Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-27 / 142. szám
ELLENZÉK 1 O 4 fl j uni us 2 7. 4 La Manche-csatorna és a „splendid isolation Egy viharos tengerszoros története és jelentősége• — Blériot korszakalkotó repülése döbbentette rá először Angliát a jövő veszedelmeire Senki sem gondolta volna, hogy a német haderő a tornyositott akadályokat rövid idő alatt átgázolva, eljut annak a tengernek partjára, amely Nagybritanniának évszázadokon keresztül legerősebb védelme volt. A Szigetországot az óvilág földjétől elválasztó vizvonal, a La Manche- csatorna tette lehetővé, hogy Anglia földjét a történelem folyamán csak ritka esetekben érte támadás és hogy a „splendid isolation'4, az előkelő elzárkózottság elve politikai és társadalmi tekintetben is érvényesülhetett. Az európai Nagybritannia „háza44 valóban a „vára“ is volt és amig a i epiilőgépeket fel nem találták, még a legborulátóbb brit sem számított arra a lehetőségre, hogy ellenséges haderő a lábát az angol parton megvethesse. BLÉRIOT ÁTREPÜLI A CSATORNÁT Az első meglepetés akkor érte az. angol közvéleményt, amikor annakidején Blériot a La Manche-csatornát átrepülte. Az újságok legtöbbje a következő vastagbe- tüs cim alatt közölte az eseményt: „Anglia nem sziget többé“. A második pedig akkor, amikor a mostani háború során a német repülők többszáz kilométernyire fekvő támpontjaiktól elindulva, hatásos bombatámadást intéztek Seapa Flow ellen, bár a kitűnőnek tartott légelháritó szervek mindent elkövettek annak megakadályozására. A harmadik és legnagyobb meglepetés azonban hizonyára május 21-én következett be, amikor a bevehetetlennek hitt belga—francia erődítési vonalak megsemmisitése után a Harmadik Birodalom közvetlen közelébe hatolt a Szigetországnak. Mindössze néhány kilométer tehát a távolság, amely a támadót e pillanatban még a céltól elválasztja és ez időben, a repülés fejlődése folytán, csak néhány percet jelent. Amikor az európai szárazföldlakó Bou- logneban, Calaisban, Ostendében. vagy Hoek van Hollandban hajóra .ült és Angliába igyekezett. Ízelítőt kanolt a kellemetlen tengerjárás hatásaiból. A La Manche ugyanis legtöbbször viharos, még akkor is az, ha a vihart csupán a felette aliutó szél okozza. Napsütésben is olyan hullámverése van. amely mellett a rend szeiint kisebb íonnatartalmu személyszál liíó utasainak bőven van alkalmuk a „ha jt-láncra” és az ehhez tartozó követkéz menyek megismerésére. Nem csoda, hogy Folkestonban, Doverben, vagy Harvick ban látható a legtöbb savanyú arcú és elk inzott tekintetű partraszálló utas va lomennyi európai kikötő között. Áll ez tnmészetesen a megelőzőleg említett francia, belga és holland kikötőkre is, mert Albionból az ut vissza éppen olyan, mint az odavezető. A kőzettannal foglalkozó tudósok már régen megállapították, hogy a brit és ir szigetek, mint az óvilág legnyugatibb nyúlványai, valamikor szerves összefüggésben állottak az európai szárazfölddel. Elszakadásuk a történeleméiül!i korban, a geológiai átalakulások ideiében történt. L.zl igazolja az a körülmény is, bogy Anglia és Európa összetartozásáról semminemű népmonda sem maradt fenn. ellentétben Afrika és Amerika valószínű össze- íűggésével, amelyről az „Atlactis“-elraélet tonjskodik. Eszerint a két világrészt elválasztó tengerfenék már az emberi kéztől megművelt, gazdag és termékeny, dús i >id volt, amelynek azonban nyomát sem lehetne felfedezni a La Manche talajában. A CSATORNA Hatalmát, birtokait, vagyonát, szóval mindenét ennek a tengercsatornáuak köszönheti Anglia. Amikor a technikai fejlődés folytán LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- váíasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piát« Unirii. \ - a vizijárruiivek számára las&au egyre kisenb és kisebb akadályt jelentett a tenger, a védekezésre utalt, maid később a támadás gondolatával is megbarátkozott brit hozzákezdett a hajóépitéshez. Előtte lebegett a Ko- luinbusok. Vasco de Gamák és a hollandusok példája és a védett anyaország csakhamar elsőrendű tengeri hatalommá nőtte ki magát. Térdre kénvszeritelte Hollandiát, szétverte a spanyol armadát, elsülyesztette a francia gloiret messze hordozó frank vitorlásokat és minden győzelem után alkalma volt biztos házában megpihenni, ahol erőt gyűjthetett, meri alig zavarhatta valaki. A La Manche-csatorna örökké nyugtalan vize módot adott rá. Hu volt valaha nemzetnek támasza, olyan, amelyet a természet nyújtott, Angliának a „The Channel“ valóban az volt, mert uemcsak védte, hanem a világ legnagyobb hatalmává is emelte. A La Manche: a Csatorna, angolul a The Channel az a szoros, amely Anglia délkeleti és Franciaország északnyugati partjai közölt fekszik. Bejárata a francia Quessant-sziget és az angol Laudsed-fok között 165 km. széles. T.egkeskemebb Dover és Calais között, mindössze 33.5 km. Hossza 560 km., legnagyobb szélessége a brit Exe-folyó torkolata és a francia Cancale kikötő között 240 km. Legnagyobb mélysége Alderney-szigetnél 174 méter, ami még nem óceánikus mélység. Jelentősége már a római korban nagy volt. Az akkori történetírók „Mare Britannicum“- nak nevezték, mig a legkeskenyebb részt, arne’vet ma franciául Pás de Calais-nek, angolul Strait de Dover-nek hívnak, Treíum Gallicnm, vagy Britannicum néven ismerték Forgalma a legnagyobb volt valamennyi vizűit között. Az ókori Roma. amely a mai London alapjait Augusta Trinobantmn Légió secunda August!. Lundinium és Londinium nevek alatt lerakta, siirii evezős járatot tartott fenn Britanniával. A későbbi időben ez a forgalom egvre nőtt és valóban óriási arányokat ért el. Voltak átmenetileg csökkenések is, mint például Napoleon császársága alatt, de azok mitsem vontak le jelentőségéből, amely különösen az 1914—18. évi hadviselés alatt ért el nagy emelkedést. Számos világitótornya van, a leghíresebbet az Eddvs- ton-en levő Plymouth-szal szemben építették fel. Hogy mit jelent Anglia számára a német siker, azt talán a következőkben lehet a legjobban megvilágítani. 1875-ben társaság alakult abból a célból, hogy a La Manche alatt fúrandó alagút tervét előkészítse. A gondolatnak Franciaországban igen sok, Angliában azonban annál kevesebb pártfogója akadt. A katonai szakértők és a konzervativ politikusok hevesen ellenezték a tervet s azt csak a nemzetközi-" ségre hajló kereskedelem egyes angol reprezentánsai képviselték. Ezek számadatokkal igazolták, hogy az alagút rövid időn belül kifizetné magát és legalább is annyit jövedelmezne még az államnak, ha felépitenék. Mindez azonban hiábavalónak bizonyult. Nagybritaunia politikusai ragaszkodtak a közlekedés régebbi formáihoz és a katonai szakértők teljes mértékben támogatták őket léitek az inváziótól. A világháború után újra felvetődött a terv, ezúttal ismét francia részről. Anglia és Franciaország, mint egykori szövetségesek és ennél fogva egymásra utaltak is, minden fölös aggodalom nélkül nekiláthattak volna az alagút megépítésének. De nem ez történi. Nagybritannia még Franciaországot sem tartotta annyira barátnak, hogy szárazföldi lehetőségeket nyújtson valakinek a Szigetország megtámadásához, ősrégi brit szokás szerint húzta, halasztotta beleegyező nyilatkozatának kiadását és amikor erre szükségszerűen mégis sor került, ugyanígy elodázta a terv kivitelének megkezdését. Az egyre Lomhább láthatár a nemzeti szocializmus mulomrajutása után mindjobban sötétedett és Angüa katonai szakértőt is igazoltabbnak látták aggodalmaikat, mint valaha. Németország most Nagybritannia kapui elé vitte a fegyvereket és ezzel a még mindig válaszfalnak hitt La Manche egy csapásra majdnem teljes egészében elvesztette védelmi jelentőségét. A modern háború, amely Rev- naud szavai szerint különbözik az eddig ismert „klasszikus vezetéstől“, már nem ismeri az átlagban 60—70 kilométeres viziakadálvokal. A Messersehmilt, Heinckel, de u brit és francia repülőgépek is játszi könnyedséggel szelik át ezt a távolságot, különösen akkor, I ha légi flottatámpontjai a Csatorna európai partjain lehetnek. A mindennél értékesebb üzemanyag: a repülőbenzin szempontjából sem jelent már nagy nehézségeket a támadás és ezért érthető a megdöbbenés és az aggodalom is. Hogy az aggodalom fölösleges vagy indokolt volt-e eldöntik a legközelebbi napok eseményei. A mai háborúk természetéből következik, hoyy a váratlan fordulatokkal mindig számolni lehet A tény azonban az, hogy a jeien pillanatokban az egész világ figyelme az örökké erős mozgásban levő La Manche felé fordul és nem ok nélkü1. mert a nagy mérkőzés ott került döntő állapotába, ahol néhány héttel ezelőtt a közvélemény még igazán nem is várhatta. A német tengeri haderő uj fegyvere: a páncélos gyorshajó Különben, ezzel a kérdéssel kapcsolatos rendkívül érdekes az a cikk, amely egyik nagy német lapban jelent meg „Gyorshajók a csatornán“ címmel és amely többek között a következőket tartalmazza: Mint a német hadseregfőparaucsnokság jelenti, a német páncélos gyorshajók a La- Manehe csatornában nagy eredményeket értek el. A német tengeri és légi hadvezetés ezzel olyan területekre is kiterjesztheti működését, amelyek eddig főként az angol tengeri erők uralma alatt állottak. Az angol haditengerészetnek már a világháborúban is sok munkát adtak a flandriai kikötőkből dolgozó német tengeri erők. A tengeralattjárók. torpedóhajók és torpedó- rombolók mellett már akkor is szerepet kaptak a páncélozott gyorshajók. Ezek nagyméretű motorcsónakok, melyeknek gyorsasága egészen rendkiviiJi. A páncélozott gyorshajókat torpedócsövekkel szerelik fel. A hajók a legkisebb méretekkel a lehető legnagyobb gyorsaságot egyesitik magukban s ezzel természetesen kevésbé teszik ki magukat a fci- fedeztetés veszélyének. A világháború alatt a torpedóval felszerelt motoros gyorshajókat a partok közelében használták, főleg a belga partok mentén es az Adriai-tengeren. Az uj német tengeri haderő, a páncélos gvorshajók eredményesen harcoltak a norvég pattok előtt lefolyt tengeri ütközetek során is. A „Völkischer Beobachter“ cikke leír ogv érdekes háborús haditettet, amelynek hőse Obdenhoff főhadnagy, az egyik gyorshajó parancsnoka volt. A parancsnok hajójával a csatornán cirkált, amikor feltűnt egv angol lorpedóromboló flotta A német hajó a hajnali szürkületben bizva, csatlakozott az ellenséges flottához. Az angoloknak eszükbe sem ötlött, hogy ellenség van a soraikban s a német hajó háborítatlanul közel férkőzött az egyik angol törpe dóroir.bolóhoz. Amint megfelelő helyzetbe került, kilőtte torpedóját, azután teljes gvorsasággal eltűnt a meglepett angolok szeme elől. A fenti eset jellemzően világítja meg az u; fegyvert ... A páncélos gyorshajó éppen olyan veszedelmes, mint a tengeralattjáró. Torpedócsövekkel van felszerelve, tehát egyetlen szerencsés találattal elsüllyeszthet ellenséges hadihajót. Rendkívüli gyorsasága miatt megvan a lehetősége arra, hogy szükség esetén elmeneküljön. A hadihajók gyorsaságban és fürgeségben nem tudják felvenni vele a versenyt Mire egy nehézkes hadihajó megfordul és megfelelő tüzelési szögbe kerül, a kis páncélos már el is iünt, vagy legalább is kiviül van a lőtávolon. Aránylag nagyon kis fe'iilete miatt nem nyújt megfelelő célpontot az ellenséges hajó ágyuttizéuek. Egyetlen veszedelmes ellensége van: a repülőgép. Ez nála is gyorsabb sa pontosan találó repülőbomba megsemmisít ezeknél a páncélos gyorshajóknál nagyobb tengeri egységeket is Az angol tengerészeti minisztériumban nyilván felismerték ezt, mert rendeletet adtak az összes partvédelmi repülőegységeknek, hogy kíméletlenül üldözzek a német motorosokat. Rendkívül nagy eiőnve a Uis páncélos gyorsba jóknak többek között az is. hogy előállításuk arányiag nem kivin hosszú időt és nagy költségeket, úgyhogy a német ipar tömegben vetheti harcba az uj haiótipuso- kat --- ailapitja meg cikkében a német lap. Piaci ái*ak KOLOZSVÁR: Buza (77—3) 7.40. rozs 6.50, árpa (67/70—4) 5990, zab (40/42—1) 5.40, paszuly 18.00, lóheremag (96) 62.00 lucernamag (95) 88.00 lej. Vágómarha 18 — 20, hizott ökör 24—26, exportáru 22—24 sertés (120 kgr. alul) 34—36, (120 kgr. fe lül) 36—38, Mangalica 38—40, hasított ser tés szalonnával 40—44, serté&zsir 56, haj 58 lej. TEMESVÁR: Szarvasmarha 19—20, exportáru 23—24, hizott ökör 25—26. sertés (120 kgr. alul') 34—35, (120 kgr. felül) 34 — 35, Mangalica 37—38, bánsági angol sertés* 37—38, hasított sertés szalonnával 45—47, bárány 20—23, juh 10—12, sertészsir 60—* 62, háj 58—60 lej. MAROSVÁSÁRHELY. Terménypiac: 75 kgr.-os regáti búza 3 százalékos idegeu anyaggal 5.40, 78 kgr.-os erdélyi 1 száza*, lék idegen anyaggal 5.60—5.70, 80 kgr.-os 5.90. Rozsból kínálat nincs. Regáti sörárpa 600, regáti tengeri 16 fokos nedvességgel 480, erdélyi 500, lófogu 500. Regáti árpa 57 kgr.-os 5—6 százalék idegen anyaggal 580- tegáti zab (áru nélkül) 600. Lucerna mag ólmozva 95, lóhere mag 65, kender mag, vad- repce, sárgar mustá hiányzik a piacról, tök- mag 180, napraforgómag 42—43 kgr.-os, 3 százalék idegen anyaggal 95—100, viktoria borsó 160, burgonya mázsája 240, bah mázsája 1600. A terménypiacot a kereslet hiánya jellemzi, ami az árak hanyatlását vonta maJ ga után. A készletek még mindig megvannak, nagyobb tételű felvásárlás nem történi a/ utóbbi napokban. Olajpogácsa 450. Liszt- arak: Bánáti nullás, grizc9 liszt és zsemlekása nagyban 12.60, kicsinyben 15. Hármas nagyban 12, kicsinyben 13, négyes 11.80, kicsinyben 12.50, ötös nagyban 11, kicsinyben 12, hetes nagyban 9, kicsinyben 9.50, takar* roányliszt nagyham 4.50, kicsinyben 5.50, kor* pi* nagyban 4, kicsinyben 5, I. o. tengeri liszt nagyban 8, kicsinyben 9, II. oszt. nagyban 7, kicsinyben 8. A lisztárak a buz-a esése következtében jórészt 0.50 »tejjel estek, a kenyér árát azonban csak julius hónap elsejétől szállítják le, miután a pékek nagyrészt az üzemhez szükséges lisztet rendszerint egy', hónapra eő'.re szerzik be. ÁJlatárak: A leg-' utóbbi hetipiacon a következő árak alakultak ki: 655 kgr.-os tehén 14000 lejért (21.50 lej élősulybani ár), 460 kgr.-os tehén 70UG lejért (15.20 bej élősulybani ár), 530 kilós tehén 7900 lejért (14.70 lej élősnlybani ár). 9 drb. növendék marha 3700—7000 lejes áronf cserélt gazdát. Belőlük négy drb. 17.60 — 20.60 lejes élősulybani árral vettek meg. 5 szopóborju 1.500—2.500 lejes árban kelt el. átlag kilónként 16—19 lejért. Marosvásárhelyen az elmúlt hét péntekjén vágtak utoljára szopóborjut, 20-átói ugyanis itt is életbe lépett az a rendelkezés, amely eltiltja a hat hónapon alóli borjuk levágását. A sertéspiac árai estek, a felhajtás jóvá' nagyobb volt. mint a szarvasmarhákból. 50 kövér disznó darabonként 1.800—7000 lejes árakért, 2( — 28—33 lejes élősulybani ár mellett kelt el. 53 sovány disznó 1500—3000 Cejtert cserélt gazdát. Malacok darabonként 400—1000 lejért. Ökröket nem hajtottak fel, kereslet van. Eladásra került még egy bika 23 lejes élőm v- hani árért. Húsárak: I. o. marhahús 34, II. o 24, sertéscomb 44, karaj 48, növendék marha 40. disznóháj 56, olvasztott zsir 58, zsírnak való szalonna 56. sósszalonma 64. Fis tö’-'t szalonna 80, sonkaboka főve 60. füstöl* \e 54, abárolt szalonna 88, füstölt sonka 86, főtt 130. I. o. vékonykolbász 80. 11. <>. 60, téli szalámi 180. vegyes felvágott 80. A tejtermékek az e mult héten nem változtak. ELÉGETT EGY MŰEMLÉK A BÁLYOKf KASTÉLY PARKJÁBAN. A bályoki kastély hata’mas parkjában többévszázados történelmi múltú kis fatemplotn állott. A templomot 1581-ben, tehát több, mint 360 évvel ezelőtt építették. A kis templom most gyújtogatás következtében elpusztult. Ghica György volt prefektus, a bályoki uradalom intézője, jelentette az ügyészségnek a gyújtogatást és megnevezte a tettest is, Nagy Bertalan vándor csavargó személyében. A feljelentés szerint Nagy Bertalan bejutott a kastély parkjába. tüzet rakott, amelytől meggyulladt a latemplom és porráégett. Ghica György a kárt négymillió lejre becsüli. \.
