Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-12 / 106. szám

2

ELLENZÉK

W40 májm I ?.

Huszonöt év előtt lépett be az Í9í4~es világháborúba

Olaszország

Németország és az angol francia szövetségesek izgalmas versenye az olasz barátságért

Az olasz beavatkozás ti gye a nemzet közi L Ivzot előterébe került. Beleszól-e Olaszország a háborús viszályba s ha igen, melyik lel oldalán? Kérdőjelként mered a kérdés a közvélemény felé, Ugyanúgy, mint most

eppt n a negyedévszázaddal ezelőtt, amikor Olaszország kilépve a jóindulatú semlegességből. felmondta a Németországgal és az os/t- lák-tnagyar monarchiával 1882-ben kőtőlt s azóta megújított hármas-szövetséget, (amelynek hatálya 1920 julius 8-án járt volna le', majd pedig izgalmas belpolitikai busz nap után az entente oldalára állt és kinyilatkoztatta hadiállapotát Ausztria-Magvarországgal.

1915 tavaszán a monarchia államainak

közhangulata a nyugatgaliciai, illetve -«Itala- bau az orosz hadszíntér eseményeinek halasa alatt állott. Kevéssel az olasz lépés előtt történt meg a gorlicei áttörés, Tarnovv, Duk- la. Jaslo, Krasno elfoglalása. A kibontakozó

helyzetben egyszerre csak Róma felé terelődött a közfigyelem. Az olasz fővárosban megkezdődött tanácskozások arra mutattak, kogv Olaszország döntő elhatározások küszöbeié érkezett.

Amikor a világháború kitört és a hadüzenetek egymást követték, rövidesen kiderült, hog\ a hármas-szövetség Olaszországra vonat- ke; ő szerepe a figyelő helyzetben maradó, de jóindulata semlegességre szorítkozik. Ez az állapot rövidesen lényegesen megváltozott. A heavatatlanok csak utólag értesültek arról, hogy Olaszország, megmásítva eredeti álláspontját, melyet a monarchiának Szerbia ellen irányuló magatartásával kapcsolatosan elfoglalt, nehézméuyezte Ausztria-Magyaror- s/ng fellépését és ezt úgy tekinti, hogy a hármas-szövetségi szerződésben megállapított balkáni egyensúly felbontására történt, mely esetben őt kárigény kielégítése illeti.

Olaszország a nagy választás előtt

icára előkészített terepből a békés megoldáshoz vezető utat. Giolitti azonban húzódott a kormányalakítástól, meghiúsult Marcora és Carcani pénzügyminiszter kísérlete is és a király háromnapi tapogatózás után ugv döntött, hogy a Salandra-kormánv lemondását nem fogadja el.

Ugyanezen a napon a magyar képviselő- házban gróf Andrássv Gyula kérdést intézett gróf Tisza István miniszterelnökhöz, fedi-e a valóságot a Stampa cikke, amely szerint a monarchia kormánya bizonyos területengedményt ajánlott fel (llas/.országnuk. ba n roii.n kormány biztosítja a háború tartatnám teljes semlegességét. A miniszterelnök a «ein- h get rég ellenében felajánlott területenged- ii * ét IV t elit merte és szavaihoz hozzáfűzte, bogy a kél hatalom élelerdekein alapuló barátság megőrzés«- erdekeben a monarchia még súlyos áldozatok árán is igyekszik kikii- s/ühülni az ütközési pontokat. A tárgyalások alkalmával kiderült, hogy «-zek kiküszöböl«' <: r-.ii is területi engedmények alapján tórl«-ii- hi-tik. a közös kormány tehát, felelőssége teljes tudatában és nem taktikai okokból, rálépett az. ilyen megoldást kereső nlra.

MIT AKART ADNI A MONARCHIA OLASZORSZÁGNAK?

Milyen ajánlattal próbálta a monarchia megőrizni Olaszország semlegességét? A Stampa szerint a következőkkel:

1. Olaszország megkapja Trentinót, azaz Dél-Tirolnak olaszlakta részét.

2. Az Isonzo területét Gradiskáva) együtt.

2. Trieszt városa kiterjedt önkormányzatot

és olasz, egyetemet kap, kikötőjét szabad kikötőnek nyilvánítják.

4. Ausztria-Magyiarország kijelenti érdektelenségét Dél-Albániában és elismeri, hogy Valona olasz hirtok.

5. Ausztria-Magyarország. Németországgal együtt hajlandó megvizsgálni Olaszországnak Gürz városára és néhány dalmát szigetre vonatkozó követelését.

Az engedmények teljesítését a német birodalom tszavatolja.

