Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-30 / 145. szám

ELLENZÉK

IU 40 junlu* 3 0.

Radna vidékének leírása és bor- vizei — egy száznegyven esztendős orvosi könyvben

Nyúlás Ferentz a tudós orvos 1800-ban kiadott könyvében ismertette a Radna vidéki szénsavas fürdőket és vastartalmú vizeket s tudományos alapossággal értekezett „a vasas bor- viznek belső tulajdonságairól és annak jóhatásáról mindenféle nyavaják elien“

KOLOZSVÁR, június hó. Még teljesen ép állapotban lévő, de az időtől furcsa, ódon sziut és illatot nyert vaskos könyv akad véletlenül a kezembe. Rettenetesen régi könyv ez, jóval a 48-as szabadság- harc előtt adták ki Kolozsváron Hochmeister Márton, a hires-nevezetes könyvnyomtató költségével, az Ur 1800-ik esztendejében, tehát éppen legelső évében a mult századfordulónak. Vidéki orvos irta s bizonyára a maga idejében nem volt nagyobb jelentősége, mint egy hasonló tárgyú mai könyvnek. De száznegyven év távlatából különleges érdekességet nyer: nemcsak furcsa és régi, de izgalmasan érdekes is. A száznegyven év előtti orvosi és kémiai tudomány hü tükre ez a könyv, amelyben lapozgatva az lep meg leginkább, hogy már akkor is milyen sokat tudott az orvos a természetes gyógymódokról. az emberi betegségek gyógyításáról s a különböző „nyavaják“ keletkezéséről. Mert bizony ezek a „nyavaják“ s ezeknek gyógyítása ma is legnagyobb problémáink közé tartozik.

Ki lehetett az a Nyúlás Ferentz orvos, aki ezt a 203 oldalas könyvet irta, mert: ..Miólta a‘ tudományokkal megösmerket- tem, mindenkor egv a‘ legfőbb törekedő, seim közül való volt nyelvünknek épületére szolgáló dolgokkal bíbelődni?“ S ez a könyv nem befejezett mii, mert az utol- só oldalon azt olvashat juk: „Vége a harmadik darabnak“. Tehát következett még egy-két „darab" a nagy tudományos miiből, amely ugvanolvan tendenciával Íródott, mint sok más könyv manapság: tneg akarja ismertetni az erdélyiekkel országuk páratlan szépségeit. Istenáldotta vi- dékeinek levegőjét, vizeit s azoknak páratlan gyógyhatását. Mert régi biine aa embereknek, hogy mindent jobban értékelnek és mindenben jobban biznak, ami távoli s amit ügyesen megszervezett pro* nagandával úgy tárnak a szemük elé, hogy különbnek gondolják, mint azt, ami az övék s ami könnyen elérhető. Egy régen porladó kéz — a könyv egykori tulajdonosa, szálkás, régies betűkkel megjegyzést irt az első fehéren maradt lapra. Német és magyar nyelven. Szól pedig a magyar szöveg a következőképpen:

„Nem gondolánk vala. hogy Erdélyben oly ember születhessék, mint Dr. Nyúlás, a ki magyar nyelven ily nehéz dologról ilyen jeles munkát áda ki“. Az aláirás olvashatatlan. S a dátum 1817 . . .

DEDIKÁLVA: GRÓF BÁNFFI GYÖRGY UR ö NAGYSÁGÁNAK így szól a száznegyvenéves könyv dedikációja:

, Méltóságos Báró Losontzi Gróf Bánffi György ur ő nagvságának, tsászári és apostoli királyi felség arany koltsos hívének Belső titok Tanátsossának, a Nagy Keresztes Vitéznek, a Tudományok gyarapítását társtyazó Társaságok Fő igazgatójának, Ő Exellcntziájának Hosszas Esztendőknek és Szerentsés Kormányozásnak óhajtása mellett méj tisztelettel ajánlta- tik“.

Nyúlás dr. Szamosujváron irta könyvét és pedig „első napján Karátson havának 1799-dik esztendőben“. Élénk szellemű, sokfelé érdeklődő, becsvágyó ember lehetett. Épp úgy ir a „vizek bontásáról“, mint a különböző vidékek földrajzi, néprajzi helyzetéről, ásványokról, fémekről, történelemről, sőt nyelvújítónak is felcsap, mert előszavában azt ir ja. hogy „Imé ezek az uj szók“ — és betűrendben valóságos kis szótárt ad, majd büszkén jegyzi meg: „Nemzetemnek ollyan munkával kedveskedem, rnellv a maga nemében Magyar nyelven a leg első“. A könyv első része, amely „o vizeknek bontásáról közönségesen“ szól, csemege lehet egy mai kémikusnak. De nekünk, laikusoknak, sokkal érdekesebb és színesebb olvasmány Erdély egvik csodaszép vidékéről szóló leirása, melyet az iró igy jelent be, hogy:

„Éu, ha az Ur Isten életemnek kedvezni fog és c jelen levő munka a közön, ség előtt kedvességet talál, tovább fogom az Erdély Országi orvos vizeknek bontását fojtatni. Most pedig különösen tsak a Radnai borvizekiől tartván a beszédet, Radna vidékeinek geographico-politico- physico leírását előre botsátom“ . .

RADNA VIDÉKÉNEK 140 ÉV ELŐTTI LEÍRÁSA

..Erdély Országának Észak felől való szélivé —* Írja az orvos — mellyel ha a mappára tekintünk, a Földiróknak számítások szerint a Föld hosszúságának dlfSó1 szélességének pedig 47".44' Lépt- sője alatt fekünni találunk és a ineily napkeletről Bukovinával, éjszakról M í- ramarossal határos, ama régen virágzott Bánya és kereskedő Városról, Radnúról, Radna vidékének hivatik Az egész vidéket Szolnok Vátntegyétől elkezdve nap* n\ligáiról Bukovináig egy 1<> 000 ölnyi hossziiságu mc I Völgy kétfelé hasítja. Ezen a Völgyön vagyon az úgynevezett Radnai Passus, a melly ama fene tenné- szelő I í a 111 ii X Kliánnuk kóborlásáról ne vezeteti, a ki 1212. esztendőben ezen Pas- siison át berohanván, Béla király alatt sokáig diihösködött.

Ezt u tartoiuánt 2fí népes falu menti Ineg a vadságtól. Az egész vidék felette vad. roppant havasokkal, mugoss begyekkel képtelen meredek kősziklákkal « a Mól (lováig, Bukovináig, Lengyelországig mindenfelé messze kiterjedő rengeteg erdőkkel darabos. Levegője tiszta, éles, köunyii. . .“

Milyen tökéletes leírása ez egy olyati hegyvidéknek, amit egy mai leiró „vad- regényesnek, csodálatosnak, fenségesnek“ nevezne.

Érdekes megfigyelése az írónak, hogy: -Eme hely felette magos, mellvet csuk abból képzelteim, hogy itt a tserehogarak Kisasszony havában járnak s az eper is e tájon érik, amint ezt a közelebb mult 1799. esztendőben tapasztaltam . . .“

Ez a közvetlen, mesélő hang, ahogy le- irju a már legendákba illő 1779-es évszámot, különös kinccsé teszi az öreg könyvet. Nem hivatásos iró irta s olyan élő. Ósdi a nyelve, nehezen követhető s mégis száznegyven év múlva is közvetlenül szól a mai olvasóhoz abból az Örökre eltűnt világból.

t,A nyavajákróí melyekben a vasas borvizek használnakt‘t

Ezt írja a szerző, aki hosszú munkaévei alatt számtalan betegét meggyógyította a természetes ásványvizekkel:

,.Hosszú lajstroma van ama megrögzött gyötrehnes nyavajáknak, amellyeknek olyan hathatós gyógyító eszközük kéván- tatnak, mint aminok a vasas borvizek. Ritka ollyan nyavaja. mellyben vagy a nedvességek edényeinek eldugulása, vagy az erő inaknak gyengesége és a többi szálkás részecskéknek megereszkeclése jelen ne volna. Majd minden elgyengiilt testet egy-egy csorda olyan nyavaja kisér, melly- nek megfordítását talán egyedül tsak a vasas borvizektől lehet reméllni“.

Külön fejezetekben sorolja fel aztán a szerző a betegségek hosszú listáját, amelyeket vizkurákkal meggvógyitott. Ilyenek: Férfiak nyavajái, Asszonyok nvavajái, Külső tagok nyavajái. stb., sth. S az orvosi önérzet büszkén íratja le vele ezeket a sorokat:

..Egv harmincz nyolez esztendős leánr K. M., a ki közel 12 esztendőkig ritkán volt szenvedés nélkül, minden esztendőben négyszer-ütször paroxizmusba esett s mind annyészor egy-két hétig kénos gyo- morgörtssel, hasrágással, főfájással, gyakori ájulással bajlódott és néha éppen a halállal küzkődött. mióta az én kénvszeri- téaemből a radnai borvizzel élt. minden szenvedéseitől megszabadult. A melly esztendőben Radnára utazik, töícélletes egészséggel bir, mikor ezt az utazást elmulasztja ottan, régi nvavajája megjelen“.

