Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-31 / 122. szám

I

19 40 május 31.

ELLENZÉK

Népi

testgy ak orlat

Marosvásárhelyt a polgári jellegű testmü- itelési egyesületben, az MSE-ben minap naivon érdekes, nagyértékü és nagyhatású be- izéd hangzott eb Nem csoda, hiszen Má- •iaffi Lajos mondotta, ki nemcsak az egyesület régi és érdemes elnöke, hanem az Országos Népközösség testmiivelési osztályának jí vezetője s igy hivatott, hogy a kisebbségi magyarság egész testgyakorlati eletet irá- ayitsa. Máriaffi már a mult esztendőben jelentős feladatot jelölt ki egyesületének. Az alapzat szélesebb néprétegekre való kiszéle- ütésének megkezdését, vagyis még nagyobb- fokn demokratizálását, A célkitűzésének megfelelő foganatja volt. Ebbe a tevékenységbe kapcsolta bele most, legutóbb mondott közgyűlési megnyitójában uj kezdeményezését. „A cél — fejtegette alaposan, meggyőzően, eredményesen — a népi, a tömegsportnak megteremtése és lehetővé tétele városunkban. Egy magyar sportegyesületnek nem lehet célja, hogy reklám, vagy üzlet céljából egyes sportbajnokokat neveljen és eltartson. hanem csak az, hogy egy átlag magas színvonalú népi sportéletet teremtsen es tegyen lehetővé, ami által az előbbi úgy is magától adódik az igazi sport természetes folyamányaképpen.“ Kérte a nagy cél érdekében az egyesület minden egyes tagjának segítségét, a helyi Magyar Népközösségi Tagozat, a társadalmi egyesületek, a középiskolák, főleg testnevelési tanárok szives közreműködését, majd „felhívással fordult a sportoló magyar munkástestvéreiliez, hogy hagyjanak fel különállóságukkal a sport terén, mint ahogy felhagytak azzal más terén is a Magyar Népközösségbe való bevonulásukkal . . . s összefogva, egyesült erővel dolgozzanak a népi tömegsport megteremtésén és megszervezésén.“

Erős meggyőződésünk, hogy ezeket a szavakat mindenki szívesen meghallgatja és melegen reméli a kitűzött célok megvalósulását. Máriaffi világosan látja ezeket a célokat és érzi, hogy7 meg is kell őket valósítani. Egy nagy város nagyérdemű, jelentős testnevelési egyesületét a lehető legnagyobb mértékben ki kell szélesíteni, hogy vagy magába olvasszon a népi tömeg testnevelés elvének megvalósítására minden errevaló elemet, vagy pedig, ha fejlődési kész helyzetek ezt akadályozzák, olyan szövetséget kezdeményezzen, mely a tömeg testgyakorlást fokozatosan megvalósítja. A végső és eszményi cél úgyis az, hogy mindenki űzzön bizonyos mértékig valamely testgyakorlást egészen az öreg kor küszöbéig. Szóval nemcsak ifjú, hanem középkorú is, férfi és nő egyaránt s nemcsak a városon, hanem a legkisebb falun is. Ez az újkori egészségápolás, testszépités, cmbererősités egyik szükséglete. A tömegesítés időszerű dolog és a marosvásárhelyi felhívás mindenütt megfelelő visszhangot kell ébresszen. Megérdemli a személy is, aki a nagy kezdemény során a tarthatatlan „sport- őrületére is rámutatott és ellene szegül, mikor a testmüvclés feladatát nem az erőltetett csúcsteljesítményekre és bajnokságokra való kizárólagos törekvésekben látja, amelyek fényűző gladiátori mulatságokra emlékeztetitek, hanem a tömeggyakorlatból önkéntelen kiinduló hatalmas versenyekben, mely természetszerűen vezet a csúcsteljesítményt kicsikaró bajnoki szellemhez, mint ahogy a széles közművelődésből tenyésztés és erőlködés nélkül kiemelkednek a megfelelő számban a tudomány, művészet, polgárosuh- ság nagy alakjai.

A tomegtestgyakorlat fejleszti majd ki az igazi testmiivelési szellemet és bajtársi ma- gatartást. Mert amit ma igy hívnak, az mind csak álképlet. Nem „sportszeremétől átitatott „sportember“, aki egyebet se csinál, mint élvezi a küzdelmekről szóló híreket, emlékezetébe vési a csúcsteljesítményeket és bajnokokat, aki ezrével tolong a labdarugó mérkőzésekre és szavaló karokban lelkesíti, vagy akadályozza néhány kiválasztott „viador“ erőlködéseit, aki végig üli a tenisz, vívó, úszó, evezős, birkózó versenyeket vagy az olyan véres különlegességeket, mint ami- nő az öklözés, vagy pedig a futtatásokon ráteszi pénzét fogadásokra. Ez kocsonya ember, puszta izgalmat élvező puhány. Az igazi sportszellem a test fejlesztésének észszerű és nemes versengésekre, vagy ezek igazi élvezésére való felhasználása bajtársi közösség és lovaglás megbecsülés gyakorlásával együtt; a sportember pedig maga is „dolgozik“ valamely testgyakorlási ágban: ha megfelelő képességei vannak, hogy dicsőséget arasson és uj eredményeket érjen el, ha pedig csak egyszerű lény, hogy a saját egészségét és az emberiség testi haladását szolgálja. Erre a célra jogosan kérhetünk állami és társadalmi hozzájárulást és bölcsen adunk az egyéni lehetőségekből, mikor egy-egy testgyakorló egyesületet vagy mérkőzést anyagi támogatással segítünk. Ámde még valamire kell gondolnunk. A test érdeke nem szoríthatja háttérbe a szellemiség fontosságát. Nagyon kell vigyáznunk a kettő egyensúlyára, különösen most, mikor a beteges méretű és irányú „sport- szellem“ tudatosan is hadat üzen a szellemiségnek.

Sxervezefünk ápolása, nem a betegség fele

hanem elővigyázatosság Î

A mindennapos Urodona! kezeié» méreg+elenit, újjáéleszt.

Megszabadítja a vért, az izom1 és ideg-rostokat az összes salakoktól, mérgektől és mikroszkopikus baci» lusoktól. Szabályozza a vérnyomást és a vérkeringést, jóváfeszi a szervezetben a2 élet által természetszerűleg okozott elhasználódást.

URODONAL

megvéd az érelmeszesedéstől, amely az emberiség 70°/o-óI megtámadja.

Kapható gyóygszerfórokban és drogériákba«

Áradásokat jelentenek Kolozsmegye több községéből

ti Enescu Manolescu ezredes*prelek(us a helyszínre utazott

I KOLOZSVÁR, május 30.

Manóié Enescu ezredes, Kolozsmegye prefektusa, értesülvén arról, hogy a megye területén több helyen árvíz pusziit, a szükséges intézkedések megtétele végett a helyszínre utazott. Eddig Braisor, Bán- ffyhunyad, Magyar fen es, Felsőlóna, Almás, Középlak és Hidalmás községek vidékéről jelentettek árvizeket.

A viz a záporeső miatt lépett ki medréből. Az árvíz a legnagyobb pusztításokat Braisor község határában okozta, ahol tönkretette a vetéseket és a kaszaiókat. Bánffyhunyadon az árvíz néhány városszéli házat megrongált. Az állomás és a 369. számú vasúti őrház között a vasútvonalat két kilométer hosszúságban elöntötte a viz, a töltés pedig megrongálódott. Ezen a szakaszon a vasúti forgalmat átszállással bonyolítják le.

Az Almás és mellékvizei döntötték Hidalmás, Középlak, Fildur és Almás községeket. Az ár szétrombolta és magával sodorta a kerítéseket. Emberéletben nem esett kár. '

A Szamos völgye Felsőlóna és Szászfe- nes között valóságos mocsárvidék képét mutatja. A vetések nagyrészét elmosta a viz, a szántóföldeket iszap fedte be. A hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket a lakosság és az állatállomány biztonságba helyezése érdekében. Az okozott kárt még nem becsülték fel.

Watt fontos légvédelmi rendeletet adott ki Kolozsvár városa

KOLOZSVÁR, május 30.

A polgármesteri hivatal MONT ügyosztálya rendeletet adott ki a pincék légvédelmi berendezéséről, a légvédelmi családi árkok ásásáról, valamint az épületek festéséről. A rendelet szövege a következőképpen szól:

Mi, Kolozsvár törvényhatósági város polgármestere, tekintetbe véve a Monitorul Oficial 1939. március 6-iki 55. számában megjelent a terület aktiv és passzív légvédelméről szóló törvénynek rendelkezéseit és azt a szükségességet, hogy azokat életbe léptessék, tekintetbe véve a 6. AA parancsnokság 1940 május 13-án kelt 62.329. számú rendeletét, a I fenti törvény 12, 15. és 16. szakaszainak, valamint A), B), D) és E) pontjainak alapján, valamint a közigazgatási törvény 15. és 16. szakaszai alapján reánk ruházott jogok révén elrendeljük:

I. Minden háztulajdonos, aki annak idején a városháza technikai ügyosztályától megkapta a „Fisa de imobil“-t, azonnal rendezze el pincéjét, vagy az épület alapsorát, azon utasítások szerint, amelyek a kapott fi. sáhan fel voltak tüntetve, hogy a pincék és alapsorok használhatók legyenek légi támadás esetén.

II. Minden ingatlantulajdonos, akinek átiratot kézbesítettek ki, hogy udvarán, vagy kertjében családi légvédelmi árkot kell létesítsen, rögtön ásássá meg azt az árkot és úgy rendezze be azt, hogy elhelyezhető legyen ott családja, valamint az épület lakói,

III. A jövőben a meglévő és az építendő épületeket csak olyan szinre lehet festeni, amely átmenet a kaki és a tábori szürke színek között.

IV. Tekintetbe véve az előre bejelentett, fi vagy be nem jelentett légvédelmi gyakorlalo- “ kát, a város összes lakosainak, közintézményeknek, kereskedelmi és iparvállalatoknak be kell szerezniük és állandóan készenlétben kell tartaniok olyan eszközöket, amelyekkel elfedhetik a belső világítást. Ez az eszköz lehet megfelelő rolló, fekete függöny, kék papír, kartonpapir, pokróc, szőnyeg. Esetleg sötétkékre lehet festeni az ablakokat. A külső világítást is csökkenteni kell, az égőknek sötétkékre, vagy sötétzöldre való festésével.

V. A gépkocsi és egyéb járműtulajdonosok, jármüveik lámpáit kék körtékkel kell ellássák és a lámpákat fekete, vagy kék vászonnal kell bevonják, olyanképpen, hogy a fény egy 5 centiméteres átmérőjű kék celluloid szemen szűrődhessen át.

VI. A jelen rendelet áthágói ellen a fent- emlitett törvény 65. szakaszában előirt rendelkezések alapján indítanak eljárást a törvény 10. szakaszában megjelölt katonai és polgári hatóságok és a rendelet áthágói ellen a törvény 63. szakaszábau előirt büntetéseket fogják alkalmazni.

VII. A rendelet I. és II. pontjainak intézkedéseit a jelen rendelet életbeléptetésétől számított 15 napon belül kell végrehajtani.

A jelen rendelet kifüggesztése és az újságokban való közzététel után 24 óra mu'va lép életbe.

Kolozsvár, 1910 május 29-én.

A rendeletet dr. Bornemisa Sebastian. Kolozsvár város polgármestere, Popa Stefan, a MONT-i roda főnöke és Miron Vlad alezredes írták alá.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig, legolcsóbbat! az Ellenzék könyvosztályábga, ClaJ, Piaţa Unirii«

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ?

„CURENTUL“ (Patnfil Seicaru írja): Számtalan levelet kapunk vidékről. Mindet áthatja a drámai bizonytalanság, minden .?or" bői jogos aggodalom olvasható. Együttesen adunk választ valamennyinek: A holnapi napnak még mi vagyunk urai. Megtehetjük a szükséges lépéseket, hogy a veszélyek ne zúduljanak reánk átokszerüen. De mindennek előfeltétele, hogy az 1939 szeptember 1. óta lejátszódott eseményekből vonjuk le a tanul* ságokat. Elég nagy az anyag, mely a szövetségi rendszereket és katonai erőviszonyokat megvilágítja. Tisztán kell látnunk a valóságokat. Módunkban áll-e módosítani a holnap Európájának erkölcsi és politikai felfogását':' Miről van szó? Az ország érintetlen megtartásáról. Mindazon erkölcsi és területi javak megtartásáról, melyet Romániának hivnak. Mi is abba a légkörbe kerülünk, melybe belehelyezkedik majd a holnapi Európa. De' csonkitatlanul, egészben, mindnyájan együtt leszünk, igy vegyünk részt a jövő politikai szervezkedésben és az uj gazdasági rendszer megalkotásában. Miért volt képes Svédország megőrizni semlegességét? Miért nem hajlott semmiféle kalandpolitikára és kizárólag Svédország érdekeit tartotta szem előtt. Nincs helye könnyű fajsúlyú szónoklatoknak. Ezideig nem tértünk el a semlegességtől, de a helyzet változik és jobban kell alkalmazkodni a viszonyokhoz. Nem lehet a nemzet jövő sorsát jobban veszélyeztetni, mint a mult világháború elévült fogalmaival. 1939 szeptember 1-én uj világ előkészítése kezdődött. És ha azt kérdik: „Képesek vagyunk-e a jövőt biztosítani?“ — azt feleljük: „Igen!“ — csak az események által megjelölt irányban mélyitsük ki politikánkat. A román történelem megmutatta, hogy a nép mindig alkalmazkodni tudott az európai fejlődés különböző korszakához. Ma épp úgy, mint tegnap — ez a politikai elv irányadó.

„PORUNCA VREMII“: Gigantikus léptekkel haladunk a béke felé. Nincs nagyobb fontossága annak, hogy nyáron, vagy ősszel fog eljönni. A világ — mely 7—8 éves háborúra számított — megkönnyebbülve fog felélekzeni. Senki ne gondolja, hogy a jelenlegi háború egyszerű történelmi eseményt képez. Oly nagyjelentőségű erkölcsi és társadalmi átalakulást hoz, melyre még alig volt példa. Teljesen uj világ születik, mely a maitól mindenben különbözik, legalább is Európában. Jó példa erre Anglia, ahol egymásután adják fel a régi liberális elveket és az olasz—német rendszerből másolnak, melynek megsemmisítésére háborút indítottak. A régi és eljövendő világ között a különbség az, hogy az uj tekintély-állam az összesség érdekeit szolgálja.

Az 1919-iki békeértekezleten Clemenceau csak az ellenfél leverésére, Lloyd George az európai egyensúly helyreállítására töreke* dett, WiUon álmodozó volt, Orlandot pedig mellőzték. Ennek a következménye el nem maradhatott. Ha Versaillesben nagyobb figyelmet szentelnek a gazdasági kérdéseknek, nem volna ma háború. Kíméletlen következetességgel teljes szegénységbe dönti az emberiséget a háború. S ha a fegyverszünet után nem szolgáltatnak széles körben társadalmi igazságot, az ember ismét az anarchia eszközévé válik. A javak helyes elosztására van tehát szükség. A határokon belül ki kell küszöbölni a plutokráciát és a hazafiassággal illatosított szociálizmust kell elfogadni. Különben bolsevizmus jön. a tulajdonjog megszüntetésével és rabszolgasággal.

„JURNALUL“: Percről-percre feszült figyelemmel kisérjük a nyugati eseményeket. Tudjuk, hogy az ott harcban álló eszmék az egész világot érdeklik. A határainkon túl történő események miatt azonban ne tévesz- szük szem elől belső ügyeinket, melyeknek felsorolására naponként nincs szükség. Itt van például a határok kérdése. Nem állunk vulkán tetején, de nyugodt dombon sem. Földrajzi helyzetünk és történelmi élelkörii!. ményeinknét fogva a világ keresztutján állunk. érdekek, eszmék és felfogások szempontjából. Az európai élet fejlődésének minden eseménye román térségünkben is érezteti hatását. Szenvedés nélkül nem szereztünk soha jogokat és a jogszerzésben pedig mesterséges utakon soha nem jártunk. A most szőnyegre kerülő problémák nem könnyebbek, de nem is súlyosabbak, mint máskor voltak. Nemzeti létünk problémái.. Ne gondoljuk, hogy a dolgok egyszerű játék:' váratlanul elintézést hoz. Fel kell készülnünk lelkileg minden vizsgára, akármilyen nehéz is lesz az. Tudjuk ezt jól. így alkottál meg mai országunkat. A mult erre iktat Fel kell fegyverezni a román önérzetet.

TINTACERUZÁVAL. VaGY TINTÁVAL KELL VEZETNI A 2 SZÁZALÉKOS IL- LETÉKEKRŐL SZÓLÓ JEGYZÉKET. \

pénzügyminisztérium u'-ssi'ása erielmthen a 2 százalékos illetékeiről vesetett »egyzekékét csak tintával, vagy tintaceruzá»al szabad vezetni. Szabáiytxlani't »czeîeft i-.cvré- keknek tekintik azokat, «meîvcket rendem ceruzává! vezetnek, vagy azokat, amelyeknek bevezetett számait radírozták, vagy javítottáká