Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-05 / 101. szám
6 'ELLENZÉK 194 0 müj us I.J SAM WALDEM MONDJA: 19 Mindenkstf olyanná változtathatok, amilyenné éppen akarom „HOSSZÚ AZ ORRA? RÖV1DEBBRE FORMÁLOM. MAGASABB SZERETNE LENNI? MEGNYUJTOM. MIT ÓHAJT Mf:G? UJ ARCBERENDEZÉST? KÉSZSÉGGEL" Sebészi beavatkozás nélkül, csupán oltóanyag befecskendezésével szobrász munkát akar végezni előemberen egy vegyész — Komoly tudományos eredményről van-e szó? vagy pedig csak egy élénk képzeletű patikus színes elgondolása az egész? KOLOZSVÁR, május 4 Ha azt mondanám, hogy Waldein ur szép tiu, vétenék a jóizlés ellen. Alacsony ember, iks/lábbal és cugoscipővel. Bajusza hosszú, sokkal hosszabb, mint aminőt 31) évvel ezelőtt a szekszárdi naptár hirdetett a hajnövesztő csodaszer bizonyítékául. A bogarak világában a hőscincér visel ilyet. Orra túlnőtt a szabályos méreten és bizony kissé ta- vasziasan ragyás. De nemcsak az orra, hanem az arca is olyan mély. nyitott pórusokkal vau telistele, mint egy ementáli. Fárasztó turistafeladat elé állítana egy legyet, ha teszem- azt arról leuue szó. bogy vegigkelleue rajta bandukolnia. Nem donzsuán-tipus és nem leányálom, de rendkívül kedves, szívélyes éo kellemes ember, akiben a nagyképűségnek morzsája sincs. Az első tizpercbeu még tartózkodó. Negyedóra után már felmelegszik s aztán bizalmas baráti hangon, folyékonyan és választékosán beszél. A kilométeres mondatok csak úgy sorjáznak ki belőle, mint a pinty. Különös ember, nagyon különös, mintha az Úristen megakarta volna viccelni az emberiséget egy ilyen példánnyal; mert Savanyujóska kinézése elleuére aranyos humor árad ki belőle és jóleső meleg sugárzik körötte szét. Azt mondja, patikus; inkább: vegyész. Itt ügyel a hangsúlyra, hogy jól megértsem: a metafizikára nem hajlamos. Anyagilag független s igy megengedheti magának, hogy kénye kedve szerint olyan kérdések megoldásává! foglalkozzék, amelyek leginkább birizgálják agyát. Elhiszem. Különben miegyébbel magyarázhatnám meg azt, hogy hosszú esztendőkön keresztül szinte fanatikus rajongással dolgozik egyetlen eszmének a megoldásán. Mert arról van szó, hogy Sam Waldein ur feltalálta azt a 6zert, amelyik . . . Bocsáuatot kérek egy pillanatra. Rövid vallomással tartozom. Sam Waldemmcl még febiuár 8-án találkoztam Temesvárt. Egy közös barátunk társaságában ült a Palaceban és feketekávét ivott habbal. Nem hiszem, hogv félóránál tovább maradtam asztaluknál. De este együtt vacsoráztunk s ez mindent pótolt: mert égbekiáltó dolgokat mondott el Sam Waldein. Talán bűn volt mostariig hallgatnom erről a beszélgetésről, valami lelki- isim rctfurdalásfélét érzek, mert kukkot sem irtain róla, ámbár érdekesnek véltem akkor is. Szolgáljon mentségemül, hogy nem akartam elébe vágni a beígért fejleményeknek; nos, a várva-várt esemény tulajdonképpen máig sem történt meg — mert nem tudok arról, hogy a uagy titok napvilágra szökkent volna. Szinte el is felejtettem inár az egész ügyet, alig emlékeztem vissza rá, csak jegyzeteimben élt és lázongott ez a kitalálóseszii Wählern. Most levelet kaptam temesvári közös barátunktól, B. S.-től s innen tudom, hogy Samnak nem sikerült kijutnia Newyork- ba. Parisban megrekedt, ha ugyan azóta valamilyen egérutat nem nyert a tengeren ke- resz.tiil. Előtte ninc6 akadály. A legnagyobb veszélyt nyakonragadja és félrelöki. És ha mégsem jut át az óceánon? Akkor sem hallgat tovább. Feltépi a laboratórium ajtaját és kilép a nyilvánosság elé — s aztán legyen, ami lesz. „Sebészi beavatkozás nélkül..." de műszerrel már lemérhető. November ruá eodika ót» közölöm I.ummu raogy, mert cwini inunk«. • - Értoiu- Egy ilyen »laJotő művel** meny nyi íd*R igénybe? Például egy dyen nagy orrt, mint . . . — Az én orromról n« beszéljünk. —- Nem az önére gondoltam, hanem a ma- gainéra; szóval, lui egy jólmegtermett orrt kisebbre kellene varázsolni . . . — Mindig attól függ, hány éves az iJető. Fiatalabb esontszerkezet könnyebben engedelmeskedik az átalakíts mik. Húrom korhatár vau: tizenötéves korig, huszonötig és azon felül. Az ön orrának teljes átalakítása háromnegyedévi kezelést igényel. De akkor orr lesz! Ez jól esett. Még lehet rajtam segíteni. — És egy ilyen nagyobb «zobrászmunks után változik az egyéniség is? — Gyakorlati példával nem felelhetek, de azért állíthatom* hogy nem! —jóllehet kétségtelen, a külsÓ testalkat befolyással van az egyéniségre. Ez a megállapítás rendszerint a magunkkal hozott, természetesen kifejlődött fizikai állapotunkra vonatkozik. Kivétel azonban itt is van. De ez iukább agyműtétekkel vau kapcsolatban. / Folytassam? Éjfélig tartott. ínycsiklandozónak ennyi is elég. Két és félhónap telt el azóta. Sam Waldein Newyorkba indult. Sikerült-e kijutnia vágáséin? — nem tudom. Csak közvetve kaptam birt felőle. Az sem kielégitő. Levelet ígért. Nincs mit imia? Lehet. A forrófejű embert meghallgatják, aztán megszorítják a kezét és egészséget, meg szerencsét kívánnak a további munkához. Pedig többet remélt. Ér. is. Ábrándoztam képes árjegyzékről, melyben, mint szokásos egyéb szakmáknál, apró ábrák kínálják a kecses cikkeket: egy esino orrt. kiesi fület, húsos vagy metszett szájat, gömbölyű bokát és egyebeket. Mindegyik alatt számot láttam és a figyelmeztető sort: „megrendeléskor szíveskedjék erre hivatkozni.“ Hű, de messze vagyunk még ettől! JENEI JÓZSEF. — Nem lehet és nem szabad lázongani az ellen. ami már megvan — mondja Sam Wäldern — sem isteni, sem emberi törvények nem tilthatják meg azt, hogy ne igyekezzünk azokon változtatni, feltéve, ha nem ütközik erkölcsi, vagy másmilyen paragrafusokba. Ez volt a kiindulópontom, amikor munkába kezdtem évekkel ezelőtt. Ma is ugyanezt vallom. Törvény — törvény. Akár a természet szabja meg, akár az ember. Közben befut a vacsora. Kagylóalakra sütőn parizert eszik tojásszemmel. Francia mustárt kér és vékonyan bevonja a karéj szélét. Aztán kisdarab kenyeret tör le és szól: — Tudom, jól tudom, kemény diót ropogtatok, de sebaj. Bízom magamban s érzem, hogy a feladatot, aminek megoldására vállalkoztam, megoldottam. Fioláimmal és receptjeimmel hajóra szállók és meg sem állok Amerikáig. Onnan kell kiindulnom a komoly siker felé . . . Röviden megmondom, miről van szó: Egy olyan oltóanyagot állítottam össze, mely megfelelő kezelés után tetszésszerinti külsőt ad az embernek. Ha hosszú az orr, rövidebbé formálja, ha alacsony az illető, magasabbra nyújtja, szájat alakit és vállat szélesít, egyszóval bármilyen változást elérhetek megfelelő kezelési eljárással — sebészeti beavatkozás nélkül, csupán a szélűm befecskendezése által. A jelenlegi külsői százszázalékosan át tudom változtatni, anélkül, hogy a beavatkozásnak káros, vagy kellemetlen következménye lenne. A csontrészekre épp olyan befolyással birok, mint a szövetekre, húsra és izmokra. Keze léskor egyes körzeteket teljesen kikapcsolok az idegtengerből és injekcióval elszigetelem azoktól a részecskéktől, amelyekre közvetlen hatással kell lennem. Az oltóanyagom ötvenhét csoportból áll, aszerint, hogy melyiknek milyen célt kell szolgálnia. A KETTŐS ÉLETŰ ORVOS Most egy meglehetősen hosszulére engedett előadás következett. Nevek, számok és mértékek keringőztek a lokálban; ember legyen a talpán, ki képes mindezt észben tartani. De ez már a kérdés műszaki része, amihez igazán nem konyátok. Vagy elhiszem, vagy nem — és punktum. Inkább arra gondolok, hogy boldogult diákkoromban olvastam egy pompás kis könyvet Robert Louis íevensontól, amiben valami Jekyll doktorról mesélt el izgalmas furcsaságokat. Ahogy visszaemlékszem rá, Henry Jekyll orvos arról bölcselkedett, hogy az embernek két Ieri ve van: egyik, amelyik mindig a jót, a má- ‘-Ik. amelyik a rosszat képviseli. Mármost, miiven elmés dolog henne, ha ezt a kettőt külön lehetne választani és arra kényszeríteni, hogy mindegyik önmaga életét élje. A folytonos rágondolást tett követte: addig mismásolt sókkal, foszforral és éterrel, mig összekotyvasztott egy csodaszert. Semmi egyebet nem kellett tennie, mint felhajtania egy pohárral . . . Utána irtózatos kin és vergődés — de beállott a változás: lénye kettéhasadt. Olykor, mint bűbájos, szép külsejű c\ áldctllelkü doktor Henry. Jekyll élt, máskor meg, mint Edvard Hyde, gnómszerii. förtelmesen csúnya és szőrösszivü maskara, aki a maga módja szerint igyekszik kiélni tomboló rosszindulatait. Jekyll doktor titokban tartotta felfedezését, kizárólag saját kedvtelésé re használta fel s pillanatig sem gondolt arra, hogy a közjó szolgálatába állítsa. A színes fantázia ügyes meséje Ízesen volt feltálalva s anuakidején bizonyára hálás voltam érte Stevensouiiak. De ez itt más. Mellettem van egy élő ember és tanú előtt határozottan kijelenti hogy igy, meg úgy. Fele sem tréfa. Észreveszi, hogy más irányban kalandozom : — Nem érdekli? — Dehogy nem. Sőt. Csak arra gondoltam, hogy ha tényleg helytálló az, amit ön mond, akkor a mai hormonkutatások és a modern fejlődéselmélet eredményeit sutba lehet vetni, mert . . . Intett a kezével, hogy ne is folytassam, mert hiábavaló. De egyetlen szó sem jön ki a száján, mert erős köhögés ingerli. Evés közben egy ételdarabka „cigányutra“ tért ős most ezzel kínlódik. Amikor túl van: „Cselé, lia erkölcsi afspjii van...“ — Nem kell sutba vetni semmit, mert az én elméletemnek semmi köze amazokhoz. Kistájamban van a Lamarck és Darwin féle fejlődéselmélet, épp úgy, mint a mai moderu teória e a „mutációk“ és mendelizmus eredményei, de mindennek mi köze lehet ehhez? Ami pedig a hormonokat illeti . . . Nos, ez is más terület. Sajnos, a hormonkutatók nem jutottak nagyon messzire. Igazat adok Parkesnek. a világhirü professzornak, hogy amig a hormonokat nem sikerül gramokbau lemérni, fantasztikus álom marad az óriásemberek életrehivása. Már pedig lemérni csak akkor lehet, ha szintétikusan, laboratóriumi lombikban elő tudják állítani, ami egyelőre még a távoli jövő sejtése, mert nem ismerik kémiai összetételét. Ha az én készítményemnek van is valamelyes köze a hormonhoz, nem ehhez és nem olyan vonatkozásban, mint ami ezzel kapcsolatba hozható. Az én formáló anyagom egészen más elgondolásból indul ki és más élettani hatásokban rejlik. Megköszörüli a torkát és kis szünetet tart. Én szólok: — Áldani fogják nevét a gonosztevők, hogy a „csodaszer“ megváltoztatja külsejüket és felismerhetetlenné teszi őket... Rámnéz. Elég csúnyán. Ideges. No, ezt igazán nem akartam. Hiszen eddig olyan szépen elbeszélgettünk. Most bizonyára arra gondol, hogy ez az ember — már mint én — nem veszem elég komolyan a dolgokat, pedig, ha tudnám, hány álmatlan éjszakájába került, amig idáig jutott . . . Meddig jutott? Tud ez a csendes hallgató — rólam van szó! — egyebet erről a szérumról, mint amennyit elmondtam neki? Egyáltalán semmit sem tud, ez úgy néz ki, mint aki csak akkor hisz, ha saját szemével látja a dolgokat, vagy még akkor sem, mert a szem csak optikai lencse, ami csalhat és csalódhat . . . De honnan tudom én, mit gondol ő? Most válaszol. Üvegforgácsként pattognak a szavak: ,JEz egészes» más... — Téved. Sohasem fogom megengedni, hogy aljas* célokra használhassák fel az oltóanyagot. Minden erőmmel azon leszek, hogy erkölcstelen eszköz ne váljék belőle. Nem bűnöket akarok leplezni vele, hanem javítani azokat a szépséghibákat, amelyeket a természet müveit néhányunkkal. Nem panaszképpen mondom: a külsőt alkotó elemek adagolásakor itt-ott tévedés történt. Nem beszélek magamról, akiről nyugodtan mintázni lehetne Faunt, csak a nőkről, akik tökéletesíthetik szépségüket . . . ők talán tényleg áldani fogják nevemet. —• Kipróbálta már a szert? — Hm. — Tessék? — Igen. — És bevált? — Be. — Férfi volt az illető, vagy nő? — Hm. — Tessék? — Nvnlan. kutyán és malacon végeztem kísérletet. Sikerült. — Miért nem próbálja ki emberen is? — Mert nincs rá médium. Pedig nagy, öszszegeket Ígértem, de hiába. Az egészséges ember nem szivesen hagyja, hogy pravazza! szurkálják. Talán nem is ettől riadtak meg, hanem netáni következményeitől. Sokáig hirdettem az újságokban, hogy közölje címét az, aki úgy érza\ hogy elfuserálta az életét s igy most már neki minden mindegy. Ezrével kaptam a leveleket; lány, asszony, siheder és családos férfi sietett közölni velem, hogy elpuskázta az életét, de aztán amikor közöltem velük tervemet, hogy orvosi ellenőrzés mellett oltásokat szeretnék adni nekik — egyetlen választ sem kaptam. Azaz, hogy néha- nyan igen gorombán feleltek szívélyes soraimra. AMÍG A „CSODASZER“ ELJUT ODÁIG . . — Miért nem próbálja ki önmagán? — Azért, mert élő reklám vagyok: menekülni kell a rut külsőtől. De azért végzek önkisérletet. Balkezem két ujját formázom. Egyiket hosszabbra, a másikat rövidebbre kényszerítem. — Mutassa! — Még szemmel nem látható a különbség, Idősebb embereknél, kiknek szék létété rendellenes és fájdalmas, sokszor már napi 3—4 evőkanál természetes „Ferenc József“ keserüviz is meghozza a megfelelő bélürü- lést és a kielégitő anyagcserét s igy jelentős níegkönnyebbülést idéz elő. Kérdezze meg orvosát. Megkezdte a pénziigylgazga- lóság a 2 százalékos nemzet- védelmi illetékek lerovásának ellenőrzését KOLOZSVÁR, május 4. 4z április elsején életbe léptetett 2 százalékos nemzetvédelmi illeték lerovásáról szóló törvény egpbónapi türelmi időt engedélyezett addig, amig az uj rendelkezés átmegy a gyakorlatba s ezalatt az egy hónap alatt nem vettek fel kihágási jegyzőkönyveket azok ellen, akik e törvény rendelkezéseit áthágták. Ez a türelmi idő most lejárt s a pénzügyigazgatóság megkezdte a törvény végrehajtásának ellenőrzését. Az elmúlt napokban a kivetési pénzügyigazgatóságon meg beszélést tartottak a pénzügyi ellenőrök és megállapodtak az ellenőrzés módjaiban. Minthogy a törvény rendelkezésének értelmében minden hó végén helyzetjelentést kell bemutatni a lerótt illetékekről a pénzügyigazgatóságnak s egyúttal összesítő kimutatást kell beadni az egyes adóhivatalokhoz, a kolozsvári kereskedők már megkezdték az úgynevezett cotorok és havi összesítések bemutatását. A cotorokat a pénzügyigazgatóság első emeletének 16-os számú szobájában kell bemutatni. Be kell mutatni az április hó folyamán felragasztott bélyegekről szóló blokkokat, melyeket a pénzügyigazgatóság közegei ellenőriznek abból a szempontból, hogy az eladások után a kereskedők a megfelelő bélyegilletéket rótták le, egyúttal pedig hitelesítik erre a hónapra szóló könyvecskéket is. A közönség tájékoztatása érdekében közöljük a pénzügy igazgatóságtól nyert információnkat, hogy a kereskedők egyszerre, akár egész évi blokkszükségletüket is bemutathatják igazolás végett, arra kel! azonban vigyázni, hogy a sorszám folytatólagos legyen, ne úgy, mint azt egyes kereskedők csinálták. hogy csak 1—100-ig számozták a blokkokat s azután újból kezdték. Az illeték lerovásáról szóló és a vevőnek adott elismervény és ennek másolata folytatólagos számozással látandó el egytől végig és uj számsort csak minden évben kell újrakezdeni. HOTEL CORVIN BUDAPEST Vili., Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál. — Családi szálloda a város szivében. — Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz. Egyágyas szoba---------------------P. 3. Kétágyas szoba —----------------P. 6. w mbkbhwwbbkwmki
