Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-19 / 135. szám

6 ELLENZÉK 19 4 0 iu ni uh 19. !«Ü Hozzászólás az Iparos Bank megalakításának kérdéséhez ZILAH, junius 18 Örömmel olvastam az Ellenzék /. hó 12-iki számában Tompa Lajos képviselő cikkét, amely a Magyar Iparosok Orszá­gos Egyesületének kebelében létesítendő iparos-bank kérdésével foglalkozik' és an­nak megvalósítását szakszeriileg ismerteti. Iparos-bank felállítása régi lágya a ma­gyar iparosságnak, mert húsz év leforgása alatt hitelügyével senki sem foglalkozolt komolyan és igy csekély lehetősége volt annak, hogy sziilcség esetén kisebb (pori kölcsönökhöz jusson, mert közép- és nagy­bankjaink e tekintetben egyáltalán nem állottak rendelkezésükre. Ha a terv megvan, úgy a bankot fel­tétlenül meg kell teremteni, még pedig úgy, hogy az kizárólag csakis az iparosság legszükségesebb és legsürgősebb hiteligé­nyeit szolgálja. Elgondolásom szerint az iparos-bank hitelkölcsönei ól-tiz, maxi­mum 30 ezer lej között mozognának ás kizárólag csak' anyagbeszerzésekre, vagy munkafelvállalások lebonyolítására lenné­nek kiadva. Hiszen mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdjünk, amikor egy kis kölcsönre lenne szükségünk, hogy egy kínálkozó munkát felvállalhassunk. És sajnos, a leg­több esetben e munkaalkalmak éppen a hitellehetőségek miatt dőlnek dugába. Itt az ideje annak, hogy egy ipa­ros bankot az OMIE megteremtsen és ez­által a kisiparosságot támogatásban része­sítse. Ilyen iparos-bank megalapítása azon­ban nemcsak a vezetőség, hanem mind­nyájunk feladata kell legyen és annak megteremtésében minden iparosunk részt kell vegyen, hogy azt minél erősebbé és életképesebbé tehessük. Az iparos-bank a mi bankunk kell le­gyen, ahol iparostársainknak megfelelő fe­dezet mellett segítséget tudnánk nyújta­ni, hogy ezáltal munkaalkalmat teremt­hessünk számukra és egyben létérdekeiket is biztosíthassuk. A magyar iparosságnak e téren nincs semmi támasza. Magára van utalva és ka most nem tudjuk a tervbe vett intézményt. a legsürgősebben nyélbe ülni, úgy gyen• gülésünk és hanyatlásunk egyre gyorsabb ütemben fog haladni. Éppen ezért felkérjük az OMIE veze­tőségét, hogy e kérdés megoldása terén kövessen el minden lehetőt egy iparos­pénzintézet felállítása érdekében. Ebben a munkában mi is részt akarunk venni, hogy ezáltal jövőnket biztosíthassuk. 'Az alapszabály jóváhagyása rövidesen bizonyára megtörténik, amikor is az OMIE országos működését meg fogja kez­deni. Szerintem — és azt hiszem, az ossz- ipái osság véleménye szerint is — ez a megindulás akkor lenne a legimpozán­sabb, ha akkorrá a bank előkészületei meg­tennének és a munka egy magyar iparos- ! batik támogatása mellett indulna meg. 11a az iparos-bank meg lesz, akkor nyugodt lélekkel merem állítani azt, hogy a ma­gyar iparosság bizalma és ragaszkodása is megerősödik azon intézménye iránt, amely jövendő sorsát lesz hivatva irányítani és felvirágoztatni. ■' ' ' ' KUN GAZDA SÁNDOR cipészmester, Zilah. RENDELET A KOMLÓVAL KÉSZÍTETT KENYEREKRŐL. A pénzügyigazgatóság teg­nap fontos rendeletét kapott a minisztérium­ból, amely azokra a pékekre vonatkozik, akik a kenyérsütéshez komlót is fel szoktak használni. A rendelet értelmében ezek a pé­kek a lisztről vezetett könyvekben egy kü­lön rovatot tartoznak nyitni s vezetni azt a fel­használt komlómennyiségről és ugyancsak külön rovatbau kell hogy feltüntessék a sü­téshez használt élesztőt is és meg kiél jelöl­jék a forrást, ahonnan a komlót és az élesz­tőt vásárolták, Mérhetetlen károkat okoznak a kontárok a kárpitos mestereknek Ötven-hatvan kontár garázdálkodik Kolozsváron KOLOZSVÁR, június 18. A kárpitosipari szakma, amely nem olyan népes, szintén sokasok nehézség gél küzd, s ezek közül a legveszedel­mesebb a kontárok garázdálkodása, mert a kontárok szabadon .ik mes térségükét. Érthetetlen, hogy amikor szigorú törvényes rendelkezések tannak érvényben a kontárok üldözésére, en­nek ellenére is érvényesülnek a kontá rok, a közterhek hozzájárulásai nélkül végzik munkájukat. JeHem^ö, hogy Kolozsváron mindösz sze nyolc tíz iparengedéllyel dolgozó önálló kárpitosmester van és ennek el­lenére legalább 50—60 kontár vállalko­zó dolgozikt nmi természetesen nagy kárára van az iparengedéllyel rendelke­ző mestereknek. De nem elég, hogy a hivatásos kontárok dolgoznak, hanem még az alkalmazásban lét ö segédek is vállalnak munkálatokat. Sőt e szakma beli iparosoknak legnagyobb sérelmük az, hogy' még egyes asztalosmesterek is vállalnak kárpitos munkákat és azo­kat kontárokkal csináltatják meg. A kárpitosmesterek minden íehetöt elkövetnek, hogy jogos érdekénket meg* védjék a kontármunkások ellen, ami ért nemcsak a hatóságok támogatását kérik, hanem a közönség figyelmét is felhívjak arra, hogy ne dolgoztassanak kontárokkal, meri úgy sem jönnek ki olcsóbban ezekkel a munkásokkal, akik csak összetákolják a munkákat minden felelősség nélkül. A munkaalkalmak e szakmában is a minimumra apadtak, mert a bútor* építőiparban sincs semmi kereslet, rak­tári munkákat meg egyáltalában nem készítenek, tehát igy kárpitos munkára sincs szükség. Ami munka kínálkozik, az többnyire csak átalakításokból és javításokból kerül ki. , Az anyagkellékekben nagy áremel kedések vannak. Jeftcic hezehb tStefiiig a Kolozsvári téglagyárán termelése Az é&stőiparfoan nincs munka i KOLOZSVÁR, junius 18. Építőiparosok kölrében, de az érdé kelt építtető közönség körében is közi ludomásu az, hogy a kolozsvári piacon a téglagyáraktól egyáltalában nem le­het téglát beszerezni. És ha ez igy van Kolozsváron, biztos, hogy a többi vá­rosokban sem más a hely zet, A téglahiány ügyében felkerestük az egyik kolozsvári építőmestert, aki ér deklődésiinkre kijelentette, hogy a piai con a téglagyáraktól egyáltalában nem lehet téglát kapni, aminek az ára ez­renként ab gyár 17.30 lej. Ha azonban mégis szükség van téglára, akkor a „felvetéseknél**' 19G0—2000 lejért annyit lehet kapni, amennyi csak kell. — Én már három házat is felépiíet tem — mondja informátorunk — de a gyáraktól egy darab téglát sem kaptam. ! Hogy ennek mi az oka, nem tudom, , mert én nem gyártok téglát, csak ve; j szék. De mindenesetre különös az, hogy a téglagy áraktól ne lehessen téglát be* szerezni. — Máskülönben a viszonyok olyan nehezek és az épittetési kedv olyan lanyha, hogy sajnos nem sok gondot okoz a tégla beszerzése, amire ma szük­ség van. A komolyabb munkálatok szü­netelnek és aki építtet valamit, az is csak kényszerből teszi. Most, amikor javában kellene folyjon a munka, itt állunk tétlenül, munka nélkül, ami óriá­si nehézségeket és gondokat okoz mind* annyiunknak, mert a közterhek fizeté­sében nincs szünet és a kirótt összege két szigorúan be kell fizessük. KÖZGYŰLÉST TARTOTT A SZAMOSTAR- TOMÁNYI GRAFIKAI CÉH NAGYVÁRADI SZAKOSZTÁLYA NAGYVÁRAD, junius 18. A Szamostarto- mány