Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-07 / 102. szám
ellenzék 19 4 0 in ú I u n 7. A régi ipari céhek lakomái Irta: l)r. 1 EHESS ENDRE. A letűnt iilók, elmúlt évszázadok egyik legnagyobbszerü intézményei közé tartoztak: a téliek. Szigorú rendszabályokhoz kötött köijellegü társulatok voltak, melynek alapját a becsület és a tiszta erkölcs képezték, de nemcsak befelé a céh tagjaival, hauem a fogyasztó u agy közönséggel szemben is. A céhek szigorú rendszabályok keretei közt oltalmazta az ipar értékét és annak tekintélyét. Az idevaló bejutás nagyon nehéz volt, mert megkívánták a szaktudást és megkövetelték, hogy aki a céhnek tagja, az becsületes és erkölcsös ember legyen. Sőt, ha a szükség úgy kivánta, céh urarnék. mint katonák őrködtek városaik polgárságának biztonsága felett, sokszor heteken, sőt hónapokon át virrasztónak a bástyák és tornyok falai között. És ezért mégis tudtak időt szentelni arra is, hogy összegyűlve a céh házában, vagy a céhmesterek lakásán, cgy-egy órát vidáman, jókedvben töltsenek el. Most nem ezeket a rideg szabályokat akarom ismertetni, hanem az egykori céhek vidámabb életét eleveníteni fel, hogy ismerjük meg céh urarnék hangulatosabb életét is. Mondom, céh urarnék a vigabb életet sem vetették meg, sőt minden arravaló alkalmat megragadtak, hogy egy-egy kellemes, vidám napot tölthessenek el egy kis jó bor mellett. Ezeket a lakomákat és mulatozásokat rendszerint a céh-házban, vagy pedig a céhmesterek lakásán tartották meg. Igv a processziók után, a céhek védszeutjeinek ünnepén, újév ^napján, céhgyülések alkalmával és névnapokon mindig kijárt egy kis mulatság. A lakomák közül a „mesterasztali lakoma“ volt a legnagyobb jelentőségű. Ezt a lakomát azok a mesterek rendezték, akik ..a becsületes céhbe beállottak“. Ezek az ebédek valóságos lukullusi lakomák voltak, amiket különböző helyeken, különböző céheknél és más és más szokások szerint állítottak össze, de azért a céhek rendesen előírták, hogy mit kell felszolgálni. Sokszor négy tál étel volt előírva, de hogy ez tizennégyet is kitett, például emlitjük fel az egyik céhlevélben előirt négy tál „bötsületes ételt“: Első tál étel: tészta, két kappan rizskásával. Második: sült legyen, úgymint: egy töltött malac, egy lúd, egy kappan, négy töltött tyuk, disznóhus pecsenye, tehénhus pecsenye és egy nyúlnak az utolsó része. Harmadik: káposztás bus. Negyedik: rizskása tejjel, gyümölcs. Természetesen a bor sem hiányzott, sőt ebből annyit kellett felszolgálni, amennyit a céh urarnék el tudtak fogyasztani. És ha bor volt, az emelkedett hangulatnál a „muzsika“ is elő volt írva. C éh urarnék a bort nagyon megbecsülték és ügyeltek is rá, különösen, ha azt valaki vigyázatlanságból feldöntötte, vagy elcsepegtette, mindenkor 2—2 pénz büntetést fizetett, sőt ha részegen locsolták el, úgy egy kupa árát kellett megfizessék. A lakomát, mint emlitettük, legtöbbször a céh házában rendezték, mert itt erre a célra megfelelő felszerelés is volt. így a kolozsvári szabó céhek leltára az alábbiakból állott: egy veres abrosz, különféle edények, kan. nák, óntányérok, fapoharak és egy kis kerek sótartó, sőt 1708-ban már egy virágos kristálypohár is volt. A kolozsvári szabók máskülönben is asjáttermésü borukat használták, mert kitűnő szőlőjük volt, sőt céhházukban, illetve pincéjükben még kiárusítás is volt a közönség részére. Ezek a lakomák legtöbbször tivornyákká fajultak és annyira elharapóztak, hogy Mária Terézia királynő mindennemű lakoma- rendezést eltiltott a céhektől. Mondja rendeletében: „Minden vendégeskedések és iddo- gálások megtiltatnak“. A királynő a lakomák tartását azért is tiltotta el, mert azoknak legnagyobb részét rendesen a céh pénztárából fedezték. De a királynő „rendelete“ csak irott rendelet maradt, mert a jókedélyü és lakmároz- ni vágyó, táncoslábu és énekes csizmadiák, meg az ollócsattogtató szabók és a többi céhbtliek, ha nem is a céh költségén, de a sajátjukon éppen úgy ünnepeltek és mulatoztak, mint régen, sőt az iparosság a szokásokat még a céhek megszűnése után is fenntartotta és amint látszik, a legtöbb ipari szakma jelenlegi alakulatai a hagyományos lakomákat még ma is megtartják. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban Ellenzék könyvosztályában, QIuJ, gwta Unirii» ' ~ Be keli-e a pékiparosok jegyezzék cégüket NAGYVÁRAI) május 6. | Érdekes vit;i folyik most Nagyváradon arról, Iiogy a pékiparosok lie kell-e jegyezzék cégeiket vagy sem. A munkakamara arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pékek iparosok és igy cégeiket nem kell bejegyezzék. A kereskedelmi és iparkamara ezzel ellentétes álláspontot foglalt el, mert az a véleménye, hogy a pékiparos el is adja az általa gyártott árut, így kereskedéssel foglalkozik, tehát kötelesek bejegyeztetni cégeiket. A nagyváradi eütőjparosok ezután azt a kérdést vetették fel: a cipészt, asztalost, szabót miért mentesitik a cégbejegyzés alól. hiszen ők sem csak a kirakatban tartják áruikat, mire a kamara azt a választ adta, hogy ezekkel a szakmákkal szerűben elnézést gyakorolnak. Ezzel szemben a munkakamara ügyésze szerint azok az iparosok, akik a képesítési törvény szerint tagjai a munkakamarának, nem kötelezhetők cégbejegyzésre még akkor sem, ha gyártmányaikat maguk árusítják. Ha pedig a kereskedelmi és iparkamara ilyen (iparosok ellen jegyzőkönyvet venne fel, jogorvoslattal kell fordulni a törvényszékhez. amely feltétlenül megsemmisíti a jegyzőkönyvet. — Az iparosok szives örömmel veszik tudomásul a munkakamara ügyészének megnyugtatásra szánt kijelentéseit, de másoldalról nem szívesen vállalják a kísérleti nyúl szerepét a két kamara közötti vitában Meg vannak győződve róla, hogy a törvényszék nekik ad igazat konkrét esetben, de hogy ehhez az igazukhoz hozzájussanak, akkor ügyvédet kell fogadjanak időt kell tölteniük és ami mindennél fontosabb: az ügyvédet és a bélyeget fizetniük kell. Ami pedig a mai nehéz világban nagy megter- heltetést jelent számukra. Leghelyesebb az lenne, ha az illetékes minisztérium, amelynek hatásköre alá mindkét kamara tartozik, hivatalból teremtene rendet ebben a kérdésben anélkül, hogy ezért a pékiparosoknak biróság előtt kelljen keresni az igazat. Mert ha végeredményben pernyertesek lesznek is, a perköltség csak az ő nyakukba szakad jtz iparosság altalános helQieic a moll élben 1$ igen nehéz ioir Tisztuliió közgyűlési tarlóit a Romániai Kisiparosok Országos Szövetségének helyi fiókja KOLOZSVÁR, május 6. A Romániai Kisiparosok Országos Szövetségének helyi fiókja Moldovan Antal elnöklete alatt a napokban tartotta meg évi közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatának kiemelkedő pontja volt az iparos társadalom helyzetéről rzóló jelentés, amelyet Seredan Lajos titkár terjesztett elő. A beszámoló szerint az iparosság általános helyzete a mult évben is igen nehéz volt. Március óta a nemzetközi helyzet miatt az iparosok egy része bezárta műhelyét, másik része pedig idősebb alkalmazottakra bízta műhelyének vezetését. A megrendelések elmaradása következtében egyes műhelyekben a munka megszűnt, később pedig nyersanyag és félgyártmány hiánya miatt nem minden megrendelést lehetett elkészíteni. Az anyagárak emelkedése, valamint a közszükségleti cikkek drágasága szintén hozzájárult abhoz, hogy tartózkodjanak a megrendelésektől. A céhek megszervezése is nagy nehézségekkel járt, mert nem volt egységes alapszabály, melyek alapján a céheket meg lehetett volna szervezni Ennek volt a következménye, hogy a kolozsvári fiók J által megszervezett öt céh közül csak a faipari es grafikai ipari céheket ismerték el. Az építőipari és fémipari céheket nagyváradi központtal ismerték el, az élelmezési céh pedig még mai napig sincs elismerve. A titkár ezután megcáfolta azokat a híreszteléseket, mintha a szövetség az 1936. évi ipar- törvény értelmében megszűnt volna Ez — mondotta — naiv kitalálás. Sem az ipartörvény, sem a cébtörvény, semmilyen befolyással nincs a szövetség működésére, amelynek jogi személyiségét rendeletileg is elismerték. Az adó — folytatta ismertetését a titkár — a múlt évben emelkedett. A vállalkozók adóját uj alapokra fektették, a fizetés utáni adókat szintén módosították. A szövetség, hogy a tagok segítségére legyen a titkár által egy táblázatot készíttetett, amelyet ki is nyomtatott. A kontárok üldözése a mult évben sem szűnt meg a szövetség által, sajnos azonban nem sok eredményűvel. Az ipartörvény alkalmazása a muit évben «*gy lépéssel előrehaladt azáltal, hogy az iparigazolványok kiadását megkezdték Azonban még nagyon sok feleb- hezés vár elintézésre. Felemlitette a titkár, hogy a szövetség közbenjárására az egészségügyi hivatalok ezután csak 200 lejes taxát szednek azoktól, akiknek récci iparuk van és mentesek az illeték fizetése alól azok az iparágak, melynél a megrendelő lakásán dolgoznak. A kőműves- mesterek iparigazolványai a mai napig elintézetlenül maradtak. Az ipartörvény- nyel kapcsolatban a szövetség megtette észrevételeit az iparosok összevonására vonatkozólag és észrevételeket tett a segéd és mestervizsgák anyagára nézve is. Ezután a titkár egész évi működéséről számolt be és bejelentette, hogy a szövetség ezévi kongresszusát a nyár folyamán Kolozsváron tartja meg. A közgyűlés a titkár bejelentését tudomásul vette és azután, minthogy a vezetőség mandátuma lejárt, uj tisztikart választott a következeképpen: elnök Moldovan Antal, alelnök Blao;a Romulus, vezetőségi tagok: Stefan Porceriu, Moldovan Anton II.. Oltean Victor. Simon Jenő, Horváth Pál, Rosenfeld Armin, Csákányé vszki Károly, Surák Kálmán, póttagok: Marko Aurel és Túrák Sándor, SZALONNA UTÁN IS FIZETNI KELL A I 2 SZÁZALÉKOS NEMZETVÉDELMI ADÓT. j Nagyváradról jelentik: Ciapa Viorel pénz- » ügyi főel'leuőr, akit a minisztérium a város és a megye egész területére megbízott a 2 százalékos nemzetvédelmi adó behajtásával és ellenőrzésével, tegnap újabb, igen fontos rendeletet kapott a pénzügyminisztériumból. A rendelet értelmében a 2 százalékos nemzet- védelmi adót a szalonna után is fizetni, kell. A rendelet értelmében akár a hentesnél, akár a kereskedőnél vásárolják a szalonnát, a vá- ( sárolt összeg után meg kell fizetni a 2 szá- * zalékos nemzetvédelmi adót. -v MEGALAKULT A FÉMIPARI MUNKAADÓK CÉHÉNEK NAGYBÁNYAI TAGOZATA. Tudósítónk jelenti: A szamostarlo- mányi vas és fémipari munkaadók céhének nagybányai tagozata megalakult. A céh nagybányai vezetősége a következő: Bölönyi János elnök, Brinzell László alelnök, Crisan Gábor titkár, Török József pénztáros. Sipos Géza gazdasági tanácsos, Bonto Tibor könyvtáros. Választmányi tagok: Szász János, Strerapel Sándor, Campian Pál, Takács Károly és Sarca Sándor. '* A KÖZIGAZGATÁSI TÁBLA ELUTASÍTOTTA AZ AKADJ Hl SlPÁROSOK KÉKESÉI'. Tudósítónk jelenti: Arad város tanácsa, mint ismeretes, szabályrendeletben arra kötelezte az aradi busiparosokat, hogy a vágó- bidról a húst ne saját, hanem a város jármüvein szállítsák el. A húsiparotok ezt a szabályrendeletet a temesvári közigazgatási táblánál keresettel támadták meg és annak felfüggesztését kérték. A husiparoaok négy pontban foglalták össze érvelésüket a szabályrendelettel szemben. Az első szerint a város nem rendelkezik kellő számú szá’litó eszközzel, hogy zavartalanul ellása a város hús szükségletének a vágóhidról történő beszállítását. Arra hivatkoztak még a mészárosok beadványukban, hogy előbbi keresetükben már kérték, vizsgálja felül a biróság a szabályrendelet létesítésének és a városnak kizárólagosságot biztositó kérdésének törvényességét. Az ügyben — folytatta a beadvány — április 15-éu dönt a biróság és ezért is szükséges a szabályrendelet felfüggesztése. Azzal a veszéllyel is jár a szabályrendelet alkalmazása, hogy a húsellátás tekintetében ily formán zavarok állnak majd be, végül arra hivatkozott a beadvány, hogy a hentesek jelenlegi kocsijainak a forgalomból való kivonása és ugyanakkor városi jármüvek beállítása mindkét fél számára költséget és kárt jelent. A közigazgatási táb>’a a megtartott tárgyalás után az aradi busiparosok kérését visszautasította. MEGMOZDULT AZ IPAROSSÁG. A sza- mostartományi céhek központjának igazgatótanácsa május 12-én Szatmáron nagygyűlést tart. A nagygyűlésen a kővetkező kérdéseket tárgyalják: A régi volt ipartestületi székhazaknak a tartomány területén a céhek részére leendő visszaadása, a könyvtárak és a játékszerek visszaadása. A fondul Muncii szubvencionálja a céheket, hogy hivatásukat be tudják tölteni a törvénynek megfelelően. A kontár kérdés radikális megoldása a gyakorlatban. A tanonckérdés gyökeres átszervezése. A céhek permanens gyülekezési engedélyt kapjanak. Iparosok külföldi tanulmányutjaira alap létesitlessen. Iparos nyaraló létesítése. Ls még több ehhez hasonló fontos helyiérdekű jelleggel biró sérelmes intézkedés megtárgyalása. Fontosnak tartjuk, hogy az érdekelt vármegyék iparossága minél nagyobb számban vegyen részt ezen az iparos megmozduláson. AZ ARADI IPAROS OTTHON KÖZGYÜ- LÉSE. Az aradi Iparos Otthon évi közgyűlése vasárnap zajlott le Reinhardt Gyula elnöklete alatt. A megnyitó beszéd után Bakács Miksa igazgató számolt be az elmúlt év eseményeiről, kiemelve azt, hogy az Iparos Otthon rövidesen eléri célkitűzéseit, amennyiben megvalósul az Iparos Aggmenház ügye. A jelentés szerint az otthonnak 695 tagja és kétmillió 51 ezer lej vagyona van. Megemlékezett még a női bizottság munkásságáról és a február hó 3-án rendezett céhbál sikeréről. Az igazgatósági jelentést a közgyűlés tudomásul vette és megadta a felmentvényt. Ezután Czeiler István korelnök vezetésével megejtették a választásokat, melynek eredményeképpen igazgatósági rendes tagok: Reinhardt Gyula, Bakács Miksa, Enge.hardt Ferenc és Vandracsek István lettek. A választás megej- tése után Reinhardt Gyula az újonnan megválasztott igazgatóság nevében köszönetét mondott a bizalomért és felhívással fordult az aradi iparossághoz, hogy támogassák az uj vezetőséget. AZ UJ RENDELKEZÉSEK MEGKÖNNYÍTIK AZ ÉPÍTKEZÉSEKET. Szamos-tarto- mányhoz rendelet érkezett, mely feloldja a zárlat alól az egytulajdonos birtokában lévő 50 mázsán alóli vasanyagot és engedélyezi, hogy ezt a mennyiséget tetszés szerint használják fel. Ez a miniszteri rendelkezés azt jelenti, hogy a földszintes házak épitése, ame’ybez átlag 15 mázsa vas elegendő, máris megkezdhető. Könnyebbséget jelent az eddig szünetelő épiíkezés megindításához az a rendelkezés, mely szerint az emeletek közötti mennyezet 30 négyzetméter összterületnél fából is készíthető az eddig előirt vasbeton helyett. A TEXTIL CÉH KÖZPONTJA NEM VÁLTOZIK. Nagyváradi tudósítónk jelentése szerint a Munka és Jókedv keretében rendezett előadásokra a román Írókkal Stavri C. Cu- nescu munkaügyi vezérigazgató is ellátogatott Nagyváradra, ahol fogadta a textil és ruházati céh igazgatóságának küldöttségét. A céh igazgatósága előadta, hogy 160 tagot számláló kolozsvári tagozatával a legnagyobb egyetértésben dolgozik, csupán egv-két személynek érdeke (?), hogy a központot Kolozsvárra helyezzék át. A munkaügyi vezérigazgató kijelentette, hogy a céhközpont Nagyváradon marad, miután a biróság is igy dÖD- lött, tehát bárki részéről minden a központ átke yezésre való törekvés meddő marad. ellentétes a munkakamarák és iparkamarák álláspontja
