Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-05 / 126. szám

ELLENZÉK 19 4 0 I ii ii i ii % \y utóbbi betek olasz megnyilatkozá­sai minden kétségét kizáróan mutatják, Imgy a háború földközi-tengeri kiterjedé­sével számolni kell. Az olasz haditengeré­szet értékének felbecsülése tehát nagy- jelenőségii kérdés is. Tisztában vannak ezzel a szövetségesek. Olaszország volt az első, amely 1931-ben építeni kezdte a 35 ezer tonnás Littorio és Vittorio Yeneto csatahajókat. Ez a két vizi erődítmény ma szolgálatra készen áll. Az ennek ellensú­lyozására építendő angol és francia csa­tahajók (a francia Richelieu, az angol George V.) vizrebocsátásának időpontja még bizonytalan. Ugyancsak 1931 óta teljesen átalakították a négy Conte di Co- vour tipusu egyenként 23.000 tonna tar­talmú hajóegységeket. Az átalakítások je­lentősége a következő pár adatból világo­san kitűnik: 10—10 méterrel hosszabbítot­ták meg: sebességüket 21 csomóról 30 csomóra emelték fel; 305 milliméteres ágyukat 320-asokkal cserélték ki: légvé­delmi ágyukkal bőségesen ellátták. Hat harcra kész olasz csatahajó egy­szerre 18 darab 381 miliméteres és busz darab 320 milliméteres ágyúból onthatja a tüzet sz ellenségre. Ä szövetégesek a Gueisenan, a Scheer, a Scharnhorst és a Liitzow (volt Deutsch­land) ellensúlyozására legalább 6 csata­hajó egyseget kénytelenek az Északi-ten- geien tartani. Felesleges erőiket tehát az annyi izgalmat okozó földközi-tengeri fel­vonulás után, Alexandriába vonták össze. A francia csatahajók a Dunkerque és Strassbourg 381-es ágyukkal, az angolok pedig (Nelson, linód, Renou, Repulse) ■106-os ágyukkal vannak felszerelve. A szövetséges hajók nagyobb tüzelő és ellenálló képességével szemben, a „fiatal'* olasz hajók lényegeseen nagyobb sebessé­güket Írhatják javukra. Ami a nehéz cirkálókat illeti, a francia és olasz erők az egyformán 203 millimé­teres ágyúikkal, 7—7 egységgel, kb. egyenlők. A 13 angol nehézcirkáló jelenlé­te határozottan a szövetségesek javára billenti a mérleget. Ugyanez a helyzet az 5000-től 8000 tonnáig terjedő könnyű cir­kálók osztályában is. Az egész földközi- tengeri angol könnyű cirkáló had segíthe­ti az olaszokkal egyenlő értékű franciá­kat. Ebből a kategóriából mintegy 12 ha­jó áll gyors építés alatt Olaszországban. Torpedórombolók csoportjában az ola­szok az ujrendszerű, egyenként 3362 ton­nás Attilio-Regolo tipusu rombolókkal né­• t • mi fölényt tudnak kimutatni a szövetsé­gesek 2000 3000 tonnás egységeivel szemben. Leone, Turbine, Navigatori rendszerű, <|0 egységből álló 1000 1700 tonnás olasz torpedónaszádok, az 1937 óta épült 1900 tonnás 12 darab Aviere-osztályhoz tarto­zó, 39 csomó sebességgel rendelkező ne­héz torpedónaszádokkal együtt, igen nagy erőt képviselnek. 600 tonna körüli Com- toie, Foca, Astore és Pelluce-osztálvu könnyű torpedónaszádok (42 egység) fő­leg mozgékonyságukkal vonták magukra a figyelmet. Az olaszok tengeralattjáróikat 1935 óta nagy gonddal és költséggel épitik. Az eredmény: a világ egyik legszámosahb ten­geralattjáró flottája az olasz. Az 500-tól 1900 tonnáig váltakozó Atropo, Gugliel- motti, M arcello-tipusu tengeralattjáró flotta olyan számos, hogy Szueztől Gib­raltárig minden 15 kilométerre helyezhet ei egy egységet. Az olasz flottának van újdonsága is: a kicsi, 45 csomó sebességű torpedóhajók és tengeralattjárók megsemmisítésére szol­gáló MAS (Motoscafi Anti-Sommergibibi) rendszerű hajók. Légi flotta és tengeri és légi támaszpontok Olaszországnak nincs szüksége repülö- gépanyahajóra. Partjainak szegélyezettsé- ge és a számbajöhető távolságok viszony­lagos csekélysége elkerülhetővé tette ezeknek építését. Különös gondot fordí­tott ellenben a vizirepülőgépek gyártásá­ra Az olasz repülők már két alkalommal bizonyították be rátermettségüket. Az abesszin háborúban, Spanyolországban a Breda, Savoia Marchetti és Caproni már­kájú gépek az olasz szakértőket teljesen kielégítették. Azóta a hadirepiilészet sokat fejlődött. Az olaszok a fejlődéssel lépést tartottak. Ami nagy nyereséget jelent az azzur repülőflottának a szövetségesekkel szemben, az főleg a keretek bősége és az olasz hadirepülők mindenki által elismert szakértelme és vakmerősége. A norvégiai és hollandiai hadművele­tek után még a laikus elölt is megnőtt a légi és tengeri támaszpontok jelentősé­ge. Az olasz támaszpontok értéke Olasz­ország természetes fekvésével magyaráz­ható. Kezdetleges módon körülbelül igy ha­tározhatnánk meg Olaszországot: ,.Csizma, amely fejbe akarja rúgni Szi­cíliát“. René la Bruyére, az ismert francia köz­író. egy találó hasonlatban, Olaszországot egy útkereszteződésnél levő fogadónak nevezi, amely mindenki számára veszé­lyes és amelyre mindenki veszélyes. A Földközi-tenger ellenőrzése tehát Olaszor­szág kezében van Kikötői, tengerészeti támaszpontjai min den követelménynek megfelelnek. Spez- zia, Nápoly, Messina, Taranto a hazai ha- ! jóhad otthona. Brindisi, Szicília összes ki- | kötői (Syracusa, Trapani) szintén elsőran- i gu védelmet nyújtanak az odahuzódó ha­jóknak. Szardínia (Marzlena) a maga sze­gélyezett, fjordszerii öbleivel mintegy elő­őrsöt képez a nyugatról jövő támadások­kal szemben. Albánia elfoglalása után az otrantói szoros az Adriai-tengert olasz bel­tengerré alakította. Nem lehet figyelmen kivül hagyni a Szicília és Tripolisz között fekvő, alig pár négyzetkilométer kiterje­désű Pantellaria szigetet sem, amelyet az olaszok rendkivül megerősítettek. Az afri­kai parton Benghari és Tripoli a jelentő­sebb támaszpontok. A konfliktus esetleges kelet-földközitengeri kiterjedése esetén a aörög és török partok között elterülő do- dr-kanérossi szigetcsoport igen veszélyes lehet a közelkeleti angol és francia erőkre. Az olaszok elégedetlenségének egyik főoka éppen a szövetségesek földköziten­geri támaszpontjai. Valóban, Gibraltár és Szuez az angol világuralom pillérei. Gib­raltárral szemben a francia Mers-el-Kehir megerősített kikötő a Földközi-tenger Ma­ginot-vonalának nevezhető. Szuezi az an­gol-egyiptomi csapatok éber szemekkel fi­gyelik. Ciprus a palesztinai és sziriai man­dátumok előőrse, Málta pedig egy esetle­ges ellentámadás kiindulópontja. Francia részről az olasz kereskedelem gócpontjához, Genovához veszedelmesen közel fekszik a félévezred óta állandóan erősödő Toulon. Korzika pedig az olasz partok ellen irányuló szövetséges légitá­madások főfészke lehet. A francia kézben lévő északafrikai partok egész sor kikö­tője (Mostagunem. Alger, Philippeville, Bone) ad menedéket a szövetséges flot­tának. Demokrata vélemény szerint nincs a világnak még egy annyira megfelelő tá­maszpontja, mint a Tunisztól nyugatra fekvő Bizerte kikötője. Scapa Flow hason­mása, az azzur-ég és csendes tenger elő­nyeivel megáldva. Pár kilométernyire van Ponty, a tengeralattjárók menedéke, köz­vetlen Bizerte mellett pedig Karonba, a vizirepülőgépek ,,Station“-ja. A sivatag­ban hatalmas földalatti ciszternák (Ain- Kébir) és arzenálok (Sidi-Adhallah) bizto­sítják a hadigépezet üzemanyag és hadi­anyag ellátását. Canpiuchi francia haditengerészeti mi­niszter legutóbbi beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: ..Bizerte, az „Empire francais“ előőrse, az összes földközitengeri szövetséges had- inozdulatok középpontja, az összes köz­lekedési utak gordiusi csomója, az ösz- szes afrikai erők szétosztó állomása. Ne feledjük el. hogy Franciaország jelen van Szil iában. Beyrruthban, angol szövetsége­seink Haiffa urai egyiptomi szövetsége­sünk pedig Alexandria és Marson-Matru védelmezői“. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ ?c U .4 konfliktus kitörésének azonnali követkéz« menye: a károm é!ii blokád Á háború első pillanatában a földközi- tengeri kereskedelmi hajók átadják a he­lyeket a hadiflottáknak és a hadirepülők­nek. A blokádot tehát a Földközi-tenge­ren mindkét fél maga ellen az ellenséges­kedések megkezdésével foganatosítja. A szövetségesek előnyösebb helyzetben vaunak: kisegítő közlekedési utak állnak rendelkezésükre. Algir és Marseille közötti 482 mérföldes távolság a legrövidebb ut Afrika és Franciaország között. Ez az ut használhatatlan, vagy legalább is nagyon veszélyes. Ezt helyettesítheti a Casablan­ca-Bordeaux (1032 mérföld), vagy a Ca­sablanca—Brest vonal, amely, bármennyi­re is különös, de rövidebb a Casablanca— Bordeaux vonalnál (998 mérföld). Afrika és Franciaország között a távolság egyszer és félszer volna hosszabb a békebeli tá­volságnál. Tunisz—Oran—Casablanca 2120 kilométeres, az olaszok repülőtámadásai­nak minduntalan kitett vasútvonal, az érintkezést nagyon meglassítja. Ä közel- keleti és északkeleti afrikai szövetséges területek teljes blokád alá esnek. Nagy feladat és nem rentábilis Afrikát megke- ridve, az abesszin vizeket kikerülve, fenn­tartani az összeköttetést a közelkelettel. A történelem nagy összecsapásainak je­lentős része a Földközi-tengeren játszó­dott le. Keyes tengernagy, akinek Chamberlain megbuktatásában nagy része volt, straté­giai müvében a következőképpen véleke­dik a Földközi-tengerről: „Grandiózus színpad a Földközi-tenger a tengeri és légi háború viseié'ére. Szegélye­zett nartjai, természetes kikötői, csendes vize, hajózási és meteorológiai tulajdonságai egy döntő háború színterévé predesztinálják. Nincs tengeráram, nincs homokpad, nincs vihar. A mistral és a bora nem ellensége a hajósoknak. Itt játszódtak le a korszakalkotó össze­csapások: Szalamisz, Actium, Léponte, Abu- lir, Trafalgar. Navarin, Lissa. cgy-egy nagy emlék, egy-egy nagy tanulság.“ Mussolini világosan látja, hogy a háború kitörése teljes tengeri blokáddal sújtaná Olaszországot. Olaszország felhalmozott készleteiből kellene tehát harcoljon a béke- szerződések megkötéséig. Utánpótlásra nem számíthat. Ez a tudat teszi erőssé é9 meg nem alkuvóvá az olasz támadást. A blokád tehát három élű fegyver, mely­nek egyik éle a szövetségeseket, két éle pe dig Olaszországot sújtja. SZÁRAZFÖLDÖN A „nyolcmillió olasz szurony“, am.nt Gayda a Giornale d'Italiaban előszeretettel irja, a szárazföldön nagy szövetséges erőket tart majd lekötve. Franciaország tuniszi erős gépesített osztagai, az európai felszerelésű egyiptomi hadsereg és a közelkeleti szövetsé­ges haderő garancia arra, hogy a szárazföldi küzdelem kemény és döntő fontosságú lehet, nem számítva egy valószinii török közremű­ködést is. Nagy József. RÁDIÓHALLGATÓK ÉS 0PERALÁ70CA- TÓK KEDVENCE: Lányi Viktor: Oporakaiaiaz 100 opera meséje és ismertetése. Ill-ik bőví­tett kiadás. Vászonkötésben 168.—, lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vdékre utánvéttel is azonnal szállítjuk, „ - ■ ” ' “ ' „CURENTUL“ (Umberto Guglielmotti :>1 cikke): IdőcJőttinck látszik az európai had i- ■ Hzati helyzet fölött Ítéletet mondani i/io'-t,,)' amikor minden idők legnagyobb csatája fo lyik. Mégis hasznos, sőt szükséges e^y» g|* i döntő körülményekre a világ figyelmét íe) hívni, hogy inégegyszer ti ztá/.zuk a denn;- - krala államok helyzetét, melyek azt hitték. ■* hogy félrevezetett idegen népekkel é, a gerzár nyomásával folytathatják a háborút. A háború első nyolc hónapjában egész sor ilyen természetű lehetetlen kísérletet tag­iunk. A lengyeleket rávették, hogy két fron- • ton harcoljanak. A demokraták vakságukban i azt hitték, hogy az ellenállás elég tartós lesz ahhoz, hogy a nyugati német támadást gyön gitsék. Ugyanezt a reményt fűzték Finnor­szághoz, majd Norvégiához, végül politikai és Stratégiai vállalkozás céljából a Balkán és Föhlközi-tcnger felé tekintenek. Minden­nek az a célja, hogy távolabbra tolják a harcok lefolyását. Így Weygaud tábornok fantasztikus közelkeleti hadscicge — mely­nek értékében, kételkednünk kell vegyes összetétele miatt — azt a célt szolgálta, hogy hadműveletekhez fogjon a nyugati hatal­maknak segitséget nyújtson. A nyugati had­színtér eseményei azonban a tervek végre­hajtását meghiúsították., ez azonban nem jelenti, hogy a szövetségesek tervüket fel­adták. A tengerzár adatai egyébként telje­sen megvilágítják Olaszország helyeiét azon a tengeren, melyen életfontosságú érdekei vaunak. Olaszország el \an s/auva arra, hovv fegyverrel védi meg ezeket az érdekeket. Ca vagnari olasz tengerészetügyi államtitkár sze­nátusi jelentésében rámutatott arra. hogy a történelmi abszurditások színvonalát éri el az angolok túlzott uralmi törekvése azon a tengeren, mely nem mossa Anglia partjait, ahol akkor rendezkedtek be, midőn Olasz­országot a fasizmus még nem ruházta fel nagy tengeri erővel. A fasiszta forradalom után az olasz flottát teljesen újjá szervezték a Duce utasításai értelmében és a Földközi tengerre tekintettel, könnyű é6 nehéz egyé- gekröl gondoskodtak. Ugyanakkor tenger­alattjárókat építettek és a tengerészek lét­számát is növelték. S ha ehhez hozzá számit juk a tengerészeti támaszpontok kiépítését és a légi erőt, megállapíthatjuk, hogy túlzott minden olfan löldközitengeri uralmi törek vés, mely figyelmen kívül akarja hagyni Olaszország tengeri erejét. Elmúlt az idő, midőn anyagi eszközök biztosították a zsar­nokságot. A Földközi-tengeren uj nép szüle­tett, mely nagy vezérének parancsát követve, tudja, hogyan kell az erőkhöz vezető utat megtalálni. Igazságos ügyről van szó, melyet hiába taposott lábbal Versailiesben egy régi világ, mely rövidesen le kell tegye a fegy­vert a győzelmes ifjúság előtt. / „SEMNALUL“: A háború nemcsak pusz­títást. de iskolát is jelent. Nehéz vizsgát tesz a jellem. "Vannak, akik egyik napról a má­sikra változtatják meggyőződésüket, cserélik az álarcot. Vannak, akik esküt tettek hitük re és sietve feladják ezt, de akadnak olya nők is, akik alkusznak és nem hajtanak fe­jet. Tudják, hogy csak a kitartás győz, csak a következetesség nemesíti őket. Lgyanazon barrikádon harcolnak az ütések, sikertelen­ség, halálos veszély dacára. Ez jelenti népele és emberek ellenállásának Gtkát. Csak igv lehet megvédeni a legnagyobb emberi tulaj­dont: a becsületet és szabadságot. Mégis egész légiója van azoknak, akik lélekben és meggyőződésben erőtlenek. Amit ma monda­nak, holnap megcáfolják. Szolgalelkek. kik a nyers erőtől, fenyegetéstől ijedeznek. Le kell nézni őket, meg kell cáfolni érveiket. „TARA NOUA“: Mit hoz az eljövendő béke? Hogyan építik fel az uj Európát? Nem lehet még felelni ezekre a kérdésekre, csu­pán annyi állapítható meg. hogy a béke ér­dekében minden állam le kell majd mondjon a tulságba vitt nacionalizmusról, melyet jogi kifejezéssel: abszolút nemzeti felségjognak neveznek. A béke — együttműködést je­lent, ez pedig kizárja az abszolút nemzeti fel­ségjogot, ami nemzetközi téren anarchiához vezet. Az együttműködést pedig szabad elha­tározással. vagy kényszerítő eszközökkel le­het elérni. Az utóbbi a „pax romana“, az előbbi pedig konfederáció utján valósul meg. A kényszerítés: ideiglenességet jelent a való­ságban, magában hordja a háború lehetősé­gét. A nemzeteket nem lehet elnyomni anél­kül, hogy a béke fel ne boruljon minden percben. Mert bármennyire tiszteletreméltó a lángész, az elnyomást soká nem lehet elvi- seini. Az egyedül tartós béke tehát európai konfederációt igényel. Hogyan valósítják meg — nem tudjuk. A jelenlegi háború fel- sőbbrendü lecke a népek részére. s A magas vérnyomás és a vérkeringési zavarok kezelésénél reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József“ ke- serüviz sokszor nagyon jót tesz, mert a bél- müködést csakhamar elrendezi, az emésztést előmozdítja, az anyagcserét! felfrissíti és ez által igen kellemes közérzetet teremt. Kér­dezze meg orvosát.

Next

/
Thumbnails
Contents