grafikai munkaadói céhének nagyvá­radi alosztálya közgyűlést tartott, amelyen megjelent Stoica Theodorescu bukaresti köz­ponti efi'nök, Ghili Gheorghe kolozsvári céh- ellnök, valamint Friedmann és Schwartz ko­lozsvári kiküldöttek. Miután Béres Károly szekció-elnök a közgyűlést mégnydltotta, Cior- tiu loan üdvözölte Theodorescu bukaresti eiLűököt, aki válaszában rámutatott a céh ál­tal nyolc hónapos fennállása alatt eílért ered­ményekre. A továbbiak során a központi el­nök bejelentette, hogy illetékes helyen hatá­rozott Ígéretet kapott arra, hogy a céh a kö­zeljövőben közvetlenül fog álllámi meg­rendeléseket kapni. — Ezeket a munká­kat kiosztják a céh tagjai között, akik egyéb­ként nem juthatnának állami megrendelések­hez. A közgyűlés nagy lelkesedéssel vette tu­domásul a központi elnök bejelentését. Ghili Gheorghe kolozsvári elnök számolt be ezután a céhközpont munkájáról, majd Béres Károly tagozati elnök ismertette a tagozat szervezé­sének eddigi eredményeit. Legfontosabb fel­adatnak tartja az elnök a kontárok elleni küzdelmet és javasolja, hogy a jövőben csak olyan nyomdatulajdonos vállalhasson munkál, akinek mesterkönyve van és a megrendelést személyesen vette fel. A közgyűlés a javasla­tot elfogadta és elhatározta, hogy ezt a kö­zönség tájékoztatása céljából a nyilvánosság­gal is közli. Ezután megválasztották a tage' zat uj vezetőségét. Elnök lett Béres Károly, alelnök Sonnenfeld Gusztáv, titkár Ciortin Icán, pénztáros Lászíló Kálmán. ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT OSZ­TOTTA KI AZ A HADI MUNKÁK AMARA AZ UJ IPARENGEDÉLYEKET ARAD, junius 17. Az aradi munkakamara a napokban ünnepélyes keretek között száz uj iparengedélyt osztott ki a régi, érdemes iparosok között. Vostinár Gheorghe munk/t- kamarai elnök megnyitó beszédében utaM ar­ra, hogy Mihail Ralea munkaügyi miniszter kezdeményezésére osztják szét ünnepélyes keretek között az első száz uj iparengedélvt a*zon iparosok között, akik eddigi munkájuk­kal vitathatatlan érdemeket szereztek. Utalt arra, hogy ezt az okiratot csak kitartó és fá­radhatatlan munkával lehetett megszerezni, majd pedig az aradi kisiparosság múltját is­mertette és megemlékezett róla. hogy már 1715-ben Aradon 87 különböző szakmát tar­tottak nyiilván, 1765-ben megalakult Aradon az első iparos céh: a szabó és szövőiparosok céhe. Beszéde befejezésében annak a nézeté­nek adott kifejezést, hogy az uj iparenge­dély Demcsak a munka, hanem hivatástelje- sités igazolása is. A beszéd után az aradi inasiskoliai vegyes kara dalokat adott elő, majd ezután adta at az elnök az uj iparengedélyeket az iparosok­nak. Ezek nevében Feier Stefan mondott kö­szönetét. IPAROSOK FEKETE KÖNYVÉT állította fel a dévai munkakamara s ebbe azoknak az iparosoknak Írják be a nevüket, -akik a mun könyvek, mesterkönyvek tekintetében a rendelkezésnek nem tesznek eleget vagy va­lamely ipari törvényt hágnak át. NEMZETVÉDELMI ILLETÉK LEFIZE­TÉSE NÉLKÜL NEM VÁGNAK LE ÁLLA­TOT A NAGYVÁRADI VÁGÓHÍDON. Tu­dósítónk jelenti: A nagyváradi pénzügyigaz- gat óság inától kezdve praktikus intézkedést léptetett életbe a nemzetvédelmi adó helyes aLknlimazá-a végett. A pénzügyigazgatóság in­tézkedése 185 hentesre és mészárosra vonat­kozik. A pénzügyigazgatóságon elrendelték, hogy marhalevelet (járlatot) mindaddig nem írnak át a vásárokon, míg a vevő le nem fi­zette a vásárolt jószágok után a 2 százalékos nemzetvédelmi adót. Ugyancsak elrendelte a pénzügyigazgatóság azt is, hogy a vágóhídon nem vágnak le mindaddig egy jószágot sem, inig a jármaiból meg nem tudják pontosan' állapítani, bogy a 2 százalékos nemzetvédel­mi adót lefizették. A nagyváradi pénzügy* igazgatóságnak ez az intézkedése közmegelé­gedést keltett 1a helybeli husiparoßok köré­ben. MEGALAKULT SZÁSZRÉGENBEN A TEXTIL ÉS RUHÁZATI CÉH. Szászrégen hői jelentik: A napokban a 6zászrégeni tex­til és ruházati munkaadók alakuló gyűlést tartottak és kimondották a Textil és Ruhá­zati Céh szászrégeni alosztályának megala­kulását. Elnök Schell András, titkár Simon Sándor, pénztáros Balogh József fettek. Az I alosztály már meg is kezdte működését és számos olyan ügyben keresett érintkezést az illetékes hatóságokkal, einelyek gyors orvos­lást Igényelnek. A TEMESVÁRI CUKRÁSZOK A KONTÁ­ROK ELLEN. Temesvári tudósitónk jelenti: A cukrász- és mézeskailácsos céh vezetősége beadvánnyal fordult a város vezetőségéhez es kérte, tiltsák meg egészségi szempontból a cukrászsütemények utcai árusítását- A céh hivatkozott arra, hogy ha a piacon tilos a; hús- és a kenyérárusitás, úgy annál mkáfcb meg kell tiltani az utcai süteménvárusitást., A város több helyén, de főleg a pályaudvar környékén tömegesen állnak a süteményáru- sitók s árujukat belepi a por. Eljárt a céh vezetősége a munkaügyi vezérfelügyelőségnél is és hatósági közeget kért a kontárok meg­állapításira. Mig az iparosmestereknek előirt berendezéssel kell rendelkezniük, mühelyei- ket olajfestékkel kell bevonulok, addig akad: sok kontár, aki fáskamrában készít fagylaltot és kihordókkal elárasztják a várost. A céh szerint van ólyan kontár is, aki nem is ért a mesterséghez, hanem szolga volt valami mă-’ helyben, most meg önállóan dolgozik s eset­leg kártékony anyagot használ fel, csakhogy olcsó árut adhasson az elismert iparosok ro­vására. SZAT1MÁRON IS MEGALAKULT A KIS­IPARI MUNKAADÓK CÉHE. Tudósitónk jelenti: A szatmári kisipari munkaadók céhe uj vezetőséget választott. Ez a vezetőség irá­nyítja majd a helybeli céhek ügyeit és ve­zeti a közösen felállított irodát. Az uj tiszti­kar névsora a következő: Elnök: Vela Matei, alelnök: Szakái Ferenc, titkárok: Sichermann Ernő -s Bărbos Constantin, pénztárnok Sze­pesi János, számvizsgálók: Pop Stefan és Lé- vay Mihály. BÁNYA FAKI VITEL. Ismeretes, Hogy az elmúlt napokban minisztertanácsi nap­ló alapján eltiltották a bányafa kivitelét. Most a nemzetgazdasági minisztérium ki­vételesen megengedte, hogy Törökország­ba 10 ezer tonna bányafát vigyenek ki. Pénz megiakarUás a jó szakácskönyv! I "Ţ _ " •_ tej A ma szakácskönyve (2 kötet, 3000 recept, melléklet: Háztartási lexi- * kon) — — — — — — 250 ínnyesmester szakácskönyve (Uj bővített kiadás, 2500 recept — 247 Hunyady Erzsébet: A jó házi konyha 228 Csáky Sándor: A XX-ik század sza- kácsmüvészete — — — — 380 Kugler Nagy Házi Cukrászata — 180 Kugler Nagy Szakácskönyve — — 180 Hatvanv Lili: Életmüvészet-ételmu- veszet — — — — -—I — 120 Szegedi Szakácskönyv — — —, 95 Ragyogó Szakácskönyv — — — 75 Szentpéteriné: Az én szakácsköny­vem (IV kiadás) — — — 100 Komsa Anna Nagy szakácskönyve 250 Takarékos főzés szakácskönyve — 40 Czelnai Eszter-. Cukrászat és hideg büffé — — _ __ _ 140 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN íluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidéki« 1 aíáay:éteál is azonnal szállítjuk,

Next

/
Thumbnails
Contents