Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-05 / 101. szám

2 ELLENZÉK 10-10 m á j n -i *>. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Az üszaSii-íengcffiöl a FöUközi-^engerig \ nagy európai habom kilencedik hónap- jónak kezdetén a/ eddigi luls/.olugos tétlen- -eget nug> inozgalin.v-ag \á l<a fél. IV/akou teljes erővel iliiné>ujf a hare s hár a küzdő le­lek óriási hadseregeihez mérten ki.-, csapa­tok ke .itt de elkeseredett es kétségtelenül 1 agyjeleuto-égii küzdelem folyik, mint eddig minden jár» ékos harctéren, itten is a néme­tek előnyére. A feszültség a nagy küzdelem a tál érintett más pontokon i- kivételes ará- I > okát ólt. „Az i/zó láva magasra emelke­dik a huborus tűzhányó kráteréból.. csak az a kérdés, hogy az e maradhatatlau kitörés milyen irányban fog lefolyni". A skandináv területek helyzete alapjaiban rendült meg s ez a megrendülés nemcsak helyi, hanem egész távoli pontokon i- követk/.ményekke! jarliat. Melyik ország sodródik legközelebb a háborúba'.'' — ez az a kérdés, melyre a sok lehetőség között nehéz gyorsan megfelelő vá- as/t találni. Csak egy dolog látszik valószi niinek s ez az. hogy a legújabb liábor ese­mények után is hossza és szívós küzdelemre lehetünk elkészülve. Minden újabb harctér csak kezdete a további fejleményeknek, ame­lyeknek sorozata még beláthata' an. A szem­beni ló hatalmak ereje továbbra is egyensú­lyozza egymást. Miudeu jel arra mutat, hogy ez az egyensúly döntő módon csak egyik vagy másik fél teljes kimerülése után. tehát csak a távolabbi jövőben fog megváltozni. Meglepetések lehetségesek, súlyosabb sebe két is kaphat egyik vagy másik fél, de mind­két hadviselő elég erős. hogy ezeket a sebe­ket még hosszú időn át e viselje. Németor szág remekül megszervezett katonai ereje lehetetlenné teszi, hogy a nyugati szövetsé­gesek közelebbről döntő eredményekre jus sanak ellene. A nyugati szövetségesek fel­mérhetetlen gazdasági segélyforrásai, katonai ereje és tengeri szabadmozgása viszont lehe­tetlenné teszi ugyanezt a németek számára. A háború eddigi lefolyása bebizonyította, hogy olyan újabb fegyverekkel, amelyek meglepetésszerüleg törhetik meg az ellenfél kitartását, egyik hadviselő sem rendelkezik. Napirenden tehát, az előtérben lefolyó drá­mai események ellenére, továbbra is a kifá­rasztási bábom marad. NÉMET SIKEREK NORVÉGIÁBAN Norvégiából legújabb hirek a németek nagy sikereit jelentik. Németország, amint most már majdnem bizonyosnak látszik, rö vid időn belül kezébe keríti egész Alsó-Nor- végiát, miután sikerült kiszorítani erről a terü/etről egyik délnorvég kikötőben partr.a- szállott szövetséges csapatokat. Ezen a terü­leten jórészben a mozgósított norvég hadse­reg állott ellen a német támadásnak s amint előre lehetett látni, ennek az ellenállásnak, ha idejében nem kap a szövetségesek részé­rő megfelelő segélyt, össze kellett omlania. A segély megfelelő partraszállási kikötő hiá­nya miatt későn és nem elég erővel érkezett. A németeknek igy sikerült a közép- és dél- norvégiai norvég frontot északról és délről felgöngyölíteni. Előbb kezükbe kerítették a Svédország felé vezető vasútvonalakat, az­után Trondbjem és Oslo felől két irányban vonultak előre Stöhren és Dombaas irányá­ban és kezükbe kerítettek két fontos vasúti csomópontot. A délen összpontosított norvég csapatok zöme igy rendkívül nehéz helyzet­be jutott. Külfölddel! való összeköttetéseit el­vágták, fegyver- és lőszergyárai és raktárai a németek kezébe kerültek s ez a kevéssé gyakorolt hadsereg nehéz helyzetében a leg tökéletlenebb felszereléssel volt kénytelen a küzdelmet folytatni. Ilyen körülmények kö­zött a sorsa előre megpecsételődött. Ezek a norvég csapatok vagy Svédországba kényte­lenek menekülni, a még rendelkezésükre álló kisebb utakon, vagy megadják magukat. A háború továbbfolytatása szempontjából csak a Trondhjemtől északra fekvő norvég terüle­tek csapatai jöhetnek még szóba. Ilyen kö­rülmények között az Andalsnesnél partra- s55állott szövetséges csapatok is, melyek meg- feleiő nehéz hadianyagot sem szállíthattak partra, a levegőben lógtak és kénytelenek voltak visszatérni hajóikra. A további háboríts küzdelem igy egyelőre csak Trondhjemtőll északra fekvő területre szoritkozhatik, ahol a sziklás és uttalan vi­déken a szövetségesek Norvégiával kapcso­latos eredeti céljukat védik, hogy a némete­ket elzárják a svéd vasércet a tengerhez jut­tató Narvik kikötőtől. Ez a cél, minthogy Narvikot csak tengerről léket megközeliteni, aránylag könnyebben elérhető. A NORVÉGIÁI ESEMÉNYEK STRATÉGIAI JELENTŐSÉGE Angol és francia részről nem is mulasztják el hangsúlyozni, hogy a dél- és középnorvé- giai események semmit sem változtatnak a vasérc utjának elzárásán és azon, hogy a norvég parti vizeket többé nem használhatja lel Németország a guzdasági osln.uu zár útlii- je-e:e. Nemet részről ezzel szemben None- gia deli res/enek nagy stratégiai jelentő-égé- re mutatnak rá, aminek még jelentős szere­pe lehet a Németország és Anglia közötti eh ilia iil-küzdelemhen. Norvégia legdélibb pontja mondják német részről —, egy \ oualbu esik a skót tengerpart Jpgé-zakibb pontjai al. Mindkettő több, mint ezer kilómé­in ie fekszik iNarviktól. Stananger kikötő a delnőn eg tengerparton azonban csuk négy­száz kilométernyire van az angolok Vgfonto- saiih hadikikölőjétől, Scapu-Flow-tóI. Hz a lá- volság a mai repülőgépek részére alig jön számba. A német támadó erő a norvég ten­gerparttal újabb ugrópontot kapott Anglia j eben s a háború további folytatása szempont- j iából ez igen nagyjelentőségű dolog akkor is. ha nem jut el a vasérc-területekig h nem tud­ja s/.ahadilá lenni az. onnan Németországhoz vezető \ izi utat. De a norvégjai német had­műveletek sikereinek kétségtelenül1 lesznek pszichológiai következményei is. nic.yek a ne­met külpolitika törekvéséi számúra inas pon­tokon érlelhetik a talajt. A nemet siajto pél­dául nem győzi eléggé ismételni az olasz la­pok rövid idő előtti megállapítását, hogy az északi tengeri események és a földközi-tenge­ri helyzet között szoros kapcsolatok vannak. Angol részi o ugyan az északi-tengeri hely­zetre döntőnek azt állítják, hogy a Norvégia* v.d kapcsolatos tengeri hadműveletek során a német haditengerészetnek mintegy fele el­pusztult és igy ..tengeren a németek hátrá­nyára már megtörtént a végső eredményt magában logla.ó marnei ütközet“. De német részről ezzel szemben a norvégjai angol part­raszállási törekvések sikertelenségére mutat­nak rá és Olaszország felé fordulva hangén lyozz.ák. hogy védőfegyverekkel jól felszerelt partokon, megfelelő légi eiö segítségével, minden támadást vissza lehet verni. Olaszor­szág pedig, mely szintén légi fegyvereire és buvárhajóira számit elsősorban az esetleg ve e ■ zembekeriilő erősebb hadiflották ellen, érthetően leszült érdeklődéssel nézi a norvé­gjai küzdelmet. Olaszország állásfoglalása Olaszország állásfoglalásra s ezzel kapcso­latban az egész földközi-tengeri kérdés vá­ratlanul dobódott az események előterébe. Róma az összeütközés kezdete óta a háború­ban részt nem vevő hatalom, a ..non bellige- renza“ álláspontjára helyezkedett és tartóz­kodó álláspontját a háború első hónapjaiban majdnem a tényleges semlegességig, a hábo­rús felektől való egyenlő távolság megtartá­sáig fejlesztette. Az utolsó hónapokban ez az egyenlő távolságtartás nagyon megváltozott Németország javára ? az olasz sajtóban mind gyakrabban lehetett újra olvasni a ..Berlin— Róma tengely" elnevezést. A brenneri talál­kozó után külső szemlélők fontos változásra vártak, de ez nem következett be. Csak a Németországból Olaszország felé irányuló szénszállítmányokra alkalmazott angol blo­kád nyomán látszott egy-egv villámlás a szö­vetségesek és Olaszország között hirtelen fe­szültebbé vált légkörben. Az angol—francia blokád erős megszigoriiása s az ezt követő norvégiai események óla az olasz sajtó mind nagyobb élességgel foglal állást a szövetsé­gesekkel szemben. Paris és London azt állít­ja. hogy csak a teljesen felsőbb irányítás alatt álló -ajtó és nem az olasz közvélemény, de szintén nem vonja kétségbe, hogy Musso lini utasításait sorsdöntő kérdésekben ez a közvélemény is feltétlenül követi. A helyzet különösen Róma és London között élesedett ki ugyannyira, hogy angol részről úgy látszik szükségesnek tartják az Olaszországgal való viszony nyilt tisztázását is. Ronald Cross, angol blokádügyi miniszter egyik beszédében a következő kijelentésekkel fordult Olaszor­szág felé: ..Nincs okunk föltételezni, hogy Olaszor­szág más elbánást kíván tőlünk, mint bár­mely más semleges állam. Ha pedig ez igy van, mi is kénytelenek vagyunk Olaszorszá­got arra kérni, hogy semleges állam módjára viselkedjék. Az olasz sajtó egy idő óta olyan hangot ütött meg, amelyet ellenségesnek te­kinthetünk. Ez arra késztet, hogy megfonto­lás tárgyává tegyük Olaszország magatar­tását. Nekünk ebben a kérdésben csak egy kívánságunk van. hogy Olaszországgal barát­ságban éljünk. Nincsenek vitáink az ola­szokkal, de nyilt emberek vagyunk, kimond­juk azt, amit gondolunk, tudni szeretnénk teliét, hogy Olaszországgal hogyan állunk“. n BB A HOFHERR.SCHRANTZ-CLAYTOV.SHUTTLE­WORTH BUDAPEST HSCS .SUPERIOR“ typusu cséplőgépek 1939. évi munkája is beiga­zolta, hogy az alkalmazott technikai javítások s pedig: a rendkívül bőven méretezett rázó és szitafelHieter, a dob alatd sz ib. törekrosta, nagy dobátm ró, har nádik széltisztitó berende zés, automatikus szélszabályzó készülék, egyetlen mozdulattal beállítható dobkosár, sze'.elővel működő kalászszemelő, háromrészes dobkosár, szege seit ráma. ujrendszerü kettős magfogó beiendez.-s, minden várakozást felülmúló NAGY TELJESÍTMÉNYT ÉS TÖKÉLETES TISZTA MU'iKÁT EREDMÉNYEZTEK. —Nyersolaj traktorok, va­lamint összes egyéb mezőgazdasági gépek legtökéletesebb kivitelien kaphatók: „CORV1NUS“ Turnătorie de Fier şi Fabrica de Maş ni din Cluj S. A. Secţia Maşini Agricole Cluj. Calea Regele Ferdinand No. öi. ——raa««»»w —uimii mmmMMmawt w—riwwr Válasz nclSüll maradi afâolal Erre a kijelentésre és Reynaud francia miniszterelnök röviddel azután tett ajánla­tára, hogy a földközitengeri kérdés igazságos megoldása ügyében Páris mindig hajlandó Rómával tárgyalni, olasz részről nem adtak hivatalos választ. A sajtó azonban tovább is a legélesebb hangot használja a szövetsége­sekkel szemben. A vita további folyamán egyik ismert francia publicista és angol és francia katonai szakértők kifejtették, hogy a szövetségesek szempontjából Olaszország hadbalépése nem vonna maga után feltétle­nül kedvezőtlen következményeket. Sőt, a blokád eredményes végrehajtására igy nyert lehetőségek által a nyugati hatalmak javára meg is rövidítené a háborút. E felfogás sze­rint Olaszországnak nincs sem vasérce, sem petróleuma, sem szene, sem egész sor a há­ború folytatására föltétlenül szükséges más nyersanyaga. Az ellene alkalmazott blokád esetén mindezt ugyan arról a területről vol­na kénytelen beszerezni, amelyről most Né­metország szerzi be a maga szükségleteit. Olaszország külkereskedelmének túlnyomó BUDAPESTEI AZ isiwáiü Király Szállodában (VI, Podmasiezky-u, 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsé­kelt áru szobát. Teljes kénye­lem, központi fűtés, állandó me­leg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202—43, 294-24, részét a tengeren bonyolítja le és ezt a Gib­raltárnál és Szueznél távolról alkalmazott blokáddal teljesen el tudják vágni a nyuga­ti hatalmak. Azonkívül — mondják ugyan­ennek a felfogásnak képviselői — Olaszor­szág háborúba lépése az angol-francia-török segélynyújtási szerződés alapján maga után vonná Törökország háborúba lépését is, ami­nek egyik következménye a Dardanellák megnyitása 'volna az angol-francia hajóhad számára s a blokád alkalmazása az Oroszor­szágból a Fekete-tengeren át Németország felé irányuló petróleumszállitás ellen is. A FÜLKÖZI-TENGERI MEGLE­PETÉS Olasz részről éppen ezt a fejtegetést hasz­nálták föl annak kiemelésére, hogy Olaszor­szág nem maradhat tovább is a Földközi­tenger foglya és föl kell használnia minden alkalmat, hogy maga számára is megnyissa en­nek a tengernek Anglia által kézben tartott kapuit. Különösebb háborús fenyegetés azon­ban olasz részről nem hangzott el és egyet­A siker egyik tegiontosabb tényezője az egészség ••• Mindannak ellenére, hogy ez köztudoniá-.u dolog n hogy a gyomornak tevékenysége re­vén nagy fontosságot kell tulajdonítani en­nek, senki Hí*in fordít a szervezet eme lő­szer'- kellő gondot. Merték nélkül nyelünk le mindent és min­den órában. Ezért nem létezik ember, aki eg) bizonyos kor elérése után ne paua-zkod- na gyomorfájda.makrói, különböző emésztő- -I zavarokról. Gyomrunkkal szembeni vissza­élésünk elkerülhetetlen következményei a gyomorbajok es mindennemű háutalmak. A modern orvostudománynak sikerüli fel fedeznie egy olyan gyógyszert, melynek az a nagvértekii tulajdonsága, hogy a legmaka­csabb DL-15 éves gyomor- és hélbetegségek, valamint vese, epe és májniegbetegedés<-k eseteiben már rövid kúra után kitűnő nem várt eredményeket mulat fel. A világhírű amerikai Gastro D. gyógyszerről van szó, amely, miután minden országban ki lett pró­ba va. valóságos áldást jelent az emberiség számára. Orvosok is ajánlják. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 1.50 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertá­rában Bucureşti, Calea Victoriei Í24. len illetékes személy sem jelentette ki, hogy Róma közelebbről a ..non belligerenza“ ál­láspontjának feladására készülne. A sajtó azonban nagyban hangoztatta, hogy Olaszor­szág a nagy küzdelemben előreláthatólag szintén nem fog tétlen maradni s az olasz népnek elő kell készülnie az elmaradhatat- lanul sorsszerű eseményekre, melyek ebben az évben fognak bekövetkezni. És pár nap előtt az angol tengernagyi hivatal legnagyobb meglepetésre, utasítást adott a brit kereske­delmi hajóknak, hogy további intézkedésig kerüljék a Földközi-tengert és keleti utju kát az afrikai partvidék teljes körülhajózá­sával tegyék meg. Ezt az intézkedést angol részről a háború előtt bizonyára pontosan áttanulmányozták, minthogy akkor még nem lehetett számítani azzal, hogy Olaszország á küzdelmen kívül marad. Szeptemberben, a háború kitörésének napján ki is adta már ezt az utasítást az angol tengernagyi hivatal, de Olaszország álláspontjának tisztázása után •visszatérítette hajóit a földközitengeri útra. Ezúttal az angol rendszabályt kétségtelenül fenyegetésnek lehet fölfogni Olaszországgal szemben. Egyetlen előzetes olasz háborús rerdszabály nem tette ezt indokolttá. Az an- golok azonban éreztetni akarják Rómával, hogy a Földközi-tenger közbelső részén szerzett olasz kulcshelyzet nem döntőfontos- ságu dolog a brit birodalom számára, mely óriási hajóterével vállalhatja a körülbelül egyhónapi késést, melyet ez az elhatározás kelet felé irányuló hajózásának folytonos­ságában idéz elő. A meglepő dolog azonban, hogy röviddel a Földközi-tengerre vonatko­zó angol elhatározás után az Egyesült-Álla­mok is közbelépett Rómában és közbelépésé­vel — eddigi jelentések szerint — a földkö­zitengeri béke érdekében tisztázta a helyze­tet. Mussolini és Ciano állítólag kijelentet­tek Roosevelt kívánságára, hogy Olaszország nem gondol háborúban részt nem vevő állás pontjának megváltoztatására. Az Egyesült- Államok római nagykövete ugyané hír sze rini, ezt megelőzőleg kifejezést adott a washingtoni kormány elhatározásának, hogy e tenger helyzetének bizonytalansága esetén, az Egyesült-Államok is elkerüli hajózásával a Földközi-tengert. Ez gazdasági szempont­ból súlyos következményeket jelentene az angol elhatározás által amúgy is érzékenyen érintett olasz gazdasági életben. Nehéz meg­állapítani, hogy az utóbbi amerikai híradás mennyiben felel meg a valóságnak. Az Egye­sült-Államok római közbelépését azonban a kilencedik hónapja dúló háború kétségtele­nül egvik legfontosabb eseményének tekint­hetjük. A háborún kivül maradt nagvhatal-. mák közül az egyik semleges nagyhatalom, mely azonban egész gazdasági erejével tá­mogatja a hadviselő Angliát és FraneiaorszáJ got, közbelépett a másik nem hadviselő nagy ha" alomnál, amely viszont Németországgal áll szövetségben, hogy a háborúban részt- nemvevés álláspontjában ezt megtartsa. Sok jel arra -mutat, hogy Mussolini az amerikai közbelépés nélkül is megmaradt volna a ..non belligeranza álláspontjánál“. Az egész ügy hátterét azonban még nem lehet világo-* san látni s igy nem vonhatunk le következ­tetést olyan irányban sein, hogy Olaszország a közeljövőben végül is milyen álláspontot foglal el az őt szintén létérdekeiben érintő nagyhatalmi küzdelemmel szemben. —s. Az agy és a gerincvelő megbetegedéseinek kezelésénél a régóta bevált, tisztán természe­tes „Ferenc József“ keserüviz — korán reg­gel egy pohárral bevéve — a tápcsatornát alaposan kitisztítja, a további béimüködésí elősegiti, a gyomoremésztést megjavítja és fokozott anyagcserét eredményez. Kérdezze meg orvosát.

Next

/
Thumbnails
Contents