Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-31 / 122. szám

BftSRKL’Jtn ellenzék 10 4 0 május 3 t. SZÍNHÁZ . MŰVÉSZET . FILM Aradi morzsák Színház Szabadkai József operett-társulata két hétig vendégszerepelt a Kamara-Szinház- ban. A divatos darabok mellett néhányat azokból is bemutatóit, amiket az. aradiak még nem ismertek. S/.ép és megérdemelt sikere volt Jeney János Dalol a Volga és Désy Jenő: Csak egy kisláuy cimii operetteknek. A társulat kitűnő erőkből áll; a vezetőhelyen ( rrnössy Magda, Kun Edit. Vojticzky Elvira, Jenei János, Sza- badkay Miklós, Honim Pál és Végit Jó­zsef. A föattrakeió azonban a kis gyer­mekprimadonna, az alig 7 éves Gerő Bor­osa. Ez a rendkívüli gyermektehetség már kiforrott, rutinos táncos és színész. Min­den este é« minden délután fellépett s bol betétet tancolt, hogy meg szubrettet ját­szott. Kolozsvári kislány, de az aradiak annyira megkedvelték, hogy már maguké­nak vallják. Az igazgatóság hálás lehet neki, mert 5 volt a magno». Hangverseny Vasárnap este a Kultúrpalotában nagy­szabású ének- és zeneestély zajlott le, amelyen a görögkeleti tanitóképezde és a női kereskedelmi középiskola növendékei­nek száztagú csapata és az ifjúsági ve­gyeszenekar lépett fel. Az est kiemelkedő száma Bredecianu Tiberiunak, a legna­gyobb élő román lirikus zeneszerzőnek ,.Az aratásnál"4 cimü egyfelvonásos népies tréfája volt. A hangversenyen a szerző is megjelent, akit a hálás közönség lelkes tapsokkal ünnepeit. A rendezés s a sze­replők elsőrangút nyújtottak. A száztagú, hatszólamu növendékkórns a nehéz ének­számokat nagy hozzáértéssel tolmácsolta. Az énekesek és a zenekar betanításának nehéz munkáját a kiváló aradi pedagógus, Lipovan loan tanár végezte. Hamupipőke A Közmiivelődési-palota zsúfolásig telt óriási termében vasárnap pergett le F. Vas Boriska mozgásmüvészeti tanárnő nö­vendékeinek évzáró vizsgája. Az ország­ban Arad az egyetlen város, ahol egy-egy ilyen vizsga a nagynyilvánosság előtt, mint társadalmi esemény pereg le. A ritmikus tornabemutatók után egy öt képhói álló pantomimot adták elő a növendékek, mely Hamupipőke meséjét elevenítette meg táncban. A bemutató-záróvizsgának óriási sikere volt, amihez nagyban hozzá­járult a rengeteg szines kosztiim, mely Izsák Panni bukaresti iparmiivésznő fi­nom és választékos Ízléséről tett bizony­ságot. Gödrök Rég nem volt olyan nagy aszfaltozási láz Áradon, mint most. A belvárosi utcá­kon, úttesten éppen úgy, mint gyalogjá­rón olyan mély gödrök tátoDganak, hogy még nappal is szinte életveszélyes a köz­lekedés. De ennél is kellemetlenebb este, amikor a világítás itt-ott korlátozva van. A városvezetőség most a meleg, száraz na­pokat arra használja fel, hogy a megron­gált aszfaltburkolatokat rendbehozatja. Egyes vonalakon már serényen folyik a munka s bitumennel, vagy aszfalttal törni­ük be a mély lyukakat. A polgár fellé- legzik: végre! Sóhaja égbe száll. Tulipán SENKI ASSZONYA Cesare Vica Ludovici darabja Fernando De Crucciati rendezésében A váro3 határozottan szépül. Utcák és terek frissen parkírozva és szorgalmasan öntözve. S ami nemcsak kellemes látvány: szabad teleken és úttestek szélén, az el­képzelhető összes színekben pompázik a tulipán. Eddig még volt kána, szalvia, ró­zsa, meg szegfű, de most mindenütt csak tulipán, tulipán és tulipán, százával, ezré­vel Mintha jelképezni akarná az erreve- tődő idegennek, hogy az ország legna­gyobb tulipáokertészete Aradon yan. A modern színpadi irodalom egyik leg- érdekesebb egyéniségének, Cesare Ludovi- emek Donna di nessuno (Senki asszonya) eimi. darabját mutatta he kedden este a kolozsvári Román Nemzeti Színház Az előadást a két év óta Romániában dolgo­zó kiváló olasz rendező, Fernando de Crucciati rendezte és igy a közönségnek alkalma uyilt arra, hogy egy egészen mai olasz darabot a legautentikusabb művészi formában ismerhessen meg. Ludovici több darabját fordították le idegen nyelvre, magyarul eddig a Kerék citnii különös darabja került szinre. A Senki asszonya is meglepő, furcsa, lélek- boucoló, finom és tiszta irodalmi eszkö­zökkel megírt színpadi munka és hűség­gel tükrözi a mai uj olasz drámairodalom útját. Kétségkívül uem az a darab, amely nagy tömegeknek szól s igy túlságos nép­szerűségre tarthatna számot. A történés nem annyira külső, mint a szereplők lelke mélyén lejátszódó érzések és hangulatok színpadon való mcgelevenitése. Nem könnyű darab sem a színésznek, sem a nézőnek. Halk és letompitott stílusa ka­maraszínházba kívánkozik s bizony sok fiuom nüansza el is veszett a hatalmas színházban, amely teljesen megtelt az ér­dekes szinházi esemény tiszteletére. Ott volt teljes számban a helybeli olasz koló­nia s az igazán színpadi csemegének szá­mitó modern darab komoly művészi si­kert aratott. Egy különös, mai nő áll a darab közép­pontjában, aki senki asszonya lesz, mert egy érthetetlen, maga előtt sem világos pillanatában odaadta magát egy férfinek, akit nem szeret s hozzá kell mennie fele­ségül, mert gyermeke lesz tőle. Rajongá­sig szeretett bátyja elhidegiil tőle és soli­sem tudja megérteni; hűséges szerelmese, Cuzano pedig hiába vár rá, gyermeke iránti kötelességérzete és tisztessége nem engedi, hogy az övé legyen. így magára maradva, idegenül és boldogalanul él to­vább, elhibázott élete tudatával. Mindaz, ami a történésben van, sokkal több ennél. Anna, az asszony, kiegyensu- lyozatlan, ideges figurája, Cuzano finom gyöngédsége nagyszerűen érvényesülnek a színpadon. De a többi szereplő is: a könnyed és könnyelmű férj, a komoly férfitestvér s a rajongó fiatal fiú, aki ugyancsak szere­ti Annát, kinek tragédiája, hogy ennyi szeretet és érzés mellett is egyedül ma­rad. Felvillanó bölcsességek, szellemes for­dulatok. drámai helyzetek megdöbbentően okos, mély és izes mondatok teszik érde­kessé a darabot — amely azért is jelleg­zetes, mert egészen szokatlan színpadi irányt hoz és amellett tipikusan olasz. Ezt az igazán itáliai levegőt a kiváló olasz szinházi ember, Fernando de Cruc- ciaii rendezése tette tökéletessé. Tökéle­tesen hozta elénk a darab furcsa, lélek­boncoló. csupa finom árnyalat hangulatát. Ebben a darabban minden apró hangsúly és gesztus fontos és de Crucciati elérte azt, hogy csakugyan kiváló előadást pro­dukált, amelyben minden szó és minden szereplő a helyén volt. Rendkívüli képes­ségű rendező, aki ugyancsak elevenné teszi a darabot s amellett, hogy megőrzi az iró egondolásait. művészi Ízlése külön izt ad az előadásnak. Az előadás legjobbja Cuzano alakítója: Sireteanu. Kiváló színész, aki a legegysze­rűbb művészi eszközökkel dolgozik. Hang­ja meleg és szines, alig vannak gesztusai, elegáns, nyugodt, finom, igazi nvugatT színpadi stílust képvisel. A mindig kitű­nő losef Yanciu. mint Anna testvére, nyújtott kiváló, hibátlan alakítást. 0 is azt a leegyszerűsített játékstilust képvise­li. amit anyira szeretünk és értékelünk. Anna alakitója. \ ioleta Boitos, gondosan kidolgozott játékkal hozta elénk a néha érthetetlen, zilált idegzetű asszony alak­ját. Furcsa volt, érdekes, nem mindenna­pi jelenség. A többi szereplők is stílusosan járultak hozá az olasz bemutató sikeréhez. (ti) EGYIPTOMI SZÍNHÁZ (Részlet egy kairói levélből) Az egyiptomi színházi kultúra az utolsó tizenöt év alatt fejlődött lénye* gesen és ma egyik fontos tényezője a Közelkelet kulturális életének — írja megcenzurázott levelében barátom, Choukry Ayyad ügyvéd, a felsőegyip tömi Ayat szülötte, aki jelenleg Kairó­ban dolgozik, tavaly Mamaiában nya­ralt, a boldog békeidőben s megígérte, hogy írni fog — és ígéretét meg is tar* tóttá. Nagyon intelligens ember Mr. Choukry Ayyad, irodalom, színház, mii­vészetek és tájak egyaránt érdeklik s minden levele igeit érdekes. Legutóbb az egyiptomi színházról ír, sajnos, elég röviden, de mindenesetre elég érdeke­sen ahhoz, hogy valami fogalmat adjon távollevő (ismerősének hazája szinházi életéről. — Tizenöt év előtt — folytatja cso­dálatosan optimista levelét feketebőrü egyiptomi barátom, aki egyetlen leve* lében sem írja le azt a szót, hogy há­ború, hanem úgy értekezik különböző kérdésekről, mintha más nem is érde­kelné sem öt, sem engem, sem a világot és mintha az lenne a legfontosabb, hogy mivel Kairó nyáron elviselhetetle­nül forró, az idén az alexandriai stran­don, vagy esetleg a Suezi tengerparton tölti a nyarat, de addig is sokat teni* szezik a Fiatal Férfiak Keresztény Szö­vetségének kairói sporttelepén — szó­val — tizenöt év előtt az egyiptomi színpadon és filmszinházaktban kizáró* lag külföldi társulatok, illetve filmek ! szerepeltek, esetleg egy egy kezdetle­ges egyiptomi társulat előadásában va­lami rosszul sikerült fordítás is. A szín* darabok zöme francia, angol és olasz fordításokból állott. Most, ezz-el ellen­tétben, tiszta egyiptomi és nemzeti jel­legű színház honosodott meg a fáraók országában. Megvan az ország kitér* melt és sajátos szinházi kultúrája ben* szülött szerzőkkel és sztárokkal és va­lódi egyiptomi színdarabokkal. — Néhány csillagunk — folytatja Ayyad — nagy hírnévre tett szert nem* csak Egyiptomban, de Közelkelet szőni* szédos országaiban is, Palesztinában, Szíriában, Libánban és Irakban. A mi társulataink is bevezették a staggione rendszert és évente beutazzák az összes közelkeleti országokat, ahol mindenütt hatalmas sikereket aratnak. Drámai, vígjáték és revü társulataink vannak. Pompásak a táncosaink és a zenés da­rabok kiállítása vetekszik a hires pá­risi revükével. Közönségünk legna­gyobb része ezeket szereti, de ugyan* ilyen nagy közönsége van az erős drá­máknak. A tragikus sorsok színpadi megelevenitése áll legközelebb hozzám is — mondja Mr. Ayyad és megígéri, hogy legközelebbi levelében bővebben ir szinházi előadásaikról. Remélhetőleg abban a helyzetben lesz, hogy megteheti. (—n—) Ez mái* igazán olcsó! Kos Károly: ERDÉLY Vászonlcötésb0n5O lej Kultúrtörténeti vázlat 150 oldalon, 60 linó* leummetszettel illusztrálva. Csak korátolt példányszámban kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii, Vidékre után­véttel is (utánvéti illeték 30 lej) vagy^ 68 lej előzetes beküldése ellenében franco szállítjuk, HOLLYWOODI FILMKOCKÁK 3DI I ÁÜ GWEjY GAZE a neve az uj Columbia- csillagnak, aki a Kalózsziget titka cimii, kalandos meséjü, izgalmas, érdekes ka- laudorfiltnben debütál. Az amerikai Co- lumbia-gyár tchelségkulató versenyén fe­dezték fel a szép és tehetséges barnahaju Gwent, akinek első filmje nagyszerűen sikerült. DEANNA DUBBIN legnagyobbsikerii filmjének, a Three smart girls-nek óriás sikerű a folytatása, a Three smart girls grow up is. Ebben az aranyos filmben Deanna az Amerikába szerződött brilliáns fibnkornikussal játszik együtt. A darabot a fiatal énekes filmcsillag felfedezője, Joe Pasternak rendezte. Ismeretes, bogy a ma- gyarszármazásti Pasternak, mint amerikai kezdő filmrendező egész kis összegből készítette el első filmjét, amelyben egy általa felfedezett ismeretlen kislányt: De­anna Durhinl léptette fel. Az Universal- filmgyár vezetői bizalmatlanul néztek a vá'lakozás elé. Az uj csillagnak sose hírét sem Hallották és — amerikaiak lévén — nem hittek abban, hogy kevés pénzből jó filmet lehessen csinálni. Az eredmény vi­lágsiker lett és megszületett egy uj világ­sztár. Ezután készítették el a film foly-, tatását ugyanazokkal a szereplőkkel s az eredmény újra óriás siker lett. * GRETA GARBO állítólag nem készít több filmet s kijelentette, hogy a Ninocs- ka cimü vigjátéka az utolsó — és egyút­tal a legkedvesebb filmje. Azért — mon­dotta — mert soha nem játszottam olyan kedves, emberi és kevésbé misztikns fi­gurát. Nevetek a filmen és az emberek is velem nevetnek. Csak akkor vállalnék még szerepet, ha egy hasonló remek té­mára akadnék ... A remek téma szerző­je: Lengyel Menyhért. * GAÁL FRANCISKÁT még két filmre szerződtette le az Universal. Franciská­nak Amerikában eddig pechje volt. Ere­deti tehetsége és egyénisége jobb szere­peket érdemelt volna. De filmjei — eny­hén szólva — gyöngék voltak és Buda­pest egykori kedvence nem jutott bennük olyan feladathoz, hogy neve az igazi nagy sztárok sorába került volna. Mikor Ame­rikába szerződött, az összes szinházi é§ film lapok ugv emlegették, mint a jövő vi» lághirü csillagát. Hogy ez eddig nem va­lósult meg, nem az 5 hibája. Harmadran­gú, buta, tipikusan amerikai tucatfilmek­ben szerepeltették. Most aztán Franciska hívei azt remélik, hogy az elkövetkezendő két filmben majd sikerül, ami eddig aa amerikai gyárosok és rendezők hibájából nem sikerült ennek a ragyogóan tehetsé­ges szinésznnek. * WALT DISNEY, minden idők legna­gyobb rajz-zsenije, a Hófehérke világhírű megteremtője, a Fajankó elkészítése után újra nagyszabású tervek megvalósításával foglalkozik. Több hires mese filmen való megelevenitésére gondol, amelyek épp úgy, mint a Hófehérke és a Fajankó tel­jes hosszúságú darabok lesznek. ..INDIÁBAN BORZALMAS EREJE VAN A HÁZASSÁGI FOGADALOMNAK. Bőm- bayból jelentik: Ajid Singh dúsgazdag föl- desur nemrégiben halálosan megbetegedett. Felesége, amikor az orvosoktól értesült, hogy férje gyógyít hatatlan beteg, kijelen­tette, hogy házassági fogadalma értelmé­ben a halál nem választhatja el urától és meg fogja őt előzni a túlvilágon. Felöltötte menyasszonyi ruháját, feltette valamennyi ékszerét, megcsókolta két gyermekét, majd a házastársi engedelmesség jeléül utoljára mélyen meghajolt férje előtt, azután szi- venlőtte magát. A nagybeteg férj utolsó ereje végső megfeszítésével odavánszorgott felesége holttestéhez, majd néhány perc múlva az izgalmak hatása alatt eszméletle­nül esett össze és az orvosok már csak a beállott halált állapíthatták moţ. :1 / \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents