Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-28 / 143. szám
4 1940 Junius 28. ELLENZÉK Óriások a harc szolgálatában Rohanó iramban lejtődnéli a tüzérség fegyverei. - 420 milliméteres é« 520 milliméteres óriáságyuku - Az^ önmagát hajtó ágyúgolyó és az ágya nélhüli tüzérség _ KOLOZSVÁR, május 27. Kezdetben volt a hajitógép, amelynek első szereplése évezredek homályos távolába mélyül kifürkész- hetetlenül. Krisztus születése előtt 800 évvel már alkalmazták Jeruzsálem falainál, de nehézkes volta miatt egészen Nagy Sándor idejéig inkább csak & várostromoknáii vagy v árvédűk szolgálatában válhatott általánossá. A harcmodorba forradalmat hozó Nagy Sándor volt az ó-kő, aki hiajitógépeket használt iiyilt ütközetben is, mint a mai mezei ágyuk kővel dobáló őseit. Megtaláljuk a római légiók castrumában is, különösebb jelentőségre azonban sohasem jutott. Állítólag kínaiak találták fel a puskaport, mások szerint Roger ßacou angol barát fedezte fel. Akárki volt a feltaláló, annyi kétségtelen v állóság, hogy az európaiak kezében mihamar az egymást pusztító kedv eszköze lett és uj harci eszközt teremtett. Az angolok először 1346-ban használtak ágyút a harcmezőn. Feljegyzések szerint azonban az angol hadseregnek akkor csak 12 ágyúja volt. A tüzérek hivatala halálig szólott «s igy történhetett meg aztán, hogy — mint a krónikák mesélik — Erzsébet királynő korában London tornyának ágymit kilencven éves és még vénebb tiizéraggastyá- r.ok kezelték. Abban a korban még az ágyuk is matuzsálemi kort értek. 1453-ban, Konstantinápoly ostrománál' a törökök hatalmas ágyút építettek, mely három és fél évszázad múltán működött^ még: 1807-ben ez az ágyú még az angol hajókra hajította ötven kilogram súlyú kőgolyóit, amelyek Dunekworth tengernagy hajóján összetörték az egyik árbocot. A hadvezér Napoleon, aki maga is tüzér- , tiszt volt, főfegyverének tette meg a köuv- nyü tábori ágyút. Azóta ez a fegyver is szédítő „karriert“ futott be, épp úgy, mint lövedéke, mely a hajdani kőgolyóból valóságos vegykonyha lett és robbanó erői a pusztulást, halált röpitik. Az egykori hajitógépbő'I) tűz- torkú óriások lettek, amelyek csillagsebesség, gél küldik tizkiloinéterek felett lövedékeiket a célig. KULISSZATITKOK AZ ÁGYUÓRIÁSOK ÉLETÉBŐL Általában, a harcmezőn megjelenő korszerű ágyú. bár iparilag bizonyára az elérhető legjobb eszköz, évekkel mögötte marad a pillanat fejlettségének. Ágyút nem lehet rögtönözni. Minden uj tervhez hosszadamas elméleti vizsgálódás kell, amely égy-egy különleges, újfajta ágyuóriásnál évekig elhuzódha- tik. Az elme etet követi a gyakorlati vizsga lódds s a kettő öss ehango’ása, ami nem mindig könnyű munka é? gyakran hoz meglepetést. És ezután még hátra van a szükség szerint megkívánt gyártó gépek felszerelése: a gyártás előkészítése. Szakértők beesése szerint az uj terv megszületésétől erőltetett ütemben is legalább két évre vau szükség ahhoz, hogy a különleges uj ágvu működésbe kezdjen. A világháború után a modern tüzérség terén jelenlékenv haladás történt. Általános becslés szerint az e muit nagy háború óta a kisebb kaliberű ágyuk hatótávolsága átlag két, a kozépkaliberiieké pedig négy kilométerrel nőtt. A nagyka'.iherü ágyuknál az eredmény ennél is meglepői)!). a „Berta“ is mindössze egy 380 mm.-es ha- jóágyu volt, mint a dixmudei, de 210 mm.-cs csővel, ami növelte hatótávolságát. A 35 meter hosszú ágyú súlya 77 és fél tonna volt s lövedéke 57 fokos szögben leirt pálya után jutott a célig, másodpercenként 1500 méteres kezdősebességgel, összesen kilenc perc alatt. Ez az eddig elért legnagyobb gyorsasági teljesítmény is már csillagsebességet jelent: a hold a föld körüli körpályáján egy másodperc alatt körülbelül egy kilométere» utat repül be. A hires „Dicke Bertha“-t, mely 1918 március 23-tól október 1-ig lőtte Párást, a békeszerződések záradéka értelmében át kellett volna adni Franciaországnak, de a németek kijelentették, hogy csak hat ilyen ágyújuk volt s valamennyit beolvasztották. Az ágyú tervei szintén eltűntek és a „Dicke Bertha“ból nem maradt más, mint működésének tragikus emléke: 255 halott, 621 sebesült. ÁCYUCOLYÓ AZ ŰRBEN Az óriási harcieszköz, melyet hetven tüzér szolgált ki, 120 kilométerre küldte lövedékét, mely pályája delén 40 kilométer magasba tört fel. Ez a legnagyobb magasság, amelyet embergyártotta gép eddig elért. Érthető a Krupp-iizemek mérnökeinek a meglepetése, mikor a „Bertha“ születését megelőző kísérleteknél a számításukba veit 60—80 kilométert messze túlhaladó eredmény állott a szemük előtt. Hogyan történhetett meg a csoda? Magyarázata nagyon egyszerű. A mérnökök számításukban a levegőre is gondoltak, amelynek hatalmas ellenállása r.agyerejü fék módján fogja vissza íz eóőre- fúródó ágyúgolyót. Nagy magasságokban azonban, ahol ritkább a levegő, megcsappan ez az ellenállás és a negyvenöt fokos szögben gyorsan feltörő ágyúgolyó ilyen nagy magasságban érve, már csaknem az űrben halad, alig fékezi ellenállás. — Egyenlő lökőerő mellett sokkalta nagyobb távolságot tud végigrepülni tehát, mint a kisebb magasságokban, vagyis sűrűbb levegőtérben. EGY KIS MATEMATIKA Elképzelhetetlen erő rejlik ezekben az ágyuóriásokban. Még a kis „75-os“ is nagy dolgokat tud végbevinni. Egy perc leforgása alatt 150 kilogram acélt s egyéb robbanóanyagot tud tiz kilométerre dobni. Lövésének pillanatában mintegy százezer lóerővel egyenlő energiát fejt ki: mint egy erős ha- dihajó. Ami a nagykaliberü, korszerű ágyút illeti, méltán merülhet fel a kérdés: micsoda hatalmas erő veti csillagsebességével versenyre kelő gyorsasággal 60—70 kilométerre a néha többmázsányi súlyú, embergyártotta meteort? Hogy meg tudjunk rá válaszolni, ró- vid, de kétségtelenül érdekes számvetést kell hevenyésznünk. Egy nagykaliberü ágyú töltése egészen 200 ezer literig termel ki gázt, ami körülbelül 3.000 tonna nyomást jelent. Az elinditó robbanástól a lövedék olyan hatalmai» lendítő erőt kölcsönöz, amely egyszerre több méterre fel tudná emelni például Kóma igazságügyi palutáját, vagy a milánói székesegyházat. DUNKERQUE BOMBÁZÁSA (1915) Külföldi lapokban minap feltűnést keltő hir jelent meg egy állítólag készülő újfajta ágyuórjásró.. amely száz tengeri mérföldre tudja elröpiteni lövedékét. A laikus joggal 1 itetlenkedve fogadhatja az ilyen jóslatot, de nem szabad megfé.edkezni róla-, hogy még 1915-ben hasonló hitetlenkedéssel fogadták a Dunkerquet mintegy 40 kilométernyiről, Dixmudeből bombázó ágyúról szóló hirt. Egy angol folyóirat akkor torzrajzot közölt, me- lyen egy célját tévesztett német ágyúgolyó lolytatja pályáját a föld körül. A Dunker- qi*.e-t bombázó ágyú tényleg csak hajóágyu vb t, mely negyven fokos szögben 5000 méterre küldte lövedékeit. De a németek ezzel az ágyúval folytatott kísérlet közben fedezték fel a „Dick Bertha“-t. A „KÖVÉR BERTA“ SZÜLETÉSE A világháború után, egy ausztriai érteke* eten Schreyweg német ezred.es elmesélte, ;ogy folyt le a Krupp-üzemekben egy kiséret, amelyet egy tizenkét méter hosszú ágynál folytattak az üzem mérnökei. A lóvédé pk sokka messzebb értek, mint ahogy