölcsönös értéke. 1 1870-ben a franciák „szép állásokat“ és kiterjedt lőtereket kerestek gyalogságuk számára. Azonban mindvégig a támadási elmélet hívei, a németek maradlak fölényben. Világosan látható tehát, hogy abban az időben a támadást előnyben részesítették a védelemmel szemben. 1 1914-ben már a franciák is ezt az elvet vallották, azaz a támadást a védelem fölébe helyezték. De ezúttal a Mandzsúriában vívott orosz—japán és a Balkán-háI boru tanulságain tökéletesedett védelmi rendszerrel találták szemben magukat. Ez a módszer egy uj hadieszköz, a gépfegyver köré csoportosul. Mindenki emlékezik még azokra a nehézségekre, melyeket egy- egy lövészárok elfoglalása okozott. Tehat mondhatjuk, hogy a világháború első éveiben a védelmi rendszer vezetett a támadási iendszerek felett. A nehéztüzérség és a légi haderő sikerei következtében azonban 1918-ban a támadás ismét előtérbe került a védelemmel szemben. De ehhez mérhetetlen hadianyag kellett és a tüzérség túlsúlya még mindig nem engedte meg a kezdeti sikerek gyors és hathatós kihasználását. A jelenlegi háborúban a franciák szentül hitték, hogy megerősitett vonalaik, a tartalékok kellő utánpótlásának támogatásával, képesek lesznek kivédeni minden ellenséges támadást. Ám a németek ezúttal a támadásra száz és száz repülőgép által támogatott óriási harciszekéralakula- tot dobtak harcba. Ez a támadó együttes, miután áttört a francia csapategységeken, első sikereit azonnal kihasználva, mélyen belevágott a francia tervezetbe. A németeknek a páncélos hadosztályok e cselező hadroozdulataival sikerült elszigetelni a belgiumi szövetséges haderőket. E tényből tisztán kitűnik, hogy manapság a támadó erő jóval felette áll a védelemnek. Ezt azonban fenntartással kell vonatkoztatnunk a Maginot- és Siegfried- rendszerü védelmi vonalakra, amelyeket ezideig nem ért még komoly támadás. A védelemnek a támadással szemben fennálló eme fogyatékossága magyarázza meg az északfranciaországi ütközet eredményét. A védekező fél részére tehát csak egyetlen megoldás van: nagyszámú és hatalmas páncélos alakulatokkal kell rendelkeznie, melyekkel a védelmi vonalaiba behatoló ellenségre fölényes erővel vezethessen ellentámadást. A gyorsjáratú rohamkocsik ellen csak ugyanolyan gyors, sőt. ha lehet, még kitünőbb rohamkocsikkal vehető fel a harc. Végeredményként leszögezhető, hogy najpainkban a támadás kezdeményező ere- 1 je visszanyerte eredeti értékét. Évi közgyűlési íarioít a Meí^tSegyesülei KOLOZSVÁR, junins 7. A magánkezdeményezésre alakult Mentőegyesület („Salvarea ), mely a balesetek következtében szerencsétlenül jártak számára az első orvosi segély- nyújtást tűzte ki célúi, most tartotta meg évi közgyűlését. A gyűlésen dr. Pop Alexandru egyetemi tanár, egyesületi elnök távollétében dr. Buzila Joan alell'nök elnökölt. t A nagyszámban megjelent pártoló és működő tagok előtt dr. Buzila ismertette a mentőegyesület eddigi tevékenységét, alakulásától kezdve, egészen napjainkig, kiemelve ennek a viatathatatianul közhasznú magánintézménynek társadalmi jelentőségét. Ezután dr. Konrádi Dániel egyetemi docens, a mentőegyesület igazgatója, dr. Borza Zeno egyetemi előadó és dr. Adam Eugen, dr. Metianu Cornel, dr. Ariesanu Iuliu, dr. Blasiu Horea, dr. Rosea Remus, dr. Maerutiu Gheorghe, dr. Florescu Iosif, dr. Munteanu Ovidiu, dr. Corondan Gheorglie, dr. Priu Is- parian, dr. Dobreanu Vasile, dr. Pop Valér, dr. Bucsa Nicolae tanársegédek dr. Opri- siu loan ügyvéd beszámoltak azokról a nehézségekről!, amelyek csaknem naponta felmerülnek a munkaerejüket önzetlenül a szenvedések enyhítésére fordító fiatal orvosok előtt, akik számos öngyilkosjelölt és üzemi, vagy közlekedési balesetet szenvedő életét mentették meg. Megvitatták továbbá egy különálló helyiség felállításának szükségességét, amelyet önálló kötözőheKyel, vagy legalább 30 ágyas elsősegély nyújtásra szolgáló kórházzal látnának el. Erre vonatkozólag a közgyűlés megbízta az intézőbizottságot, hogy járjon közbe az egészségügyi minisztériumban a mentőegye- sülét ingatlana egyharmadának megváltása céljából. Az egyesület ingatlanának ugyanis kétharmada a társadalmi gondozónővérek tulajdonát képezi. A hefolyó együeti dijakból pedig uj ingatlant vásárolnának, amit majd teljesen a korszerű követelményeknek megfelelően szerelnek fel. Végiül! a közgyűlés dr. Rusu Livin egyesületi főtitkár helyett, aki vidékre történt főorvosi kinevezése miatt, eddigi tisztségéről lemondott, Toganel Dionisiu dr.-t választotta meg. KARIKATÚRA-KIÁLLÍTÁS KOLOZS- VÁRON. Stanetti Fr. rajzoló-művész karika- tura-kiállitása a napokban nyílt meg a Iorga- utca 5. szám alatt, Enescu Manóié kolozsme- gyei prefektus védnöksége mellett. A kiállt' tó művész Kolozsvár város íntellektueljeinek számos jól sikerült karikatúráját állította ki. A kiállításon láthatók a helytartóság, á - »? W polgári hatóságok vezetőinek jó’ sikerüli képéi, amelyek váltakoznak ügyvédek, orvosok, egyetemi tanárok, művészek, ujságirók remekbekésziiit karikatúráival. A többek között számos kisebbségi, a közéletben szerepet játszó személyiség karikatúrája is kiállításra került. Az érdekes kiá®tá9 még néhány napig lesz nyitva. UJ LÉGVÉDELMI TANFOLYAM kézdődik hétfőn (jun. 10-én) este 8 órakor a belvárosi plébánia tanácstermében (P. Unirii 14.), a Katolikus és Lutheránus Nőegyletek rendezésében. Jelentkezni lehet a Caritas-irodában (Str. I. G. Duca 1.) d. e 11—1-ig és a lutheránus parochián (Cal. M. Foch 2. emelet), valamint a tanfolyam megkezdése alkalmával. ■a nt tartalmaz a román-maggar gazdásági cggezmtng? BUKAREST. Megírtuk, hogy a román— magyar gazdasági egyezményt mindkét kormány ratifikálta. Az egyezmény árucsere-for- gailomra van alapítva, azzal a feltételmei, hogy 1 a román áruk kivitele magyar áruk előzetes behozatalától van függővé téve. Az Argus jelentése szerint az árucserét négy csoportba osztották: I. Petróleum — félkész vasáruk ellenében. A petróleumot a Hivatalos Lapban közzétett Zárolták a ricinusmag készleteket. A Hivatalos Lap szombati száma közli a minisztertanácsi naplót, amellyel a kormány zárolta a ricinusmag készleteket. A minisztertanácsi napló a következő főbb intézkedéseket tartalmazza: A hadsereg részére zárolják az országban bárhol található ricinusmag készleteket, ezek a készletek megvételre a légügyi minisztériumárjegyzék szerint számlázzák. II. Nyersolaj — ólomcsövek ellenében. Húszezer tonna nyersolajról van szó. III. Kukorica — vaslemez, kenderfonal, ipari koksz, stb. ellenében. IV. Fűrészáru — kaucsuk, mezőgazdasági gépek, kémiai áruk, stb. ellenében. V. Egyéb áruk — a Magyarországból behozott és előbb meg nem jelölt áruk vételárának 80 százaléka ellenében. nak ajánlandók fel, az ilyen készletek csak a légügyi minisztérium előzetes engedélye alapján adhatók el. A készlettulajdonosok készleteiket az illetékes katonai parancsnokságon kötelesek bejelenteni. Tilos a bányafa kivitele. A Hivatalos Lap junius elsejei száma közli azt a minisztertanácsi naplót, amelyben a kormány betiltotta a bányafa exportját. ezer vagon lesz a gyümölcshozam, a szőlő nélkül. Ez megnyugtató helyzet. Mint ahogy megnyugtató, hogy a gabonakivitel se akad meg, mint hiresztelték. Újabban Spanyolország vásárolt igen tekintélyes mennyiséget. Szóval van tartalék elegendő mértékben. Egyéb kivitelünk zavartalanságát szintén biztosították és kedvező körülménynek mondják, hogy az uj külügyminiszter ép a közlekedési tárca éléről jött. A drágaság látszólag igen súlyos — 30 százalékos — főleg, ha összehasonlítjuk az amerikai 1 s a nyugateurópai 4 százalékos áremelkedéssel. Ámde nálunk főleg sürgős kiegyenlítésről van szó, a legolcsóbb országokban kellett emelkednie a drágaságnak leginkább, mint Jugoszlávia esete is bizonyítja, hol 26 száj zalékos ez a kiegyenlítési folyamat. Pénzünk egyébként megerősödött az utóbbi napokban. Az arany takaró fölértékelése, mely a pénznek törvényes 25 százaléknyi fedezetéi az eddigi 37 03 százalékról 44.33 százalékra emelte föl, lehetővé tette, hogy 50 milliárdos bankjegymennyiség kedvezően táplálja közgazdaságunkat.
