Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-19 / 112. szám

1940 május 19. BZZBNZéK Hétvég (Szabaduljunk meg; az időjárás egyre sanyargató hatásaitól; feledjük el, hogy erdélyi Tiindérországunk több pontja ismét havat látott május idusán és a tehetős ember megint rágyújtott a fii tésre. Hiába minden panasz! Fordítsuk el1 tekintetünket a nyugati harctér el- borzaszt\ó látományától és a délkeleten** rópai táj borús diplomáciai villanásai­tól. A jelen még egészen a miénk. Szom** bat van, hét vége van, ünnep előestéje van, mikor az ember máskor deriis pi­henőre, kirándulásra, olvasmányaira készülődött Igyekezzünk ünnepelni csöndesen s egyszerűen. Az elkallódott ,,weekend“=»ért — melyben a természet és történelem egyaránt ludas — kárpó­toljuk most magunkat — önmagunkkal. Kisértsük meg, hogy másfél napon át csak a magunké legyünk, mikor úgy sincs semmi különös módunk rá, hogy a kiterjedtebb közösségekért cseleked­jünk valami érdemlegest. Európáért, az emberiségért, a világért. | Érthető,, ha ily tragikus perceikben szoros egymásmellettiségre vágynak az együvé tartozó emberek. A magyar ki­sebbségi társadalom apraja*magyja ösz~ szetartozik — természet és történelem parancsára — ezért magától értetődő, ha zord idő esetén ez a társadalom jól - esően összetömörülni akar. Ennek a ki­sebbségi társadalomnak vi'harvédő és szeretetnyujíó, sokféle fedelei vannaK. A Népközösség nagy tetőzete mellett a kisebb intézmények egész sora, le a ba­ráti társaságokig, nyújt helyet és alkal** mat a testvéri összezárkózásra. Ilyen­kor, hét végén, űzzük hát az egymás keresését és egymás oltalmát ezen fe­delek alatt egyéni magatartással és tu­datos nyomatékkal. Törődjünk Népkö­zösségünkkel, támogassuk lázas intim* kaját s szívjuk magunkba ismét és ismét a jó elhatározásokat, melyeikkel a Népközösség egységét, szilárdságát, hatóképességét fokozzuk s a többsé­gi néppel, annak intézményeivel és kormányzatával való kapcsolatait meg­szilárdítjuk. Legyünk ot, ahol csak le*1 hetünk hét végén és vasárnap min­den helyünkön: templomainkban, hang­versenyeinken, színházainkban, kép** zőmiivészeti kiállításainkon, gazdakö­reinkben, ipartestületeinkben, az ut­cákon, a sétatereken, a temetőikben, a baráti körökben. Az eszmecserék során igyekezzünk minden figyelmünket és elhatározásunkat népközösségi életünk­re szorítani, feledve minden külső poli-* tikát és politikai történelmet, melyre a hétköznapok állandóan hajtanak. A szórakozóhelyeken pedig társadalmi lé­tünk deriis elemeivel társuljunk, hogy el ne riadjunk az élettói és az ember­baráti szeretettől. Ezzel nemcsak éb- rentartjuk egyéni és népi erőnket, ha=< nem szolgálatára vagyunk az államnak, melynek szüksége van szilárd és hivő emberekre és szolgálatára vagyunk az egész emberiségnek, melynek jövőjét a mi megfelelő emberi magatartásunk befolyásolhatja. Látszólag kezdetleges, talán mo'so-lyt- keltő magatartást ajánlunk. Ámde hi­tünk. ha minden kisebbségi alany köü vetkezetesen gjakorolja — míínt aho­gyan sokan teszik is — akkor kitűnő eredmény fog ki sarjadni. Az egyén leg­alább egy időre kikapcsolódik az őrlő gondból és derűs megerősödéssel alkal­massá válik, hogy a közösség jótékony erejét segítségül kapja és önmaga vi=* szonozza. A közösség pedig megtelik tevékeny élettel és gyakorlati lehetősé­gekkel. Ma mindenkinek, egyénnek és közösségnek egyaránt, égető szüksége van reá, hogy földei* ül jön, megerősöd­jék, oltalmat leljen és oltalmat adjon. Fontos okmányok aláírásait hitelesíteni szokták ; ezzel igazolják az aláírások va^ kxiiságát. A BayerAereszt bizonyítja az ASPIRIN 'TABLETTÁK valódiságát. Ügyeljen erre : nincsen Aspirin Bayer- kereszt nélkül. Ha egészsége forog kockán, akkor csak a milliószor bevált szert szabad használnia. ASPIRIN« a megbízható )) ^ készítmény. Rendkívüli tanácskozási tarioitak a szövetséges koronányférfiak és hadvezérek PÁRIS, május 18. (Rador.) Churchill több szakértő kíséretében csütörtökön Parisba érkezett, hol látoga­tást tett Reynaud miniszterelnöknél, majd vele együtt megbeszélést tartottak Dala- dier és Gamelin tábornok bevonásával. PÁR1S, május 18. (Rador.) Havas: Il­letékes helyen hangsúlyozzák, hogy Chur­chill, Reynaud, Daladier és Gamelin tá­bornok párisi tanácskozását rendkívül fontosnak kell tekinteni a hadműveletek további fejlődésére és a jövő tervek el­készítésére vonatkozóan. Churchill pénte­ken hajnalban visszautazott Londonba. LONDON, május 18. (Rador.) Havas: Churchill, váratlan párisi látogatása után, visszatért Londonba. Illetékes angol kö­rökben hangsúlyozzák, hogy az angol mi­niszterelnök csütörtökön határozta el pá­risi útját, miután olyan jelentéseket ka­pott, melyekből a belgiumi események fontosságát pontosan megállapíthatta. Hozzáteszik, hogy a párisi látogatásnak rendkívül bátorító hatása volt és különö­sen értékesnek és hasznosnak bizonyult. Másrészről azt állítják, hogy bár a helyzet komoly, mégis legnagyobb bizalommal fo­gadják Londonban. Az utóbbi napokban érkezett hirek megmutatták, hogy az an­gol légi erő úgy a készülékek, mint re­pülők szempontjából határozottan fölény­ben lévőnek bizonyult az ellenséges légi erővel szemben. IDEIGLENES BIZOTTSÁGOK A JOGO SÍTOTT KÖNYVELŐK ÉS SZAKÉRTŐ KÖNYVELŐK TESTÜLETÉNEK ÉLÉN. Fe lsérmegye: Gheorghe Sutén, Joan Maior, Du rnitru Tanú, Corneliu Henegariu, Ion Curtu Karánsebe®: Ion C. Stoenescu, Const. Caltiun, Jumanca Joachim, Joan Tantar, Dimitrie Jianu. Lugos: I. D. Stoenescu, Dumitru Gali, Victor Gheveresan, Rornidus Soimu, Joan Voichita. Gsikmegye: Pavel Bojiu, Irina Pacurar, Octavian Receanu, Csedo Gheorghe, Vasi^e Bordea. Háromszékmegve: Vasile Ba­dea, Eugen Siblanu, Biro Tiberiu, Paragi Eugen, Muscalu loan. ,<---■ s’- --A--'—- v, mmmm X Rendelettörvény az idegenellenőrzésről A konzuli vízumban megjelölt taptozkodási időn túl nem adnak több meghosszabbítást a külföldiek szá­mára. — Internáló táborba utalják a törvényes rendel­kezéseket megszegő külföldieket BUKAREST, május 18. (Rador.) A konzuli vizumban megjelölt időn túl nem adnak többé mcgbosszabbi- - tást a külföldiek részére. Az 1939 szep­tember 1-től kezdődően érkezett külföldi alattvalók részére, foglalkozásuk iizésére adott engedély nélkül, 1940 május 1. előtt nyújtott összes meghosszabbítások sem­misnek tekintetnek és az érdekelt szemé­lyek május 30-ig el kell hagyják az or­szágot. Az 1940 május 1. után adott tar­tózkodási engedélyek a lejáratig érvénye­sek, midőn az érdekelt személyek el kell hagyják az ország területét. Az érvény­ben levő törvényes rendelkezések ellen vétő külföldi alattvalókat internáló tábo­rokban helyezik el. Az első internáló tá­bort Csíkszeredán rendezték be. Az idegenek ellenőrzéséről szóló tör­vény kiegészítésére Ghelmegeanu minisz­ter rendelettörvényt terjesztett Őfelsége elé. A rendelettörvény következőket tar­talmazza: 3. A belügyminiszter felhatalmazást nyer, hogy internáló táborba utalja azo­kat a külföldieket, akik tevékenységük­kel ártanak a közrendnek és az állam biztonságának, valamint azokat, akik az országban történt tartózkodásuk alatt nem tesznek eleget az érvényben levő törvé­nyes rendelkezésieknek, amennyiben a ki­utasításra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók velük szemben. 2. Az internálást a belügyminiszter ren­deli el 1—3 hónapig terjedő időre, amely megszüntethető, vagy meghosszabbítható ugyanazon feltételek mellett. Az interná­lás nyomban megszűnik, midőn a külföldi elhagyja az ország területét. Kelt Bukarestben 1940 május 17-én. CAROL. GH. Tatarescu miniszterelnök M. Ghelmegeanu belügyminiszter Aurel Bentoiu igazságügyminiszter Ileus tábornok nemzetvédelmi, légügyi és tengcrészetiigyi miniszter ELŐKÉSZÜLETEK A .,BUKARESTI HÉT“-RE BUKAREST. május 18. (Rador.) A jú­nius első napjaiban kezdődő ..Bukaresti Hét“ az idén különösen fényes keretek között zajlik le. A CFR az utasoknak ez- utal is 50 és 75 százalékos kedvezményt Log nyuitani. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMANIA“: A földműves túrija, hogy meg kell művelje a földet, mert a késede­lem, hanyagság, lustaság súlyos következmé­nyekkel jár: éhség és szegénység következik nyomában. így aggodalommal gondol arra, hogy a nehéz tél, a késő tavasz, esős és bű­vös időjárás és a munkáskezek hiánya miatt a föld nem volt kellően megmunkálva, csu­pán közepesen aluli termést várhatunk és el kell viselnünk egy szegény esztendő súlyos következményeit. íme, elragadó nyilatkoza­tok helyett ez a száraz tény az, mely felé a felelős személyek figyelme irányul. Megfelelő munkatervvel rendelkezünk, a szükséges in­tézkedéseket megteltük és reméljük, hogy ez a helyzeten javítani fog. Van azonban egy másik általánosabb kérdés is, mely nem1 kerüli el senkinek figyelmét. Románia, Ju ­goszlávia, Bulgária és Magyarország — a négy mezőgazdasági állam — egy évszázad, óta állandóan áldozatai voltak az ipari álla­mok zsarnokságának. Bár akaratlanul, előre történt megfontolás nélkül történt, mégis zsarnokság volt. Az ipari államok szállítói voltunk ugyan, de ők diktálták az árakat, bizonyos feltételek között belső fogyasztás­ra kötelezték, rendelkeztek a piacokkal és felosztották egymásközt a zónákat. Kárt szenvedtünk a szállításnál, nem voltunk meg­szervezve. Ez a körülmény Európa egész gaz­dasági egyensúlyát felborította. Közel száz­millió ember él mezőgazdaságból Közép- és Kelet-Európábán s ez a nagy fogyasztó tö­meg igen szegény volt ahhoz, hogy francia, angol, német iparcikkeket vásároljon. A me­zőgazdák vásárlóképességének csökkenése ma­ga után vonta, hogy kevés volt a külföldről behozott áru. Csökkent az életszínvonal, a földműves alig tudott annyit szerezni munká­jával, mennyi eltartására szükséges. Nem ütött-e az óra, hogy békés helyzetünket fel­használjuk és rendet teremtsünk nemzetgaz­daságunkban? Nem elszigetelt lépésre, de szé­leskörű megmozdulásra gondolunk Románia, Jugoszlávia, sőt: Bulgária és Magyarország bevonásával. Akármi történik holnap, csak itt élünk maid szükségleteinkkel és életlehető­ségeinkkel. Ne feledjük, hogy a francia for­radalom és a napoleoni háború nyomán tá­madt zavaros helyzetből Nagybritannia azért tudott kiemelkedni, mert alkalmazkodott az uj idők valóságaihoz. Többet ért ez, mint egv megnyert háború és hasznos tapasztalatot je­lent azok számára, akik kutatják: hogyan szervezik meg a holnapi békét és milyen lesz a holnapi Európa, hol azt a helyet foglaljuk el, melynek előkészítésére képesek vagyunk. „JURNALUL“: Az 1914. évi események­kel szemben Keleten a helyzet megváltozott. Oroszország ma semleges állam és baráti vi­szonyt tart fenn Németországgal. Az orosz— német megegyezés — mint Molotov mondta — határt szabott a háborús területnek, ami nemcsak a Szovjetunió halárára vonatkozik, de azokra a területekre is, melyek közeiről érdeklik Oroszországot. Több jelenséggel ta­lálkoztunk és ezek figyelembe vétele mellett a balkáni „status quo“ fenntartásában beha­tunk: 1. A jugoszláv gazdasági küldöttség összes céljai elérése után tért vissza Mosz­kvából. A gazdasági egyezmény után kulturá­lis és politikai megegyezés fog következni. Arról van szó, hogy Belgrád politikai kül­döttséget meneszt Moszkvába. 2. Olaszország figyelmét főleg Franciaország és Egyiptom felé irányítja, arra az esetre, ha „nem há­borús fél“ magatartásával felhagyna. 3. A bulgár hivatalos sajtó és bulgár hivatalos kö­rök határozott derűlátással tekintenek a Bal­kán semleges magatartására. Ez a derűlátás az orosz—bulgár újabb egyezmény aláirása óta tapasztalható. 4. A „Tass“ orosz távirati ügynökség cáfolja, hogy a szovjet pánszláv politikát követ és hangsúlyozza, hogy orosz részről nem csatlakoztak a faji, vagy nacio­nalista politikához, nem pártfogolnak senkit azért, mert szláv és nem üldöznek senkit,' mert nem szláv származású. Minden állam egyenlő elbánásban részesül — hangoztatják. Ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a Szovjetunió fenn akarja tartani a békét Dél- kelet-Európában. „CURENTUL“: „Gyerek vagy? Talán ha- zudok? Becsületszavamra, a rádióban hallot­tam!...“ Az úriember, aki igy beszél, nem hordár. Okos, jóidegzetü ember, eltekintve attól, amit — a rádióban hallott. Minden napra egy hirt tartogat és a Bibliának olyan szakaszait ismeri, melyet rajta kívül más nem tud. Egész éjjel a rádiót hallgatja. A sógora — aki nem jelentéktelen közéleti férfi — külföldről levelet kapott. Mi volt benne? Becsületszavára mondja, hogy — „ultimátum“. Az ilyen ember nem ritka. A rádió nemcsak híreket közöl, de propagandát is fejt ki ugyanakkor. Hasznos és káros is a rádió, mint minden, amit ember alkotott. A civilizáció terjesztése lenne feladata, igy meg kell rövidítse, meg kell tisztítsa a leadásokat, midőn annyi hamis hir kerül forgalomba. Az ember pedig igy gondolkozzon: — Tudom, mit kell tennem bizonyos esetben és órában. A kötelességteljesitéstcl semmiféle rádió el nem térithet, mert nem vagyunk öregasszo­nyok. y „

Next

/
Thumbnails
Contents