Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-19 / 135. szám
19 40 Junius 19. ELLENZÉK 7 Hiiîer vezér Német- ^ ország jövendő tervéről nyilatkozott az amerikai sajtónak A nemei vezér a háború kezdeté óté adott első sajíó“ nyilatkozatéban kijelentette, hogy a német cél a béke megalapozása. —* Németország nem törekszik az angol világbirodalom megsemmisítésére BERLIN, junius 18. (Rador.) Hitler vezér és kancellár az amerikai Hearst sajtókoncern európai munkatársával hosszú és rendkívül nagyjelentőségű beszélgetést folytatott. — A Monroe*eIv — mondta Hitler kancellár — ha mindkét részről betartanák, tartós békére vezetne a régi és újvilág között és megadná az egész világ békéjének ideális alapjait. Hitler vezér újból a leghatározottabban cáfolta azokat a hazugságokat, hogy bármikor i's, akár álmában, vagy gondolatban, azzal az eszmével játszott volna, hogy valamiképpen beleavatkozzék a nyugati félgömb kérdéseibe. Bármennyire is hízelgő reá és Németországra nézve a két Amerika félelme, de viszont gyermekes és groteszk az a gondolat, hogy Amerikát Németország részéről a levegőben, vagy a hírhedt ötödik hadosztály részéről támadás ér** hetné. Hilter biztosított engem arról — irta az újságíró — hogy nincs szándékában a német hadigépezettel megtámadni a szép francia fővárost, azzal a hadigépezettel, melynek tökéletes szervezettsége, támadó ereje, stratégiai és taktikai vezetése meglepte a világot. Mussoliniról a legbarátibb hangon beszélt és üdvözölte Olaszországnak a fegyvertestvériségbe való belépést. Ez az első interjú, amelyet Hitler kancellár a háború folyamán adott. A beszélgetés egy belga arisztokrata kis kastélyában folyt. Ribbentrop német külügyminiszter fogadott először egy hadosztálytábornok főhadiszállásán a német front balszárnyának közvetlen közelében — írja az amerikai újságíró. Többórás érdekes beszélgetést folytat* tam először a külügyminiszterrel! és azután még sok kilométeres utat tettünk meg, hogy a vezérkancellárral találkozzam. SZEMTŐL SZEMBE HITLER KANCELLÁRRAL —- Hitler kancellár vidáman, ragyogó arccal és egy olyan ember csillogó sze- meivel üdvözölt, aki tudja, hogy sok győzelmet aratott, nagy sikereket ért el, magatartásában azonban nagy egyszerűség is van. A fogadó szalonban beszélgettünk és jelen volt a német külügyminiszter, dr. Dietrich Schmidt mi* niszter és mások. A vezér Írásban is megadta válaszát kérdésemre. — Kezében tartva ezt a válaszokmányt, több mint egy órán át beszélgetett velem annak tartalmáról. Amerikának Németországgal szembeni maga* tartásával és a saját maga Amelriiikával szembeni állásfoglalásával kezdte. Emlékeztet arira, hogy Németország egyike azoknak a kevés államuknak, melyek eddig mindig tartózkodtak az amerikai kérdésekbe veló belekeveredéstől. Németországnak a múltban se volt és ma sincsenek területi érdekei az amerikai szárazföldön. Aki az ellenkezőt állítja, valamilyen okból hazudik. Nem érdekel minket, hogy hogyan rendezik be az amerikai világrész életét. Ez — hangsúlyozta — nemcsak Észak-, baßem Dél Amerikára is vonatkozik. Meg akarom jegyezni — folytatta — nem hi- szem: hogy a Monroe-elv úgy tekinthető, mint egyoldalú benemavatkozási igény. A Monroe elv célja az volt, hogy megakadályozza egyes európai államok nak az amerikai kérdésekbe való beavatkozását, amit egyébként Anglia állandóan elkövet és nagy területi és po litikai érdekei1 vannak Amerikában, de egyszersmint az is, hogy Amerika se avatkozzék be európai kérdésekbe. Maga Washington György adott ilyen jel* ! legü figyelmeztetést az amerikai népnek és ez megerősíti a Monroe-elv ilyen észszerű értelmezését. — Éppen ezért, az én nézetem az, Amerika az amerikaiaké, Európa az európaiaké. ROOSEVELT FEGYVERKEZÉSI PROGRAMJA Arra a kérdésemre, hogy mi a magatartása az Egyesült-Államoknak és Roosevelt elnök fegyverkezési programjával kapcsolatban, Hitler kancellár igy válaszolt: — A Monroe-elvet tartom tiszteletben ezzel kapcsolatban is. Az Egyesült-Államok fegyverkezési terve nem érdekel minket. Én magam évek ótia kénytelen vagyok dolgozni a világ legnagyobb fegyverkezési tervén és igy jó különbséget tudok tenni a képzelet gazdag fecsegése és a gyakorlati élet valóságos lehetőségei között. Úgy látom, hogy ebben a kérdésben nagyon képzeletdus vélemények vannak. — Megpróbáltam — irja az újságíró — megtudni, mi a vezér véleménye a nyugati nagyhatalmak részére történt amerikai hadi- ■aaiyageladások ügyében. Nagy határozottsággal azt válaszolta, hogy az amerikai tömeges repülőgép és hadiauyagszállitások sem tudják módosítani a jelenlegi bábom kimenetelét, nincs szükség arras hogy az okokat fejtegessem, mert az események lesznek a döntők ebben a tekintetben is. AZ „ÖTÖDIK HADOSZLOP ‘ Az ötödik hadoszlopra vonatkozó kérdésemre, gúnyosan a következőket mondotta: — Ez alatt az úgynevezett ötödik haxlosz-- tály alatt semmit sem tudok magam élé képzelni, mivel ez a hadosztály csak egyes képzelődök agyvel’ejében létezik, vagy pedig, mint propaganda célokra, más érdekekből, lelkiismeretlenül kitalálta; riasztó kísérlet. Amikor a tehetségtelen kormányok népeiket háborúra izgatják s azután szégyenletesen vereséget szenvednek, érthető, hogy másokra akarják hárítani ennek vétkét. Ennek a legendának főcélja az, hogy egységes nevet adjon a mindenegyes országban természetesen létező ellenzéknek, de ennek az ellenzéknek semmi köze kacsén Németországhoz, hanem más csoportokról, akár nemzetközi kommunistákról, akár pacifistákról vagy a háború más ellenzőiről lehet szó. Ezek a politikusok nem tudnak győzni saját ellenzékük felett és azért ezeket az elemeket árulással vádolják és igy próbálják meg, hogy hazafias színezetet adjanak egy jogellenes módszereknek és ezeket a világ szemében erkölcsileg azzal indokolják, hogy kitalálták az ötödik hadosztály rettentő fogalmát. — Ellenfeleink ezt a háborút nem az ötödik hadosztály miaitt fogják elveszteni, hanem azért, mert politikai vezetőik korruptak, meggondolás nélküliek és korlátozott szelleműek. El fogják veszteni, mert katonai szervezetük rossz és a háborús vezetőségük igazán nyomorúságos. Vf Sohasem volt télom az angol világbirodalom megsemmisítése“ Hitler kancellár többizben hangsúlyozta. * hogy Anglia üzent háborút Németországnak és pedig a legnevetségesebb Indokokból'. Hoz* zátette: — Németország meg fogja nyernjil ezt a háborút, mivel a német nép tudja, hogy igazságos ügyért harcol, mivel katonai szervezete és vezetése jó, mivel a legjobb hadsereggel és a legjobb felszereléssel rendelkezik. Csak nehezen tudtam elhinni — ürja az amerikai újságíró — hogy Európa uj Napóleonja előtt állok, hiszen Hitler vezér egyszerűbben volt öltözve, mint kiséretének legtöbb tagja, nem hordott semmiféle megkülönböztető jelvényt, csak a vaskeresztet és a nemzeti szocialista párt jelvényét. Ez az egyszerű ruhás ember irányítja uj utjain az európai történelmi sorsot. Megkérdeztem, szándékában van-e, hogy megsemmisiitse az angol birodalmat? ■— Sohasem volt szándékom vagy célom — mondotta határozottan — az lángol világbiro- dalom megsemmisítése. Ellenkezőleg, még a háború kitörése előtt javaslatokat tettem az angol kormánynak, olyan messzemenőeket, hogy felajánlottam a német birodalom segítségét Anglia létének biztosítására. Ajánlatomat lenézéssel visszautasították. Nem kértem mást Angliától, minthogy Németországot egyen jogúnak tekintse és védje meg iát német partokat, ha Németország háborúba kevered, nék s végül, adja vissza a német gyarmatokat. Ezeket most meg fogjuk kapni. London- Lain nyíltan hangoztatták és írták, hogy a nemzeti szocializmust meg kell semmisíteni, Németországot fel kell darabolni, le kell szerelni és tehetetlenné kell tenni. Én azonban sohasem hangoztattam hasonló szándékokat Angliával szemben. Amikor Anglia egyik cstaítát a másik után vesztette, az Angolában hatalmon levők könnyekkel szemükben könyörögnek Amerikának és kijelentik, hogy Németország az angol világbirodalmat fenyegeti és el akarja pusztítani. Ebben a háborúban valóban el fog pusztulni valami és pedig az a kapitalista klikk, amely a maga alávaló személyi él- dókéiért kész volt és most is kész pusztulásba vinni az embermilliókat. De meg vagyok győződve, hogy ezt nem nekünk kell elvégeznünk, hanem saját népeik fogják elvégezni. Ha egyes népek, élükön Angliával és Franciaországgal, azt hangoztatják, hogy a világon csak nekik vannak érdekeik, ez olyan világhegemóniára való törekvés, amelyet az ébredő népek nem viselhetnek el hosszú ideig. Németország például nem fogja megengedni, hogy valamely más hatalom beleelegyedjen életterének ügyeibe, cserében Németország nem foglalkozik az életszükségletein kívül tsö kérdésekkel, amelyek elsősorban más népeket érdekelnek. A RAJNAI HATÁR KÉRDÉSÉT VÉGLEGESEN TISZTÁZZUK Ha azonban az angol miniszter azt jelenti ki, hogy Anglia határa a