\ ajjon nem ért-e többet ez a természetes gyógymód, mint egy modern hisztérika pszihoanalitikus kezelése? (M. L )

a legtöbb sztpMszer: a vitamin

A nyárelő az az évszak, amikor s véglete- két figyelhetjük meg az arcbőrön. A tél idején nem azért romük el az arcbőr, mert a hideg, a szél, a hó eldurvitja — hiszen télen jórészt a szoba védelme alatt élünk hanem inkább azért, mert a szervezet a tél végére mar feleli a nyár alatt gyűjtött vitamintar- lalékát. Arra a bölcsességre, hogy az arcbőr állapota és a szervezet vitamintartalma között szoros összefüggés van, nem is nagyon légen jött rá az orvostudomány. Valamint arra is, hogy e megállapítás más betegségekre is érvényes. A vitamin tan e fejlődéséből a kozmetika is igyekszik a maga hasznát kivenni. Gyakorlati tény, hogy az arcbőr tavasszal a! legérzékenyebb minden hatás iránt. Hogy az első napsugár, a változékony időjárás olyan hamar vörös, lobos foltot csal1 az arcra, hogy ugyana« a bőrápoló szer iránr, mit rendesen használtunk, most az arcbőr türelmetlen, hogy hús, sajt evés után csalán- kiütés virul a bőrön, mind e tünetnek az az oka, hogy a téli-tavaszi étrendünkben a vitaminok csak igen korlátolt mértékben szerepelnek. A szokott téli étrendünkben leginkább az A és G vitamin hiányzik. Az ideges, borúlátó tavaszvárás idején legrosszabb az arcbőrünk.

Viszont megfigyelhetjük, amint az első friss salátát, az első piros retket megettük, nemcsak bizakodás, ni életerő árad szét bennünk, hanem arcbőrünk is megjavul. S mire a nyárelő gazdag asztalánál kínálja dús vitaminjait, megujhodt arcbőrrel indulhatunk a nvár örömei efé.

Ha most már ismerőik az összefüggést a vitamin és az arcbőr között, módunkban van azt a vitamindus étkezési rendet betartani, amelyik áz arcbőr viruló állapotát biztosítja. Hogy a helye» étkezési rendet betarthassuk,

a vitamintan gyakorlati ismereteire van szükségünk. Az iskolákban tanítják, de minden újságolvasó már tudja is, hogy a vitamin az a szerves anyag, mely nem kalorikus érteke

révén, hanem pusztán jelenlétével az ember emésztését, anyagcseréjét s más fontos életműködését szabályozza s melyet az emberi szervezet nem képes egymaga előállítani, na- nem kénytelen azt ételekből beszerezni. Azt is tudjuk, hogy többféle vitamin van s ezeket (jórészt felfedezésük sorrendjében) az

ABC betűivel jelöljük. Hangoztatjuk, liogv tökéletes arcbőr csak tökéletes emésztés, tökéletes anyagcsere mellett várható, tehát a szervezetnek mindenféle vitaminra egyformán szüksége van. Azonban vannak bizonyos vitaminok, melyeknek hiánya elsősorban a bőrön látható kóros elváltozásokban mutatkozik. így az A vitamin hiányát (egyéb tünetek meüett) a bőr felhámjának (epidermisz) kiszáradása, elromlása követi. Az is meglehet, hogy a száraz bőrű egyének maja az ételekkel bekebelezett u. n. elővitamino- kat nem tudja hasznos vitaminná feldolgozni. Csak most azt kell tudnunk, melv ételek tartalmaznak A vitamint s a segítség ezzel adva van. Legtöbb a csukamájolajban van. A csukmájo’aj (helyesebben tőkehalmájolaj) szedése ugv gyermekek, mint felnőttek részére Í£en ajánlatosamért az említett kozmetikai hatásán kiviil az ögér-z szervezetet erősiti és éppen az A vitamintartalmánál fogva (uţryanis D vitamin is van benne) a tavaszi hüléses megbetegedéseket megelőzi. De már nyári mulatságnak inkább való a friss mn- rok. spenót, saláta, paradicsom, zöldbab, mert ezek mind tartalmaznak dusafi A vitaminokat. Persze nyersen. Ugv a zsenge zöldbab, mint a spenót nyersen is e vezhető (tejfölösen, mézzel, citrommal.) A nyersétkezésről

Dubrovnik

HOTEL KÜPARl

Az Adriai-tenger legideálisabb

strandfürdő je.

Modern szá lóiban tökéletes komfort. A strand használata dijmentea. — Kitűnő úri kih ínség. — Hatalmaa saubtrópi- kus park. •— Remek konyha. — Délután és este táuc. — Kirándulások. — Tenisz, rizi sportok. — Teljes penzió árai (amiben minden költség benne foglaltatik). A szobák fekvése szerint 65 diaár* tói 120 dinárig. — Kérjen magyar prospektust.

különben e rovatunkban még sok szó fog esni, de ha jobban esik, enyhe párolással készit- hető. A vitamin van még a nyári vajban, tojássárgájában. A gvakor ati tapasztalat azt a meglepő felfedezést tette, hogy a vitaminok (és a hormonok is) külsőleg alkalmazva éppúgy kifejtik hatásukat, mint belsőleg, sőt egyes esetekben a helyi alkalmazás még hatásosabb. A kozmetika e felfedezéshez hamar alkalmazkodott és igy születtek a korszerű e ettani szépitőszerek: a vitaminos és hormo i os krémek. Az olvasót azonban figyelmeztetjük. hogy e divat sok cgalást leplez és e hangzatos név alatt szereplő szépitő szer nem mind tarta máz vitamint, vagy pláne hói- mont.

B 2 vitamin Iliáuya pellagrát okoz. Ez a betegség a bőrön kezdődik (a napfénynek kitelt részeken), de ezt súlyos emésztési cs idegzavarok követik. Valaha rettegett népbetegség volt s a tengerivel való egyoldalú táplálkozással volt összefüggésben. A tengeriben ugyanis nincs B 2 vitamin. Legtöbb van az élesztőben és marhamájban, elég sok a tojásban (fehérjében, sárgájában egyaránt), mézben, de kis mértékben murokban, spenót- b?n. paradicsomban fordul elő.

Említettük, hogy a C vitamin hiánya is (■koz szépséghibákat. Ez közvetett. A szervezet általános leromlása a bőrön is mutatkozik, a bőr, a nyálkahártya vérzékeny lesz é3 ezt egyéb súlyos anyagcsere zavarok kisérik. F. tünetek megelőzésére a nyári étrendet a vitaminok jegyében kell összeállítani, de ebből a C vitamin semmiesetre ne hiányozzék. Sze- lencsére nem nehéz fe.íadat, mert a legtöbb zöldfélében és gyümölcsben kisebb, nagyobb mennyiségben feltalálható. Kiemeljük, hogy a zö dpaprikában ugyanannyi, az olcsó ég szerény kalarábéban és petrezselyemben kétszer- cnyi, a csipkebogyóban tizszerannyi C vitamin van, mint a favorizált citromban. A C Vitaminnak külső alkalmazására vonatkozó tudományos kisérleteik ezideik hiányoznak de a kozmetikai gyakorat már rég óta sikerrel alkalmazza a gyümölcsös areboritá- sokat.

A tudományos kutatás állatkísérletekkel azt állapította meg, hogy a H vitamin hiánya bőrzsirosodást, korpázást, szőrhullást, fagy- gyuszaporodást okoz. Minthogy e vitamin a természetbeli és ételekben ritkán fordul elő, e/ volna az oka, hogy olyan sok zsiros arc- hőrü ember van. A kérdés még nincs eldöntve. Annyi tény, hogy a kozmetikus sokat vesződik a zsiros bőrrel és a zseborreának nevezett bőrtünetekkel. Addig is, mig a tudomány segíthet rajtunk, azt ajánljuk, hogy a zsiros bőrű egyének egyenek több marhamá jat. disznóvesét, élesztős kenyeret, nyers fejet. sajtot, velőt, mert ez ételekben található a H vitamin.

Az állati eredetű vitamindus táplálékok mellett természetesen ne feledkezzünk meg a többi vitamint tartalmazó zöldségekről és gyümölcsökről sem. Sőt igy nyári időben inkább is a növényi ételekre építsük étrendünket. És nemcsak a szépség, hanem az egészség érdekében is kapcsoljuk át gondolkozásunkat, konyhánkat és gyomrunkat a nyersétkezésre, mert csakis igy telíthetjük szerkezetünket vitaminokkal, melyeket tartalékolnunk kell a téli szűkös időkre.

Dr. Berényi Dezső.

JEGYRENDSZER • GÖRÖGORSZÁGBAN. Görögországban a kormány szabályozza az élelmiszerfogyasztást. Metaxas görög miniszterelnök közölte, hogy a kormány, a helyzetnek megfelelően, kény télén kenyér-, cukor-, kávé-, tészta-, roz és zöldségjegyeket bevezetni. A husi gyasztást is korlátozzák. —- Fényreklámokat ezentúl nem szabad használni. Csökkentik a vasút*, hajó- és autobüszközle- kedéít.