Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-30 / 145. szám

194 0 iun iu s 30.

'ELLENZÉK

AFRIKA

és a gyarmati kérdés

A legrégibb kutatóutalstól a legújabb ©se- ményekig. — A gyarmati kérdés, mint háborús ok* — Afrika az európaiakéi •••

A mostani háború, amely Reynaud volt francia miniszterelnök szerint annyira elüt a „klasszikus formáktól“, úgy terjed, mint a iutótiiz és igy nyugodtan számíthatunk azzal, hogy rövid időn belül átcsap az egesz afrikai kontinensen a legészakibb ponttól a legdélibb pontig és ha talán nem is lesz olyan véres és elkeseredett, mint a már lezártnak tekinthető franciaországi küzdelem, bizonyára éppen úgy meg fogja hozni a maga meglepetéseit.

Nagyon érdekes, hogy mig Afrika északi részén az emberi művelődés legnépszerűbb szülőhelyére találunk, addig a déli és a középrész megismerése csak rendkívül nehezen haladt odáig, hogy ma már kevés kivétellel őzt a földrészt is ismertnek nevezhetjük. EnI nek oka elsősorban is az, hogy a Földközi- tengertől délre a Szahara kezdődik, amely még a legvakmerőbb középkori kalandorokat a spanyol konkvisztádorokat is visszatartotta az áthatolási vállalkozásoktól. Az is megnehezítette a behatolást, hogy Afrikának minden folyója vizeséseken át fut le a tengerbe, egyik sem összefüggő hajóút, márpedig Dél- amerikának belsejét például úgy ismerték meg, hogy foiyóin hajóztak felfelé. Az is visz- ezatartotta a régieket a nagyobbszabásu vállalkozásoktól. hogy a kontinens partjain sehol sem találtak müveit és gazdag népeket, amelyeket kiuzsorázni, vagy kifosztani lehetett, illetve érdemes lett volna és igy Afrikát jóidéig szegénysége mentette meg a hódítók gyakran nagyon is kétes értékű civilizációjától.

Hacsepszu királynő és Hanno „expedíciói

Az északi rész legszámottevőbb országa Egyiptom volt, amelynek magas fejlettségéről a történelem számos adata tanúskodik. Az egyiptomiak már Krisztus előtt 4000 évvel nagyon is jól ismerték saját országukat, amint arról egykori kataszteri térképeik is tanúskodnak. Arról azonban, hogy a nagy afrikai szárazföld belseje felé is terjeszkedni kezdettek, csak a Kr. e. 2000-ben találunk adatokat.

Az ut a Nílus völgye volt. Itt elérték a

19. szélességi fokot, tehát a Nílus nagy kanyarulatát, de ettől kezdve már nem igen érdekelhette őket a dolog, mert a csapadék- szegény földeket nem lehetett a folyó vizével öntözni.

Inkább érdekelte őket a Vörös-tenger és az India i-óceán vidéke, mert ezek felől kaplak híreket Punt országról, vagy amint a zsidók és iőniciaiak említik, Ofirról. Az első kutató „expedíciót“ Kr. e. 1500-ban Ha- csepszu királynő küldötte ki és amint a The- fre közelében álló Deir el Palm templom magyarázó feliratai elmondják, nem eredménytelenül, mert sok értéket hozott magával. Ez az ország minden valószínűség szerint a Zambézi és Limpopo folyók torkolati vidékén lehetett, mert erre mutatnak a régészeti leletek is.

Az ókoriak ismerete itt be is fejeződik, niert a minden idők legnagyobb földrajztudósának. Plolemensznak, aki a Nílus eredetét a íehér tudósokat többezer évvel megelőzően kikutatta, a térképe itt lezárul!

Később Karthágóból indult el Kr, e. 470 körül Hanno, hogy 30.000 kivándorlóval uj hazát keressen. Eljutott a Szenegál torkolatáig, majd Guinea partjaira, Itt, amint az egykorú feljegyzések mondják, éktelen síd, dobzene és tüzes folyamok rémitgették őket. A négerek 2500 évvel ezelőtt is éppen olyan lármásan mulattak, mint ma és a szavanna tüzek is úgy pusztítottak. miut a mostani időkben is, ha hónapokon át nem kapott nedvet a sárgára aszalódott fütakaró

Karthago pusztulása után a görögök kísérleteztek a felfedezésekkel. Eudoxosz két expedícióra áldozta minden vagyonát, hogy megkerülje Afrikát, de második útjáról soha sem tért ha-za. Herdotosz is beutazta Egyio- tomot és Kirenct, de leírásaiban nagvon sok: adatot összegabalyított Szerinte például a Nigernek összeköttetésben kell állnia a Nílussal. Ezeket a hibákat Ptulemeusz igazította ki igen helyesen, igaz. hogy ő már a lómai utazók leiratait és a légiók hadjáratainak eredményeit is ismerte.

MEGJELENIK A GYARMATI KÉRDÉS

A középkorban Afrika legnagyobb részét megközelíthetetlen sivatagnak tekintették. A Xl\. században dieppei tengerészek jutottak ci a ginntai partokra, de a nagy világrész megismerésének érdeme a portugál hajósok kísérletéhez fűződik. 1415-hen I, Ioao elfoglalta Ceutát és Gibraltárt, fia, Tengerjáró Henrik pedig egymásután küldte hajósait dél fele, akik végre 2000 év múlva eljutottak odáig, ahol a karthagói Hanno már partra- tette a lábát. Bartolomeo Diaz jutott Afrika legdélibb csúcsáig és felállította Portugália cimerkoveit az Algoa-öbölben is. A megkerülés dicsősége Vasco de Gama nevéhez (ii- ződik, aki 1498 május 20-áu Kalkuttában vetett horgonyt. Az első tudományos térképet a 31.500.000 négyzetkilométer területű földrészről, amely tulajdonképpen egy óriás sziget, d‘-Anvi!le francia kartográfus rajzolta meg 1749-ben. Ezen Afrika belseje még ismeretlen és a iN'iger folyó berajzolása is hibás. Az ujabbkori kutatás akkor: kezdődött,

amikor 1788-ban Londonban megalakult az „Association for promoting the discosvery of the interior parts of Africa“, mely a világrész belsejének megismerését tűzte ki céljául és annak megállapítását; vájjon alkalmasé- a gyarmatosításra.

Ettől az időtől kezdve Afiika területeiről lassan lehullott az ismeretlenség fátyla. Európa minden nemzete igyekezett magának területeket biztosítani Afrika földjéből s a bens2Ülött lakosság megismerkedett a korszerű civilizáció minden áldásával, de átkával is.

Rabszolgakereskedés indult meg oly mértékben, aminőre eddig példa nem volt és a négerek egyre beljebb és beljebb szorultak a dzsungelekbe, hogy életüket, nyelvüket, szokásaikat megmenthessék. Ezek a dzsungelek voltak védváraik és egvbeu megakadályozói is annak, hogy a fehér ne bánhasson úgy velük, mint Amerikában a vörösökkel tette. A skót Mungo Park leirása tanúskodik arról,

ágakat

UósULtatw!

s \

De azután már nem szabad ,,egy kicsit torkos-? kodni", mert az ételmaradékok a fogak közé kerülve, éjszakán át bomlanak. Ennek elkerülése ugyanolyan fontos, mint a veszedelmes fogkö elleni védekezés.

Ezért használjon állandóan Kalodont fogkrémet. Ez az egyedüli fogkrém, mely sulforizin oleat tartalmánál fogva fokozatosan eltávolítja a fogkövet és meggátolja annak újraképződését. Foaai csak akkor maradnak erősek és épek, ha azok fogkőmentesek.

hogy a hódítások idejében általános volt a felháborodás a henszülöttek ellen s velük szemben a legbrutálisabb eljárást is megengedhetőnek tartották. Ez a felfogás még Stanley utazásán is meglátszik.

Az Afrika-kutatásnak magyar hősei is vannak. Legnevezetesebb közöttük Ölömösi Magyar László, aki mint a ka'abári néger fejedelem bajórajának parancsnoka, bejárta a Kongó egy részét. Bihét, a Lungre Bungót, Kuandót és sok érdekes feljegyzéssel tette érdekesebbé Afrika történetének szegényes lapjait. Benvovszki Móric neve is ismert maradt, mint Madagaszkár királyáé, akiről a francia történelem is a legnagyobb méltánylással emlékezik meg. Végül meg kell emlékezni a magyarok közül Teleky Sámuel grófról is, aki a Kilimandzsáró ismeretlen vidékeit tette ismertté a világ előtt.

A világháború előli és után

A világháborút megelőző években Afrikának három benszülött független állama voit: Marokkó, Abesszínia és Libéria.

Azóta megváltoztak a viszonyok. Németország elveszítette gyarmatait, mert Togot é» Kamerunt Franciaország, Német-Délnyugat és Német-Délkelel-Afrikát Anglia kapta meg. Egyiptom lormailag is kivált Törökőr szagból és önálló országgá lett. Ugyancsak a törököktől vették el Tripoliszt. amely az önállóságát elveszített Atbeopiával együtt olasz birtok lett.

TOGO ÉS KAMERUN

A francia fegyverletétel az érdeklődés középpontjába terelte a francia kézen levő afrikai Togot és Kamerunt, amelyek azelőtt német birtokok voltak.

Togo a ralszolgaparton fekszik, 87.20C négyzetkilométer és 1913-ban 1.032 000 lakosa volt. Mintegy 70 kilométeres partvidéke sik. amely mögött a Togo-tól laguna fekszik. Belseje halmos, legmagasabb hegye az Alposso, amely 990 méterre emelkedik ki a

steppés vidékből. Benszülött lakossága 50 nyelvesaládhoz tartozik. A németek 329 kilométeres vasútvonalat épitettek ki rajta, melynek gócpontja Lome volt. Termékeny térik- letérői pálmaolajat, pálmamagot, kakaót, ko- ladiót és gyapotot hoztak be nagy mennyiségben Európába. A németek 1884-ben szerezték meg.

1914-ben a fianciák és angolok megtámadták és a németeket elűzték, a területet pedig úgy osztották fel maguk között, hogy

52.000 négyzetkilométer a franciák, 35.200 négyzetkilométert az angolok tartottak meg maguknak.

Kamérun Afrika nyugati részében a gui- neai öbcl. Biafra-öböl, Nigéria, Bigarmi és francia Kongo között egészen a Csad-töig nyúlik. Területe 495 ezer négyzetkilométer. Sok tenger felé törekvő folyója van, amelyek közül a legnagyobb a Szanaga. Növényzete igen változatos. Partjain mangrove, pau- daiijsz, rotang és egyéb pálmafélék, a dombos vidéken az olajpálmák alkotnak nagy erdőket. Legnagyobb mértékben teimesztett

A hadsereg felszereléséért

A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfeh szerelési pénztárjegyeket (bonokat)t amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ebhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók.

Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető bárom, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a bárom•. vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget.

Hat hónap múlva az esedékes 20 Százalékos résztettet és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek.

Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatóí a név érték /0 százalékának megfelelő 1 o mb Ltd kölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett.

Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését.

Cluj (Kolozs) megye prefektusa MANOLE ENESCU ezredes.

növényei a kókuszpálma, a banána, janusz* gyökér, manihot, szezám, kukorica és dohány, továbbá a kakaó, amely nagyszerűen bevált. Nagyobb vadakban szegény, csakis a Szanaga mentén találhatók bivaly és antilop nyájak, folyóvizeiben pedig krokodilok és vízilovak- Háziállatai a tyuk, kecske, sertés és szarvasmarha. Benszülött néger lakói majdnem meztelenül járnak, arcukat és mellüket tetoválják, szempilláikat kitépik. A feleségeket készpénzben vásárolják, szellemi képességeik csekélyek és a hittérítők vajmi kevés eredményt érlek el közöttük. Több törzsben élnek. Nevezetesebbek a harcias bakvirik. a dualák, bombokók, bokundok, batomok, iuabomok, abók és vurik. Kamerun főhelye Buea, ahol a kormányzósági palota, a közoktatási intézmények házai is állanak. Az 1911. évi francia—német megegyezés értelmében lett német gyarmattá, ahonnan szinte hihetetlen mennyiségű kaucsukot, elefántcsontot, kakaót és pálmaolajat hoztak át Európába.

Kamerunt a német kereskedők hódították meg hazájuknak. Az 1870-es években ugyanis a partvidéken élő dualáktól területeket vásároltak meg és rajtuk telepeket alapítottak. 1884-ben az államhalalom is beleavatkozott a dologba és császári biztost küldött ki, aki kitűzte Kamerun földjén a német császári l^ bogót. A henszülöttek a hódítók ellen több* szőr lázadásban törtek ki. de mindannyiszor leverték őket és egyre növelték a meghódított birtok területét.

*

A világháború folyamán a franciák szák lctták meg és ezt a hódítást a versaillesi bs» ktszerződés is megerősitette számukra.

A Német-Délnyugat-Afrika és Német-Dél- kelet-Afrikai gyarmatokat Nagybritannia szerezte meg magának és azokba különösen 3 vasútépítés terén igen nagy befektetéseket eszközölt. A terv, hogy Egyiptomtól a Szaharán és az egész Afrikán át a Fokföldig egyetlen brit vasútvonalat építsenek, nagyban hozzájárult abboz, hogy London mereven elzárkózott a német gyarmati követeié- sek elől. Ez a vasútvonal, amely az óriási világrészt gazdaságilag Anglia kezébe adta volna, teszi most Afrikát is a hadakozások szinterévé, mert azt a Mouroe-elvet, mely Amerikát az amerikaiakévá, Ázsiát az ázsiaiakévá, úgy látszik nem akarják és nem Í9 fogják soha Afrikára alkalmazni. — Afrika — az európaiaké marad . . .

ÁTALAKULT A BORDEAUXI FRANCIA KORMÁNY

BORDEAUX, junius 29. (Rador.) A francia kormány a következőképpen alakult ác Pomaret belügyminiszter a munkaügyi mi- risztérium, Février volt munkaügyi miniszter pedig a postaügyi minisztérium élére került Frossard megtartja a közmunkaügyi tárcát, belügyminiszter pedig Marquet lett.

BORDEAUX, junius 29. (Rador.) Havas: Délután 3 órától 16 óráig a francia kormány I ebrun elnöklete alatt minisztertanácsot tartott. A közlemény szerint a minisztertanácson Huntzinger tábornok részletesen ismertette a német—francia és olasz—francia fegyverszüneti tárgyalások menetét. A köztársaság elnöke a kormány nevében megköszönte a bizottság szomorúi dé hasznos munkásságát. Rendelettörvénnyel bizottságot alakítottak az ország helyreállítására. A bizottság vezetője Doumens tábornok, aki elsősorban a kitelepített lakosság hazatérésének közlekedési feltételeit igyekszik helyreállítani.