Rajnánál van ez éppen olyan badarság, mint amennyire elviselhetetlen, arrogáns és tul- igényes. Éppen ilyen badarság volna, ha én kijelenteném, hogy Németország határa Missisipinél, az Amazon-folyónál, vagy pedig a Sárga-folyónál van. Egyébként A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregtel. szerelés} pénztárjegyeket (bonokat)f amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol m2 ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá talékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan * jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 &azaiékÁt) visszafizeti, mig a három, \agy Ötéves batáridő lejárta után az egész összeget. Bat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. 'Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név• érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamst mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötele? pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolozs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. most a rajnai halár kérdését véglegesen tisztázzuk és pedig úgy, hogy a jövőben az angol miniszterek nem fog- . nak elkövethetni ilyen földrajzi tévedést. Ezután azt kérdeztem a vezértől, nem közölhetné-e velem röviden a jövő békéjét9 Nem volt hajlandó közelebbről beszélni erről a témáról, csak a következőket mondotta: — A német cél tulajdonképpen csak a béke megalapozása. Nem Németország üzent háborút Franciaországnak és Angliának, hanem Anglia és Franciaország indított háborút Németország ellen nevetséges ürüggyel. A BÉKE LEGFŐBB CÉLJA A NEMZETKÖZI KLIKKEK ELTÁVOLÍTÁSA — A béke alapelve az a felismerés lesz, hogy mindaddig nem lehet igazi hé- keállapot, amig nem veszik figyelembe a nagy népek életszükségleteit és csak korlátozott agy képzelheti el, hogy egy Sr.- per-Versailles jobb lenne, mint Versailles. A. béke legfőbb céljának tekintem azoknak a nemzetközi klikknek az eltávolítását amelyek a népek izgatásából élnek és amelyek háborúkkal akarják eltakarni saját politikai, vagy gazdasági tehetetlenségüket. — Tudom, hogy ezt a célt nem lehet elérni csak pusztán szerződésekkel, hanem maguk a népek belátásának győzelmével. Ebben az értelemben hiszek minden hisztérikus kiabálás és minden bnz- ditási kísérlet ellenére is, noha mesékkel, borzalmakkal, az ötödik hadosztály és az ejtőernyős apácák legendájával kábítják Í3 a népeket. Ha azonban Anglia és Francia- ország katonai összeomlása segítségére lesz ennek az értelemnek abban, hogy győzzön, akkor a világ távolabbi jövője ! szempontjából, ennek a háborúnak áldozatai nem fognak hiábavalóaknak látszani, mintahogy ebben a pillanatban feltűnhetnek. Itt van megint a Tarka Nap .Vsaárnap, folyó hó ?3-án. a Kolozsvári Református Nőszövetség Str. Marechal Focii 67. szám alatti kerthelyiségében egész napon át. reggel 10-től este 10-ig tartja a minden évben megismétlődő, vidám és hangulattal tele Tarka Napját, amelyen nyugtalanságoktól és gondoktól felszabadultan egész napon át szórakozhatik Kolozsvár közönsége. Nagy szeretettel készülődik a Nőszövetség ez évben is e tarka jótékonysági napjára, mert tudja, hogy a sok munkával járó előkészületek ebben az évben is meghozzák gyümölcsüket és látogatóikat egész napon át pompásan tudják szórakoztatni. Programját 's úgy állította össze a rendezőség, hogy a későbben érkezők is gyönyörködhessenek benne. Ezért a programot megismétlik. Kétszer mutatják te a táncosok a színes, ötletes lakodalmas felvonulást. Ezt a tréfás jelenetekben gazdag lakodalmas táncot sok ügyes gyermek fogja táncolni. Tekintettel arra.^ hogy a Nőszövetség kerthelyisége nagyon a!> kalmas rá, e lakodalmas felvonuláson kivét szebbnél szebb táncszámok szórakoztatják majd a vendégeket: Látvánvcs népi táncok, s/.alontáucok és groteszk táncok. A színes, ízléses sátrak tömegei között újból ott fog állaui a hires „Becsali csárda“, ahova flekken, töltött káposzta és a hires-neves kürtös kalács hívogatja ebédre és vacsorára a látogatókat. Az uzsonnára érkezők pedig remek kávét és habkönnyű frisss kalácsot kapnak. Az édességeket kedvelők jobbnál-jobb süteményekben válogathatnak Junius 23-ára tehát ne készítsen senki más programot, hanem mindenki jöjjön el a Református Nőszövetségnek erre a nagyon mulatságos, ua- gyon kellemesnek Ígérkező napjára, amelynek egész jövedelme a Nőszövetség különböző jótékonycélu intézményeinek fenntart:^ sát szolgálja.