számították, néhányuk több, mint száz kilomé- erre repült előre. A kísérlet felfedezést ho- ott. Az ágyút azonnal módosították s Párts ombázására küldték. Schreyweg ezredes hozzáfűzte még, hogy A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelés\ pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiél akarja, fiat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, t agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név• érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelet pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cíuj (Kolczs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. I pitett ágyúgolyót. James R. Randolph amerikai őrnagy legutóbb kifejtette, hogy az óriáságyuk helyét csakhamar elfoglalja az önmagát hajtó ágyúgolyó. Az eddigi kísérleteknél állítólag már 1500 kilométeres óránkénti sebességet értek el vele. Ahelyett, hogy aránylag kicsi — 210—250 mm.-es — kaliberből ritka ütemben (20 percenként egy* egy lövés) röpítsék ki az ágyúgolyót, Randolph elmélete szerint 550 mm.-es repülő torpedókat küldenének a messze fekvő célpontok felé, szükség szerinti gyor3 egymásutánban. És az ilyen repülő torpedó útba* lendítéséhez szükséges cső körülbelül századrészébe kerülne egy megfelelő nagy ágyn költségeinek. Ennek a felfedezésnek megvalósulása az ágyuk nélküli tüzérség korát nyitná meg a történelemben. (—) Mindenki tfarisa maga* nál állandóan személy« azonosság! igazolványai! A razziák at sürü időköziikben megismétli a rendőrség KOLOZSVÁR, junius 27. Az Utóbbi időben sűrűn megismétlőd') rendőrségi razziákkal és a város lakosságának bejelentési kötelezettségével kapcsolatos fon* tos tudnivalókról, amint ismeretes, néhány nappal ezelőtt adott tájékoztató felvilágosítást dr. Horvat Iosif rend* őrkvesztor. Ebben a felhívásában a rend- őrkvesztor az egész város lakosságának figyelmét felhívta arra, hogy mindenki tegyen eleget bejelentési kötelezettségének és minden 16 éven felüli lakni haladéktalanul váltsa ki személyazonossági igazolványát, merţ még mindig igen sokan vannak olyanok. akik nem szerepelnek a bejelentő hivatal nyilvántartásában. A legutóbb lefolytatott razzia során újból számos egyént állítottak elő a központi rendőrségen. ezért a további kellemetlenségek elkerülése végett újból felbivjuk a lakosság figyelmét arra, hogy mindenki, nők és férfiak egyaránt, állandóan tartsák maguknál a személy- 1 azonossági igazolványukat s a 18 és 50 év közötti férfiak a katonai helyzetüket igazoló irataikat is mindig hord jóit magukkal. A tendőrség ugyanis a razziákat a jövőben sürü időközökben meg fogja ismételni, még pedig nemcsak az utcákon, hanem kávéházakban, étt.u mekben, autóbuszokon, az állomáson, vonatokon, mozikban és minden látványossági helyen, sőt a legerélyesebb ellenőrzéseket ki fogja terjeszteni a magánlakásokra is. Az igazolványokat tehát mindenki állandóan tansa magánál, hogy ezzel elejét vegye a rendőrségi előállítással járó kellemetlenségeknek. J ,-----------------------------------------ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK MAROSMEGYÉBEN. A GAZDASÁGOK I ISZTÁNTARTÁSÁRA. A marosi megyefőnökség 6.640—1910. szám alatt általános rendelkezéseket adott ki a falusi és városi gazdaságok tisztántartására. a bevetett területek, a gyümölcsösök és kertek, valamint a gazdasági udvarok és az épületek előtti utcai részek tisztántartására és gyommentesítésére. A rendelkezés különösen nagy súlyt helyez a gvű- nűncsösök élősdijeinek pusztítására. A köztulajdont képező földek és terek hasonló rendbentartásáról az illetékes ható- Ragok gondoskodnak. A rendelkezés előírja a bu/.avetéseknek a gaztol való megtisztítását is. A rendelkezés ellen vétőket 2ó—300 lej büntetéssel sújthatják. Külön rendelkezés foglalkozik 6 641—1940. szám alatt a lucerna- és lóheretáblák élősdijeinek irtásáról. Ahol a takarmánvt az Aranka megtámadta, a takarmányt a megtámadott vetésterülettől még egv méter körzetben le kell kaszálni, zsákokban elszállítani. a lekaszált területet szalmával lefedni és azt felgyújtani. Az igy fertőtlenített területet fel kell ásni vagy ha régebbi a fertőzés, mélven felforgatni a földet. A rendelkezések betartását a ha- t súgok fogják ellenőrizni. TIZENKÉT GAZDÁLKODÓT HARAPOTT MEG EGY KÓBOR KUTYA. A ma- roavásárhelyi Pasteur-rendelőbe legutóbb 12 falusi embert szállítottak he kezelés \ égett. A gazdálkodókat, akik valaruenavien görgé- nyi illetőségűek, kóbor kutya harapta neţ Az óriások Kérész-éleíe A nagy ágyú a legerősebb bőgép, melyet a világ ismer. De egyben legköltségesebb, mert a rettenetes erő, a gáz és a hatalmai bőség roppant erejű őrölését az anyag nem sokáig birja. Érdekes néhány számadat. Ha egy másodpere ötvened részének vesszük az időt, amely alatt a lövedék végigszáguld az ágyuosőn s háromszázban állapítjuk meg a lövések számát, amelyet az ágyú belső csöve clbir, ennek a belső csőnek a működésben telt élete, amely után ki kell cserélni, csak hat másodpercet jelent. (Természetesen feltételezve, hogy az ágyucső egymást érő sorban ontaná lövedékeit.) Más daraboknál több ez az idő: például a 75-ösnél 25 másodperc az átlag, amely kisebb töltéssel1 dolgozó ágyúnál öt percre is felmegy7. Ha meggondoljuk, hogy a puska kicsi závárzatában is a kilövés pillanatában átlagosan 3.200—3.800 atmoszféra nyomás fejlődik, megértjük, miért oly rövid az óriások élete. EGY RÉCI HÍRLAPI JELENTÉS Visszatérve a minapi hírre, mely száz tengeri mérföld távolságon át is ható uj óriás- ágyúról jósolt, érdemes visszaemlékezni, a mult háború után, 1918 novemberben egy párisi napilapban megjelent hírre. A lap haditudósítója szerint a német nagyvezérkor 1918 tavaszán megrendelt a Krupp-üzemek- ben egy uj, a Párist bombázónál is erősebb ágyutipust s nemsokára készen is volt a terv -a világ legnagyobb ágyújáról“, mellyel a németek állásaikból lehették volna az angol fővárost. A Krupp-üzemeket azonban túlterhelte a sok megrendelés, mire Ludendoríf marsall Skodáékhoz fordult és a pilseni üzemekben csakhamar megindult a munka. Közben létrejött a fegyverszünet, de — mint a párisi lap irta — állítólag még befejeztek két ilyen ágyuóriást. A párisi lap akkori híréből nem tűnnek ki pontosabb adatok, de a Krupp-féle óriás* ágyukból* következtetve, a két óriás cső bosszúsága mintegy 40 méter, torkának átmérője pedig 250 mm. lehetett. Tekintve a célt, melyre készült s a német vonalak ns London között akkor volt távolságot, a két óriás legalább 150 kilométeren keresztül kellett volna, hogy lökje lövedékét. Ami a jelent illeti, a kaliber további növelését tekintve, minden jóslat óvatos. Az eddig legnagyobb ágyutorok a világháborúban szerepelt hires 520 mm.-res francia óriáságyué volt. Ez a hatalmas eszköz azonban nem tudta túlszárnyalni a 420-as, vagy ennél kisebb ágyutorok teljesítményét. Bizonyára a kaliber lényeges erőtényező, do vannak bizonyos határok, amelyeken túljutni nem lehet a költség és a várható eredmények közötti nagy aránytalanság kockázata nélkül. TÜZÉRSÉG — ÁGYIJ NÉLKÜL Meglehet, hogy egy uj találmány megteremti a repülő torpedót: az. önereje által rö
