Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-09 / 104. szám
2 'ELLENZÉK 19 40 ta i I u t 9. A földkúzitengeri válság nagyban érintheti Románia gazdasági érdekeit is Tengeren szállítják a hüllőidre vitt román termékek nagyrészét — „Románia nemcsak dunai állam“. — A Földközi-tenger nemzetközi utat képez a valóságban• — „Káros tenne az egyeduralom— Gafencu külügyminiszter nyilatkozata A füldküzitengeri hajózásra vonatkozó angol intézkedések Românii tengeri forgalmát i> érintik. Szállítási lehetőség nélkül ugyauis nem sokat érnek a nemzetközi megá lapodá- ?ok. Ennek fontosságát nyomban megállapíthatjuk, hogyha Románia kivitele s behoza tali útjait szemügyre vesszük. Mult év folyamán összesen 739 ezer tonna külföldi árut importált Románia, ennek 51 százaléka zárazföldön, 30 százaléka tengeren, 18.7 '/ázaléka más vizi és 0.3 százaléka légiuton érkezett. Pontosabban: — a külföldről behozott jármüvek 80 százaléka, a gyapjuter- luékek 96 százaléka, üvegáruk 90 százaléka es a bőráruk 85 százaléka tengeri és más vizi nton érkezett az országba. Nagybritannia — mint ismeretes —• elrendelte, hogy az angol kereskedelmi hajók kerüljék el a Földközi-tengert és a Jó Reménység-fok felé haladjanak. Az „Excelsior" c. bucureşti lap ezzel kapcsolatban annak a reménynek ad kifejezést, hogy az angol kormány elővigyázatossági intézkedése nem befolyásolja a román és angol kikötők közötti forgalmat. Az Anglia felé irányuló román kivitel ugyanis igen fellendült az utóbbi hónapokban és a román kikötőket számos olyan angol áruszállító hajó kereste fel, mely a Földközi- tengeren tette meg az odavezető utat. így a háború előtt évente 280—360 angol kereskedelmi hajó kötött ki Constanta-ban, utolérve az odaérkező olasz hajók számát. Ami a román áruk kivitelét illeti, a tengeri utak jelentősége még nagyobb: 1939- ben a kivitt áruk 59.7 százalékát tengeren, 25.1 százalékát egyéb viziutakou és 15.2 százalékát szárazföldi utón szállították. KIKÖTŐK FONTOSSÁGA A közlekedésügyi minisztérim statisztikai osztályának jelentése szerint legnagyobb forgalom a Constantái kikötőben volt (41 -3%), ezután Braila (18%), Giurgiu (12%), Galati (7%) következnek. A román kőolaj kivitele úgyszólván teljesen (77%) Constanta-u keresztül történt, gabonakivitelben viszont Braila (43 %), fűrészáruban pedig Galati vezet. gert. Nyugaton csupán egy kijárata van: az angol Gibraltár, mely rendkívül meg van erősítve, kelet felé pedig kis kapucska nyílik: — a Szuezi-csatorna, mely szintén angol erő- dités. Vessünk egy pillantást a térképre s nézzük a Földközi-tenger partjait: 1. Spanyolország — Itália és Németország barátja ugyan, de gazdasági szövetség köti Angliához. 2. Franciaország — együtt harcol Angl5áfal. ifi;!'!' 3. Jugoszlávia — semleges. 4. Görögország — Anglia védelme alatt őrzi semlegességét. 5. Törökország — Anglia szövetségese. 6. Szíria -— francia mandátum. 7. Palesztina — angol mandátum. 8. Arábia — Irak szövetségese, ez pedig Anglia szövetségese. Egyiptom — Anglia szövetségese. 10. Tunisz — Franciaországé. 11. Algír — Franciaországé. 12. Marokkó — Franciaországé. 13. Tripolis — Olaszországé. 14. Olaszország — egyelőre szigorúan őrzi semlegességét. BUCUREŞTII LAPOK VÉLEMÉNYE Bucureştii lapok derülátó kommentárokat fiiznek a földközitengeri eseményekhez. A „Curentul“ szerint Franciaországot — épp úgy, mint Itáliát — életfontosságú érdekek fűzik a Földközi-tengerhez, épp ezért nem várható végzetes bonyodalom. Az „Universul“ úgy látja, hogy egyszerű elővigyázatossági és védelmi intézkedés történt angol részről. A „Semnalul“ megállapítja, hogy a helyzetben enyhülés tapasztalható és kíváncsian kérdi, hogy a hét milyen meglepetést tartogat számunkra? A „Jurnalul“ Gafencu külügyminiszternek a spanyol „Arriva“ cimü lap részére adott nyilatkozatát közli, mely szerint a dunai és balkáni béke szorosan összefügg a földközitengeri békével. „Nem lehet — mondotta Gafencu külügyminiszter — egyiknek békó- jét megzavarni anélkül, hogy a másik ezt meg ne erezné.“ A hivatalos román felfogást ez a nyilatkozat képviseli. Angol m\m forgalma ROMÁNIA FÖLDKÖZITENGERI ÉRDEKEI Baieoianu. jegybankigazgató, aki még 1914-ben tanulmányt irt a Földközi-tenger jelentőségéről. a jelenlegi eseményekkel kapcsolatban a következőket fűzi ma is időszerű tanulmányához: — A Nemzetközi Duna Bizottságban helyet fog aló semleges államok legutóbbi belgrádi tanácskozása alkalmával hozott határozatok és a román kormány kimondottan semleges szinezetü intézkedései kidomborították a Dunához fűződő érdekeinket, melyet földrajzi helyzetünk és történelmi fejlődésünk, Európa legnagyobb folyójának torkolatánál parancsol. De a nemzetközi események jelenlegi fejlődésében Románia életérdekei messze túlhaladják a szoros értelemben vett Duna-hajózást. a hajózás szabadsága szempontjából. Szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak dunai áUam, de a Földközi-tengeren közvetlenül érdekelt ország is vagyunk s a Duna torkolatában elfoglalt helyünket nem értékesíthetjük a hajózás szabadsága nélkül azokon a vizeken, melyek a világot övező tengerekhez fűznek bennünket. Kivitelünk egyrésze ugyanis tengeren történik a Boszporus felé vezető utón. Termékeink értékesitése, erős^ valuták szerzése, kereskedelmi kapcsolataink fejlesztése meghiúsul, ha a földközitengeri hajózás nem biztos. A Boszporus és a Dardanellák elzárása a világháború, illetve Románia akkori semlegessége idején elég nagy válságba sodorta gabonakereskedelmünket, mely abban az időben legfőbb kiviteli cikkünk volt. Politikai és gazdasági téren hasonló következményekkel járna, ha a földközátengeri hajózást háború veszélyeztetné. MIT TESZ ITÁLIA? A „Popolo d’Italia“ április 19-i számában cikket közölt „A végzet órája“ cimmel. A -cikkiró kéri, hogy' Itália lépjen be a háborúba. „Egy olyan nagy nép, mint az olasz — írja — egy nép, mely a történelem és a háborús zónák tengelyében él, nem állhat örökké karba tett kezekkel. Az erőnek megfelelő térre van szüksége. A tengerek felé vezető nyitott ut nélkül nem élhet nagy nemzet. Az olasz nép nem lehet fogoly a Földközi-tengeren.“ A „Giornale dTtalia“ néhány nappal később békésebb hangot ütött meg és leszögezte, hogy Itália békét óhajt a Földközi- tengeren. Á két lap közül a Dúcéhoz az utóbbi áll ma közelebb. TÓ, VAGY TENGER? Olasz részről fájlalják, hogy az ostromzar j salóságos tóvá változtatta a Földközi-tenFelelős-e a hivatali szabálytalanságokért a pénztári ellenőr» ha közben megtérül a kár? helybenhagyta. Erre a pénzügyminiszérium az elsikkasztott összeg megtérítésére a két elitélten kívül AngeÜni Alexandru pénzügyi ellenőrt is kötelezte, minthogy a sikkasztások elkövetésekor 5 volt megbízva az ellenőrzéssel, tehát közvetlen felelősséggel tartozott. Angelini ellenőr felebbezést jelentett be e határozat ellen, — amely egyben fizetése letiltásává! is járt —, azzal az indokkal, hogy az állam kára közben az elitéltek révén megtérült. A törvényszék még nem döntött e kérdésben. HIRDETMÉNY. A kolozsvári katonai előképzés parancsnokság ezúton hozza tudomására az érdekelteknek, hogy mindazon tartalékos tisztek, vagy altisztek, akik az intézményben aktiválni akarnak, mint csapatvezetők, vagy mint kiképzők, sürgősen jelentkezzenek a kolozsvári katonai előképzés parancsnokság irodájában, Str. Kogalniceanu 4. alatt. A hadsereg felszereléséért rA hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelés} pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol sz ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételit állampapírok, mivel 4.5 sZá zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz• szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat élőit pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név* érték 10 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdeket szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolozs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. ] BRAILA, május 8. 1937. tavaszán Manoliu [ pénzügyi felügyelő váratlanul vizsgálatot tar- « tott a brailai II. számú adóhivatalnál. Ez alkalommal a pénzügyi felügyelő a szabálytalanságok egész sorozatát fedezte fel. A részletekre kiterjedő nyomozás során kiderült, hogy Alevra Constantin adóhivatali főnök, Tolici I. nevű adótisztjének és loan Gheorghe számvevőnek közreműködésével 216.459 lejt sikkasztott el az adófizetőktől beszedett pénzekből. Az igy elkezelt összeget adóbonokkal helyettesítették. A pénzügyi ellenőr ekkor az ügyészséghez fordult, amely nyomban elrendelte a bűnösök letartóztatását. A sikkasztási ügy szereplői felett a közelmúltban Ítélkezett a brailai törvényszék. A bíróság Alevra adóhivatali főnököt és loan Gheorghe számvevőt egy-egyévi börtönre ítélte el, mig Tolici adótisztet, akinek ártatlansága kiderült, felmentették. A törvényszék Ítéletét az Ítélőtábla is MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? , ROMANIA“: A nemlegeseket különös figyelemmel kisérik most a hadviselő államok Diplomáciai, gazdasági, politikai és kulturális téren egyformán érezhető ez a nagyra értékelés. Szerencsétlenségre, inár fenyegető arányokat ölt az érdeklődés. Azok ;/. államok, melyek ezidcig nem törődtek s/> 1- lemi javaiknak országukban való terjesztésével, bizonyos idő óta nyomdatermékekkel árasztották el az országot és mindenkép meg akarnak győzni arról, hogy saját szellemi tudásuk. katonai és politikai eréuyük végtelen, ellenfelüké pedig figyelemre nem méltó. Az öndicséreten túl rágalmak következnek egyes népek és államfők ellen és olyan támadásokat adnak, amit senki sem kért tőlük. Ehii' pillanatra megállapítható, hogy nyomdai termékeik merényletet jelentenek semlegességünk ellen. Ez annál sérelmesebb, mert a nagy mennyiségben küldött nyomdatermékekéi sokszor meg nem engedett módon terjesztik. A kérdésnek azonban nem ez a legsúlyosabb oldala. A háborús államok ugyanis feltűnő számban turistákat küldenek az országba. Mig régebben a turistahivatal színes falragaszai kevés idegent győztek meg az ország szépségéről, ma határtalan érdeklődéssel tekintenek a semleges országok tájaira, pedig a helyük az erődítményekben volna. Legfőbb esetben ugyanis nem öregekről van szó, de fiatalemberekről, kiket a sorozobi- zottságok bizonyára alkalmasnak találnak. Ilyen különös figyelem természetesen válasz- nélkül nem maradhat. A belügyminisztérium megtette az intézkedéseket, hogy a hadviselők által ingyen küldött nyomdai termékek megfelelő helyre jussanak és szigorú ellenőrzés alá vegyék az országban tartózkodó1 idegen állampolgárokat. Ezek a rendelkezések feltétlenül szükségesek voltak. Semlegességünket nem gyöngíthetjük engedékenységgel. Függetlenségünket nem veszélyeztethetjük tulságba vitt vendéglátással. Más államok tapasztalatai annyira súlyosak, hogy kénytelenek vagyunk szem előtt tartani azokat. „JURNALUL": Husvétkor számtalan esetben kérdeztek meg afelől: — „Okos dologé az ünnepekre elutazni a fővárosból?“ „Miért utazol? Tudod, mennyi hir van forgalomban. Lehet, hogy...“ Olyan emberek beszéltek igy, akiknek módjuk volt a tájéko-, zódásra, mégis beleestek az arcátlan hirek' terjesztőinek csapdájába. Közel két hónapja nem mult el hét,, úgyszólván nap anélkül, hogy „demarsokról“, „közleményekről“, ne beszéltek volna. Holnap ez történik — mondották —, holnapután amaz. A riasztó értesülés mindig „kitűnő forrásból“ ered. „X elárulta a titkot“, — „X a kérdéses reggel egy ismert előkelőséggel haladt az utcán"1. Hiába mondod, hogy a hir a legkisebb figyelmet sem érdemli és elejétől-végig hazugság, a rémhirterjesztők valóságos mestereknek bizonyulnak és azoknak akoznak bajt, kik a híreket tovább adják, akik szerencsésnek érzik magukat, hogy a bodegákban elmondhatják az „újságokat“. A rémhírterjesztés elleni harcban, a rendőri intézkedéseken túl, a közvélemény helyes irányítására is szükség van. Okos nép vagyunk, ne veszítsük el eszünket, ne hagyjuk befolyásolni magunkat. Más országokban bombák, nálunk hirek hullanak. Fogadjuk olyan hidegvérrel és nyugalommal, mint 1914—1916. évi semlegességünk alkalmával és az 1916—1918. évi háborúban. Ne bigyjünk minden hazugságnak, mely aknához hasonlóan úszik a lelkekben. Szűrjünk át mindent az ész tisztánlátásán. Őrizkedjünk a riasztástól. Gondoljunk régi tapasztalatainkra és mások mai tapasztalatára. „UNIVERSUL“: A román nép teljes szívvel, habozás nélkül hozott meg minden áldozatét az ország védelmére. Mindig szembehelyezkedett a nemzeti egységünk megbontására irányuló kisérletekkel. A nemzetvédelem érdekében elhangzott felhívásnak most is megvolt a kedvező visszhangja. Mindenki számot vet a mai napok komolyságával és ez megerősít abban a hitben, hogy a román nép védekezni tud az újszerű kisérletekkel szemben, melyek az egység megbontását és ellenálló erőnk gyöngitését óhajtják. Bizonyos idő óta mindenféle hirek keringenek bel- és külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban, főleg az utóbbiakra vonatkozóan. A fantasztikus és szándékosan riasztó hirek mind hangosabbak. Hireket gyártanak, mindenféle találkozásokról Írnak, politikai titkokról beszélnek — valósággal szabotálják belső nyugalmunkat. Újabb módszer ez idegeink fel- őrlésére. A hatóságok kötelessége a hírforrások kikutatása, hogy a bűnösök elen szigora büntetéseket alkalmazzanak. Mert idegen érdek kívánja a valótlan és fantasztikus hirek forgalomba hozatalát, melyek — ha jól vizsgáljuk — mind egy célt szolgálnak. A hatóságok munkáján túl azonban a közönség maga is védekezzen. A riasztó hírekkel szembe kell helyezni a hazafiságot. Főleg hallgatásra van szükség az ország érdekeivel kapcsolatos összes ügyekben, mert az idegenek legtöbbször nem akarnak mást. mint egyes értesülések kipuhatolását. Derék, jól felfegyverzett hadsereg véd a határon, az ország belsejében pedig fegyelemre, óvatosságra, nyugalomra és, egységre yan szükség. v
