Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-07 / 102. szám
ELLENZÉK 1940 május Május nyolcadikéig lejár a külföldi állampolgárok fegyvereinek, lőporainak és fényképezőgépeinek beadási határideje KOLOZSVÁR, május 6. Á kolozsvári rendőrkvesztura hirdetményt adott ki, amelyben a következőket hozza az érdekeltek tudomására: A belügyminisztérium. valamint a rendőrvezérigazgatóság 28.663—1940. sz. rendelete alapján tudomására hozzák Kolozsvár területén lakó külföldi állampolgároknak a belügyminiszter 27.893—-1940 száinu határozatát, melynek értelmébe!»: 1. Az országban élő külföldi állampolgároknak tilos fegyvert, lőszert és fényképezőgépet tartaniuk. 2. A külföldieknek kiadott fegyvertartási és fényképezőgéptartási engedélyeket jelen miniszteri határozattal megsemmisítik. 3. Az összes külföldi állampolgárok május 8 ig elismervény ellenében kötelesek beszolgáltatni fegyvereiket, lőszerüket, valamint fényképezőgépeiket. Felhívják az érdekeltek figyelmét arra. hogy a beszojgáltatási határidőt nem fogják meghosszabbítani. 4. A külföldi állampolgárok, akik beutazási engedélyt kaptak, kötelesek az illetékes határrendó’rségeknél elismervény ellenében leiébe helyezni fegyvereiket, lőszerüket és fényképezőgépeiket. 5. Azokat, akik a meghatározott idő- púmig nem szulgáltatják be fegyvereiket, lőszerüket és fényképezőgépeiket, a II K ároly király büntetotörvénykunyv, valamint a fegyverviselés és eladási szabályrendelet 32. szakasza alapján nyerik el az előirt legnagyobb szabadságvesztést, ezenkívül elkobozzák fegyvereiket, valamint fényképezőgépeiket. Büntetésük kitöltése után pedig kiutasítják az országból. A hirdetményt dr. Horvat Iosif rendőr- k veszt or é« Pop Leontin, az állambiztonsági hivatal főnöke irták alá. Irodalmi és történelmi pálya* zatfoi hirdei a Magyar Nép* közösség nagyváradi tagozata A pályázóknak Mátyás király életéből kelt meriteniök a dolgozatok témáit', A pályázatok határideje 1940 iulius 31 A Magyar Népközösség nagyváradi és bi- harmegyei tagozatának elnöksége Mátyás király születésének öiszázéves fordulója alkalmából történelmi és irodalmi pályázatok kiírását határozta el. E pályázatokon eredeti és másutt még meg nem jelent, vagy elő nem adott munkájával résztvehet minden Romániában lakó magyar nemzetiségű állampolgár. Feltételek a következők: 1. Tétel címe: „Mátyás király és a renaissance.“ Terjedelme legalább 10, de legfeljebb 20 gépeit oldal. Első díj 2000 lej, mása- dik dij 1000 lej, harmadik dij: dicséret. Ezzel a tétellel a legalább középiskolát végzettek pályázhatna. 2. Tétel címe: „Mátyás, a hadvezér.“ Kizárólag középiskolások számára. Terjedelme legalább 5, de legfeljebb 10 gépelt oldal. Első dij: 1000 lej, második dij: 600 lej, harmadik dij: 400 lej. Pályázhatnak a középiskolások felső osztályaiba járó tanulók. 3. Tétel szabadon választott szépirodalmi i vagy történelmi értekezés Mátyás Király életével, munkásságával és korával kapcsolatos tárgykörből. Terjedelme legalább 10, legfeljebb 20 gépelt oldal. Pálvadij: 2000 lej. A pályamüveket irúgépes írással, a papir egyik oldalára, ritka sorokkal irva kell beküldeni. A meghatározott terjedelmet túllépő dől gozatokat a bírálóbizottság figyelmen kívül hagyja. Minden dolgozathoz jeligés borítékot kell mellékelni, mely belül a pályázó nevét és pontos óimét tartalmazza. Beküldési határidő: 1940 julius 31. Cim: Magyar Népközösség irodája Oradea, Str. Duca No. 9. A beérkezett müveket a pályázatot hirdető nagyváradi és biharmegyei népközösségi tagozat irodalmi és történelmi szakosztálya bírálja meg. amely a pályázat eredményét legkésőbb 1940 október 15-ig hirlapok utján nyilvánosságra hozza. Nagyvárad, 1940 május 1. Dr. Schriffert Béla sk. a közművelődési szakosztály elnöke. Dr. Soós István sk. Árvay Árpád sk. tagozati elnök. főtitkár Húsz halottja van a francia- országi vasúti k PÁRIS, május 6. j radó éjszaka. Az esőzések miatt meggyengült (Rador.) Borzalmas vasúti szerencsétlenség | hid a szerelvény a-att leszakadt. A szeren- történt Montlucon közelében, szombatra vir- csétlenségnelc 21 halottja vau. Rendelet & légvédelmi m egkezdésér Hogyan i&riénik a k®l@2$viár§ laikusok légvédelmi kiképzése? KOLOZSVÁR, május 6.j | Dr. Bornemisa Sebastian polgármester nyilatkozata alapján az Ellenzék elsőnek irta meg, hogy városunk területén május 13-án kezdődnek az uj légvédelmi tanfolyamok. A város tanácsának M. O. N. T. ügyosztálya most 684—1940. szám alatt hirdetményben hozta a légvédelmi tanfolyamok megkezdéséről szóló rendelkezéseket a közönség tudomására. A hirdetmény igy szól: A város polgársága tudomására adjuk, hogy a légvédelmi törvény 14-ik szakaszának rendelkezése értelmében május 13-án kerületenként megkezdődnek a légvédelmi tanfolyamok, amelyeken a város egész polgárságának, nemre való tekintet nélkül, 7—60 évig részt kell venni. A tanfolyamokat minden nap 17 és 18 óra között tartják meg, pénteken pedig 16 és 18 óra között. Az I kerületben a városház tanácstermében, a II. kerületben a Calea Regele Carol II. alatt lévő 5. számú elemi iskolában, a III. kerületben a Paris és Bucuresti-utcán lévő elemi iskolájban, a IV. kerületben a Calea Regele Ferdi- nand-uton lévő II. szánni elemi iskolában, végül az V-ik kerületben lakók részére a Calea Manastur 20. szám alatt lévő állami iskolában. Egy-egy tanfolyamon 100—120 személy vehet csak részt. A tanfolyamok folytatólagosan öt napon át tartanak. A tanfolyamon való részvételre az illetékes kerületi kapitányságok hívják meg utca és házszám sze- szerint a kerületeikben lakó polgárokat, néhány nappal a tanfolyamok megkezdése előtt és a tanfolyamokon a meghívottaknak meg kell jelenni. A kerületi kapitányságok ugyanakkor 2 lejes árban rendelkezésre bocsátják a személyi igazolványokat, ha azokat előbb tőzsdékben be nem szerezték. A résztvevőknek ezeket az igazoló könyvecskéket ki kell töl'teniök és azokkal együtt keR jelentkezniük. Azokat, akik e felhívásnak nem tesznek eleget és a tanfolyamokon nem vesznek részt, 500-tól 2000 lejig terjedő pénzbüntetéssel, visszaesés esetén pedig egy hónapig terjedhető szabadságvesztéssel büntetik. Döntött fl legfőbb közigazgatási tábla a kolozsvári városit tanács és a Zsidó Szentesei vitája ügyében Ä ie&tőbh bíróság a város álláspontéi tette magáévá KOLOZSVÁR, május 6. A város tanácsa néhány évvel ezelőtt pénzügyi szabályrendeletet készített, amely a városi adók és illetékek kivetéséről és behajtásáról intézkedik A szabályrendelet egyik szakasza, amelyről már sok vita zajlott le, illetékkel terheli meg a temetéseket is. így luxustemetések után, melyeken a temetési költség a 10 ezer lejt meghaladja, 3000, elsőosztályu temetések után, amelyeken a temetési költség 6000 lejnél nagyobb, 1000. másodosztályú temetéseknél. amelyeken a költség 3000 lejnél nagyobb, 500, harmadosztálya temetéseknél pedig, amelyeknél a temetési költség 3000 lejnél kisebb, 100 lej illetéket keli fizetni. Ezeket az illetékeket a város tanácsa a temetkezési vállalatok utján hajtotta be. A vállalkozók a temetési költségekhez mindig hozzászámították ezeket az illetékeket is. Néhány évig a zsidó temetkezéseket végző Szentegylet is fizette ezeket az illetékeket, de aztán ez év januárjában a városi tanácsnak ezt a szabályrendeletét a közigazgatási táblánál panasszal támadta meg és a szabályrendelet vonatkozó részének megsemmisítését kérte Kereseté) yen azt adta elő. hogy a Szentegvlet az elhunytak temetése alkalmával nemcsak a szigorúan vett temetkezési költségeket szedi be. hanem különféle címen alapítványokat is. A temetési költségek ezeknek az összegeknek csak egy részét képezik s ezért arra kérte a Szentegylet jogi képviselője a közigazgatási táblát, kötelezze a várost arra. hogy a temetkezési illetéket kizárólag a temetési költségek után vesse ki és szedje be. A keresetnek a közigazgatási tábla helyet adott és kimondotta, hogy a városi tanács a temetkezési illetéket csak kizárólag a temetkezésekkel járó költségek titán szedheti be. Ezt a hatói ozatot a városi tanács a központi közigazgatási táblánál felebbezte meg, amely a közelmúltban döntött és a kolozsvári közigazgatási tábla határozatát megváltoztatva, kimondotta, hogy a városi tanács helyesen járt el akkor, mikor a városi illetékeket a zsidó Szent- egylet állal beszedett teljes összeg alán vetette ki és szedte be. MÁJUS I0-ÉN LÉPNEK ÉLETBE AZ UJ VASÚTI SZEMÉLY- ÉS ÁRUDIJ- SZABÁSEMELÉSEK BUKAREST, májú 6. A CFR vezérigazgatósága május ld-iki kezdettel újabb 15 százalékkal felemelte úgy a személy-, mint a podgyász-, gyors- és te- heráru díjszabásokat. Ezt a 13 százalékot a díjszabásban szereplő alapdijakhoz adják és az igy felemelt alapdijakat sorozzák be a már korábbi 2-J-lS-j— 10 százalékos emelésekkel, ami már igen jelentős összegeket jeient az eddigi tételekkel szemben. Eredményekben gazdag munkáról számolt be a Zsidó Kórház közgyűlése KOLOZSVÁR, május 6. A Kolozsvári Zsidó Kórház vezetősége a napokban tartotta meg évi közgyűlését dr. Sebestyén József elnöklete alatt. Dr. Sebestyén József elnöki megnyitójában megállapította, hogy a Zsidó Kórház teljesítménye és színvonala nem mesterséges propaganda eredménye, hanem szükségszerűség, amely fajra és íelekezetre való különbség nélkül a gyámolitásra szoruló szegény betegek egészségét szolgálja. Beszámolója után Fenichel Mór, a kórház igazgató főorvosa statisztikai adatokkal ismertette a kórház 1929-től 1939! évig terjedő áldásos működését. Eszerint az eddig kezelt betegek száma 17.017, az ingyenes betegek száma 4842, az ingyenes napok száma 63114 volt. Az ingyenes betegek számaránya az összes betegek számához viszonyít* va, átlag 39 százalék volt. Ingyenes ambuláns-kezelésben és vizsgálatban részesült 1929-től 1939-ig 58 ezer 940 beteg, az ambulancia napi betegforgalma 100—130 beteg, ennek 60 százaléka zsidó, a többi nem zsidó. A röntgenosztályban megvizsgált betegek száma 10 év alatt 16.800, ebből az ingyenes vizsgálás és kezelés 58 százalékot tesz ki. A vegyi bakterológiai laboratóriumban a vizsgálatok száma tiz év alatt 50.527 volt, ezeknek 50 százaléka ingyenes. A nagy műtétek évi átlagszáma 600—620, a szülések száma 110—125, a betegek 46 százaléka kolozsvári, a többi vidéki volt. Belepillantást adott a kórház mmtévi pénzügyi elszámolásába is. Előadta, hogy a kórház a mult évben 431.999 lej veszteséggel zárult, aminek oka a szegény betegek ingyenes kezelése, amely a mult év- bn 1.244.237 lejre rúgott. Ezt a hiányt a kórházegyesület fedezte. Végül elmondotta, hogy még 1932. évben az ingyenes betegek költségei csak 487.723 lejt tettek ki, 1939- ben már a költség 1.244.237 lejre emelkedett. Fenichel igazgató jelentését a közönség éljenzéssel vette tudomásul. Ezután Peller Lajos és Krémer Bernát tették meg jelentéseiket, majd Glasner Alajos főrabbi, Weinberger Mózes és Biró Andor szólaltak fel. Valamennyien hangoztatták, hogy a már megkezdett pavilion befejezése és berendezése olyan kötelesség, amelynek teljesítése elöl senki sem zárkózhatik el. Szeretném megmondani Mr. Stephen Gaseleenek (lakik London, Ashburn Place S. W7. 7.), hogy rettentően irigylem azért a pompás angol hidegvéréért, amit most, a háborús Anglia kellős közepén is olyan magátólértetődő angolossággal bizonyít. Irigylem őt és levélíró társait, azt a bizonyos tradicionálisan öntudatos és csodálatosan szőrszálhasogató emberfajtát, amely mit sem törődve háborúval, élelmiszerjegyekkel és elsötétitéssev, tántorithatatlanul megy a maga kis problémáinak utján és rendületlenül leveleket ir kedvenc lapja szerkesztőségének. Ó, ezek a levelek, kedvenc olvasmányaim, milyen kicsinyesek, nevetségesek, emberiek és különösek, lémáik olyanok, mintha uem fordult volna fel a világ, mintha nem menetelnének a brit fiuk Északra, mintha nem vesznének a hideg hullámokba. Lehet, bogy Mr. Gaseleenek az Ashburn Piacerői is elvitték a fiát, vagy az öccsét, lehet, hogy fiatal még és maholnap elviszik öt is — és mégis — leül Íróasztala elé s gondosan kiválogatott levélpapíron irni kezd. Nem gondol drágaságra, katasztrófára. bizonytalan jövőre. Nem. Ő csak arra gondol, hogy Mr. Shanksnak nincs igaza és mivel Mr. Shanks nyilvánvalóan téved, nem szabad a Sunday Times milliónyi olvasóját fatális tévedésben hagyni. Mi lenne a biroda.ómmal (beleértve persze a gyarmatokat is), ha mindenki biztosra venné, hogy London legrégibb temploma a Szent Bertalan templom. Mr. Gaselee kétségbevonhatatlanul tudja, hogy ez nem igaz. S mivel tudja, nem hallgatja, nem hallgathatja el. hogy a Birodalom fővárosának legrégibb temploma a St. Peter ad Vancula, s egyúttal enyhe rosszalását fejezi ki Mr. Shanks nyilvánvaló tudatlansága és óriási tévedése felett, úgyszintén amiatt is, bogv a Sunday Times könnyelműen leközölte ezt a dolgot. Ezekután kéri. fogadják nagyrabecsülése kifejezését és marad kiváló tisztelettel. És Stephen Gaselee nincs egyedül. Mert 5 nem kivétel: ő típus. Ott van T. D. Lome West Kilbride-i lakos, aki csalhatatlan bizonyossággal megdönti azt az állítást, miszerint M iss Annabella Jean Shedden lett volna az első női képviselőnő 1869-ben. A valóságban Annabellát két évvel megelőzte Miss Maria Therese Longworlh. ami ugyebár rettentően fontos. És Fletche ur, aki olvasótársával afelett vitatkozik, hogy melyik volt a század legnagyobb színészi alakitása és mialatt agyuk dörögnek, a csodálatos Saljapin Boris Go- dounovjat s a felejthetetlen Moissi Akárkijét idézi. El lehet gondolkozni ezen. furcsa tünet és olyan vigasztaló. (M. L.).
