Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-31 / 122. szám
194 0 ni áj us 3 1. ELLENZÉK A szárazföldi páncélosok harca Tiz gépesített német Hadosztály vívja a világtörténelem legnagyobb csatáját. — Hogyan van megszervezve a „Panzerdivision“. — Francia, angol, orosz és német elmélet a páncélos egységed Hivatásáról. — A páncélos Hadosztály teljesítő képessége. — A bukaresti „Azi című lap rendkívül érdekes cikke a modern háború „könnyű lovasságáról“ KOLOZSVÁR, május 30. A közelmúlt eseményei villámgyorsasággal zajlottak le a nyugati harcvonalon. Május 10-én a német és a szövetségesek hadának addig álló háborúja mozgóharccá alakult át, ami a hadtörténelem páratlanul álló hadműveletére vezetett. Éhből az alkalomból az „AZI” (Ma) cimii hetilap érdekes cikkben számolt be a háború jelenlegi szakaszában főszerepet játszó páncélos barciszekerek küzdelméről, amit — időszerű volta miatt — alább adunk: A háború legújabb szakaszának hajnalán az addig semleges Hollandiát, Belgiumot és Lnxenburgot 50 gyalogos és 10 gépesített hadosztályból álló hatalmas német hadsereg támadta meg, amely 7.000 repülőgéppel és mérhetetlen mennyiségű különböző kaliberű tüzérségi ütegekkel rendelkezett. Néhány nap alatt áttörték a holland és belga erődvo. nalakat. Hollandia hadserege, V' inkeim anu főparancsnok utasítására beszüntette a harcot és letette a fegyvert. Közben a német motorizált osztagok, harcbavetésük lendületét megtartva, elérik Franciaország határát, ahol — elkeseredett harcok után — a Magi- not-erődvonal folytatásaképpen a belga határ mentén utólagosan emelt Daladier-féle erőd- vonalon 100 kilométer hosszúságban rést ütnek, amelyen át Franciaország belső területére hatolnak. Ezzel teljes hevességgel megkezdődött a mozgóhábcru. 4 hadmüvídeteknen vezetősze. »•epet játszó német haderő kétségkívül jelentős sikereit két tényező: a meglepetés és gyorsaság legnagyobb fokit alkalmazásának köszönhető, természetesen \ezérkaranak körültekintő és pontos előkészítő munkálatai mellett. M német gépesített katonai egységek A német hadsereg gépesített egységei 5 páncélos hadosztályból (Panzerdivisionen), 4 könnyű hadosztályból és 5 gépesített hadosztályból állanak. Ebből a haderőből a holland —belga—francia harcvonalon 4 páncélos, 3 könnyű és 3 gépesiiett hadosztályt vetettek harcba. A páncélos hadosztály áttörésre és iiídö zésre használt alakulat, amelynek magvát a páncélos harcikocsikból álló dandár képezi. A könnyű hadosztály az áttörés előnyeinek kihasználására és szintén üldözésre hivatott. Ennek főrészét páncélozott gépkocsik alkotják. A gépesített hadosztály keretében mindenféle fegyvernem helyet kap. Ennek lényege abban áll. hogy csapategységeit olyan gépkocsik szállítják, amelyek — bár felvértezve nincsenek — képesek bármilyen nehéz tere* pen, sőt természeti akadályokon (sáncokon^ vizzel telt árkokon) áthatolni. A gépesített katonai alakulatok e három fajtájából csupán a leglényegesebbel, a páncélos hadosztályokkal fogunk foglalkozni. A NÉMET HADSEREG PÁNCÉLOS HADOSZTÁLYAINAK ALKOTÓ ELEMEI Minden német páncélos hadosztályt a vezérkar, egy gépesített felderítő osztag, egy páncélos harcikocsikból álló dandár, egy lövészdandár, egy tüzérezred, egy utász-zászló, alj, egy harcikocsi elhárító zászlóalj és egy műszaki zászlóalj képez. A gépesített felderítő osztag 2 könnyű és nehéz gépfegyverrel ellátott páncélos gépkocsiszázadból áll, melynek mindenike 4 szakaszra oszlik. E két század keretében összesen 40 páncélos gépkocsi van. Ezenkívül ebbe az osztagba tartozik egy motorbiciklis század, amelynek egyik szakaszát önműködő könnyű gépfegyverekkel látták el, másik szakaszát Összekötő motorbicik- | listák képezik. Fentieken kivül van még egy 3 szakaszból álló motorbiciklis század, szakaszonként 3—3 könnyű és 1—1 nehéz, egyenként 4—4 gépfegyverből alkotott rajból, összesen tehát a könnyű és nehéz gépfegyverek száma 13-at ér el. Mindezt kiegészíti egy úgynevezett „nehéz“ 6zázad, amelynek 3 darab 3.7 centiméteres harcikocsi elhárító ágyúja és 2 darab 7.6 cen. timéteres lángszórója van. A páncélos harcikocsi dandár 2 ezredre oszlik, melyeknek mindenikét ismét 2—2 zászlóalj alkotja. A páncélos harcikocsi ezredek részleges összetétele ez: A vezérkar. Egy felderítésre szolgáló, gépkocsikkal és motorbiciklikkel rendelkező parancsnoki sza. kasz. Két, 5—5 századból álló zászlóalj; e századok közül 3, egyenként 4 szakaszra oszló könnyű század van, amelyek 6—6 könnyű és (2 centiméteres) nehéz gépfegyverrel felszerelt páncélos harcikocsival rendelkeznek. Van továbbá egy, 4 nehéz páncélos parancsnoki harcikocsiból, valamint 4 szakaszra ősz. ló, 4—4 drb. 3.7 és 7.5 centiméteres harcikocsi elhárító ágyúval felszerelt század. Végül 2 drb. 7.5 centiméteres lángszóróval és 3 darab 3.7 centiméteres ágyúval, úgyszintén egy nehéz gépfegyverrel ellátott „nehéz“ század. Ezek szerint minden ilyen zászlóaljnak közel 90 harcikocsija van, amelyekből 25 a ve- íwkvhM, lő jţedig a tartalékhoz tartozik. Egy-egv ezrednek tehát 180 harcikocsi áll rendelkezésére, amelynek (a vezérkariakat és tartalékbelieket leszámítva), több mint a fele harcvonalbelr. A dandárnak ez alapon közel 400 harcikocsija van az ezredhez hasonló — annak kétszeresét képező — beosztásban. A lövészdandár alkotó elemei könnyen mozgósítható gyalogos egységek, melyekre az a hivatás vár, hogy az előretörő harcikocsik által hefutott terepét megszállják és biztosítsák. Ezt a dandárt egy lövészezred és egv motorbiciklis zászlóalj képezi. A lövészezred viszont 2, — minden terepre alkalmas gépkocsikon szállítható — zászlóaljból áll. A zászlóaljak 5—5, nevezetesen 3 — könnyű és nehéz gépfegyverekké is felszerelt — lövészszázádból, 1 nehézszázadbóí és 1 kisérőszázadból állanak. Az előbbinek 2, egyenként 7.5 centiméteres lángszórója és 3, egyenként 3.7 centiméteres harcikocsi elhárító ágyúja van, mig a kisérő század 8 nehéz gépfegyverrel és 6 darab 8 centiméteres gránátvetővel rendelkezik. A motorbiciklis zászlóaljat 4 század alakit, ja: közöttük 3 kézifegyveres, 9 könnyű gépfegyverrel és egy, 12 nehéz gépfegyverrel ellátott gépfegyveres század van. A műszaki zászlóaljat egy távirász és egy rádió-távirász század alkotja. E megszervezésből világosan kitűnik, hogy a német páncélos hadosztályok a velük szemben nem szakszerűen képzett csapattestek. mint a gyalogság és a tüzérségi ütegek kezelőszemélyzete, továbbá a páncélos harci. kocsik elleni küzdelemre készültek fel. Egy egy ilyen hadosztályt, a különböző minőségű gépjármüveket összegezve, legalább ezer gépkocsi alkot, aminek majdnem fele páncélos harcikocsi és gépfegyveres gépkocsi. Kétségtelen igen számottevő együttes ez, aminek hossza, ha sima országúton egymásután fejlődnek fel. eléri a 110 kilométert. A PÁNCÉLOS HADOSZTÁLYOK HIVATÁSA A páncélos hadosztályok tulajdonképpeni hivatását a harcikocsikról alkotott elméletek határozzák meg. Ezek az elméletek azonban országonként más-más hadtudományi szempontokon épülnek fel, az illető országok vezérkarainak elgondolása szerint. Éppen ezért megkülönböztetünk: francia, angol, orosz és német elméletet. A francia elmélet szerint a harcikocsik a gyalogság segédfegy verneine, amelyet védő- páncélial láttak el. Ebből következik, hogy a franciák harcikocsi alakulataikat a tüzérségi zárótüz akadályának semlegesítésére és ; a gyalogság előnyomulási utjának megnyitására használják fel. Az angol elmélet már önálló működési lehetőségeket nyújt a harcikocsiknak, legalább is a hadseregszárnyakon és az ellenség háta mögött. Azonban, ha szükség mutatkozik, együtt is működhetnek a gyalogsággal. Az orosz elmélet kétségkívül valamennyi között a legmerészebb, amely élénken befolyásolta a német katonai köröket is. Ez az elmélet kiterjedt mederben a harcikocsik tömeges használatát tartja szemelőtt, különösen az ellenséges tüzérség és tartalékcsapatok megtámadására. Mindezt szoros együttműködésben a bombavető és harci légi haderővel. A harcikocsik bevezetőtámadása nyomán kerül sor a gyalogság közbelépésére, amit ismét erőteljesen támogatnak a melléjük beosztott -harcikocsik. A német elmélet eleinte az angol felfogáshoz állott legközelebb, de később az orosz felfogás hatása alá került. Ezt az elméletet legvilágosabban Guderion .tábornok könyve fogalmazza meg. A szerző, aki a háború előtt a birodalom összes páncélos katonai erőinek hadseregfelügyelője volt, könyvét .,Achtung, Panzer! (Vigyázat, páncélos!) cím alatt adta ki. Ebben a műben Guderion tábornok igy ir: r— A páncélos csapatokat ma már nem lehet a gyalogság segédfegyvernemeként kezeh ni. Amennyiben igy tennénk, azt jelentené^ hogy a harcikocsik gyorsaságából és kiterjedt működési körükből, eredő minden előnyt mellőzve, a csaták és ezzel a háború gyors eldöntését szalasztanánk ki kezeink közül. Legnagyobb ostobaság volna, nem törekedni arra, hogy minden egyes fegyvernem összes lehetőségeit kiaknázzuk. Ezt az uj fegyvernemet például igen könnyen felhasználhatjuk a még oly erős ellenséges állások áttörésére is. E célból a különböző harcikocsi- alakulatokat nagyobb egységbe tömöritjük, amit béke idején e páncélos egységek egyetlen parancsnokság alatt nagytömegben történő gyakorlatozása által önálló hadászati eszközzé formálhatunk. Ennek alapján alakult ki — a német ve- zérkar terve szerint — ez az uj fegyvernem, amely kezdettől fogva nagy egységként lépett fel és kellő időpontban hivatásának megfelelően avatkozott a harcba, miként a lengyelországi hadjárat és a sedani ütközet alkalmával láttuk. Ahogyan a német vezérkar a páncélos hadosztályok támadását elképzeli Az „Achtung, Panzer!“ cimü könyvben élénk leírását találjuk egy megerősített ellenséges harcvonal áttörésének, amit ilyen páncélos hadosztály hajt végre. Guderion tábornok ezt a harcot 5 jellegzetes pontra osztja fel; 1. A támadás megkezdése, amidőn az első harcikocsihullám elindul az ellenség fővédelmi állását megelőző előőrsök és aknamezők megsemmisítésére. Ezzel egyidejűleg fontos szerep vár a légihaderőre is, amelynek vadászgépei gépfegyvertüzzel és kézigránátokkal árasztják el az ellenség első vonalait, mig a bombavető repülőgépek a felváltásra igyekvő tartalékokat támadják. 2. A harcikocsi-elháritó tüzérség megtáma. dása, amelyet a harcikocsik első sora hajt végre. Ezt két újabb harcikocsisor, végül a gyalogság követi. A harmadik sor harcikocsit könnyű egységek alkotják, amelyekre a sértetlenül maradt gépfegyverfészkek szét- rombolása vár. E támadással egyidejűleg a tüzérség zárótüzzel törekszik megakadályozni az ellenséges megfigyelők működését és a tartalékcsapatok bevonását a védelmi vonalaikba. 3. A harcikocsik további előnyomulása, amig a támadók első sora az ellenség utolsó védelmi vonalait eléri. 4. Az utolsó védelmi vonal és a tüzérségi állások áttörése után a harcikocsik első sora továbbfolytatja előnyomulását az ellenség csapatparancsnokságának és tartalékainak szétugrasztására. Eközben a második harci kocsi sor a tüzérségi állásokban még működő ütegek ellen fordul, mig a harmadik sor — & gyalogsággal együtt — a fővédelmi voaai felmorzsolása után a tartalék védelmi-vonalak ellen fordul. 5. Yégső fejleményként a küzdő felek harcikocsi-tábora szemtől-szembe kerül. A védők harcikocsijai sorozatos hullájmokban érkeznek a támadó harcikocsik feltartóztatására. Erre a harcképes ütegek újra tüzet nyitnak az előrenyomuló hareikoesik ellen. A gépesített harcikocsielháritó ütegek, amelyek a támadás alatt lépésről-lépésre megkísérelték feltartóztatni az ellenség harcikocsi sorait, ismét gátat vetni igyekeznek azoknak, a védelem harcikocsijainak támogatására. Ez aliatt a támadó gyalogságnak — a harmadik sor harcikocsi védelme alatt — meg kell szállania az ellenséges hát6Ó védelmi vonalakat. Természetesen a támadók tüzérsége is előnyomul eközben és uj állásokat foglal el, hogy a védelmi vonalaiból kivert ellenséges csapatokat közvetlen közelről tűz alatt tarthassa. A PÁNCÉLOS HADOSZTÁLY TELJESÍTŐ KÉPESSÉGE Fenntebb bemutattuk a páncélos hadosztály támadási módját, a németek elmélete szerint. Most lássuk e hadosztályok tényleges teljesítőképességét. Ahogyan mondottuk, a „Panzerdivision“ kiváltképpen áttörésre szolgáló csapategység. Ezeknek a páncélos egységeknek ellentálló ereje köztudomásúlag attól függ, hogy páncélzata mennyire képes elviselni az ellenséges harcikocsielháritó ágyuk tüzet. A németek, ahogyan Guderion tábornok állítja, min- denekfölött gyors és nagyható körzetű harcikocsik előállítására törekedtek. Eképpen az ellentálló erőt is feláldozták a gyorsaság érdekében. Ebből következik, hogy a német páncélos hadosztályok nem képesek rendszeres, sűrűn és egymásmögötti sorokban harcikocsielháritó ütegekkel beépített védelmivonal áttörésére. Egy ilyen jól szervezett védelmi vonal áttörésének sikere tehát légióképpen attól függ, hogy mennyire meglepetésszerűen tudják végrehajtani. Tehát vizsgáljuk meg ezt az újabb tényezőt. HADTUDOMÁNY ÉS HADIFORTÉLY A SZÁRAZFÖLDI PÁNCÉLOSOK MEGLEPETÉSSZERÜ TÁMADÁSÁBAN A katonai tudományban a meglepetés fogalma két, egymástól teljesen különböző terv szerint merülhet fel: Az egyik fél haderejének működése oly módon lepi meg az ellenséges erők parancsnokát, hogy annak nem jut ideje a veszedelem elhárítására, — a hadászati meglepetés. A hadműveletek az ellenséges csapatokat lepik meg aképpen, hogy azok a legkedvezőí. ienebb körülmények között kénytelenek fegyvereiket használni, — ez a hadifőrtély. A gépesített osztagok, éppen gyors mozgási képességük folyamányaként, igen alkalmasak a hadászati meglepetésekre. Például álló háborúban igen könnyen megtörténhetik, hogy a harcvonal mögött 100—150 kilométeres távolságban több ilyen gépesített hadosztályt összpontosítva, titokban néhány éjszakai meneteléssel a támadásra kiszemelt ellenséges védelmivonal elé szállítsák. Természetesen e terv kivitelére szükséges felderítő munkálatokat jóval előbb és igen óvatosan kell végrehajtani, nehogy felkeltsék az ellenség figyelmét. Ezért a terv támogatására szükséges tüzérség felvonultatása is éjnek idején, minden feltűnéstől mentesen történik meg. Ragyogó példáját láttuk ennek g meglepetésnek, illetve az előkészítés eme módjának. Hollandia, Belgium és Luxenburg megtámadásával kapcsolatban. De mozgó háborúban is előfordulhat ilyesmi. A harcvonal mögött 50 kilométernyire állomásozó harcikocsi egységek hajnalra könnyen tömegtámadást intézhetnek az ellenség ellen. • A hadifortélyt illetőleg azonban nagyon eltérő áz'eset. ha álló-, vagy pedig mozgóharc idején történik. Az első esetben a meglepetés igen nehéz. A harcikocsik felvonultatása nagy zajjal jár és különben is már messziről megfigyelhetők. így a megfelelő elhárító ütegek a támadás egész ideje alatt tűz alatt tarthatják azokat. Egyes katonai szakértők szerint, elsősorban ez a védelmi tüzérséget kell elhallgattatni, nehogy ideje legyen megakadályozni a harcikocsik előnyomulását, vagy az előnyomulás terepét felszántva, a támadás lendületének élét venni. Azonban ez a terv igen nagy előkészítést igényel. Feltétlenül biztosítani kell tehát ilyen esetben a tüzérségi fölényt, ami viszont hosszas és nehezen rejthető hadműveletet jelent. Vannak, akik a hajnali támadást helyeslik, esetleg. — a hajnalszürkület helyettesítésére — lelplező füstfelhők alkalmazását is szükségesnek vélik. De ez a mód könnyen zavart kelthet a támadók soraiban is, mert sem a terepet, sem pedig saját egységeiket nem láthatják tisztán s igy — különösen az alantasabb rangfokozatuak — nem tudhatják mi. tévők legyenek. Mozgóháboruban a helyzet egészen más. Felvonulások alkalmával, — ha csak a menetoszlopot kellő előőrsi védelem nem kiséri — mindig fennáll a harcikocsik meglepetés- szerű támadásának lehetősége. Ez a meglepetés még gépesített osztagot is* érhet, különösen, ha kirakodás közben következik be. Ugyanez az eset áll fenn a csa- patszállitás alkalmával meglepett gépesített osztagokkal. A ..Panzerdivision“ áttörő képessége tehát harcikocsielháritó ágyukkal kellőleg felsze-' reit ellenféllel szemben meglehetősen gyenge, de annál inkább felhasználható az elhárító tüzérséget nékülöző, vagy készületien ellenséges csapattestek ellen, amint élénk példáját láttuk ennek a lengyelországi hadjárat alkalmával. A seregek előtt önállóan működő harcikocsik könnyen foglyul is ejthetők, ha túlsúlyban lévő gépesített osztagot, vagy megfelelő tartalékgyalogságot tud felvonultatni az ellenfél velük szemben. NYÍLT•) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vál* ta felelősséget a szerkesztőség. Alólirott az 1935 május 11-én kelt általános meghatalmazást, melyet dr. Alexandru Aciu cluji közjegyző előtt Püukösti Pál cluj: lakosnak 141—1035. sz. alatt adtam, 485— 940. közjegyzői számmal végérvényesen visz. szavonom. Miért is többé semmi ügyeimbec el nem járhat. Minden kivett kiadványt érvénytelennek nyilvánitok. Cehul-Silvaniei, 1940 május 28. K. Hagy Élik s i
