Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-24 / 116. szám
19 40 május 24. ’ELLENZÉK „A földközitengeri kockázat“ Pamíii Seicaru cikke Olaszország magatartásáról BUKAREST, május 23. A „Curentul11 legújabb számában Pamfil Seicaru, az ismert román köziró „Földközi-tengeri kockázat“ címmel a következőket-— Valamennyi állam politikájának alap- feltétele, hogy ne legyen játéklabda az események forgatagában é9 ne érjék folyton meglepetések. Pedig mindaz, ami 1939 szeptemberétől történt, magán viseli a meglepetés jellegét. A sok óhajt szakadatlanul valóságnak tekintették, szakadatlanul kerülték az erők tragikus lemérésénfek lehetőségét, abban bízva, hogy megegyezés létesülhet. Első értékes bizonyítéka ennek Sir Neville Henderson volt berlini angol nagykövet „Deux ans avec Hitler“ c. könyve, melyben minduntalan felmerül a kifejezés: — „az összes kérdéseket inkább tárgyalással, mint nyers erő igénybevételével lehet elintézni“. Egy „gentlemant agreement“ volt a legmegfelelőbb eszköz. A sikertelenség azonban egyetlen pillanatra sem eredményezett lelkiismeretfurda- lást, vagy a helyzet szigorú mérlegelését és az erők heves összecsapására való felkészülést, melyből a világ uj arculata rajzolódott ki. A katonai leszámolás lehetőségét figyelmen kívül hagyták, mert zavarólag hatott az európai helyzet kényelmes megítélésében. Ennek a lehetőségnek szem előtt tartása esetén viszont alá kellett volna rendelni az élet menetét a háború kikerülhetetlen eljövetelének. — Az utókor történésze nem fogja tudni i megérteni ezeket az időket. Határozatlanul fog állni azzal az érzéketlenséggel szemben, j mellyel 1934 óta az 1939 szeptember 1-i kibontakozásig elhangzott összes figyelmezteté- j sekkel szemben viseltettek. A figyelmezteté- j sek az illüziók kényelmének feladását köve- l telték, ezért kicsinyítették a veszélyeket. — 1939 szeptember 1. után várható volt, > hogy újra megvizsgálják az adatokat és az , uj helyzethez alkalmazkodó bölcsességgel sietve jóváteszik az összes tévedéseket. Ez pedig elsősorban azt kívánta volna, hogy alkalmazkodó, világos megegyezést kössenek Olaszországgal, annyival inkább, mert a Földközi-tenger a szövetségesek részére legértékesebb utat foglalja magában. És túlságosan jól emlékezhetett Anglia arra, hogy milyen helyzetbe került volt 1936-ban, mikor igen készületien tengeri erővel kellett vállalnia a födközitengeri háború kockázatát. Az akkori gazdasági blokád — úgy, amint alkalmazták — nem nagyon dicséri az angol politika taktikáját: — ahelyett, hogy megfélemlítette volna Olaszországot, kihívó természetű volt és az offenzív szellemet táplálta. — Olaszország egyszersmindenkorra sziklaként tömörül a Duce körül és nem adja fel a háború lehetőségét. A harc otthonos1 lett az abessziniai és spanyolországi hadműveletek után, a gazdasági blokád pedig — az életre gyakorolt hatásával — egyetlen megoldásként tünteti fel a háborút, hogy a blokád fojtogató és tikkasztó szorítását megtörjék. A német haderő villámgyors sikereit nagyrészt repülői fölényének köszönheti, minek révén kárt okozott az angol tengerészetnek, elvágta a szövetséges erők összekötő vonalait és elpusztította ellenállási pontjait. Nem szabad feledni, hogy a légi erő elsőbbségének hirdetője Douhét olasz tábornok, kinek „II dominio delParia“ cimü munkája alapját képezi a légi támadás uj taktikájának, mely utat nyit a szárazföldi csapatoknak. Az olasz légi erőt pedig különösen kiképezték az utóbbi időben arra, hogy hadihajók eHen mennél pontosabb támadásokat indítson. Rómában szerzett műszaki értesülések szerint úgy a spanyolországi háborúban szerzett tapasztalatokat, mint a német légi erő csodálatos harcainak tapasztalatait felhasználták annak a harci taktikának megvalósítására, mely a földközitengeri különleges feltételekhez alkalmazkodik. És mindez a sok adat (melyet egy újságíró sietve összefoghat) a szövetséges hatalmak diplomatái és katonai attaséi által is megtudható. Mi értelme van tehát a ki hívásnak? Nem elég erős a német nyomás? — A tengerzár fojtogató módszerének folytatása azzal a következménnyel jár, hogy Olaszország is belép a háborúba. Ebben az esetben, milyen célpontokat fog megtámadni? Elsősorban Egyiptomot. Balbo tábornok tripoiiszi küldetése az, hogy megtörje a viharos olasz offenzivával szemben található ellenállást. Egyetlen ugrással a Szuezi-csa- torna, a Vörös-tenger egész partvidéke Dzsi- buti városig elfoglalható, a légi erő pedig Adent bombázná, mely erőd a Vörös-tenger bejáratát uralja. Ezzel párhuzamosan elfoglalnák Korfut, mig Malta és Gibraltár erődöket olasz repülők bombáznák. — Az angol—francia haderő — a Tuniszban, Algírban és Marokkóban levő gyarmati csapatokkal — ellenállást fejtene ki az olasz támadással! szemben. De akármilyen felkészült is az angol—francia flotta és a gyár mati hadsereg, nem állíthatják meg Olaszor szag egész háborrs erejének érvényesülését Ne feledjük a légi erő fontosságát a tengeri harcokban és nem hagyhatjuk figyelmen ki yül a gyarmati haderő létszámának csökkcné sét, mert ennek egy részét Észak-Franciaor szagba szállították. A földközitengeri erővi szonyok vizsgálata tehát nem nyújt elfogad ható magyarázatot a tengerzár fenntartására Olaszországgal szemben. — Nagyon valószinü, hogy a háború utolsó fejezete kikényszeríti a földközitengeri helyzet komolyabb megvizsgálását és a meggondolatlan kihívások kockázatával felhagynak. Első örvendetes jele ennek az, hogy a „Rex“ és a „Conte di Savoia“ óceánjáró hajók ellenőrzés nélkül haladtak át a Gibraltáron. A „Times“ szerint a tárgyalások lo- lvamatban vannak, de „a megegyezés még a messze jövőben van". A huzavona és a megegyezés késleltetése, az Olaszországot, érő nyomást fokozza, hogy belckényszeritse a háborúba. Csak rá keli tekinteni a térképre, nyomban megállapíthatjuk a kockázatot és a kihívó politika kikerülhetetlen következményeit. A kihívó politika előnyeit — hiába keressük — nem lehet feltalálni. Attól tartanak. hogy Németországnak dugárut szállítanak? Mire vohia még szükség, hogy a szövetségesek meggyőződést szerezzenek a német hatalmas tartalékokról? Vájjon a szövetségesek nem olyan fiktív adatok birtokában vannak, melyeket részükre ördögi elmés- séggel éppen a németek szállítottak? A hatalmas deviza, nyersanyag és élelmiszer tartalékok biztosítják Németország nagy erőfeszítését. És akkor mire jó Olaszország kihívása? Vájjon feltétlenül szükség van a Földközi-tengeren, Afrikában és Ázsiában is uj frontokra? Londonban dől el a földközitengeri béke ínyenc pecsenyévé tép elő a birkahús------------------------~—:B A szarvasmarliakiviíel beszüntetése, vagy a bitííahusfogyasz* fásra va?ó áfltérés~e a helyes megoldás a húsellátás kérdésének? BUKAREST, május 23. (Saját tudósitónktól.) A változott viszonyok napról-napra egymásután szülik azokat a problémákat, amelyek nyugalmas nemzetközi helyzetben egyáltalán nem képeznek gondot az országok vezetőinek, vagy a legrosszabb esetben egészen jelentéktelen helyet foglalnak el a közügyek ranglétráján. Ilyen probléma a lakosság élelmiszerellátásának biztosítása, amely háborús időben — amint látjuk — még a semlegesség boldog állapotában lévő őstermelő országokban is a napi gondok homlokterébe kerül. Nálunk az utóbbi időben a húsellátás kérdése kezdte erősen foglalkoztatni vezető köreinket. Tanácskozásokon, előadásokon, hírlapokban és folyóiratokban egyaránt tárgyalták és meghányták-vetet- ték a kérdést minden oldalról. A tény az, hogy u V'f’MJ.1* H «'*•;< i »V í'ú. az ország húsfogyasztása jelentékenyen növekedett. Az utánpótlás viszont az állatállomány szaporodásának természeténél fogva sokkal vontatottabb, mint a fogyasztás növekedése. Az egyensúly helyreállításának eszközei, lehetőségei és módja tekintetében a vélemények igen különbözők. Első és legkézenfekvőbb eszköz a fogyasztás korlátozása. Ez életbe is lépett a heti két hústalan nap bevezetése által. De a piacon naponta észlelhető jelenségek szerint ez egymagában nem elegendő a kérdés megoldására. Általános vélemény szerint azonban egyelőre ezt sem észszeTÜ tovább fokozni, mert Románia kimondottan husfogyasztó ország lévén, a lakosság- nak nehezére esne átmenet nélkül rátérni a túlnyomóan növényi táplálkozásra. Erre vezetőkörök sem gondolnak. Korai tehát Bicsérdy mester és egyéb gyomorpróféták híveinek az öröme. Másik hathatós eszköz az állatkivitel csökkentése. Erre vonatkozólag szintén történtek már intézkedések. De ezt sem lehet túlzásba vinni, mert az a külkereskedelmi mérleg egyensúlyára lenne káros hatással és zökkenőt idézne elő az ország külkereskedelmi politikájának útjában. A harmadik és igen életre való ötlet az, hogy az egész húsfogyasztást uj irányba kell terelni. A szarvasmarha és sertéshús helyett a juh- és kecskehus fogyasztásának népszerűsítését ajánlják és tekintik célravezető eszköznek. Az ötlet utnakin- ditói külföldi példákkal is alátámasztják érveiket. így hivatkoznak arra, hogy Franciaországban és Angliában a juhhus közkedveltségnek örvendő eledel és éppen ennél fogva drágább is, mint bármely más hús. Törökországban pedig egyenesen nemzeti eledel. Az eszme — amint látszik — visszhangra talált hivatalos körökben is. Legalább erre mutat az országos állattenyésztéstani intézet által indított akció. Az intézet vezetősége népszerűsítő tanulmányt készít a birkahús fogyasztásának propagálására. Hivatalos kimutatás szerint ugyani* az ország juhállománya olyan gazdag, hogy a lekcsekélyebb káros következmény kockázata nélkül be lehet vezetni a juhhus fogyasztásának növelését. * AZ ÉRELMESZESEDÉSRŐL már sokat írtak, mert ez a tárgy nemcsak terjedelmes, baßem majdnem minden 40 évet betöltött embert érdekel, mert ettől a kortól kezdi érezni a hugysav tultengését a szervezetben, ami a kiválasztási funkció lassúbbodását idézi elő s ezáltal az erek megvastagodásával, meUgyulladással, vesegyulladással, hugyvérii* seggel és a végén a rettegett paralizissel fenyeget. Tehát azonnal a hugysavoldó Uro* donalhoz kell forduljunk. A hadsereg felszereléséért “ A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadsercgfel szerelési pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol sz ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb leltételii állampapírok, mivel 4.5 szp Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon. ahogyan a jegyzőfél akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősa« szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca National at ól a név• érték 70 százalékának megfelelő lombatdköksönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat melleit. t Minden román állampolgár, aki az ország érdeket szivén viseli, kötelet pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. CivJ (Kolozs) megye prefektusa ' MANOLE ENESCU, ezredéi. rainség ellen Lapunk minap közölt egy rendeleté', amely határtalan örömet és íclig-aned dig megnyugvást keltett. Elhessegette a tiélröl áthozott komor gondot, mikor a hosszú szenvedés még most is bennünk didereg, gyöngy virágos május vé gén és fainségge! tépelödiink. A rendeletet a földművelési miniszter bocsa* tóttá ki és ebben az erdővágás jogát junius 1-ig kiterjesztette. Most, hogy az idő kezd feljavulni, bizonyára szór galmasan csattogni fog az erdőben a fejsze és harsogni a fűrész, talán abban a reményben, hogy ui rendelet még további határidőt is engedélyez majd, ott legalább, ahol az esőzés megakadályoz* ta ennek a jognak alapos kihasználását vagy az elkésett földmunkák befejeztével adódó szünetben igy létesíthetnek munkaalkalmat. A heverő fa kevés, az uj vágás szintén kevés még. Pedig a természeti viszonyok alakulása szerint valószinü, hogy a következő tél is kemény, sőt megpróbáló lesz, szóval idejekorán kellene gondoskodni a múlt* ban tapasztalt lehetőségek megakadályo* zásáról. A miniszteri rendelet igen bölcsen intézkedett a maga részéről. Most már csak az kell, hogy ne álljon meg a félúton és más tényezők is tegyék meg a magukét a hefuvarozás érdekében. Ily válságban szükséges lenne a fuvarozás nehézségeinek és drágasága* nak eltüntetése, vagon juttatás, talán jutalmakkal való kecsegtetéssel a famennyiség felhalmozásra. További lépés volna: küzdeni a fauzsora ellen, mely az elmúlt idény végén ugyancsak fojtogatott magán* és közzsebet. Nagy társadalmi, sőt politikai kérdésről van itt szó. Visszatetsző volna, ha intézmények és magánosok a szükséges fát nem szerezhetnek meg a jövőre és emésztő lótást-futást kell majd végezniük főzés, fűtés, tisztálkodás érdekében. Az ilyen helyzet az amúgy is próbára tett idegzetet még inkább sanyargatja. Nem is beszélünk arról a szenvedésről és izga* lomról, amit hosszas fázás és éhezés okozhat majd s az állam polgárait a fokozott kötelességek elvégzésében megakadályozza. Most látjuk, milyen szomorú mulasztás volt a földgáz városokba való bevezetésének érthetetlen megakasztása. Két évtized nem volt elég a kérdés megoldására. Ezen erélyesen még változtatni lehetne. A „BlitzKriegek“ idején a villám reform uj módosításához kellene nyúlni. Itt van Kolozsvár határában a földgáz, csak egy határozott nagy lépést kellene kiharcolni és akkor télire talán már vígan füthetnénk földgázzal. Egy nagy gonddal kevesebb gyötörne s egy adag idegerővel jobban megfelelhetnénk a közkötelességeknek. A földgáz a város jövedemét fokozhatná. Országos vásárok Kisküküllőmegyében, Junius 5-ikén Manóra, junius 18-ikán Marosugra község kirakó, előtte 3 nap állatvásár, junius 23-ikán Hosszuaszó község kirakó vásár, előtte 3 nap állatvásár, junius 27-ikén Zágon község kirakó, előtte 2 nap állatvásár. Pénz megtakarítás a fó szakácskö Lei Á ma szakácskönyve (2 kötet, 3000 recept, melléklet: Háztartási lexikon) — — — — —■ — 250 Innyesuiester szakácskönyve (Lj bővített kiadás, 2500 recept) — 215 Hunyady Erzsébet: A jó házi konyha 223 Csáky Sándor: A XX-ik század sza- kácsmüvészeíe — — — — 360 Kugler Nagy Házi Cukrászata — 180 Kugler Nagy Szakácskönyve — — ISO Hatvány Lili: Életmüvészet-ételmiivészet — — — — — — 120 Szegedi Szakácskönyv — — — 95 Ragyogó Szakácskönyv — — — <5 Szentpéteriné: Az éu szakácskönyvem (IV kiadás) — — — 100 Komsa Anna Nagv szakácskönyve 250 Takarékos főzés szakácskönyve — 40 Czelnai Eszter: Cukrászat és hideg hiiffé -— — — — — 140 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYYOSZTÁLYÁPAN Ouj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.
