Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-05 / 126. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. 'ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. ÜROIS LÁSZLÓ Kiadót u 1 ajdonos: PALLAS R. X- Törvényszéki lajstromozási .szám: 39. (Dos. 886i 1938. Trb. Cluj.J Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. LXI ÉVFOLYAM, 12 6. SZÁM. SZERDA CLUJ, 19 40 JUNIUS 5. A fasiszta pir! neoizetl tanácsának hafârnzata sicriul „ii olasz icp a haza cifsscicitcff üiciCszitCsct várfa nnssoiinttor--------- I — pimm.------­Későbbi időpontra halasztották el az 1942,-re kitűzött római nemzetközi kiáliitást.— Egy svájci olasz lap szerint még nem biztos, hogy „a római kormánynak ma nyilvánosságra hozandó határozata magában foglalja a végzetes döntést“. — „Kivont kardra Anglia karddal fog válaszolni“ — írja a londoni Times Francia jelentés szerint Dunkerque továbbra is etienáll a leghevesebb német támadásoknak, németek szerint a város etesíe küszöbűn átl RÓMA, június 4. (Rador.) A fasiszta nemzeti part nemzeti tanácsa a párt titkárságának összehívására a LHtorio- palotában tanácskozásra gyűlt egybe, f amelyen valamennyi vidéki körzet el­nöke résztvett. A gyűlés Mutti főtitkár beszédének elhangzása után, nagy lel­kesedés és éljenzés közepette a követ­kező határozati javaslatot hozta: „A fasiszta párt nemzeti tanácsa megállapítja, hogy Olaszország hatszáz­ezer hősi halottja árán szerezte meg a győzelmet saját maga és szövetségesei számára s az olasz népet ennek ellené­re mégis igazságtalan bánásmódban ré­szesítették, amikor helyet követelt ma­gának a nap alatt. Ezért úgy érzi, hogy a tengeri ellenőrzés a gazdasági elnyo­másnak és szabad akaratunk megszo­rításának eszköze. Az olasz nép elhatá­rozta, hogy minden megpróbáltatással szemben szorosan tömörül a Duce kö­rül, akitől a haza egységének kiegészí­tését és tengeri függetlenségének visz- szasz érzését várja.“ RÓMA, június 4. (Rador.) DNB: A római nemzetköz} kiállítás rendezőségi irodájának hivatalos közleménye beje­lenti, hogy a rendezőség hivatalos utón kérte az olasz kormánytól, hogy a* 1942. évre tervezett kiállítást egy ké­sőbbi, még meg nem állapított időpont­ra halassza, hogy valamennyi résztvevő állam hasonló feltételek mellett állít­hasson ki. Az olasz kormány válaszá­ban elfogadta a kérést azzat a feltétel­lel, hogy hasonló nemzetközi kiállítást ne rendezzenek más városban. Egyéb­ként a kiállítás megnyitásának elhalasz­tása nem szakítja félbe az előkészülete­ket, hanem a lehetőség határain bellii folytatják a szervezést, a kiállítás már elkészült berendezéseit és épületeit pe­dig fenntartják. BRINDISI, junius 4. Rador.) A Ştefani jelentése szerint hétfőn Szalonikibő), Athén­ből, Patras és Corfuból 750 olasz gyermek érkezett Brindisibe, ahonnan az Adriai-ten ger partján fekvő Cattolica és Ríccione mel­letti nyári gyermektelepekre szállítják őket. BERN, junius 4. (Rador.) A Havas jelenti: A „Corriere del Ticino“ római jelentése alapján Írja, hogy olasz hivatalos körökben a legnagyobb tartózkodással nyilatkoznak az olasz kormány kedden nyilvánosságra hozan­dó határozatáról. A tudósítás szerint az olasz nép magatartása „nem enged végzetes hatá­rozatra következtetni“. Római körökben két áramlat uralkodik: Az egyik felfogás szerint a minisztertanács el fogja határozni Olaszország belépését a háborúba, a másik verzió szerint a fasiszta nagytanács követelni fogja a tengeri szabad­ság biztosítását Olaszország részére és né­hány földközitengeri területi követelést fog bejelenteni. A londoni „Times“ a római kormányra háretia a felelősséget az eseményekért LONDON, junius 4. (Rador.) Az olasz há­borús készülődésekkel kapcsolatban a „Ti­mes“ diplomáciai szerkesztője a következő­ket Írja: A „nem háborús fél“ helyzetéből Olaszor­szág a „háború előtti“ helyzetbe jutva, olyan körülmények közé került, melyet a háború­ban való részvétellel való fenyegetésnek ne­vezhetünk. Az utóbbi hetekben — állapítja meg a lap —- az angol és francia kormányok hiába értesitették közvetett, vagy közvetlen utón az olasz kormányt arról, hogy hajlan­dók Olaszország összes jogos követeléseit ta­nulmány tárgyává tenni. A tengerzár gyakor- lása során a szövetségesek széles körben tel­jesítették Olaszország igényeit. A dugáru kérdésében várt megegyezés ügye már azon a ponton volt, hogy megkötik és úgy látszott, hogy a megegyezés mindkét felet kielégíti. Ez újabb bizonyítékot szolgáltatott arra vonat­kozóan, hogy a szövetségesek Olaszországgal szembeni feszültséget a minimumra akarják csökkenteni. De az olasz kormány az együtt- ' működést és az ajánlott megoldást elutasí­totta. Ennek dacára az angol hatóságok to­vábbra is készek egy megegyezésben részt- venni, magától értetődő azonban, hogy jóin­dulatot kizárólag az egyik oldalról nem le­het várni. A „Times“ diplomáciai szerkesztő­je végül azt a következtetést vonja le, hogy az esetleges háborúért és az európai nemze­tek újabb áldozathozataláért csupán az olasz kormányra hárulna a felelősség. „A kivout kardra Anglia karddal válaszol. Amint fegy­vert fogott kezébe, midőn a német kihívásra választ adott. Anglia el van szánva, hogy el­lenállást fejt ki az európai német uralmi tö­rekvésekkel szemben, mely törekvéseknek megvalósítása a többi összes államoknak épp­úgy, mint Angliának, Franciaországnak és Olaszországnak ií, hűbéri helyzetét jelente­né“ — fejezi he a lap cikkét. „PARISNAK ÉS LONDONNAK MINDEN OKA MEGVAN, HOGY FÉLELEMTELJES VÁRAKOZÁS­SAL TEKINTSENEK AZ OLASZ — NÉMET EGYÜTTMŰKÖDÉS DÖNTŐ FEJEZETE ELÉ“ BERLIN, junilis 4. (Rador.) A „Berli­ner Börsenzeitung“ azt irja, hogy Berlin é> Róma olyan szempontból tekintik szö- vc-lségi egyezményüket, hogy alkalmazásá­nak helyét és módozatát a legalkalmasabb pillanatban hajtják végre. Hála Olaszor­szág magatartásának, a Balkán-félsziget megőrizte nyugalmát, a gazdasági zárlat eredménytelen maradt és Olaszország ugyanakkor úgy diplomáciai, mint katonai téren mind hatalmasabbá vált és arra kényszeritette a szövetségeseket, hogy mind nagyobb haderőt mozgósítson Szí­riában, Marokkóban és az Alpesek vidé­kén. Parisnak és Londonnak minden oka megvan arra, hogy félelemteljes várako­zással tekintsen az olasz-német együttmű­ködés második, döntő fejezetének bekö- vetkezese elé. „AZ OLASZ—ANGOL VISZONY­BAN EDDIG MÉG LÉNYEGILEG NINCS VÁLTOZÁS“ LONDON, junius 4. (Rador.) Á Reuter diplomáciai szerkesztője szerint Sir Percy Lorrayne, Nagybritannia római nagyköve­te a mult hét végén megbeszélést folyta­tott Ciano gróf külügyminiszterrel. A ta­nácskozások eredményéről semmi sem szi­várgott ki. Az angol fővárosban az a vé­lemény, hogy az angol—olasz viszonyban lényegileg semmi változás nem állott be. Ami Spanyolországot illeti, minden ok megvan annak feltételezésére, hogy a spa­nyol kormány tovább is meg akar marad­ui a teljes semlegesség álláspontja mellett. Hivatalos körökben nem tulajdonítanak jelentőséget a legutóbbi diáktüntetések­nek. Ami az angol—orosz viszonyt illeti, megállapítják, hogy Sir Strafford Cripps még Athénben tartózkodik, de valószínű­nek tartják, hogy legközelebb folytatja utazását Moszkvába. FRANCIA JELENTÉS A DUN­KERQUE KÖRÜLI HARCOKRÓL PÂRIS, junius 4. (Rador)) A francia hadvezetőség közleménye junius 3-án este: „Az ellenség elkeseredett támadásokat intézett a Dunkerque körüli állásaink el­len, azonban csapataink állandó ellentá­madásaiba és hatalmas ellenállásába ütkö­zik. A francia és angol tengerészeti had­erő szintén együttműködik Dunkerque vé­delmében, sikeresen hajtja végre az elren­delt csapatok behajózását és napról-nap- ra újabb bizonyítékát adja hősiességének. Az ellenség hétfőn sikertelen helyi táma­dást intézett Saint Avoid mellett előőr­seink ellen. Az Aisne folyó jobb partján megerősítette állásait és megközelítette védelmi vonalunkat a Saartól nyugatra *. PARIS, junius 4. (Havas.) A németek 24 óra óta minden oldalról támadják Dun­kerque vidékét. Vasárnap a támadásokat visszavertük s az ellenség hétfőn is csak kis területen nyomult előre, óriási veszte­ségek árán. BERLIN, junius 4. (Rador)) Ştefani: Berlini katonai körök szerint Dunkerque eleste küszöbön áll. '*# '■ Q üUH. ­A. légi háború eseményei PARIS, junius 4. (Rador.) A francia légügyi minisztérium közli: A junius 2-áról 3-ára virradó éjjel bom­bavető egységeink hevesen bombázták a németországi repülőtereket a keleti front közelében, amelyekre több, mint harminc tonna bombát dobtak le. Az északi hadszíntéren légi haderőnk többizben megtámadta az ellenséges gé­pesített osztagokat és azoknak súlyos veszteségeket okozott. Ezenkívül a front többi pontján felderítő repüléseket végez­lek és több fényképfelvételt készítettek. Valamennyi gépünk visszatért támaszpont­jához. Junius 3-án kora délután légoltalmi tü­zérségünk és vadászrepülőink rátüzeltek a támadó ellenséges repülőgépekre. Heves légi harc keletkezett, amely több ellensé­ges készülék lezuhanásával végződött. Páris környékén legalább 16 ellenséges repülőgépet lőttek le. ANGOL JELENTÉS SZERINT A CSA. PATOK ÁTSZÁLLÍTÁSÁNÁL 24 KI SEBB HADIHAJÓT VESZTETTEK EL LONDON, junius 4. (Rador.) Az angol ten gernagyi hivatal jelenti, hogy a németek a Basilisk, Keith és Avant nevű három torpe­dórombolót süllyesztették el. Az angolok 24 kisebb hadihajót és pedig hat aknakutatóha jót, egy ágyupaszádot, nyolc segédhajót és kilenc egészen kis hadihajót vesztettek. Az angol expedieiós hadsereg szállításában 222 angol hadihajó, valamint 665 nem katonai jellegű hajó vett részt. Ez utóbbiak közül 600-at magánosok bocsátottak a haditengeré szét rendelkezésére. Az angol tengeri haderő több német ten­geralattjárót és torpedórombolót elsülyesztett vagy megrongált. Dunkerque közelében a szállítás munkálatai igen nagy nehézségekben ütköztek a viz sekély volta miatt és a csa­tornák is igen keskenyek a szállítás lebonyo Utasára. A csapatok behajózását ,a< kedvezőt­len időjárás is hátráltatta. Zeelmug&e kikö­tőjét az elsülyesztett hajók torlaszolták eh Az ellenség pedig a legkülönbözőbb eszkö zökkel tette használhatatlanokká a többi ki­kötőt. BERLIN, junius 4. (Rador.) DNB: A „12 Ubr Blatt“ ciaiü lap & német hadvezetőség közleményei alapján megállapítja, hogy má­jus 30 és junius 2 között a német légi erő Dunkerque kikötője előtt és a La Manehe- csatornában 7 hadihajót és 32 szállító és ke­reskedelmi hajót pusztított el. Ugyanakkor megrongált 27 ellenséges hadihajót és 69 szállitóhajót. Anglia tehát három nap lefor­gása alatt 135 tengefi egységet vesztett. Eh­hez a számhoz hozzáadandók — írja a lap -— a német gyorsnaszádok, tengeralattjárók, légelháritó ütegek és más hadi eszközök ál­tal okozott veszteségek. „NEVETSÉGESEN TÚLZOTTAK AZ EGYMILLIÓS NÉMET VESZTESÉG­RŐL SZÓLÓ ANGOL HÍREK“ BERLIN, junius 4. (Rador.) DNB: Azok az angol forrásból eredő hírek, amelyek sze­rint a németek Flandriában majdnem 250 ezer embert vesztettek és hogy a németek vesztesége halottakban és sebesültekben a bábom kitörése óta eléri az egymilliót, ne­vetségesen túlzottak. ANGOL HADIHAJÓK BEHATOL­TAK EGY NORVÉG FJORDBA’ STOCKHOLM, junius 4. (Rador)) Şte­fani: A norvég határról érkező hirek sze­rint angol hadihajók behatoltak a Ramne- íjordba. ahol heves tűzharc folyt le a partot védő német tüzérség és a hadiha­jók között. ANKARA, junius 4. (Rador.) Mittel- hauser tábornok, a közelkeleti francia haderő parancsnoka, repülőgépen Bev- ruthból a török fővárosba érkezeit Car- pantier ezredessel együtt, hogy megbeszé­léseket folytasson a török nagyvezérkar­ral. A repülőtéren több magasrangu törők liszt é> egy diszszázad fogadta a francia vendégeket. -' - ■ ■■< • s s . •>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents