Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-25 / 140. szám

GLZBNZÉK 194 0 1 u n I u H 215. A győzelmes német hadsereg nyomában... Mit iát agg amerikai újságíró a front mögöM? Kétezer kilométeres utat tettek meg külföldi újságírók a német hadsereg nyo­mában. Hat napig tartott ntjuk a holland, belga, észak franciaországi esa tainezökön. A t'övezérkar li/. gépkocsiján olasz, spa­nyol.. norvég, svéd és amerikai újságírók jártak be a közelmúlt nagy harctéri ese­ményeinek színhelyeit. Erről az útról szú- mol be Juan Jwerseu Thomae amerikai újságíró. UTAZÁS FRANCIAORSZÁGON KERESZTÜL Midőn Maastricht, Lüttich, Namur és Charleroi helységeken áthaladtunk és át­léptük Franciaország határát, feltűnt, hogy csak egyes pontokon találtunk na- gvobbszabásu pusztítást, különben 15—20 kilométeres szakaszon sértetlen faluk bé­kés képe bontakozott ki előttünk. Egyes helyeken viszont a pusztulás legborzalma­sabb képe tárult szemeink elé. Teljesen elpusztított állások, ágyuk, tankok, gép­kocsik romhalmazai tűnnek elő. A fran­ciák, angolok és a belgák az egyes elvesz­tett ütközetek után 20—30 kilométernyi távolságra voltak kénytelenek visszahú­zódni. Nem volt tehát szükség arra, mint a világháborúban, hogy minden egyes négyzetkilométerért harcoljanak. Maubeuge 25.000 lakosú városában egyetlen ház sem maradt épen. A rom­halmazban egyedül Danton szobra áll sér­tetlenül. A szobrok ebből a földi pokolból nagyrészt sértetlenül kerültek ki. Amidőn néhány nappal később az összelőtt Bou- logneban Jean Battiste és San Martin tá­bornok. Dunkerquebcn pedig Jean Bart épségben maradt emlékműveit megláttuk, önkéntelenül is arra gondoltunk, hogy a német bombázók bámulatos pontossággal tudnak célozni és csak azt pusztitják el, amit hadászati szempontból fontosnak tartanak. Ezt igazolja az országutak kitű­nő állapota is. A hadszintér kétezerkilo- méteres szakaszán az utak mindenütt tel­jesen épek maradtak, ellenben akárhánv- szoi szemtanúi voltunk a müuttól 100—• 200 méterre fekvő vasúti vonalak szét­bombázott roncsainak. A Stukák vigyáz­tak az utakra, mert a német hadsereg a motorizálásra van berendezve és a mozgé- ko nyság, valamint az utánpótlás kizárólag az országutakon folyik. HÁBORÚ KATONASÁG NÉLKÜL Napokon keresztül járjuk a hadszínte­ret, a francia és flandriai csaták színhe­lyét és alig látunk katonaságot. Egyes he­lyeken kis csoportok tűnnek fel, de álta­lában véve sorkatonaság csak az első vo- 1 nalban van. Négy-öt kilométerrel a front tmögött dr. Todt munkásseregei dolgoz­nak, utakat, hidakat épitenek, vasútvona­lakat állítanak helyre. Szemben velük ez­rével vonulnak az angol és francia hadi­foglyok. Elől egy szuronyo-3 katona, a menet végén is egy. Lerongyolt, fáradt emberek, a háború rémképei. Az utmenti árkokban hadianyagok, ágyuk, gépkocsik óriási tömegei, összetörve, elpusztítva. Maubeuge, Cassel, St. Omer, Boulogne, Calais, Dunkerque, romok és pusztulás mindenfelé. A gulyáságyukben még ott az étel, a töltött ágyuk az állásokban, légel- háritók és gépfegyverek csövei az ég felé fordulva, megkezdett borosüvegek, mind a német támadás gyorsaságát mutatják. Látszik, bogy ezeket az állásokat védőik pánikszerű menekülésben hagyták el. Miként történhetett mindez? A franci­áknak és az angoloknak nem volt felde­rítő tevékenységük, nem tudtak a német stukákról? Mi lehetett az oka, hogy száz és száz gépjárműből álló oszlopot egy tö­megben lehetett elpusztítani? Erre a válasz csak ez lehet: a németek abszolút légi fölénye. Beszélgettünk a ha­difoglyokkal, a romok közt maradt pol­gári lakossággal; egyöntetű volt a válasz: — Angol és francia gépeket alig lát­tunk, ellenben a németek jöttek szaka­datlanul éjjel és nappal. DUNKERQUE ELŐTT Dunkerquetől délre Bergues községbe érkezünk. A községet csak a megmaradt üszkös romok, fekete falak jelképezik. Előttünk meg a gyalogság szurouyos pus­kákkal kutatja át az egyes házakat, .le el- lenst get sehol sem talál. A polgári lakos­áig :< pincékből jön elő. Könnyes szemek­kel. sápadtan, szinte tántorogva kerülnek a napfényre. Nyolc napot töltöttek a ro­mok alatt, állandó halálfélelemben, az ágyuk és a repülőgépek szakadatlan táma­dása közepette. A meggyötört, napok óta éhező lakosság a német tábori konyhák­hoz vánszorog, ahol bőségesen ellátják élelemmel. Dunkerque felé haladva, a pusztulásnak egyre szörnyűbb képe tárul elénk. Két kilométer távolságon 1800 szétlőtt angol gépkocsit számoltunk. Fegy­verek legkülönbözőbb tömegei, felszerelé­si cikkek, elhullott lovak százai terülnek el szanaszéjjel.- Ä1 ROMOK KÖZÖTT Bejutunk Dunkerquebe. Nincs egyetlen épségben maradt ház. Az utcákat több méter magasan romhalmaz borítja. A 40 ez,.,- lakosú városban alig maradt életben néhány száz menekült. A legborzalmasabb pusztítást maguk a szövetségesek végez­ték Az il (maradtak egy szál ruhában, re­megő testtel, könnyező szemekkel nézik az összelőtt várost. Árván maradt asszo­nyok. halott gyerekeikkel a karjukon, megészült férfiak próbálnak az összelőtt házak között ingóságaikból valamit meg­menteni. Közel a tébolyhoz, merev sze­mekkel csellenek-botlanuk a férfiak és nők az utcákon, hirdetve az átélt napok borzalmait. És mindez csupán előjátéka volt a ki­kötőben elénk táruló képnek. Leírhatat­lan a látvány. A medence öblében felbo­rult és elsiilyedt hajók egymás liegyén- hálán. A kikötő bejáratát védő kőrnóló szétrombolva. Az egyik olajtartály még most is magasra törő lángokkal ég. A par­ton ágyuk, gépfegyverek, gépkocsik elha­gyatott sora. Alig sérültek, látszik, hogy az izgalmas menekülés közben az emberi élet fontosabb volt, mint a hadieszköz. Száz — nem, ezer és ezer halott borítja a kikötő partját. Fegyverek, egyenruhák, muníciók hihetetlen mennyisége tornyo­sul a parton. Az angol expediciós csapatok nyomai... Szombaton délu 50 perckor írták alá a német­francia fegyverszüneti egyezményf A hadműveletek csak az olasz—francia fegyverszüneti megegyezés létrejötte után szűnnek meg. — „Nehezen képzelhetők el megalúzóbb és megbecstelem nltöbb föltételek“ — mondják londoni illetékes körödben. Az olasz-francia [fegyverszüneti tárgyalások folyamaiban vannak BERLIN, juaius 24. (Rador.) DNB: A Vezér főhadiszállásáról közlik a kővetkező híradást: — Szombaton délután 6 óra 50 perckor— németországi nyári időszámítás szerint — aláírták a compiégnei erdőben a német—francia fegyverszüneti egyezményt. BERLIN, junius 24. (Rador.) DNB: A Vezér főhadiszállásáról közli a német hadse­reg főparancsnoksága: — A német—francia fegyverszüneti egyezményt szombaton délután 18 óra 50 perc­kor a compiégnei erdőben aláírták. Az egyezményt aláíró személyek a következők voltak: német részrő’J ai Vezér és a hadsereg főparancsnoksága részéről Keitel tábornok, francia részről a francia kormány képviseletében Ilontzinger tábornok. A fegyverszüneti egyez­mény aláírása egybként nem jelenti a hadműveletek beszüntetését. Ez csak az olasz— francia fegyverszüneti tárgyalások eredményes befejezése után fog bekövetkezni. A fegy­verszüneti egyezmény tartalmáról egyelőre semmi sem szivárgott ki. ,A fegyverszünet feltételei Franciaország teljes meghódolását jelentik"* — állapítják meg londoni illetékes körök LONDON, junius 24. (Rador.) Felhatalma­zott körök a Franciaország álta’J elfogadott fegyverszüneti feltételekről a következőket Írják: — A fegyverszünet értelmében Franciaor­szág kénytelen átengedni Németországnak fegyveres erejét és hadi felszerelését. Ugyan­akkor pedig Németországnak rendelkezéséle kell bocsátania területének legnagyobb részét, hogy a birodalom folytassa a háborút Nagy* britannia ellen. — A francia kormány hatásköre aránylag kis terjedelmű területre fog kiterjedni, de itt is minden a németektől függ. A béke felté­teleire vonatkozólag semmit sem lehet tudni, de nyilvánvaló, hogy Németország a dolgok jelenlegi állásában egyáltalán nem szándék­szik békéről tárgyalni. —- Végeredményben a fegyverszünet felté­telei Franciaország teljes meghódolását je­lentik. — Baudouin, a Petain-kormány külügymi­nisztere ezelőtt néhány nappal még kijelen­tette, hogy Franciaország megalázó, vagy megbecstelenítő feltételeket nem fogad el. Nehezen képzelhető el megalázóbb és meg- becstelenitőbb feltétel, mint az ország terü­letének és a hadsereg felszerelésének átenge­dése, hogy azt az ellenség Franciaország szö­vetségeseivel szemben használja fel annak el­lenére, hogy a francia kormány ünnepélyes Ígéretet tett vele szemben arra nézve, hogy különbekét nem köt. Ezt az egyezményt, vallamint Baudouin külügyminiszter Ígéretét a Petain-kormány megsértette. Az adott szó megszegését minden francia elitéli, mert a kormány cselekedete megakadályozta a fran­cia népet abban, hogy kövesse a német tá­madás többi áldozatainak példáját és foly­tassa a harcot a közös ellenséggel szemben olyan körülmények között, amelyek reményt nyújtanak a végső győzelemre. Addig is — mondotta Nagybritannia miniszterelnöke — Anglia felkarolja a francia nép ügyét és meg­őrzi a győzelemben való reménységét. VASÁRNAP DÉLUTÁN NÉGY Î ÓRAKOR INDULTAK MEG A FRANCIA—OLASZ FEGYVER­SZÜNETI TÁRGYALÁSOK RÓMA, junius 24. (Rador.) DNB: A fraticict meghatalmazottak, kik a szombat­ról vasárnapra virradó éjszakát München­ben töltötték, megérkeztek Rómába. A francia bizottság személyi összetétele ugyanaz, mint szombaton este volt, ami­kor aláírták a compiégnei erdőben a Né­metországgal kötött fegyverszüneti szer­ződést. A római repülőtéren szigorú kordont vontak a vendégek megérkezése előtt. A repülőgépek leszállásánál kizárólag a fran­cia meghatalmazottak üdvözlésével meg­bízott hivatalos személyek lehettek jelen. Rövid formaságok után a tárgyaló felek gépkocsin egy Róma közelében fekvő vil­lába hajtattak, amelyet az olasz kormány bocsátott a tárgyalások rendelkezésére. Egy órával később, azaz délután 4 óraltor, megkezdődtek a tanácskozások. Előzőleg minden technikai előkészületet megtettek a tárgyalások minél rövidebb idő alatt va­ló befejezése érdekében. Az a villa, ahol a tárgyalások folynak, közvetlen telefon és drótnélküli táviró összeköttetésben áll Bordeauxal. A nemzetközi sajtó képviselőinek nem adtak tartózkodási engedélyt a tárgyalá­sid: színhelyét, képező helységben.___ _ [ j FRANCIA HIVATALOS TILTAKOZÁS CHURCHILL BESZÉDE ELEI N GENF, junius 24. (Undor.) A francia rá­dióállomás közli a francia kormány hivata o* nyilatkozatát, amelyben eréyes eu tiltakozik Churchill vasárnap tett kijelentése e len, aki a/, angol kormány nevében állást foglalt u\ francia kormánnyail szemben, amely a áirta a fegyverszüneti egyezményt. A francia tilta­kozó közlemény hangsúlyozta, hogy a fran- (ia kormány a néppel összhangban hozta meg határozatait, mert már semmi más megoldj» nem kínálkozott. A SZÍRIÁI FRANCIA HADSEREG VE­ZETŐ TÁBORNOKA „FOLYTATJA KÜLDETÉSÉT** LONDON, junius 24. (Rador.) Reuter: A sziriai francia íőmegbizott vu-árnap délben a beyreuli rádióban következő nyilatkozatot olvasta fel: — A sziriai fraocia csapatok főparancsno­ka, Mittelhauser tábornok, elhatározta, hogy folytatja Franciaország küldetését .Szíriában es tántoríthatatlan eréllyel fogja rnegvédei- mezni a francia trikolor becsületét. A legfőbb francia megbízott hozzátette, hogy egyetért a sziriai francia haderő főpa­rancsnokának álláspontjával. MEGFOSZTOTTÁK RANGJÁTÓL A LONDONBÓL TOVÁBBI ELLENÁL- LÁSRA BUZDÍTÓ DE-GAULLE TÁ­BORNOKOT BORDEAUX, junius 24. (Rador.) Weygand1' tábornok előterjesztésére De-Gaulle táborno­kot megfosztották rangjától emlékezetes lon­doni rádióbeszéde miatt. A rangfosztás nem zárja ki, hogy ebben az ügyben a francia kor­mány később utólagos intézkedéseket hozzon. A MAGYAR KERESKEDELMI MINISZ­TER ÉS BUDAPEST FŐPOLGÁRMES­TERE — BELGRÁDBAN BUDAPEST, junius 24. (Rador.) Dr. Varga magyar kereskedelmi miniszter és Karaffiáth Jenő. Budapest főpolgármeste­re. vasárnap Belgrádba érkezett. UJ VERSENYPÁLYÁT AVATTAK FEL KRAKKÓBAN. A lengyel városok tervszerű fejlesztéséből a birodalmi sporthatóságok is kiveszik a maguk részét. Krakkóban nemrég uj versenypályát avattak fel, amelyen a sport események sora egy bajnoki futóversennyel kezdődött. hogy junius 30-án avatják fel Aradon Sóly­mosán Mugda síremlékét. A Thalia fiatal, tragikus sorsú, nagyszerű primadonnájánál: sirkőavatásáro többen utaznak le Kolozsvár- tol is. hogy hódoljanak a kedves színésznő emlékének; hogy Szász Endréné. Szappanyos Gabriella, a kitűnő Írónő, aki legutóbb regényével ara­tott nasy sikert, Budapesten a rádió e hcí­mű soréin felolvasással szerepel; hogy Forgács Sándor, a kivédő művész leg­közelebb a Thalia társulatánál vendégszere­pel. A régen nem látott kitűnő színész előre­láthatólag Ibsen: Kísértetek című drámájá­nak főszerepét fogja eljátszani Érdekes kü­lönben, hegy ez a hires dráma most kerül színre Londonban is — ugyancsak vendég- művésszel: Madame Pixanuvol, a leghíresebb görög színésznővel; hogy a tizennégy év es Martzy Jancsika a F.eményi-dij nyertese. Budapestről érkezett jcdetilés szerint a Reményi-dij elnyeréséért folytatott versenyt most tartották meg a Ze­neművészeti Főiskola dísztermében, nagy és előkelő közönség előtt. Hárman pályáztak a díjra, harmadiknak Martzy Jancsika, Martzy Mihály tanár 14 éves tehetséges leánya állt ki a dobogóra. Az előirt, kötelező mű — Cour- tente Bach negyedik szonátájából — előadása után szabadon választott miiként Wieniaioshi F'iust-ábrándiát adta elő oly magávalragadó művészi módon, hogy a közönség felvillanyo­zol tan ünnepelte, négyszer is kihívták, majd távozásakor körülfogva éljenezték. Martzy Jancsika nyerte el az idei Reményi-dijat, amelyet Reményi Sándor neves hegedükészi- tőmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola hangszerszólistája alapított. A díjjal együtt megkapta a Reményi-készitette mes- terhegediit, amelyben ez a~ ajánlás olvasha­tó: ..A magyar királyi Zeneművészeti Főis­kola legjobb hegedűsének, Reményi László hegedükószitőmester versenydija„ Budapest, 1940.“ — Martzy Jancsiira , u Zeneművészeti Főiskola legjobb hegedűseigy a Reményi me ster hegedűjével érkezik vissza szülővá- sóba; hogy a legnagyobb filmsikerek egyike e pillanatban a Corrinne Luchaire és Fernand Gravet főszereplésével készüli: A postás min­dig kétszer csenget cimii dráma . amely a há­borús Londonban már hetek óta zsúfolt há­zakkal fut. ... - - v . ’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents