Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-28 / 143. szám

F ELLENZÉK I V 4 0 i u ni a t 2H. SZÍNHÁZ . MŰVÉSZET * FILM FELHŐ ERVIN délamerikai emlékeiről beszél Hogy került az aradi Kamaraszínház direktora Braziliába — s hogy került haza sárgalázzal KOLOZSVÁR, június hó. Egy társaságban idegen nyelvekről van szó. Az ott lévő Felhő Ervin, az aradi Kamaraszínház egyik direktora egy mon­datot mond el spanyolul — illusztrálás­képpen, hogy mennyit hasonlit az olasz­hoz. — Honnan tud spanyolul? — kérdez­zük. — Két évig filmeztem Délamerikában — feleli Megkérjük, hogy meséljen valamit er­ről a kalandos szerződéséről s általában délamerikai életéről, amelyről többször ír­tak már az aradi lapok. Mert hiszen Ara­don a legnépszerűbb emberek egyike a ki­tűnő szinész, aki arról is nevezetes, hogy n a világháborúban legszebben kitüntetett magyar szinész. — Nagyon szeretek utazni - - meséli — és ahogy kivettem a szabadságomat, min­dig elutaztam valahova. Bejártam egész Európát, Afrikát s igy természetes, hogy mikor egy szabadságom alkalmával az olaszországi Ventimigliában megismerked­tem a délamerikai filmkorporáció elnöké­vel. boldogan elfogadtam szerződtetési ajánlatát, amely a brazíliai Manaos-ba szólitott. — De hiszen akkor még egy szót sem tudott spanyolul! — Minek kellett akkor spanyolul tud­ni? Némafilm-korszak volt akkoriban. Mikor azonban a Conte Verdén Rio de Janeiroba érkeztem és fel akartam keres­ni a már jóval előbb hazautazott uj gaz­dámat — óriási pech ért. Szállásomra, a Grand Hotel Espona-ba hajtva — a néger sofőrt, mintha most is magam előtt lát­nám — azonnal fel akartam keresni bra­zíliai kenyéradómat, akinek a névjegyét szerencsésen elvesztettem. Csak a nevére emlékeztem, a cimére nem. És egyetlen hangot sem tudtam spanyolul. Valahogy franciául megérttettem velük, hogy ma­gyar vagyok s öt percen belül igazi spa­nyol udvariassággal előteremtettek egy rendőrt, akinek karszallagján ott állt az ungheresa szó s aki zamatos dunántúli kiejtéssel beszélte a nyelvünket. Ez a vi­lág végén magyarul beszélő rendőr csak­nem megrikatott, olyan boldog voltam. — Hol van az a Manaos, ahol filme­zett? — Az Amazonnál, a dzsungel szélén. Remekül felszerelt filmtelep volt, az ak­kori filmtechnika legújabb technikai esz­közeivel. Pionir-tárgyu filmeket gyártot­tak ott Spanyol-Amerika számára. A fil­mek tárgya mind az első délamerikai te­lepesek küzdelmes életéről szólt. — Milyen szerepeket játszott ezekben a filmekben? — Az első filmszerepem komikus fel­adat volt. Egy fazendás emberét játszot­tam. Komikus figurát. A második film, amelyben szerepeltem, az inkák és spa­nyolok közeledését propagálta. Ebben a halálraítélt fehér ember szerepe jutott nekem. — És a következő film? — Ekkor beköszöntött az őserdővidéki 70 fokos melegü nyár, amikor már kép­telenség volt Manaosban dolgozni, ahol ! iilönben rendkivül érdekes volt az élet. Mind enkinek hensziilött szolgája volt, aki kutyahüséggel vigyázott gazdájára. Például éjszaka a küszöb elé feküdt az enyém . . . Szóval ekkor szabadságot kér­tem a direktortól, Max Glűcksmanntól, aki dúsgazdag bevándorolt német volt s arról volt nevezetes, hogy az összes dél- arnerikai mozi boldog tulajdonosának mondhatta magát Bementem San Paolo- ba, ahol falragaszokról értesültem, hogy a Ferencváros futballcsapata éppen meccset játszik délután a város válogatott csapa­tával. Boldogan kirohantam a meccsre — mint magyar is, Fradi-drukker is és ott találtam az összes fiukat, az akkori nagy magyar futball-sztárokat. Megöleltük egy­mást és a fradisták meghívlak: menjek velük délamerikai turnéjukon. A brazil kormány egy kisebb gőzöst bocsátott a csapat rendelkezésére. Persze, hogy bol­dogan velük tartottam. Uruguay ba men­tünk, ahol tanúja voltam a legnagyobb magyar futballdiadalnak, mikor a Fradi megverte az akkori világ legnagyobb fut- Lallcsapatát, az Uruguay-it. Montevideo után Bolivia következett, ahol életem leg­nagyobb élménye várt: utazás a magas- vasuton. . . Ezután megnősültem. Felesé­gemet sokan ismerik Erdélyben is, mert hazahoztam. Szerencse, hogy <sak őt hoz­tam magammal és nem a sárgalázat. Mert azzal is dicsekedhetem. — Ki volt a felesége? És miért csak volt ? — Azért csak volt, mert elváltunk. Gyógyíthatatlan inorfinista volt szegény. Romula lupin a neve, indiai-spanyol ke­verék volt, szép, érdekes, okos asszony.-- Hogy kapott sárgalázát? Valahogy eltéptem a moszkilóhálómat és megcsípett egy sárgalázterjesztő szú­nyog- , — Milyen az a sárgaláz? — Szörnyű. Mint minden beteg, tud­tam a saját betegségem egész irodalmát. Hullán nevelkedő szúnyog terjeszti a hajt, tehát az tulajdonképpen hu’damérgezés. Ha a szúnyog jaguár, puma, vagy más ál­lat hulláján nő fel, a megfertőzött beteg megmenekülhet. De ha kigyódögön táp­lálkozik a kedves kis szúnyog, akkor nincs gyógyulás, mert kigyórnéreg kerül a szervezetbe. — Mi történt, mikor beteg lett? — A brit Guayai Georgetownba vittek. Szörnyű sárgalázas vidéken épült a kór­ház. éppen azért, mert ott termelik az ellenmérget. Állandóan 39 fokon felüli hőmérséklettel, bénultan kínlódtam ott féiesztendeig. Megmentettek. De nekem elég volt a trópusokból. A világ minden kincséért sem maradtam volna ott to­vább. Mexikón át mentünk Londonba a Prince of ales hajóval — de még itt­hon is páni félelem fogott el, ha csak egyetlen árva házi legyet láttam. így fejezi he szines elbeszélését Felhő Ervin, az egyik legkalandosabb életű ma­gyar szinész. (—). BERLINI LEVÉL Német színház és művészeti élet NIETZSCHE , _ A nagy német filozófus életében különle­ges fejezetet jelent a Liszt leánya, Cosiina Wagner és Wagner Richard felesége iránti tisztelet és barátság korszaka. Annyi idő úta erre a viszonyra csak most derült némi vilá­gosság és magyarázza meg ennek a két kü­lönleges lénynek életét A weimari, oitzschei irattár most közöl néhány eddig kiadatlan Cosima W'agncr Nitzschéhez irt levelet. Egy­idejűleg a Nietzsche Társaság közli, hogy a teljes nagy kritikai kötet nyomtatása a há­ború miatt sem raara dt félbe Maga Hitler biztosította a kiadást egy különleges alapból. Ezenfelül piacra kerül a közeljövőben egy kölet Nietzsche-i zenekompozició. LOV1S CORINTH A nagy német festő, Lovis Corinth, aki­nek munkájáról és működéséről az utóbbi években sokat vitatkoztak Németországban, most már higgadtabb elbírálás alá kerül. Königsberg város polgármestere felhivást in­tézett minden Corinth-festmény vagy rajz tulajdonosához, hogy jelentse ezt be az ot­tani képtár igazgatóságának. Ennek a lépés­nek célja az, hogy felmérjék, felleltározzák minél tökéletesebben Corinth müvébzi nagy hagyatékát. SZÍNHÁZI ÉLET KELETEN Németország keleti részén és az elfoglalt területeken számtalan színház nyilt meg újra. A prágai német opera megnyitása után, amint az köztudomású, minden nap van előadás és ahol egy cseh együttes is működik, a krak­kói szinház is megnyitotta kapuit. Ez az együttes a lengyel kormányzóság területén csaknem minden nagyobb városban előadá­sokat fog rendezni. Az operai műsor biztosí­tására ezeken a vidékeken a bécsi, prágai, berlini és a birodalom nagyobb városainak operaegyüttesei fognak vendégszerepe ni. A hetvenéves múltra visszatekintő pilseni s/in házat a prágai német szinház együttese dísz­előadással nyitotta meg. A tschestochaui színházat, melynek épitését a lengyelek tiz évvel ezelőtt kezdték, most fejezték he. SZÍNHÁZI ÉLET NYUGATON Közvetlen a nyugati front mögött zavarta­lanul folyik a kulturális élet. Baden. Karls- ruhe tartományok székhelyein akárcsak W ies- badenben, megtartották « szokásos és tradi­cionális május havi mulatságokat. Mainzban ,,Gutenberg-hetet ‘ tartottak. Általánosak az operaelőadások. Aachenben a színházi évadot a látogatók szokatlan nagy száma miatt meg­hosszabbították. Kohlenzben a városi zene­kar a Rajna melletti népkertekben térzenét ad. Bámulatos a vándor és vendégszerepiők, szinházi együttesek teljesiménye, melyek há­rom, négy csoportban dolgoznak a frontmö­götti városokban. Szemléltetésül1 megemlít­hető, hogy a nyugati vidékeken a háborús évadban 450 ezer katona és 75 ezer polgári nézőt számláltak és ez a szám csak egy ven­dégszereplő színházi sorozat kimutatása ezen a vidéken. OLASZ NÉMET MÜVÉSZCSERE Míg az olasz ..Romana da Camera“ zeue- kart lelkesen ünnepük Berlin után a biro­dalom minden nagyobb városában, igy Mün­chen, Bayreuth, Nürnberg, Bécs és Salzburg­ban, addig a német karmesterek megkezdték olaszországi útjaikat. A müncheni mester Clemens Krauss porfesszor Bolognában vezé­nyelt egy hangversenyzenekart, mig a fiatal berlini karmester, Herberth von Kara­jan Milanóban ért el óriási sikert, úgy, hogy mindjárt egy második haogverseny vezénylé­sére is lekötötték. (u. r.) hogy u Pezsgős vacsora cirnii Békeffy-- Stella-ujdonságban Fényes Alice és Kovács György megint testükre szabott pompás víg­játéki szerepekhez jutottak; hogy az amerikai börtönökben különböző tudományos módszerekkel készült szökés­biztonsági eljárásokat vezetlek be. Ilyen az elektromos szem, az automata puska és a dupla ajtó. Ma már a lehelellenséggel határos megszökni az igy jelszereit börtönökből. A súlyosan elitéit rabok egyébként ritkán jo­gadhatnak látogatót s akkor is egészen uii- Umlege? módon érintkezhetnek velük. A ’em láthatják szemtől-szembe őket, csak egy tü­körből s a látogató hangja egy mikrofonon at jut el hozzájuk: hogy William Gargan, az egykor hires film színész bátyja, Edward öregségére ..futott be“ Hollywoodban, ahol ma öt tartják az egyik legjobb komikusnak. hogy Sz. Szappanyos Gabriella erdélyi tár­gyit felolvasással e hó 30-án szerepel a buda­pesti rádióban. A rokonszenves írónő felol­vasását nagy érdeklődéssel tárják kolozsvári barátai, hogy Mickey Rooney, a hires amerikai gyermek szinész apja, Joe Jule, most debütál a filmen. Talán első eset Hollywood törté­netében, hosy a gyermek lesz először hires, s csak azután az apa — és nem megfordítva. Mickey papája különben neves vidéki szinész, a In hosszú étek óta járju egy vándortársulat­tal Amerikát. Ez a: első filmszerepe. Mickey nem lát konhurrenst papájában, ulti fiúi sze­retettel protezsál: LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig. legolcsóbban az Fillenzék könyvosztályában. Cluj, Piáig Unirii, ~ -----------------------­Szinészportrék BENESS ILONA Beness Ilonát, a színésznőt jól ismer­jük Tudjuk róla, hogy a budapesti Szin- roiivészeli Akadémia jelesen végzett nö­vendéke volt s hogy egész pályája egy ko­moly, igazi szinésznő pályafutásának pél­daképe. A leglelkiismeretesebb szinésznő, oki neki való, nem neki való felada­tot a leggondosabban átgondol, kidolgoz, megtanul. Komoly és nagy dolog számá­ra a mestersége: lelkes, okos, tehetséges asszony. Emlékszünk rá sok szerepben, sok szép sikerében: milyen fesieni valóan szép és dekorativ volt, mint a Gyermek- keresztesek nemes nagyasszonya és milyen igazi és emberi azokban a szerepekben, ahol szerető szivü anyákat, feleségeket játszik. Az életben jó és csupa megértés és me­legség. Nagyszerű háziasszony, fiatal kol­léganőinek Ilona néni, aki szívvel, jóság­gal segit a bajbajutottakon, ad tanácsot az. arra szorulóknak, vigasztalja, aki szo­morú. Ha valaki igazán testére szabott szerepet akarna irni Beness Hónának, ak­kor az csupasziv asszonyt kellene meg­formáljon, azt a szorgalmas, önmagát min­dig elfoglaló, házalóját rendbentartó. csa­ládjának igazi menedéket jelentő igazi asszonyt, akinek drága és «zeretetet su­gárzó figurája példakép. A magánéletben item sziriésznőtipus: uriasszony, akinek mestersége is van. amire hivatott, amit szeret. Ez Beness Ilona, Örvössy Gézáné, a konzolvativ uriasszonytipus színésznőbe oltott rokonszenves típusának megteste­sítője. (—) HOLLYWOODI FILMKOCKÁK JACQUES TOURNEUR, Maurice Tour­neur, a nagy francia némafilm-rendező fia, ma a Metro egyik legkeresettebb ren­dezője. Az édesapja nyomdokaiba lépett fiatal filmdirektor csak rendkivül érdekes témájú és nehéz feladatokat jelentő fil­meket rendez. * TAMES FLAVIN, a Metro egyik uj fér­fisztárja egyike volt az USA leghíresebb futballistáinak. Két évig, mint hátvéd szerepelt az amerikai bajnokcsapatban, de mint szinész is éppen olyan tehetséges, mint amilyen futballista volt. * TOM NEAL a Deve a másik uj ameri­kai férfisztárnak, aki ugyancsak hires sportember volt, mielőtt a filmhez került. Amerika legnagyobb all-round atlétája volt a fiatal Neal, aki kalandos élete so­rán, mielőtt a filmhez került: egyetemi hallgató, profi atléta, tornatanár, ügynök, modell és szinpadi szinész volt. * RITA JOHNSON ma Hollywood egyik legkeresettebb fiatal színésznője, akit va­lósággal elhalmoznak szerepekkel. Rita worcesteri lány, aki szülővárosában egyi­ke volt a legszégyenlősebb. legfélszegebb lányoknak. Például — ami Amerikában szokatlan — nem voltak fiupajtásai. Sen­ki sem gondolta volna, hogy ez a félénk, szelíd, kislányos teremtés hollywoodi sztár lesz. Édesanyja kis teázójában segitett s megtakarított pénzén sziniiskolába irat­kozott. így került egy vidéki társulattól Newyorkba, ahol Hollywood számára fe­dezték fel a szép, fiatal színésznőt. Azóta több nagysikerű filmben szerepelt, sztárja volt a Törvényen belül, Gazdag ember, szegény lány, Honolulu, Broadway szere­nád, Erősebb, mint a vágy és az Alcatraz foglyai cimü filmeknek. S az egykori szé­gyenlős kislány ma Clark Gable és Robert Taylor legjobb leánypajtása.

Next

/
Thumbnails
Contents