Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-19 / 112. szám
ELLENZÉK 104 0 májú s f ír, Gyógyiibaiők-e a tiiidőbaiok? I ukik Hs/.tmabun, Imin <s „cgotuborknlo/.iabau, tüdőcsucsbnrutban. idült köhögésben, nyálkásodánbaii, makacs rekedtaepben, gr.ppaban szenvednek e* eddig gyógy..bist uem találtuk, felvilágosításképpen teljesen ingyen ás portórnentcsen kapnak M egy számos képpé edlutott könyvet erről u témáról: „Gyógyithatók-e a lüdőbujok“? írjanak egy 7 lejos portóval ellátott leve- levezelolapot a következő pontos citure: Puhhnann & Co. Berlin, 850 Miiggelstrasse 25—25/u. Holland-lndia Hollandia fegyverletétele hirtelen előtérbe helyezte a holland gyarmatok további sorsának már amúgy is felszínre került problémáját. A holland gyarmatbirodalom súlypontja Ázsiában van, itt Hollandiáé a keletindiai szigetvilág nagyobb része (1 és fél millió négyzetkilométer), 1millió lakossal). E szigetek összekötő hidat képeznek Ázsia és Ausztrália között, ahol az Egyesült-Államok, Japán, Anglia, sőt Kina érdekei keresztezik egymást. Az Egyesült-Államok, Nippon régi riválisa, sietett is hangsúlyozni, hogy nem nézhetné tétlenül, ha a holland gyarmatokat valamelyik idegen hatalom részéről veszély fenyegetné. Hasonló elveket hangoztat a maga részéről Japán is. Emellett a gyarmatbirodalom a kis anyaországhoz viszonyítva túl nagy, nem tudja azt teljesen kihasználni. Önerejéből eddig sem védelmezhette meg, hanem okos, tartózkodó politikával sikerült birtokát biztosítania. 1 rópusi természetük miatt a keletindiai szigetek nem is lehetnek telepes, hanem csak gazdasági, vagy katonai gyarmatok. Az európaiak száma az egész szigetvilágon alig éri el a százezret; ennek kétharmada Jávára esik. A holland birtokon a fehéreket nagy szakadék választja el a benszülöttektől, húr ez nem olyan nagy, mint Brit-Keletindiá- ban. A fehérek szamánál nagyobb a kínaiaké (5—600.000), újabban pedig a japánok száma is nagyon növek'ekedik. Jáva és a holland szigetvilág akiiázásához. Szumátrának ma kb. 4 millió lakosa van. Legfontosabb városa Pa- dang, mely jó kikötő, a hollandok kiviteli helye a kávé, kámfor és fűszerek számára. A kereskedelemmel kínaiak foglalkoznak, fehérre meszelt, vörös tetejű hazaik groteszk látványt nyújtanak a trópusi környezetben. A keleti alföldön van Palembang, cölöpökre épített házakkal, európai, maláj, arab és kinai negyedekkel. Délkeleten a Szunda-szoros választja el Szumatrát Jávától. A szoros félköralaku beszakadt katlan, közepén emelkedik ki az 1883-i kitöréséről és az ezzel kapcsolatos szép alkonyati jelenségekről hires Kiakatau-vulkáu. Ekkor a régi sziget elpusztult, de uj sziget halmozódott fel, amelyen most nagy érdelkődéssel figyelik a növényzet lassú térfoglalását. JÁVA, A HOLLAND GYARMATVILÁG SZÉPE A hollandok az urai tehát a Nagy- Szunda szigeteknek: Szumátra. Jáva, Ce- lebresz szigeteknek és a Molukkáknak, továbbá a Jáva meghosszabbításában felsorakozó Kis-Szunda szigeteknek (Báli, Lombok, Szumbava, Timorlaut), Timor keleti felének kivételével, amely a portugálok birtokában maradt. Hasonló kép- pen a hollandoké Borneó-sziget déli, nagyobbik része; az északi vizen az angolok uralkodnak. Ezek a holland gyarmatok a mult században nőttek ilyen nagyra. A hollandok már 1596 óta közvetlen kereskedelmi összeköttetésbe léptek a keletindiai szigetekkel és onnan különösen az akkor nagyon kedvelt fűszereket: szegfűszeget, szerecsendiót, borsót szállítottak Európába. Már 1600-ban letelepedtek Szumátrán, 1610-ben Jáván, 1609-ben pedig elfoglalták a portugáloktól a Moluk- kákat, úgyhogy a portugálok nagy keletindiai birodalmából nemsokára csak Timor szigetének csak keleti fele maradt meg. A XVIII. század végén azonban a Molukkákat és nemsokára Jávát is át kellett engedniük a gyorsan terjeszkedő Angliának. 1848-ban azonban előindiai birtokaik és Malakka ellenében ismét visszakapták. Ma Ácsin, északi Szumátra és Borneó belsejének, meg néhány kisebb szigetnek kivételével megszűntek a pápua és maláj független országok, a hollandok befolyása terjed mindenfelé. Ä kereszténység megerősödését a portugálok és hollandok versengése s az utóbbiak felül- kerekedése hiúsította meg, akik csak a gyarmatok jövedelmezőségével törődtek és igy majdnem 300 éves uralmuk keveset változtatott a benszülött lakosság szellemi színvonalán. Leginkább fejlesztették a gazdasági életet a hollandok Jáván és Báli szigetén. Az uralkodó népesség maláj. Á XIII. században jöttek az arabok és velük az iszlám, amely a szigetvilág nagyobb részén elterjedt és a hinduizmust és buddhizmust majdnem teljesen kiszorította. VILÁGRÉSZEK KÖZÖTT... Ä szigetvilág eredetileg tényleg összefüggő szárazföldi hidat alkotott a két kontinens: Ázsia és Ausztrália között. Csak később bontották szét a nagy beszakadások és siilyedések. Hasonlóan, mint a nyugatindiai szigetvilágot Észak- és Dél- amerika között — szigetvilággá. A Brit- India, Hát8Ó-India, Malakka, Szumátra, Jáva és Borneó közt fekvő terngerme- dencék, sekély tengerek, a tenger szintjének 100 méteres sülyedése elegendő volna ahhoz, hogy helyre álljon köztük a szárazföldi összeköttetés. Ilátsó-India déli félszigetétől Ausztráliáig hosszan elnyúló ivalaku szigetsor nyúlik végig. Érdekes a szigetek nagyságának csökkenése nyugatról keletre: a hosszúkás alakú Szumátra csak kevéssel kisebb Borneónál; Jáva már sokkal kisebb és Celebesszel hasonlítható össze, a tőle keletre következő Kis-Szunda szigetek a Molukkáknak lelelnek meg. Tehát Borneó, Celebesz és Molukkák, a Szunda-ivtől északra, ugyanilyen folyton kisebbedé szigetek sorrendjében sorakoznak. Szumátrát kb. a közepén metszi az egyenlítő és nagyrészt az egyenlítői éghajlati övbe tartozik. Általában erdő, mégpedig buja, örökzöld, trópusi erdő borítja. Az erdőségekben alacsony színvonalon álló törzsek élnek; az alföldön, rendesen a folyók mentén, cölöpépitményekhen laknak a kapás földművelés kulturfokán álló maláj néptörzsek. A sziget közepét puszta, száraz, magas föld foglalja el. A sziget feltárása és gazdasági kihasználása még néhány, a tengerpart közelében fekvő vidékre szorítkozik. Általában dohányt, kaucsukot és kevés kávét termelnek. Á Palembangi alföldön újabban hozzáfogtak a gazdag petróleumtelepek kiJáva ennélfogva közvetlen folytatása Szumátrának és sok tekintetben megegyezik vele. Nagyság szerint ugyan csak a negyedik helyen áll a keletindiai szigetek között, tie népessége és gazdasági jelentősége szempontjából a hollandok legértékesebb gyarmata. A sziget nyugati felét örökzöld buja, trópusi őserdő borítja, ez inkább megmaradt természetes állapotában A XY-ik században benyomult az iszlám és ma egész Jáva lakossága ennek a a allásnak a Inve. A következő században megérkeztek az európaiak. A portugálok itt csak kereskedelemmel foglalkoztak, a hollandok ellenben a szigetet meghódították s a gazdasági élet az ő Aezetésük alatt nagyszerűen fejlődött. A népesség 34 millió 150.000 lélek. Az átlagos népsűrűség teliát 260: egyes kormányzóságokban háromszáznál több lakos jut egy négA zetkilométerre. Á főváros Batávia (139.000 lakossal) a sziget északnyugati pontján, a hollandok ázsiai kereskedelmének központja. Szingapúr emelkedésével forgalma ősökként mert a Század elején még 150.000 lelket számlált, de 1889 óta újra fellendült. Ré- gebben a legcgészségteleuebb város hírében állott és Daendell kormányzó le is rontatta egy részét 1808 1811 között, i Szurabaját akarván fővárossá tenni. Azóta azonban megfelelő intézkedésekkel sikerült a város egészségügyét megjavítani. Az üzleti városrész északon, a tengerpart mellett van. Itt vannak a kávéraktárak, a bankok, a börze, a kikötő, a csatornák, a sétahelyek — akárcsak Amszterdamban. Az utaB úgy érzi magát Batáviában, mintha Hollandiában volna. Raktárak, irodák, vörös téglák, tiszta ablakok, néma házak ... Az európai csak hivatalos időben jön a városba, különben a 6 kilométerre fekvő Weltreoreenben tartózkodik. Annál élénkehb és gadagabb a kinai negved, ahol Kelet-I ndia minden embertípusával találkozhatni. Este a Hőnigsplein fasorai* ban sétál az elegáns világ. Az esős időszakban mindenki Weltreoreendben magas lataira menekül, hogy a partvidék trópusi lázát elkerülje. A központi hatóságok székhelyét Buitengzorba helyezték át, mely vasúton Batáviától egy órányi távolságra van. Buitenzorg pompás környezetben, a Szalak-vulkán tövében terül el, a kormányzó palotájával, botanikus kertjével és számos villával. A városon nagyszerű hegyi patak zug keresztül. Gyönyörű hely, a hollandok igazi Sans-sonci-ja — amit holland neve is találóan kifejez. A többi nagyváros: a vegyes lakosságú, nagyforgalmu kikötővel biró Szurabaja (150.000 lakossal) és az élénk kereske- delrnii Szurakarta (118.000 lakossal). Szumátra és Jáva meghosszabbításában a Kis-Szunda szigetek hosszú sora vonul: Báb Lombok, Szumbava, Flores, majd ezekhez csatlakozik Szumba. Timor és Timor lant. Báli igen termékeny sziget, sok rizs- földdel. Főhelye Mataram. Lakói bralr- mán liitü malájok. Flores szigetét keverék nép lakja, mely a sziget első gyarmatosaira. a portugálokra hasonlit, azért nevrezik őket ..fekete portugálokénak. A hollandok, mint a portugálok, általában nem alkalmasak a fajkeveredésre, kevés a malájoktól s a tőlük származó mesztic, míg a portugálok vére máig mutatkozik hatásában. Borneo, a kiaknázatlan kincsek A legnyugatibb sziget Borneó, a Föld harmadik legnagyobb szigete, akkora, mint Skandinávia. Nevét a portugáloktól örökölte, eredeti neve: Burna. Az egész szigettenger legtagozatlanabb, legesetlenebb szigete. A sziget északi része az angolok birtoka. Ezek az európai birtokok azonban jórészt csak a papíron szereplő foglalások, mert gyarmatosok hiányában egyik hatalom sem használhatja ki foglalásait, eltekintve attól, hogy Borneó nagy részét egyáltalán nem ismerjük. Gazdasági kiaknázása tehát még a kezdet kezdetén van, bár termékeny és gyémántban, kőszénben, vasban, platinában és petróleumban gazdag. Lakosai a malájokkal ro- kou dajákok, akik bambuszcölöpökön álló faépületekben laknak és rizstermeléssel foglalkoznak. Borneótól keletre, a sokkal kisebb Celebesz következik. Belsejéről szintén keveset tudunk. A hollandok itt sem avatkoznak bele a beDszülöttek vallási és társadalmi szokásaiba, de kizsákmányolják munkaerejüket és a sziget természeti kincseit. így pld. állami monopólium a kávé- termelés, amelyre ellenőrök ügyelnek fel. A termés árát ellenőrök szabják meg és csak a hollandoknak szabad a termést eladni. Állami kezelés alatt vannak az erdőségek is, melyek szintén tetemes hasznot hajtanak. A sziget északi részén az alfuruk, délen tiszta malájok laknak, akik 1600 körül Makasszar néven mohamedán államot alapitottak. A hollandok szerződések kötésével, lassanként hódították meg a szigetet. Celebesz és Uj-Guinea közt a szigetvilág számos kisebb szigetre bomlik szét. Ezek a borsót, fűszert termelő Molukkák, A hadsereg felszereléséért rA hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 9Za Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap mitiva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ózz» szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalaiót a név» érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szíven viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kólóra) megye prefektusa MANOLE ENESCU ezredc. melyeknek birtoklása fölött jóidéig spanyolok és portugálok versenyeztek, mig azok a XVII. században az utóbbiak birtokába mentek át. II. Fülöp bekebelezte Portugáliát s a spanyol uralom tönkretette Portugália gyarmatait. A hollandok később elfoglalták Spanyolország keletindiai és szigetindiai gyarmatait, köztük a Molukkákat is. A sziget lakói az alfurok, malájok, továbbá a később bevándorló h>'nduk, arabok, kínaiak. A hollandok annyira mentek keresdelemi féltékenységükben, hogy eltiltották és megakadályozták a fűszerek más szigeteken való termelését, sőt később szerecsendiót csak a Mclukkákboz tartozó Banda szigeten és szegfűszeget Amboinán akartak kizárólag termelni. Mióta azonban Afrika gyarmataiban és Közép-Amerikában is termesztik e fűszert és szegfűszeget — melyeknek London nagy piaca — kevés hasznuk van a hollandoknak belőle, úgyhogy Amszterdamban olcsóbban lehet már Londonból importált szegfűszeget venni, mint Arnboinában. a szegfűszeg-szigetek fővárosában. Amboina négy öböl zugában, csinos kis város, ahol az utcákat szerecsendióbokrok szegélyezik. A bambuszházak gyakoribbak, mint a kőházak, mert földrengés alkalmával nem dűlnek össze. Lakosai között sok a kinai. akik külön utcákban laknak és kereskedelemmel foglalkoznak. Incze rAndor. KORAI JÉGESŐ AZ ÓKIRÁLYSÁGBAN. A szeszélyes időjárás egyik meglepetést a másik után zuditja a lakosságra és igen jelentékeny károkat okoz a gazdáknak. Az ország különböző részeiben a tavaszi időjárást hol télvégi hideg, hol egy-két napra. vagv csak néhány órára kánikulai meleg váltja fel. A meleget sokszor nyári zápofszerü viharos eső, sőt felhőszakadás előzi meg, vagy változtatja át hidegre, minden átmenet nélkül. A napokban nagy vihar és felhőszakadás volt I3ambovita*rnegyében. Közben jelentkezett az első jégeső is*, amely óriási kárt okozott a vetésekben és a gyümölcstermésben.
