Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-05 / 101. szám

1940 május 5. [Alkoholizálás al&onya A megrögzött részegeseknek most sa aztán befellegzett. Legalább is nálunk. ‘0 De csak a beteges részegeskedöknek. ik;"Nincs szó róla, hogy eltiltsák az alko hol mértékkel élvezését, mint ahogy öt törvény eltiltotta például Norvégiában »ó és a magasrendü közszellem törvény şe­ii» gitsége nélkül Finnországban az ivást. ki Nehéz ügy is volna ez. Gondoljunk csak h rá, hogy évtizeden át' súlyos harcot idé- »X zett elü az Unióban az általános szesz* tt tilalom a „szárazok és nedvesek1’ part ij jai között: politikai jelszó is volt elnök- v választásokon és fejlesztette a gangsz- <t ter^világot az alkoholcsempészés hataL rí más kifejlődésével. Nálunk, nagydöntős­ét ságu bortermő országban, a pálinkás rí kisüst és szeszgyár jelentősége mellett 3 elképzelhetetlen is lenne a teljes szesz- l tilalom, bármennyire óhajtanák nép- i mentők, az egykor kinevetett Good-« t templar páholyok neveltjei s az orvo- : sok, mert jól tudják, hogy Macaulay [ hires tétele: „Bortejrmő országok lakói többnyire józanok“, nem egészen igaz, miirt ahogy minden közszólás és hason­lat sántit valamennyire. Amióta ve­gyész konyhájukban a középkori arab a I chim rsták felfedezték az alkoholt és Noé kedves bűnözésének eredendő oka köztudomású lett, megerősödött az em* beriségben a tudat, hogy a szesz a gya­korlati életben szükséges és a magán­életben se érdektelen s ha már ráveze­tett bennünket a természet az ö isme*« relére, akkor ez nem oknélkül történt, így hasznát kell vennünk s nem szabad mesterséges eszközökkel megakadályoz­ni, hogy iparcikk, életvidámitó eszköz és gyógyszer ne legyen. A mi törvény- hozásunk igen bölcsen az aranyközép*« utat választotta: nem tilalmaz, hanem csak a megrögzött alkoholistát üldözi, aki önmaga egészségére, sőt életére tá­mad, esetleg a társadalom biztonságát veszélyezteti. ! Köztudomású, a II. Károly büntető­könyv egyik szakasza a súlyos része* geskedést az üldözhető bűnök sorába helyezte. Mint a házasságtörést is. Most a napokban aztán kitűnt, hogy nem holt betűről van többé szó. Mint­hogy a részegesek nem ijedték meg a törvénytől — a szesz sokszor a gyen­géből is oroszlánt nevel — megkezdték a törvény szigorának alkalmazását. A fővárosban minap egy kihágási razzia során hurokra került rőgzötí korhelyt elzárásra, pénzbüntetésre és újkori ki* pellengérezésre, vagyis nevének nyilvá­nos helyen való kifüggesztésére Ítéltek. Az ítéletnek legfontosabb része volt, hogy szigorú megtorlás terhével meg tiltották minden italmérésnek az elitéit részére szeszes italok eladását. Ezzel azonban még nincs vége a hadjáratnak. A fővárosi rendőrség a vendéglősök és pálinkások részére írásba szedi majd a közismerten beteges italozók nevét és ezeket nem szabad többé kiszolgálni. Ez hatásos lesz. Nyilván komolyodik az idült alkoholizmus ellen való harc igy és bár erősen benyúlnak az egyéni sza­bad elhatározásba, mégis végét vetik egy veszedelmes és álromantikának. A mai súlyos időkben, mikor a szokottnál ss több ember fanyalodik rá gondüzőre és bufelejtere, a bűnös alkoholizmus terjedésének lehetőségével számot kell vetni. Mint az idegromboló kábítósze­rek ellen harcolnak világszerte, úgy harcolni kell most már a veszélyes af* kohol ista kicsapongás ellen. Csak a túl ­zás ellen. Mérsékelt mennyiségben bi­zonyára nem veszélyes, talán hasznos is a bor és egyéb szeszesnemiiek fo gyasztása — legalább kitűnő orvosok szerint a kevés sziesz kevésbé veszedel* mesebb, mint kevés nikotin — ez ellen az állam nem lép fei, de igen. mikor itt most végzetes túlzás megfékezése lett szükséges. Itt nincs vitának helye. De nyitott ajtót döngetnénk akkor is, ha most elkezdenénk a delirium tre- mensről, az alkoholmámorban fogant gyermekek sokszor borzasztó végzeté­ről s az alkoholizmus szerepéről a biinö * zések világában beszélni. Köztudomású dolgunk. De igenis, gondoljunk rá, hogy a múltban voltak igen komoly mozgal*« mák, amelyek szivreszólóan kérték az érettségi bankettek eltörlését vagy szeszmentes és korai befejezését, hogy az uj ^érettek“ ne valósággal „hjvata­EtEENZÉK " Ne féljünk a fogorvosi széktől 1 Aki helyes ápolással igyekszik fogainak épségéi meg- Jj§ tartani — annak nem kell fájdalmaktól félnie, ha fogor­vosát felkeresi. Helyes fogápolás : a Kalodont fogápolás I Ez az egyedüli fogkrém, mely sulforizin oleat tartal­mánál fogva a tisztításnál eltávolítja fogkövet — a fogbetegségek kórokozóját. Fogai csak akkor maradnak épek és erősek, ha azok fogkömentesek. Ä sajtó iiaiaí munkatársai a színpadon Szép siker jegyében zajlott te az ttja újságírók estje Vidám hangulatú műsoros est kereté­ben személyes találkozóra hívták meg tegnap a közönséget a színházba a ko­lozsvári sajtó ifjú munkatársai, a fiatal újságírók. A közönség zsúfolásig megtöl­tötte a szinházat. hogy egy kis ízelítőt kapjon, bepillantást nyerjen a sajtó «mun­kásainak, a hirlapiróknak örökös láztól fütött munkájába, életébe. Ez a találko­zó a legszebb siker jegyében folyt le. És a kritikus nyugodt lelkiismerettel meg­állapíthatja: a toll, illetve ma már a kat­togó Írógép ifjú munkásai nemcsak a szerkesztőségi asztalok mellett, de a színpadon, a kulisszák világában is meg­állják a helyüket. Nemcsak ambiciózusak, de tehetségesek is! Nem akartak máat adni, mint néhány órai gondtalanságot, vidámságot, derűs mosolyt és nevetést és — tegyük hozzá azonnal azt is: mindezt sok finomsággal, elegáns könnyedséggel és választékos eszközökkel oldották meg. Színpadi kiruccanásuk, egész produkció­juk igv nem is lehetett más, mint a leg­teljesebb, legőszintébb siker! Amit mél­tán meg is érdemeltek. A bemutatkozásnak szánt prológusban tömör rövidséggel finoman cizellált kö­zösen irt és előadott költeményben fejez­te ki tizenkét fiatal ujságiió a hírlapírói hivatás alapgondolatát és a toll melletti hitvallást, amit a közönség lelkes és me­leg megértéssel és tapsokkal fogadott. Hegyi Endre, a tehetséges fiatal költő versei is megtalálták az utat a közönség szivéhez. Nagy Elek és Szabó Endre ér dekes vitája a közönségről és a kritiká­ról magvas, komoly, értékes munka volt. Kristóf Elly és Kern István pompás tech­nikával előadott Paganini-koncertszáma valamint Bázsa Éva akrobatikus jazz-tán- ca, Nemes Ferenc ötletes, verses konfe ransza csupa melegség és csipkefinona liangülat A műsor igazi slágerszáma a „Lapzárta előtt*1 cimü kollektiv színdarab volt, arnel) hat fiatal újságíró együttes munkájából szü letett meg. Szerzői: Horosz Béla, Martor Lili, Dávid Iván, Nagy Elek, Nemes Ferenc és Ványolós István. A vidám tréfa, az ötlet­től sziporkázó, több képből álló humoreszk egy képzeletbeli szerkesztőség érdekes ke­resztmetszetét mutatja be. Mi minden is tör­ténik azokban az ördöngős redakciókban, ahol az ujságirók dolgoznak? Hogyan szület­nek a napi szenzációk, a nagy riportok, mennyi idegesség, milyen felfokozott láz a kisérőtársa ennek a munkának, amig végül a nyomdán keresztül eljut a lap az olvasó i kezébe. Ezt az érdekes, különös világot, a szerkesztőség belső életét tükrözi vissza öt­letesen karrikirozva, éles reflektorvillanások­kal ez a szellemes együttes humoreszk, amelyért külön-külön dicséret mindegyik szerzőnek. Az előadás amatőr sztárjai: Mar­ton Lili, Horosz Béla, Ványolós István és Mátrai Béla. Ez a kitűnő, pompás négyes olyan teljesitményt nyújtott, amely már-már profi-izü volt. Az ember önkéntelenül is azt kérdezte: mi ez? Hiszen ezek a színpadon is otthon vannak, nemcsak a szerkesztőség­ben! Mozgás, hang — a játék minden árnya­lata a helyén volt. De elismeréssel és dicsé­rettel adózunk a négy sztár mellett a többi uj3ágirószereplőnek is, elsősorban Dávid Ivánnak, aki a szerkesztő szerepében „nyúj­tott sikerült alakítást“, továbbá Bakos Ala­dárnak, Nagy Eleknek, Fülöp Sándoraénak, Kiss Ilonkának és Varga Lászlónak. A leg­frappánsabb jelenet talán a Marton Lili—• Horosz duó és Ványolós—Rajnay duó jelene­te volt, amelyet a közönség viharos tetszése kisért. A profisztárokról százszor és százszor, elmondtuk már a véleményünket. Fülöp Sán­dor, Rajnay Elly és Sándor, a széphangu Ko­vács Kató, Csóka, Czoppán, Szendrey és Szentes egytől-egyig kitűnőek, ők adták meg az előadás tempóját és külön elismerés és hála fáradhatatlan munkájukért. Feljegyez­zük még Bogdán Kálmán és Sándor Jenő nevét és végül — ott lebegett láthatatlanul az egész produkció izzásában és lendületében az est egész műsorát művészien egybehangoló kiváló rendező, Gróf László, akit értékes munkájáért a siker oroszlánrésze illet. A kiapadhatatlan ötlet, a vidám humor, a nívós, választékos műsor minden egyes szá­ma nem csoda, ha könnyen megtalálta az utat a zsúfolt ház közönsége szivéhez, amely egy valóban jól sikerült, kedves és hangula­tos vidám est emlékével távozott. (g. a.) Mii tartalmaz 3 telepítési ürvéng? KOLOZSVÁR, május 4. A Hivatalos Lap 98. számában megjelent a telepítési törvény szószerinti szövegét, melyről lapunk inás helyén megemlékezünk, a következőkben közöljük: I. FEJEZET. 1. szakasz: A földművelésügyi minisztérium telepitési kereskedelmi osztálya jelen tör­vény szerint végzi a telepítést, mely alatt te­lepítésre szánt területeken telepesek elhelye­zését, továbbá a telepitési központokban va­ló jó birtokba helyezésüket és kulturális,1 szociális és gazdasági megszervezésüket kel! érteni. Telepítést a már meglévő vagy uj fal­vakban kell eszközölni, melyek csak akkor lé­tesíthetők, ha a kérdéses terület legalább 30 telepes család összpontosított elhelyezését engedi. A telepesek lehetőleg úgy csoporto- 8Ítandók, hogy ugyanazon központban ugyan- azon vidékről való, ugyanazon valiásu Lakcu sok nyerjenek elhelyezést. 2. szakasz: A földművelésügyi minisztérium telepitési osztályának kereskedelmi jellege van, melyre vonatkozólag a földművelésügyi minisztérium megszervezéséről szóló és a Hi­vatalos Lap 1939 április 6-án, 82. szám alatt kelt számában foglalt törvény 20. szakaszát kell alkalmazni. Ami az előzetes ellenőrzést, illeti, a számviteli törvény 43—48. szakaszai-, ban megjelölt általános szabályok irányadók. A telepitési munkálatokat egy igazgató-bi-' zottság vezeti, melynek élén igazgató áll és' amelynek 3 tagja van, kiket a földművelés-1 ügyi miniszter nevez ki. Az igazgató és igaz­gató-bizottság hatáskörét, valamint díjazásu­kat jelen törvény végrehajtási utasítása fog­ja megállapítani. 3. szakasz: A földművelésügyi miniszté­rium jogosított a telepeseknek könnyítéseket nyújtani, minta lakásépités, építéshez szükség ges anyagok szÖosztása, mezőgazdasági fel­szerelés, vetőmag, stb., melyek értékével je­len törvény szerint a telepeseket megterhe­lik. Továbbá a telepitési hivatal lehetőségei­hez képest mezőgazdasági központok létesít­hetők a telepitési központokban, ahol közér-j deket szolgáló iskolák- templomok, kultur- otthonok, vizberendezések, stb. építhetők. Intézkedés teendő véderdő telepítése érdeké-' ben is. A beültetett terület községi tulajdon lesz és községi erdők módján kezeltetik.' Ezek a munkálatok egészben, vagy részben a kincstár költségén, házi kezelésben, vagy vál* lalkozók utján eszközölhetők. II. FEJEZET. Telepitési ingatlan-vagyonalap. 4. szakasz: Az agrárreformmal kapcsolatos törvények alkalmazása révén rendelkezésre álló területek, továbbá az Uj-Dobrogea meg­szervezésére és az ottani felmérési munkála­tokra vonatkozó területek és az állam tulaj­donát képező területek, vagy azok a terüle­tek, melyeket a kincstár a török állammal kötött és a Hivatalos Lap 1936. évi 264. szá­mában meghirdetett egyezmény alkalmazásá­val az elővételi jog gyakorlása utján, vagy más módon szerzett, telepitési célra adatnak és „telepitési ingatlan-vagyonalapot“ képez­nek. A földművelésügyi minisztérium ebből az alapból közérdekű intézmények részére szükséges területeket átengedhet. A földművelésügyi minisztérium legalább, 40,000.000 lejt vesz fel szubvenció címén rendes évi költségvetésébe, mely összeg ^la­kásépítésre, közérdekű intézmények építésé­hez és közérdekű munkálatok végzéséhez, va­lamint a telepitési hivatal működésének biz­tosítására szükséges. (F olytatjuk.) — IBZa—aHKHBi losan.“ dobják magukat az éjjeli élet rohamos megismerésébe az első szabad éjszakán, mikor az italosság nemi ba­jok veszedelmébe sodorhat óhaílatlanuí. Ks voltak a múltban komoly mozgal­mak, amelyek óva intették az emberen két a nászlakomák alkoholista kicsa­pongásától. főleg az ifjú házasokat. Szóval nem az ital méirlsékelt élveze­tére törnek a mozgalmak, törvényköny- vek, Ítéletek, nem is az életet édesítő ritka és veszélytelen mámorokra, han nem a fenyegetéssel teli szenvedélyre. Szabad iddogálni, néha talán becsipni, de nem szabad vadul berúgni és állan­dóan kirúgva a hámból, az iszákosság borzasztó bűnébe és betegségébe ziille- ni. Főleg szőlőtermelőknek, szeszfő­zőknek, vendéglősipart űzőknek nincs okuk ijedelemre, hogy most már rájuk nézve végzetes következmények jön--» nek, még akkor sem, ha történetesen a hétvégi szigorú alkoholtilalmai is élet­beléptetnék. Az állam nem tör hasz­nos és szükséges termelési rendekre és hasznosító iparokra. Milliárdnyi vagyo­nok és milliós adóalanyok mennének tönkre nálunk és világszerte az alko* holháboru tökéletes kibontakozásával és lefolytatásával. Viszont érthető,hogy meg kell menteni az embert, amennyi re lehetséges, önmaga pusztító szenve­délyeitől és a társadalmi bűnök szolga tatától. Ebből a szempontból az ogvik iegfontosabb tennivaló a vészes alko* hólizmus megszüntetése.

Next

/
Thumbnails
Contents