Az ajánlat nem elégítette ki Olaszországot és két nappal az olasz törvényhozás egybehívott ülése előtt már nyilvánvalóvá vált, hogy Olaszország belép a háborúba. Május 18-án a Kapitoliumon népgyülés volt. amelyen Co- Ionná herceg, Róma polgármestere is részt- vett és egy órás beszédét azzal fejezte be, hogy a nemzet a kormány mellett áll, ha az háborút akar, de ellene fordul, ha nem akar. A tömeg követelte, hogy a hadviselés jelképéül húzzák meg a Diana templom nagvlia- rangjait és a polgármester rendeletére a templom harangjai megkondultak. A tömeg önfeledten ünnepelte a háborút, halált kiáltott Giolittire. lakása felé indult és csak torlasz- harcok után, a rendőrség közbelépésére oszlott szét.

A hármasszövetség ielboritásának

indokolása

Az igény jogosultságának és a kielégítés mértékének megállapítására irányuló tárgya lasok elhúzódtak, de csak a beavatottak tudhatták, hog y eredménytelenül végződtek és 01a szország a hármas-szövetségtől teljesen el- íávclódva, semlegességének feladására kész ül. A közvéleményt előkészületlenül érte a fordulat, azért is, mert csak a jelekből következtethetett arra, hogy a helyzet uagyon komolyra fordult. Azok a hírek, hogy Sa- landra olasz miniszterelnök, Sonuino külügyminiszter, Cadorna vezérkari főnök és a monarchia iránt barátságos érzelmű Giolitti miit miniszterelnök, valamint a hadat viselő hatalmak római követei döntő tanácskozást folytatnak, egyelőre nem világították meg a valóságos helyzetet. A sajtó csak fokozatosan tisztázta Olaszország magatartását, amely mindinkább a monarchia ellen fordult és a lapok csupán lényeges késedelemmel közölhették, hogy Olaszország május 4-én a hármas-szövetség tagállamaihoz intézett jegyzékében a szövetséget felmondta és magának a cselekvési szabadságot fenntartotta.

Mindaddig néhány sokatmondó hir árulta el a valóságot. így például az a tüntetés, amely a monarchia-barát Giolitti ellen Torinóban zajlott le, vagy pedig a francia földről a quaroi Garibaldi ünnepségre visszatért D'Annunzio páratlanul meleg fogadtatása. Később a háborús láz és az entente mellett megnyilatkozó rokonszenv egyre nyomasztóbbá vált. Csak Giolitti kereste a békés kibontakozást és a szociálista párt hangoztatta a nép békés szándékait, mig D'Annunzio háborúra tüzelt, a beavatkozást sürgető sajtó szimén egyre nagyobb hévvel gyújtotta fel a lakosság hangulatát, a háborús pártiak megnyilatkozása mindjobban nekitüzesedett és a Salandra-kormány magatartásából félre nem ismerhető módon kiviláglott, hogy az entente oldalán történő beavatkozás mellett elkötelezettséget vállalt. Ezekben a napokban Vi< viani francia miniszterelnök, mint diplomáciai eredményt említette, hogy Salandra már döntött. Viviaui hangsúlyozásából feltétlenül arra kellett következtetni, hogy a döntés az entente javára szolgált, a monarchiának és Németországnak tehát vállalnia kellett a nehéz szerepet, Olaszország kielégitését, a háborús tömeghangulat lecsillapítását és legvégső esetben a Salandra-kormány eltávolítását. A diplomáciai ügyeskedés már-már sikert igé,rt. A döntés halogatása a békés megoldás lehetőségével kecsegtetett. Giolitti közbelépése csendesitőleg hatott, békitőleg lépett közbe Vilmos császár is, akinek Viktor Emanuel olasz királyhoz intézett titkosjegyii távirata szintén a békés megoldást ajánlta. Bülow herceg német és Macchio osztrák-magyar nagykövetek pedig az entente követekkel versenyezve folytattak tárgyalásokat s május 14-én fel is villant a remény, hogy a háborús indulatokat a béketörekvés váltja fel.

ÚGY LÁTSZIK, MINTHA GIOLITTI

GYŐZNE...

Á feszültség forrpontján a Salandra-kormány benyújtotta lemondását. Giolitti tehát eredményesen működött, de uj fordulatot teremteni mégsem tudott. Az olasz félhivatalos a lemondást azzal magyarázta, hogy a kormány nélkülözte a nemzetközi politikában követett irányvonalak támogatására az alkotmányos pártok jóváhagyását. Ekkor úgy látszott, hogv a háborús feszültség feloldódik és Giolitti vagy pedig Marcora kamarai elnök vezetésével az erők összefogásán alapuló kormány keresi meg a beavatkozás száegész szerződést eltöltötte s ezek a sértések ellenállhatatlan erővel felélesztették Olaszország kielégülésének kérdését“.

Beszédét azza fejezte be, hogy Olaszország célját hadserege és flottája valósítja meg. A Stampa ugyanaznap iazt irta. hogy talán még a törvényhozás ülése alatt megszólalnak az ágyuk, ez azonban csak három nap múlva következett be. Előbb Burian báró, közös külügyminiszter átnyújtotta a monarchia válaszát arra az olasz jegyzékre, amely a hármas szövetség felbontására vonatkozott. A választ emlékeztette az olasz kormánynak 1914 augusztusában tanúsított szövetséges magatartására és Victor Emanuel királynak Ferenc Józsefhez intézett táviratára, amely Olaszország szivélyességét biztosította. Ezek után úgy a berlini, mint a bécsi kormányt meglepte, hogy Olaszország a háborúban semleges óhajt maradni, holott ez a magatartás aligha egyeztethető össze a szövetségi szerződés szellemével. A semlegesség tartós biztosítására előterjesztett kárpótlási követelések nem voltak teljesíthetők, bár a monarchia kormányának szándékában állott ilyen igé~ nyékét részben teljesíteni.

Elindul a nagy ..

Milyen igényeket támasztott Olaszország követelése?

1. Teljes lemondást Trientről az 1881-ben megállapított határok alapján, vagyis beleértve Bozent is.

2. Határkiigazitást Isonzóban; Görzöt, Gradiskát és Monfalconet.

3. Triesztnek a háta mögött mélven benyúló határterülettel, Capo dTstriával és Pi- ranoval 6zabad állammá való átváltoztatását.

4. Lemondást a Curzolari szigetcsoportról Lissával, Lessinával, Curzolávial, Lagostával, Braccaval, Meledaval együtt.

Valamennyi terület átengedése azonnal esedékessé vált volna. Ezenkívül Olaszország teljes fennhatóságot kért Valonára és Sasenora, valamint annak kijelentését követelte, hogy Ausztria-Magyarország Albániában teljesen érdektelen. Mindezekért 200 millió lira átalányöszeget ajánlott fel, továbbá semlegességét helyezte kilátásba.

Burián válaszjegyzéke után 48 óra múlva, Aviarna herceg bécsi olasz követ átnyújtotta Olaszország hadüzenetét és május 24-én a két ország között az ellenségeskedés megkezdődött. A tiroli határon kisebb határőr-csatározások indultak, Strassaldónál olasz lovasság mutatkoztot, ia monarchia flottája végiglátogatta a Veience-Barletta között elterül«! olasz keleti partvidéket, az osztrák-magyar légitengerészet pedig Velencét, Riminit, A_u* conát bombázta.

így kezdődött.

Istfvá

an

BUDAPESTEI AZ

Király Szállodában

(VI. PodmaniezKy-u. 8.) kaphat minden igényt klelégitö, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43, 294-24,

Bmmunatnmi

A levegői nyelő emberek •••

Borzalmas Ki-ll<mctlenhé|'«t idéz < ö majd- II« in minden 1i/.<-«lik embernél egy ideges eredetű n. n. (a<-ropfiagia) tulwjk. levegői n\e- ló embertípus. Ezen ki-llenn tlenn-g abból áll. bogy J gvomor «•* a hél megtelnek levi-gősel é.- borzasztó felfúvódást é* fesziillM-gi-t idéz elő a gyomor- és bélrendszerben, sói a rekeszizmokat is annyira feltolja, hogy nehéz légzés áll elő é* a szívre i- kellemetlen érzést, nyomást gyakorol. A beteg enni nem hir ti ha eszik, azonnal hányingere van, szédül, fejfájást érez. valósággal «-Ikeseriti egész életét.

A világhírű amerikai Gastro D. megszünteti ezeket az idege» és gyomorra visszavezethető zavarokat és igv gyógyíthatatlannak Iliit fenti esetekben is rendkívüli hatásokat érnek el vele.

Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124.

mtartalmaz

a telepítési törvény?

(Folytatás.)

21. szakasz: A telepes ellen valamely hitelezője részéről intézett végrehajtás esetén a telepesnek a kincstárral szemben fennálló minden tartozása esedékessé válik. A végrehajtó hitelező a 22. szakasz utolsó bekezdése értelmében a végrehajtás elrendeléséről köteles a földművelésügyi minisztérium telepítési osztályát értesíteni, mely a> végrehajtást elrendelő bírósággal a telephelyet terhelő ösz- szes kincstári követeléseket közli. A telephelyet árverésen csupán más telepes, vagy olyan személy vásárolhatja meg. aki az 5. szakaszban közölt telepítési feltételeknek megfelel. Erre nézve az árverési vevők a telepítési hivatal bizonyítványát felmutatni kötelesek.

22. szakasz: Az árverési vételárból e-őbb a

kincstár, tartomány és község adóköveteléseit, aztán a telephely hátralékos vételár részleteit és a folyósított segélyeket (lakásépítés, felszerelés, vetőmag ára stb.) kell so? rozni és csak a fennmaradó összegig nyerhetnek a hitelezők kielégítést ingatlan árverés, esetén. i

Abban az esetben, ha az árverési te’epe^ vevő nem képes az egész vételárat lefizetni, egészben vagy részben átveheti a végrehajtást szenvedő adósságait a kincstárral szem1 ben. Ebben az esetben hitelesített nyilatkozatot kell adnia arról, hogy ugyanazon feltételekkel és kötelezettségekkel átveszi a kötelezettségeket és mindenben aláveti magát a telepítésre vonatkozó szabályoknak.

A bekebelezésre alkalmas birói végzést meg kell küldeni a telepítési hivatalnak, mely az átírást a telepesek könyvében keresztül vezeti.

Jelen rendelkezésekkel ellentétes minden kielégítési végrehajtás semmis.

23. szakasz: Ingatlan árverés telephelyre vonatkozóan csupán a 20. szakaszban felsorolt hitelezők jelzálog szerződései alapján, vagy kincstári, tartományi, községi adó követelés, valgv birság erejéig kérhető. A többi követelések érvényesítése végett ingó végrehajtás, vagy a haszonvétel lefoglalása kérhető az 1881. LX. te. 211. és 212. szakaszainak megfelelően ott, ahol ez a törvény van érvényben. Haszonélvezetre vezetett végrehajtás esetén harmadik személy zárgondnokká nem nevezhető ki, az adós maga kezeli javait.

24. szakasz: Telepes adásvétel, vagy árverés utján eredeti telephelyével együtt összesen legfeljebb 50 hektár földet szerezhet. A szerzett telephelyek továbbra is önálló jószágtestek maradnak a 18. szakaszban foglalt rendelkezések szerint.

25. szakasz: A telepesek közötti csere a telepítési hivatal engedélyével meg van en* gedve, ha a kincstárral szemben esedékes tartozásaikat, továbbá állami, tartományi és községi adóikat kifizették.

26. szakasz: A telepes végrendeletében örököst jelölhet ki telephelyének átvételére azzal, hogv az örökös a többi jogosultakat a „II. Károly király Polgári Törvénykönyv“ intézkedései értelmében kielégíti. Ha örökös nem volt kijelölve, a jogosultak megegyeznek abban, hogy ki vegye át a telephelyet a törvényes örökösök közül. Ha nem tudnak megegyezni, az illetékes békebiróság választ* ja ki az örökösök közül a legalkalmasabb személyt, aki átveszi a terheket és kártala- lanitást fizet, továbbá k&telezettséget vállal arra, hogy a telepítési hivatallal megegyezést létesít. A gyorsított eljárás során az összes érdekelt feleket megidézik. Az eljáró biró bekebelezésre alkalmas határozatát a te- lepitési hivatallal is közli, hol a tulajdonjog átírását nyilvántartásba veszik.

Abban az esetben, ha az uj tulajdonos örököstársait az előirt időben nem elégíti ki a telephely az örökösök közös tulajdonává vábk és bármelyik nyilvános árverést kérhet a vagyonközösség megszüntetésére a 21. szakasz intézkedéseinek szem előtt tartásával.

(Folytatjuk.)

Amikor Salandra május 20-án a törvényhozás üléstermébe lépett, a háború éltetésével fogadták. A miniszterelnök előbb háború esetére érvényes kivételei kormányhatalmat kért. majd a hármasszövetség felmondásának előzményeit ismertette. A nagy beszéd Olaszország kielégületlen nemzeti érzéseinek hangoztatásával kezdődött s utána részletes birálatot tartalmazott a monarchiának Szerbiához intézett jegyzékéről.

..Ez a jegyzék Olaszország éveken át folytatott munkájának gyümölcsét pusztította el és megsértette a hármasszövetség szerződését is. A monarchiának ugyanis előbb velünk kellett volna értekeznie, hogy esetleg igénybevegye békitő közbelépésünket. Ausztria- Magyarország azonban még az előzetes értesítésünket is elmulasztota, sőt a formasértésen kivül a szerződés érdemi megsértése is bekövetkezett, minthogy a monarchia fellépése alkalmas arra, hogy a balkáni félszigeten kialakult befolyási érdekkört megzavarja és a birtoklás kényes rendszerének egyensúlyát felborítsa. De egyik, vagy másik pontnál többet szenvedett az a szellem. amelv az