Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-19 / 112. szám

1940 május 19.

BZZBNZéK

Hétvég

(Szabaduljunk meg; az időjárás egyre sanyargató hatásaitól; feledjük el, hogy erdélyi Tiindérországunk több pontja ismét havat látott május idusán és a tehetős ember megint rágyújtott a fii tésre. Hiába minden panasz! Fordítsuk el1 tekintetünket a nyugati harctér el- borzaszt\ó látományától és a délkeleten** rópai táj borús diplomáciai villanásaitól. A jelen még egészen a miénk. Szom** bat van, hét vége van, ünnep előestéje van, mikor az ember máskor deriis pihenőre, kirándulásra, olvasmányaira készülődött Igyekezzünk ünnepelni csöndesen s egyszerűen. Az elkallódott ,,weekend“=»ért — melyben a természet és történelem egyaránt ludas — kárpótoljuk most magunkat — önmagunkkal. Kisértsük meg, hogy másfél napon át csak a magunké legyünk, mikor úgy sincs semmi különös módunk rá, hogy a kiterjedtebb közösségekért cselekedjünk valami érdemlegest. Európáért, az emberiségért, a világért. |

Érthető,, ha ily tragikus perceikben szoros egymásmellettiségre vágynak az együvé tartozó emberek. A magyar kisebbségi társadalom apraja*magyja ösz~ szetartozik — természet és történelem parancsára — ezért magától értetődő, ha zord idő esetén ez a társadalom jól - esően összetömörülni akar. Ennek a kisebbségi társadalomnak vi'harvédő és szeretetnyujíó, sokféle fedelei vannaK. A Népközösség nagy tetőzete mellett a kisebb intézmények egész sora, le a baráti társaságokig, nyújt helyet és alkal** mat a testvéri összezárkózásra. Ilyenkor, hét végén, űzzük hát az egymás keresését és egymás oltalmát ezen fedelek alatt egyéni magatartással és tudatos nyomatékkal. Törődjünk Népközösségünkkel, támogassuk lázas intim* kaját s szívjuk magunkba ismét és ismét a jó elhatározásokat, melyeikkel a Népközösség egységét, szilárdságát, hatóképességét fokozzuk s a többségi néppel, annak intézményeivel és kormányzatával való kapcsolatait megszilárdítjuk. Legyünk ot, ahol csak le*1 hetünk hét végén és vasárnap minden helyünkön: templomainkban, hangversenyeinken, színházainkban, kép** zőmiivészeti kiállításainkon, gazdaköreinkben, ipartestületeinkben, az utcákon, a sétatereken, a temetőikben, a baráti körökben. Az eszmecserék során igyekezzünk minden figyelmünket és elhatározásunkat népközösségi életünkre szorítani, feledve minden külső poli-* tikát és politikai történelmet, melyre a hétköznapok állandóan hajtanak. A szórakozóhelyeken pedig társadalmi létünk deriis elemeivel társuljunk, hogy el ne riadjunk az élettói és az emberbaráti szeretettől. Ezzel nemcsak éb- rentartjuk egyéni és népi erőnket, ha=< nem szolgálatára vagyunk az államnak, melynek szüksége van szilárd és hivő emberekre és szolgálatára vagyunk az egész emberiségnek, melynek jövőjét a mi megfelelő emberi magatartásunk befolyásolhatja.

Látszólag kezdetleges, talán mo'so-lyt- keltő magatartást ajánlunk. Ámde hitünk. ha minden kisebbségi alany köü vetkezetesen gjakorolja — míínt ahogyan sokan teszik is — akkor kitűnő eredmény fog ki sarjadni. Az egyén legalább egy időre kikapcsolódik az őrlő gondból és derűs megerősödéssel alkalmassá válik, hogy a közösség jótékony erejét segítségül kapja és önmaga vi=* szonozza. A közösség pedig megtelik tevékeny élettel és gyakorlati lehetőségekkel. Ma mindenkinek, egyénnek és közösségnek egyaránt, égető szüksége van reá, hogy földei* ül jön, megerősödjék, oltalmat leljen és oltalmat adjon.

Fontos okmányok aláírásait hitelesíteni szokták ; ezzel igazolják az aláírások va^ kxiiságát. A BayerAereszt bizonyítja az ASPIRIN 'TABLETTÁK valódiságát. Ügyeljen erre : nincsen Aspirin Bayer- kereszt nélkül. Ha egészsége forog kockán, akkor csak a milliószor bevált szert szabad használnia.

ASPIRIN«

a megbízható )) ^

készítmény.

Rendkívüli tanácskozási tarioitak a szövetséges koronányférfiak és hadvezérek

PÁRIS, május 18. (Rador.)

Churchill több szakértő kíséretében csütörtökön Parisba érkezett, hol látogatást tett Reynaud miniszterelnöknél, majd vele együtt megbeszélést tartottak Dala- dier és Gamelin tábornok bevonásával.

PÁR1S, május 18. (Rador.) Havas: Illetékes helyen hangsúlyozzák, hogy Churchill, Reynaud, Daladier és Gamelin tábornok párisi tanácskozását rendkívül fontosnak kell tekinteni a hadműveletek további fejlődésére és a jövő tervek elkészítésére vonatkozóan. Churchill pénteken hajnalban visszautazott Londonba.

LONDON, május 18. (Rador.) Havas: Churchill, váratlan párisi látogatása után,

visszatért Londonba. Illetékes angol körökben hangsúlyozzák, hogy az angol miniszterelnök csütörtökön határozta el párisi útját, miután olyan jelentéseket kapott, melyekből a belgiumi események fontosságát pontosan megállapíthatta. Hozzáteszik, hogy a párisi látogatásnak rendkívül bátorító hatása volt és különösen értékesnek és hasznosnak bizonyult. Másrészről azt állítják, hogy bár a helyzet komoly, mégis legnagyobb bizalommal fogadják Londonban. Az utóbbi napokban érkezett hirek megmutatták, hogy az angol légi erő úgy a készülékek, mint repülők szempontjából határozottan fölényben lévőnek bizonyult az ellenséges légi erővel szemben.

IDEIGLENES BIZOTTSÁGOK A JOGO SÍTOTT KÖNYVELŐK ÉS SZAKÉRTŐ KÖNYVELŐK TESTÜLETÉNEK ÉLÉN. Fe

lsérmegye: Gheorghe Sutén, Joan Maior, Du rnitru Tanú, Corneliu Henegariu, Ion Curtu Karánsebe®: Ion C. Stoenescu, Const. Caltiun, Jumanca Joachim, Joan Tantar, Dimitrie Jianu. Lugos: I. D. Stoenescu, Dumitru Gali, Victor Gheveresan, Rornidus Soimu, Joan Voichita. Gsikmegye: Pavel Bojiu, Irina Pacurar, Octavian Receanu, Csedo Gheorghe, Vasi^e Bordea. Háromszékmegve: Vasile Badea, Eugen Siblanu, Biro Tiberiu, Paragi Eugen, Muscalu loan. ,<---■ s’- --A--'—- v, mmmm X

Rendelettörvény az idegenellenőrzésről

A konzuli vízumban megjelölt taptozkodási időn túl nem adnak több meghosszabbítást a külföldiek számára. — Internáló táborba utalják a törvényes rendelkezéseket megszegő külföldieket

BUKAREST, május 18.

(Rador.) A konzuli vizumban megjelölt időn túl nem adnak többé mcgbosszabbi- - tást a külföldiek részére. Az 1939 szeptember 1-től kezdődően érkezett külföldi alattvalók részére, foglalkozásuk iizésére adott engedély nélkül, 1940 május 1. előtt nyújtott összes meghosszabbítások semmisnek tekintetnek és az érdekelt személyek május 30-ig el kell hagyják az országot. Az 1940 május 1. után adott tartózkodási engedélyek a lejáratig érvényesek, midőn az érdekelt személyek el kell hagyják az ország területét. Az érvényben levő törvényes rendelkezések ellen vétő külföldi alattvalókat internáló táborokban helyezik el. Az első internáló tábort Csíkszeredán rendezték be.

Az idegenek ellenőrzéséről szóló törvény kiegészítésére Ghelmegeanu miniszter rendelettörvényt terjesztett Őfelsége elé. A rendelettörvény következőket tartalmazza:

3. A belügyminiszter felhatalmazást nyer, hogy internáló táborba utalja azokat a külföldieket, akik tevékenységükkel ártanak a közrendnek és az állam biztonságának, valamint azokat, akik az országban történt tartózkodásuk alatt nem tesznek eleget az érvényben levő törvényes rendelkezésieknek, amennyiben a kiutasításra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók velük szemben.

2. Az internálást a belügyminiszter rendeli el 1—3 hónapig terjedő időre, amely megszüntethető, vagy meghosszabbítható ugyanazon feltételek mellett. Az internálás nyomban megszűnik, midőn a külföldi elhagyja az ország területét.

Kelt Bukarestben 1940 május 17-én.

CAROL.

GH. Tatarescu miniszterelnök

M. Ghelmegeanu belügyminiszter

Aurel Bentoiu igazságügyminiszter

Ileus tábornok nemzetvédelmi, légügyi és tengcrészetiigyi miniszter

ELŐKÉSZÜLETEK A .,BUKARESTI HÉT“-RE

BUKAREST. május 18. (Rador.) A június első napjaiban kezdődő ..Bukaresti Hét“ az idén különösen fényes keretek között zajlik le. A CFR az utasoknak ez- utal is 50 és 75 százalékos kedvezményt Log nyuitani.

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ?

„ROMANIA“: A földműves túrija, hogy meg kell művelje a földet, mert a késedelem, hanyagság, lustaság súlyos következményekkel jár: éhség és szegénység következik nyomában. így aggodalommal gondol arra, hogy a nehéz tél, a késő tavasz, esős és bűvös időjárás és a munkáskezek hiánya miatt a föld nem volt kellően megmunkálva, csupán közepesen aluli termést várhatunk és el kell viselnünk egy szegény esztendő súlyos következményeit. íme, elragadó nyilatkozatok helyett ez a száraz tény az, mely felé a felelős személyek figyelme irányul. Megfelelő munkatervvel rendelkezünk, a szükséges intézkedéseket megteltük és reméljük, hogy ez a helyzeten javítani fog. Van azonban egy másik általánosabb kérdés is, mely nem1 kerüli el senkinek figyelmét. Románia, Ju goszlávia, Bulgária és Magyarország — a négy mezőgazdasági állam — egy évszázad, óta állandóan áldozatai voltak az ipari államok zsarnokságának. Bár akaratlanul, előre történt megfontolás nélkül történt, mégis zsarnokság volt. Az ipari államok szállítói voltunk ugyan, de ők diktálták az árakat, bizonyos feltételek között belső fogyasztásra kötelezték, rendelkeztek a piacokkal és felosztották egymásközt a zónákat. Kárt szenvedtünk a szállításnál, nem voltunk megszervezve. Ez a körülmény Európa egész gazdasági egyensúlyát felborította. Közel százmillió ember él mezőgazdaságból Közép- és Kelet-Európábán s ez a nagy fogyasztó tömeg igen szegény volt ahhoz, hogy francia, angol, német iparcikkeket vásároljon. A mezőgazdák vásárlóképességének csökkenése maga után vonta, hogy kevés volt a külföldről behozott áru. Csökkent az életszínvonal, a földműves alig tudott annyit szerezni munkájával, mennyi eltartására szükséges. Nem ütött-e az óra, hogy békés helyzetünket felhasználjuk és rendet teremtsünk nemzetgazdaságunkban? Nem elszigetelt lépésre, de széleskörű megmozdulásra gondolunk Románia, Jugoszlávia, sőt: Bulgária és Magyarország bevonásával. Akármi történik holnap, csak itt élünk maid szükségleteinkkel és életlehetőségeinkkel. Ne feledjük, hogy a francia forradalom és a napoleoni háború nyomán támadt zavaros helyzetből Nagybritannia azért tudott kiemelkedni, mert alkalmazkodott az uj idők valóságaihoz. Többet ért ez, mint egv megnyert háború és hasznos tapasztalatot jelent azok számára, akik kutatják: hogyan szervezik meg a holnapi békét és milyen lesz a holnapi Európa, hol azt a helyet foglaljuk el, melynek előkészítésére képesek vagyunk.

„JURNALUL“: Az 1914. évi eseményekkel szemben Keleten a helyzet megváltozott. Oroszország ma semleges állam és baráti viszonyt tart fenn Németországgal. Az orosz— német megegyezés — mint Molotov mondta — határt szabott a háborús területnek, ami nemcsak a Szovjetunió halárára vonatkozik, de azokra a területekre is, melyek közeiről érdeklik Oroszországot. Több jelenséggel találkoztunk és ezek figyelembe vétele mellett a balkáni „status quo“ fenntartásában behatunk: 1. A jugoszláv gazdasági küldöttség összes céljai elérése után tért vissza Moszkvából. A gazdasági egyezmény után kulturális és politikai megegyezés fog következni. Arról van szó, hogy Belgrád politikai küldöttséget meneszt Moszkvába. 2. Olaszország figyelmét főleg Franciaország és Egyiptom felé irányítja, arra az esetre, ha „nem háborús fél“ magatartásával felhagyna. 3. A bulgár hivatalos sajtó és bulgár hivatalos körök határozott derűlátással tekintenek a Balkán semleges magatartására. Ez a derűlátás az orosz—bulgár újabb egyezmény aláirása óta tapasztalható. 4. A „Tass“ orosz távirati ügynökség cáfolja, hogy a szovjet pánszláv politikát követ és hangsúlyozza, hogy orosz részről nem csatlakoztak a faji, vagy nacionalista politikához, nem pártfogolnak senkit azért, mert szláv és nem üldöznek senkit,' mert nem szláv származású. Minden állam egyenlő elbánásban részesül — hangoztatják. Ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a Szovjetunió fenn akarja tartani a békét Dél- kelet-Európában.

„CURENTUL“: „Gyerek vagy? Talán ha- zudok? Becsületszavamra, a rádióban hallottam!...“ Az úriember, aki igy beszél, nem hordár. Okos, jóidegzetü ember, eltekintve attól, amit — a rádióban hallott. Minden napra egy hirt tartogat és a Bibliának olyan szakaszait ismeri, melyet rajta kívül más nem tud. Egész éjjel a rádiót hallgatja. A sógora — aki nem jelentéktelen közéleti férfi — külföldről levelet kapott. Mi volt benne? Becsületszavára mondja, hogy — „ultimátum“. Az ilyen ember nem ritka. A rádió nemcsak híreket közöl, de propagandát is fejt ki ugyanakkor. Hasznos és káros is a rádió, mint minden, amit ember alkotott. A civilizáció terjesztése lenne feladata, igy meg kell rövidítse, meg kell tisztítsa a leadásokat, midőn annyi hamis hir kerül forgalomba. Az ember pedig igy gondolkozzon: — Tudom, mit kell tennem bizonyos esetben és órában. A kötelességteljesitéstcl semmiféle rádió el nem térithet, mert nem vagyunk öregasszonyok. y „