Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-28 / 143. szám

1 9 4 0 Junius 2 8. —■—rnnrgiTtfíiiiiiMMiíiTTTrrnB—mu—im Mezőgazdasági főiéi A társadalmi g-ondoskodás örvendem tes példájával találkozunk. Az Ellenzék olvasói legelsőknek értesültek róla, hogy a kormányzat a mezőgazdaságii réteg érdekeinek szolgálatában ismét igen fontos lépéssel halad előre. Mi­után annyiszor segített már mezőgaz­dasági javak birtokosain — agrárálíam- ban ez elsőrendű kötelesség és a jelen világtörténelmi válságbn fontos feladat ez — most felkarolta folytatólagosan a mezőgazdasági alkalmazottak adózási érdekeit is. A pénzügy igazgatóságok egy uj rendelet értelmében a mezőgaz-* dasági munkások fizetését csak havi 2000 lejt meghaladó összeg után adóz­hatják meg. Vagyis 2000 lej az adómen­tesség határa. Egy további (kedvezés még, hogy az adómentes 2000 lejbe a lakást vagy a természetben adott já­randóságot nem szabad beszámítani. Tagadhatatlan, hogy ez nagy társadat« mi megértés és közéleti bölcsesség jele. Mert 2000 lej konvenció s lakás esetén se valami emberséges kereset és igen helyes, ha ebből a kevésből nem akar a kincstári hatalom most már lefaragni semmit se. A határozat jelentőségét fo kozza, hogy nagytömegű kisember vé­delméről van itt szó. A rendelet ugyan a mezőgazdasági kétkézi munkások mellett a tisztviselőket és hasonló mi­nősítésű mezőgazdasági „segéderőket“ is felsorolja, mint ilyen adókedvezmé-« nyeseket, de kétségtelen, hogy nem a gazdaság igazgatói, kasznárai, könyve­lői, gépkocsisai stb. jártak a rendelet alkotójának eszében, hanem a napszá­mosok, béresek, cselédek, erd<K szölo- pásztor és egyéb munkások, a falusi szegénység rengeteg válfaját szaporító kisemberek, akikről nem lehet elég sokszor és elég sokfélekép gondoskod­ni. Tagadhatatlan, hogy az eddig behaj tolt filléres adójövedelmek is elég te­kintélyes összeget vittek együttesen a kincstár pénztáraiba, de könnyű szív* vei mégis csak lemondhattak róla, mi­kor van elég sok más és uj adóforrás ennek pótlására, viszont a társadalmi haszon, mely a kisember ilynemű vé­delméből fakad, megbecsülhetetlen ér­tékű. Jó jel, hogy amikor az idők pa* rancsolta közterhek mindenütt a vilá­gon, szinte napomként, egyre jobban a magasba szöknek és minden lehető ci men duzzasztják a fokozott ostrom alá vetett közpénztárakat, akkor kincstári kormányzatunk megértő volt a kisem­berek egy rendkívül nagy tömege iránt. Ez a társadalmi érzék bizonyára át fog-» ja hatni egész pénzügyi politikánkat és mialatt előteremt minden szükséges eszközt, nem feledkezik meg majd a 'kiméletlre szorulóik védelméről, mente­sítéséről, sőt gyámolitásáról se. SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK ÉS ELŐ LÉPTETÉSEK A KOLOZSVÁRI RENDŐRSÉGEN KOLOZSVÁR, Junius 27. (Rador.) Qr. Timbus Líviu, a Szatmárra távozó uj rendörkvesztor szerdán délelőtt búcsú­zott el a kolozsvári rendőrkvesztura tisztviselőkaráíól és ez alkalommal me­leg szavakkal mondott köszönetét úgy dr. Horvat rendörkvesztornak, vala^ mint összes kartársainak odaadó köz­reműködésükért. Dr. Horvat rendör­kvesztor ezután ünnepélyesen beiktat­ta hivatalába a remdőrtisztviselőkar je^ len-létében Beadeamu loant, az uj kvesz- torhelyettesL Ezzel kapcsolatban itt közöljük azt is, hogy a belügyminisztérium a rend Őrség körében több előléptetést eszkö­zölt. Többek között Ursu Victor kolozs=* vári rendőrigazgatót, a bűnügyi osz­tály főnökét a zilahi rendőrséghez osz­totta be kveszJtorhelyettesi minőségben. Dr. Popoviciu Alexandrut, a kolozsvári ötödik rendőrkerület főnökét a reisIcai rendőrség vezetésével bízták meg. Iro- datiszti rangot nyertek Muresan Au* rel, Epure Iosif és Todea Gheorghe ko­lozsvári rendőrtisztviselők, akik közül Todea Gheorghét a gyulafehérvári rendőrséghez osztották be további szol­gálattételre, mig Muresan Aurélt és Epure Iosiíot a nagyváradi rendőrség­hez helyezték át magasabb rangban. ELLENZ fi. K Kolozsmegge és Szamosmegge árvizsiíjíotta vidékein fett látogatást Tafara királyi helytartó KOLOZSVÁR, június 27. Azok az áradások, melyek az ország igen sok résizén jelentős károkat okoztak, S/a- mos-tartományt sem kímélték meg. Számos- megye az utolsó időben sokat szenvedett az áradásoktól és felhőszakadásoktól, melyek a károk mellett még emberáldozatot is köve- telt SZAMOSMEGYÉBEN Dr. Tataru Coriolan királyi helytartó atyai gondoskodása elsősorban is a természeti ka­tasztrófa által sújtottak felé fordult. A ki­rályi helytartó azonnal a helyszínre utazott és meglátogatta Simisna, Csáka, Zálha, Vâr­tejea, Hasmas és Valea-Lunga falukat. Eze­ken a helyeken a rögtöni pénzsegélyen kívül a királyi helytartó számtalan más természe­tű, különösen gazdasági és közigazgatási jel­legű intézkedéseket tett, biztosítván egyút­tal a hatóságok széleskörű támogatásáról a lakosságot. A lakosság kifejtette dr. Tataru Coriolan helytartó előtt a kéréseit és aiz azonnali in­tézkedések, melyeket Számos-tartomány ve­zetője hozott, mély benyomást tettek a la­kosságban. A KIRÁLYI HELYTARTÓ KOLOZSMEGYEI KÖRÚTJA Mintegy folytatólag, Tataru dr. királyi helytartó, tájékoztatás és felülvizsgálás cél­jából Kolozsmegye községeit is meglátogatta. A keddi nap folyamán a királyi helytartó Felsőlónát, Magyarfenest és Tordaszentlász- lót látogatta meg. Felsőlóna községben a királyi helytartó érdeklődött, hogyan folynak; a katonai be- hivottak segélyezésének munkálatai. Több családot hallgatott meg és intézkedett, hogy a segélyeket ne csupán a törvény szigorú előirásai szerint, hanem a tárgyilagos megál­lapítások alapján osszák ki, amely ilykép- pen kizárja az igazságtalanságukat és köz- megelégedést kelt. A királyi helytartó azután az utakat és az KOLOZSVÁR, junins 27. Nagy űrt van hi- 1 vatva betölteni az a népi éltetőnkben most megindult mozgalom, mely nehány magyar urilány kezdeményezéséből született és amely már a kezdet-kezdetén igen szép eredménye- j két mutat fel. Arra a mozgalomra célzok, mely a családvédelemmel kapcsolatos szociá­lis kérdések összességét szándékszik szerveze­tén belül megoldani. A terv társadalmi je­lentőségét, vagyis azt, hogy népünk mély ré­tegeinek bajait, hiányait, ezeknek orvoslását intézményesen oldjuk meg, felmérni alig le­het. Egy nép sokrétegű életmegnyilvánulásá­ban a nő felelősséges munkaköre épp oly je­lentőségteljes és épp oly pontosan körülha­tárolt, mint a férfié. Az élet munkaterületé­nek sokszínűsége alka’taat ad a nőnek 'a, hogy munkájával hozzájáruljon népi közös­sége színvonalának emeléséhez, azon a tár­sadalmi szolgálaton keresztül, melyet a baj­ba jutott testvéreink megsegítésére áldoz. A nő felelőssége a család és nemzeti közössé­ge iránt ma nagyobb, mint valaha. Súlyos feladatokkal kell megküzdenie. Az öntudatos magyar nő hivatásának és kötelességének ér­zi ezeknek a feladatoknak vállalását és> szol­gálatkészen küzd magáévá tett célkitűzé­seiért. A Magyar Népközösség is átérezte a csa­ládvédelem intézményesítésének szükséges voltát. Az előzetes megbeszélések és munká­latok már annyira előrehaladott állapotban vannak, hogy a Magyar Népközösség kolozs­vári tagozatának helyiségében (Unió utca 12 szám) megkezdődtek a családvédelemmel kapcsolatos összes társadalmi ismereteket közlő és kérdéseket feldolgozó megbeszélé­sek. Ezeknek a megbeszéléseknek célkitűzé­sei, hogy megismertessék a magyar nőkkel a tennivalókat, valamint felrázzák és elosz­lassák azt a rendkívül káros balhiedelmet, i mely azt vallja, hogy ők nem képesek erre á munkára. Mérhetetlen önbecsülés és a kö­zösséggel való nemtörődömség tükröződik egy ilyen kibúvás mögött. A magyar asszo­nyok mindig és mindenkor hivatásuk magas­latán ál.őttak és ott állanak most is azok, áruzsoratörvény alkalmazását vizsgálta felül és több helyi érdekű intézkedést hozott. Ugyancsak érdeklődött az árvizsujtottak sor­sa felől és néhánynak azonnali segélyt utalt ki. Magyarfenes községben a királyi helytartó szintén segélyeket utalt ki a súlyosabban érintett árvizsujlottaknak és meghallgatta a lakosság óhajait is. TORDASZENTLÁSZLÓN Magyarfenes községből a királyi helytartó Tordaszentlászló községbe hajtatott, ahol a lakosság, a község és a Constamtinescn dr. vezetése al'att álló tüdőszanatórium helyze­tét vizsgálta felül. A szanatórium szintén nagy károkat szenvedett az árviz következ­tében. A szanatórium vezetősége megnyug­vással vette tudomásul, hogy Tataru királyi helytartó közben fog járni az egészségügyi minisztériumban, nagyobb segély kiutalása érdekében. Intézkedett afelől is, hogy a Magyarfenesig közlekedő autóbuszok Torda- szentlászlóig közlekedjenek, mert ez a sza­natórium betegeinek és a környék lakossá­gának sürgős szükséglétét elégíti ki. Itt is számos panasz talált meghallgatásra 1 és több intézkedés történt a katonai behivot- tak segélykiutalására, valamint a<z árvizsuj- tottak segélyezésére és az utak és erdőségek helyrehozására. Ki kell emelnünk azt a tárgyilagosságot, mellyel dr. Tataru Coriolan királyi helytartó a rögtöni segélyeket kiutalta, ami számos fájdalmas hiányt pótolt. A rögtöni segélye­ket a legjobban sújtottak kapták, mint: Deák István, Borosznay István, Szabó József, Vaí- kay István, Kis János, Kun Márton, Szakács István. Dr. Tataru Coriolan királyi helytartó a mostani körútja alkalmával is minden köz­ségben jótanácsokat, kedves szavakat és re­ményt hagyott hátra, amellett, hogy azon­nali intézkedéseket tett a lakosság kívánsá­gainak és óhajainak teljesítésére. akik nemcsak átérzik, de át is élik a jelen parancsolta feladatok megoldását. A beindí­tott mozgatóm szeretettel hiv és vár mind<m Öntudatos; magyar nőt ezekre a megbeszélé­sekre, melyeket minden nap a kolozsvári Magyar Népközösség helyiségében 7 és 8 óra között tartanak meg. A CSALÁDVÉDELMI MOZGALOM NEMCSAK KOLOZSVÁRRA VO­NATKOZIK Ez a családvédelmi mozgalom természete­sen nem korlátozódhatik csupán városunk területére. A cél oly általános és emberi, hogy át kell fogja az erdélyi magyar városok mindegyikét. Különösen óriási jelentősége és hatalmas munkaterülete van e mozgalomnak a gyárvárosok mellett kialakult munkástele­peken. A kolozsvári mintára minden város­ban meginduló családvédelem közös célt fog szolgálni: egységbe tömöríti a népi kö­zösség tagjait és olyan kapcsolatokat létesít a testvér és testvér között, mely lehetővé le­szi a szociális bajok okozta fájdalmak meg­szüntetését. A szervezkedésnek még a kezdet-kezdetén vagyunk, de aEok a lelkes és fáradtságot nem kimélő magyar nők, akik vállalják a kötele­zettséget népi közösségükkel szemben, máris szép eredményeket értek el. Bejárták a vá­ros kültelkeinek nyomortanyáit és képet al­kottak maguknak a tennivaíók sürgősségéről és mibenlétéről. Több, mint 42 szegény csa­lád van kiosztva már tehetősebb családok mellé, akik lelki és anvagi gondossággal já­rulnak: magyar testvéreik segítségére. Sürgő­sen kell még vagy ezer család mellé tehető­sebb, olta'mazó kar. De ez csak egy a sok megoldandó problémák közül. Úgy a gyakor­lati, mint az elméleti ismereteket beszélik meg aprólékosan és keresnek megoldásokat az emlitett megbeszélések keretén belül. DR. TAVASZY SÁNDOR ELŐADÁSA Érdekes felszólalásban világította meg dr. Ta vaszy Sándor a hétfői megbeszélésen a nő felelősségének kérdését a családban és a nem­zeti közösségben. Rámutatott arra, hogy ,,a ház és a család nem magánügy“. Valóban véget kel vetni egyszer s mindenkoron az ilyen felfogásnak. Meg kell tanulnunk, hogy minden közügy és semmi sem magánügy. Leg­kevésbé ez. „A családi élet — mondotta Tn- vaszy Sándor — a népi közösség ügye. Nem­csak a férfiúnak és nem is csak a nőnek, hanem az egész nemzeti közösségnek az ügye. Amilyen a népi élet, olyan a jövője annak a népi közösségnek. A népi közösségnek erköl­csi talaját az egész népiség szolgálhatja. Ide pedig csak a családokon keresztül juthatunk el, de ha eljutottunk ehhez, egyike legna­gyobb feladatainknak megoldódott.“ Végül rámutatott Tavaszy Sándor arra. hogy milyen érzülettel kell részt vegyen a magyar nő a gyermek, nő és anyavédeleraben. „Nem hiúságból, nem szereplési vágyból ke 1 résztvenniök a munkában, hanem az ügynek a kedvéért. Tapasztalataink vannak mindkét fajta munkavállalásra nézve. Meg kel tanul­nunk, hogy nem hiúságból, hanem köteles­ségből, jó kedvvel kel! résztvennünk bármi­lyen munkában. Első-sorban nőtestvéreink kell megértsék, hogy ez az ügy nagyobb min­den másnál, oda kel! adjuk magunkat teljes mértékben, hogy életünknek értelmet és megbecsülést adjunk. Amikor bebizonyítjuk azt, hogy népünk és nemzetünk ügye na­gyobb, mint saját életünk ügye és amikor ezt az ügyet magunk fölé tudjuk emelui. nyu­godtak lehetünk, mert jól és nemesen szol­gáltunk.“ Magyar asszonyaink minden bizonnyal meg fogják érteni dr. Tavaszy Sándor szavainak jelentőségét és tiszta szívvel, nemzeti és ke­resztyéni kötelességtudással ’esznek munkásai e nemes célkitűzéseknek. LÁSZLÓ DEZSŐ ELŐADÁSA A keddi napon tartott megbeszélés során László Dezső a társadalmi munka alanyi és tárgyi feltételeit emelte ki. A most folvó társadalmi munkát a legszélesebb értelemben kell tekinteni. Kiemelte, hogy ..az igazi tár­sadalmi munka az egész társadalom minden tagjának állandó szolgálata a társadalomi minden tagjának és az egész közösségnek javára“. A társadalmi munka alanyi és tárgyi felté­telei a legszorosabban összefüggnek és egy­mástól csak a gondolkodásban választha­tók el. A munka alanyi, vagy emberi feltételei há­rom vonatkozásban vázo’hatók — elemezte tovább László Dezső a feltett problémát —: szellemiekben. szervezetiekben és szolgála­tiakban. „Minden társadalmi munkának közös Öntudaton és felelősségen kel! nyugodnia, ez azonos öntudatu egyéneket az egymás iránti felelősség alapján egymás mellé kell szer­vezni. Ezen a felépitésen kell! nyugodnia a társadalmi munka végrehajtásának. Annái sikeresebb a társadalmi munka, minél tisz­tább öntudaton nyugszik, minél szervezet­tebb keretek közt folyik és minél alkalma­sabb emberek hajtják végre a közérdekű cselekedeteket“. Vázolta azután e munka tárgyi feltételeit, az anyagi erő és eszközök jelentőségét, majd rámutatott az emberi és anyagi feltételek összefüggéseire. A társada.- mi nevelés jelentőségéről és az intézmények életegységéről szólva, ezek összhangba hozá­sát hangsúlyozta. Végül rátért arra a kérdésre, ami a leg­aktuálisabb. hogy „nem szabad a társadalmat a társadalomért dolgozók és a társadalmilag megdolgozottak két csoportjára osztani. A társadalmi munka sikere szempontjából a gazdagokat, egészségeseket, tanultakat és sze­rencséseket talán sokkal inkább meg kei: dolgozni, mint a szegényeket, betegeket, el­maradottakat és szerencsétleneket, hogy ez utóbbiak szükségein a társadalom eredmé­nyesen tudjon segiteni. A társadalom minden tagját összefogó, mindenkire egyformán kö­telező közös öntudatnak és felelősségnek ki­építésén kell fáradozni.“ SZAKKÉRDÉSEK. ISMERETTERJESZ­TŐ ÉS NEVELŐ ELŐADÁSOK E két értékes bevezető után a szerdai és a többi napokon a szakkérdésekről szóló és is­meretterjesztő, va'amint nevelő előadások kerülnek sorra. Környezettanulmány, a tár­sadalmi munka mibenléte és fajai, a nyomo­rúság okai, a szegény ember lelkivilága, a segélyezés módja, intézményes megoldások, a városunk szegény teltepeinek ismertetése, majd a Családvédelmi Alasztály által tervbe vett munka megszervezése, a főbb kérdés­csomók, melyek ezeknek az esti megbeszé’é- seknek tárgykörét szolgáltatják ismertetés és hozzászólások formájában. A nemes társa­dalmi munka érdekében fordulunk tehát a város magyar nőihez, vegyék ki részüket a családvédelmi mozgalom tennivalójában. Amint láttuk, népünk és mély rétegeink szol­gálatában áll ez a mozgalom, közösségünk megerősítése céljából. Mindenki hajlamainak megfelelő munkát vállalhat, azon a téren dolgozhatik, mely neki legmegfelelőbb, a munkaterület óriási és a megoldandó kérdé­sek halmaza várja tettre a közügyet fel­karoló magyar asszonyokat és leányokat. Reá­juk hárul e munkaterület feldolgozása. Mert ne feledjük el: ..amilyen a népi élet. olyan a jövője a népi közösségnek.“ (sze.) Komoly lendületet vett a Magyar Népközösség családvédelmi mozgalma Megbssiéléssorosa^ a családvédelmí szociális munka legfon?1 fosabb tárgyairól. — Dr. Tavaszy Sándor és László Dezső bevezető előadásai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents