Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-08 / 103. szám
1940 mái us 8. ELLENZÉK Az első huszonnégy óra Newyorkban Irta: HUNY ADY SÁNDOR Newyork, április eleje. A hajóm reggel fél nyolc órakor érkezett meg Newyork kikötőjébe. Az első osztály utasait a nagy szalonban gyűjtik össze. Itt történik meg az iratok felülvizsgálása, anélkül senld sem teheti a lábát Amerika földjére. Először az Egyesült-Államok polgáraival végeznek. Azután következnek az „idegenek“. Első osztályról lévén szó, nem a kivándorlók, hanem a turisták. Nem tudom, mi történik a fedélköz utasaival. Van köztük sok magyar. A hajón összeismerkedtem velük és lelkemben a sorsuk miatt szorongok, mialatt egy mély selyemfotelben ülve várom, hogy a bizottság maga elé szólítson. Ez a bizottság két kékegyenruhás gentleman. Az egyik fiatal, a másik öreg. Mint két bíró, egymás mellett trónolnak egy hosszú, lakk szalonasztalnál. Amikor az ember nevét kiáltják, eléjük kell ülni és a „tárgyalás“ megindul. A tárgyalás csöppet sem bürokratikus. Szigorú, de rendkívül emberi. „SVÁJC ÖNÖKNEK NEM JÓ'“ Mielőtt én kerülnék sorra, a fiatalabb gentleman egy elegáns, öreg házaspár iratait nézegeti. Nem tetszik nekik, amit látnak — Hogy lehet az?! - — kérdezi kíváncsian — hogy önök negyven éve élnek Svájcban és mégis német állampolgárok? Ha jó volt önöknek Svájc, hogy annyi ideig éljenek ott, miért nem lettek a polgárai?! A kérdés oly őszinte, hogy csak őszinteséggel lehet válaszolni rá. Az elegáns, utisapltás, kesztyűs öregur szinte elpirul: — Nem is tudom — dadogja. — Azt hiszem, lustaságból, mert mégis csak utána kellett volna járni! . . . ' A fiatal vizsgálóbíró megértőén bólint, „lustaságból". Elfogadja az indokolást és rá- kanyaritja aláírását az útlevélre. Az én útlevelemnek sikere van. Van benne olasz vizűm, román, jugoszláv, francia és benne van a német határátlépés pecsétje is, mert a tavasszal még Némelországon át utaztam Párisba. Az amerikai tisztviselőnek ez rokonszenves. Szereti uz olyan útleveleket, amely „jóban van a szomszédaival.“ A vámvizsgálaton percek alatt átesik az ember. Ha már eddig jutott valaki, könnyű Amerika földjére lépnie. Későn este hallom, hogy a kivándorlókkal is megértőén, szinte gyöngéden bántak. Csak hazudni nem volt szabad. Aki hazudott, azt rögtön megcsípték ét szigorúbb vallatásnak vetették alá a kedves, naiv arcú hivatalnokok. A Szabadság-szobrot és a felhőkarcolókat nem akarom én is megénekelni. Sokan megírták már, hogy milyenek. Talán csak az lepett meg, hogy a szédületes épületekben van valami elvan forrnásság, amely, dacára toppant arányainak, szinte kecsessé teszi őket. AJTÓNYITOGATÓ SZELLEM Neivyork nem lármás. Megvan hozzá a technikája, hogy kábító forgalmát csöndben bonyolítsa le. A nyersanyagok mérhetetlen bősége érzik mindenen. A legutolsó taxi, a hotelben a törülköző, minden tárgy, legyen az fém, vagy szövet, a legnemesebb anyagból van gyártva. Mi van, ami uj? A Park avenue egyik finom házában volt dolgom. Amerre mentem, az ajtók maguktól nyíltuk ki elöltem. Félelmes érzés, mintha szellemek közt járna az ember. Megmagyarázták, hogy az ajtók elektromos hatásra nyílnak, csakugyan maguktól és nem titkos gombnyomásra. Meglehetősen friss találmány. Viszont a Central-park sarkán találtam egy rendes, ösönvizelőtti konflist. — Mi az ördögöt keres itt, ebben a gépesített világban?.' — kérdeztem bámulva. Bukarestben az ELLENZÉK és EST9L4P részére szóló aprőbirűciésci feladhatók az alábbi helyeken : „EX LIBRIS» kölosönkönyvtár, Str. Lipscani 3. CAROL SCHULDER hirdető iroda Pasagiul Comedia. T. ATANASIU, Calea Victoriei 40. Pasagiul Majeslte, etaj 11. — Szerelmes párokat viszek! — mondta kacsintva a kocsis. Hiába, az emberi dolgokat nehéz kiirtani. IBOLYAILLAT ÉS PRÍMA GENGSZTEREK Voltam a postán, repülölevelet föladni i falakon freskók, a levegőben mesterséges ibolyaillat. A rácsok körül revolveres őrök. Ez furcsa az európai szem számára. Meginterjúvoljuk az egyik őrt: — Minek kell a revolver? Annyi itt a gengszter?! — Nincs sok! — mondja az őr. — De, akik vannak, azok nagyon merészek! — érzik a hangján, kicsit büszke rá, hogy Amerikában a gengszterek is a legelső klasszisból valók. Nem tudok lemondani arról a szokásról, hogy ha idegen városban vagyok, rögtön magyar nyomokat keresek, testvéreket. Ami azt illeti, Newyorkban sok a magyar szín. A magyar negyedben van egy mozi, amelynek külső reklámja, közönsége, műsora, egész hangulata olyan, mint egy nyit egyházi, vagy püspökladányi, mozié. De a Broadway plakátjain, is sok oly nevet lehet találni, amely visszaemlékeztet Magyarországra! KÉT VENDÉG A KORCSMÁBAN FAmondom, hogy este a magyar negyed híres 79-ik utcájában vacsorázom, egy kis magyar korcsmában, amelynek törzsvendégei a kornyék magyar iparosai. A korcsma szegény, nem váltotta ki a méregdr ága italmérési engedélyt és desszertekre sincs berendezve. Az esti vendégek mind magyarok. De kilenc óra körül belép leél idegen. Két idegen? Két amerikai. Leülnek az egyik asztalhoz, a pincér odamegy hozzájuk az étlappal. Az amerikaiak sört kernele. Sör? Az nincs. Whisky? Whisky sincsen. Nincs sör, whisky, bor, nincs sajt sem és nincsen gyümölcs. A vérmesebbik amerikai feláll, röhögve mondja a társának: — Gyerünk innen, hiszen itt viccelnek velünk! A másik megfogja a barátja karját és visz- szaülteti a helyére: — Maradjunk! Biztosan jó az étel, ha meg merik csinálni, hogy nem tartanak szeszt! Most már mind a ketten röhögnek. Az egyik „Gipsy pörköltet“ rendel, a másik szé- k-fP gulyást. Megeszik, meg vannak eiéi>'úv?. Rágyújtanak. És rákönyökölve az asztalra, oly édesdeden kvaterkáznak egy kancsó jeges viz mellett, ahogy nálunk odahaza spric- cereznek. finn asszonyok és gyermekek ulabb menekülése a fiá&oras Rorvégiáből vissza Helsinkibe Egy Sinn asszony drámai elbeszélése a gép* feggvertiizben folytott autéuiíól HELSINKI, május 7. Egész Finnország lázas izgalommal várja azokat a gyermekeket, asszonyokat és öregembereket, akik az orosz—finn háború napjaiban elhagyták Finnországot és a Skandináv államokban: Svédországban és Norvégiában találtak menedéket, most rí jobb háború izgalmaiba és veszélyeibe kerültek és finnországi hozzátartozóik aggodalommal várják megérkezésüket. Az utóbbi napokban, a német—norvég konfliktus kitörése óta, háromezer finn asz- szony, gyerek és öregember tért vissza Norvégiából és Svédországból Finnországba s körülbelül ötezer menekült visszatérésére számítanak még. Finn illetékes tényezők véleménye szerint május közepéig minden Norvégiában és Svédországban tartózkodó finn menekültnek haza kell érkeznie, hacsak a norvégiai események lehetetlenné nem teszik a finn menekültek egy részének útját. A kormány értesülése szerint a norvégiai menekültek száma megnövekedett azokkal az újszülöttekkel, akik a liontalanságbau születtek. 130 újszülött finu csecsemővel térnek haza az orosz—finn háború menekültjei Finnoi’szágba. A Norvégiába menekült finn családok egy része már meg is érkezett Helsinkibe. Oslótól a svéd határig izgalmakban bővelkedő ütjük volt a finn menekülteknek. Egy asszony, aki két gyermekével és édesapjával együtt hagyta el Finnországot az orosz—finn háború idején, elmondotta a „Times“ helsinkii tudósitójának Oslóból történt menekülésük drámai részleteit. Kiderült ebből az elbeszélésből, hogy a szeiencséllen finn menekültek többször életveszélyben voltak. A finn menekültek hatvan főnyi csoportja Oslo elfoglalása után hagyta el a norvég fővárost. A menekülteknek sikerült bárom autóbuszt Szerezniük és mull bét csütörtökjén reggel nyolc órakor elindultak Oslóból, abban a reményben, hogy rövid idő alatt elérik a svéd határt. Ebben a reményükben azonban csalatkoztak. A visszavonuló norvégek több helyen er'lsen megrongálták az utakat és az autóbuszok csak uagy nehézséggel haladhattak előre. Amikor besötétedett, még mindig norvég területen tartózkodtak. Éjszaka kínos kalandok sorozata következett. Oslótól a svéd határ felé haladó utat ekkor még a norvég csapatok tartották birtokukban és az éjszaka sötétjében a norvég katonák azt hitték, hogy a három autóbuszon elouyomulé német csapatok utaznak. Az autóbuszokra nagy vörös keresztet festettek, ezt- a jelzési azonban a norvég katonák az éjszaka sötétjében nem vették észre és többizben sortuzet adtak az autóbuszokra. A finn menekültek az autóbusz padlójára feküdtek és igy kerestek védelmet a puskagolyók sé gépfegyvergolyók elől. A puskagolyók összetörték az ablakokat és egyre-másra kopogtak a sortüzek az autóbuszok oldalain, mialatt a menekültek halálfélelemben várták meglapuíva a fejleményeket. Csodálatos véletlen folytán a többször ismétlődő sortüzeknele csak egy sebesült áldozata volt a finn menekültek között: egy 13 éves kislány, aki testvéröccsével utazott haza Finnországba. A kislány karján puskago- 1 yótól sebesült meg. Noha nagy fájdalmai voltak. hősiesen, zokszó nélkül viselte szenvedését és folytatta útját honfitársaival a svéd határ felé. A svéd határ Oslótól ötven mérföldnyi távolságban van, de a finn menekültek csak másnap érkeztek meg izgalmas kalaudjaik és életveszélyes élményeik után a svéd határra, ahonnan már békésebb körülmények között szállították őket Helsinkibe. Séta a Budapesti Nemzetközi Vásáron Budapestről jelentik: Az ittartózkodó kül- fö diek, akik láthatóan megélénkítették Budapest idegenforgalmát, megállapították, hogy akadálytalan és kényelmes utazás után már a pályaudvarokon az idegenforgalmi hivatal ottmüködő kirendeltségeinél pillanatok alatt igényüknek megfelelő lakáskiutalást kapnak és hogy Magyarországon hivatalos árrögzitő rendelet van érvényben, ami azt jelenti, hogy az é'et és az áru változatlanul a régi hires, olcsó. A Vásár területén reggeltől estig hatalmas tömegek hullámzónak, de a Vásárváros széles utai, óriási terei és hatalmas épületei olyan kényelmet biztosítanak, hogy torlódás pillanatra sincs sehol. Az iparnak mindenrangu és rendii ágazatának külön bemutatócsarno- kai mellett hatalmas épületekben és pavilonokban állította ki a maga különleges exportcikkeit, vagy idegenforgalmi értékeit Olaszország és Albánia, Jugoszlávia. Szlovákig, Svájc, Brazilia, Egyiptom és Törökország, de persze külön csarnokokban tartják az érdeklődő közönség szemei elé a maguk működésének eredményeit a kisipar, a házi- ipar, a rádiógyártás, a hajózás, a repülésügy, a gáz, villany, de még a társadalombiztosítás, tűzoltóság, köztisztaság, az épitkezési és mind a többi ipar és intézmény is. Minden kiállító alkalmazkodott a rendezőség intenciójához: az újat a ma rendelkezésre álló anyagokból előállítható legújabbal kell ország-világ okulására bemutatni. A külföldiek szívesen fogadták a vásárigazolványoknak azt a kedvezményét, hogy itt* tartózkodásuk alatt Budapestről bármely vidéki állomásra és onnan vissza három külön kedvezményes utazáshoz is joguk van. Általában 12 napra érvényes olcsó vízumot kapnak a vásárigazolvány tulajdonosai és igy bőségesen van idő úgy a Vásárnak többszöri megtekintésére, mint az egyél) kedvezmények teljes kihasználására is. Mii tarfalmaz a íclcpiíCsi töntónu? (Folytatás). 11. szakasz: A telepeseket ideiglenesen bérlemény cimen helyzik birtokba és kötelesek az igazgatótanács által megállapított bért fizetni. A bérösszeget a birtokba adásról felvett jegyzőkönyvben feltüntetik és ez végrehajthatóvá váíik. A behajtást pénzügyi közegek végzik. A bevétel a telepítés kereskedelmi hivatalának javára Írandó. A telepes legfeljebb 2 évig lehet bérlő. Ha ezen idő leforgása alatt a 12. szakaszban irt feltételeknek nem tud megfelelni és a területet tulajdonába nem lehet átadni, köz- igazgatási utón birtokon kiviil helyezendő. Kivételt képeznek azok a románok, akik a határokon túlról jöttek, akik bérlők maradhatnak, amíg lejár az állampolgársági jog megszerzésére és katonai szolgálat teljesítésére engedélyezett határidő, ha igazolják, hogy a szükséges lépéseket e célból megtették, a 12. szakaszban megjelölt kötelezettségeknek eleget tettek. Mig a telepesek bérlőkként szerepelnek, a telep főnökének irányítása alatt állanak és különleges technikai utasításokat kapnak. 12. szakasz: A kérdéses terület az állam és a telepes között kötött adásvételi szerződéssel megy át az utóbbi tulajdonába. A szerződés alapján té'lekkönyvileg átírják a tulajdonjogot azzal a megjegyzéssel, hogy az ingatlan: „telepités utján szerzett vagyon“. Az adásvételi szerződést csupán abban az esetben lehet megkötni, ha a telepes végleg letelepedett a telepitési központban és eleget tett a következő feltételeknek: Tűzhelyet létesített, saját felszerelésével maga vezeti a gazdaságot, eleget tett a befektetési programnak és betartotta a 10. szakaszban megjelölt termelési rendet, kifizette a bért. A bérleti és adásvételi szerződés bélyeg* és taksamentes'. Az adásvételi szerződés megkötésének és-betáblázásának költségeit a telepesek viselik. A vételár ki nem egyenlített része és a lakóház építésére folyósított ösz- szegek az ingatlan jelzálog terhét képezik. IV. FEJEZET. Telephelyek árának megállapítása és kifizetése. 13. szakasz: A telephelyek árát hektáronként az alább következő szabályok szerint kell megállapítani: Azon területekre vonatkozóan, melyek a földreform, vagy Uj-Dob- rogea megszervezésének idejéből maradtak, az agrárreform vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A vásárlás, csere, felosztás, vagy az 1936. évi török—román egyezménnyel szerzett földek árának megállapításánál a vételarat, csereértéket, vagy a kérdéses egyezményben foglalt árat kell feltüntetni. Az igy kiszámított árhoz a következő összegeket kell számítani: 1. Az állam által eszközölt befektetések aránylagos összegét. 2. Az összes telephelyek árát 5 százalékkal kell emelni, mely összegből a kérdéses telephely nagyságává arányos részt kell fizetni ut, piac, kút, középületek, stb. céljára. 3. A felmérés és szétosztás költségei. Amennyiben vásárolt földekről van szó és az ár tulmagas, a földművelésügyi minisztérium a vételárnak legfeljebb ötven százalékát minisztertanácsi engedély alapján elengedheti. A telepitési ingatlan vagyonalapból létesített községi legelő árának megjelölésénél az agrárreform-törvény intézkedései irányadók. Az összeget a község harminc év alatt kamatmentesen fizeti ki. Uj-Dobrogeában a telepesek részére rendelt községi legelőket ingyen ingedik át azoknak a községeknek, melyekhez a telepitési központ tartozik. A legelőket a község nevére Írják. 14. szakasz: A telephelyeknek az előbbi szakasz alapján megállapított egész értékét a telepesek 25 év alatt, minden év november 1-én esedékes évi részletekkel egyenlítik ki. A részletek a 12. szakaszban megjelölt telekkönyvi átírástól kezdődően esedékesek. 15. szakasz: A jelen törvény kihirdetéséig létrejött adásvételi szerződések a telepes kérésére hitelesített pótszerződéssel módosíthatók oly célból, hogy az árra és fizetési feltételekre vonatkozóan a jelen törvényben megjelölt feltételek kerüljenek alkalmazásra. 16. szakasz: Az épületek és segélyek értékét minden év november 1-én esedékes 30 évig részletekben, kamatmentesen kell kifizetni. A telepesek lakóházukat és gazdaságukat biztosítani kötelesek. (Folytatjuk).
