Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-18 / 111. szám

1940 mú]us 18, gag Mandragora A kolozsvári magyar színtársulat rendkí­vül érdekes teljesitménuyel fog megörven­deztetni ma este. Színre hoz egy XVI. szá­zadból való vígjátékot, mely a világszelleini- séget akkor vezető olasz renaissance egyik legerőteljesebb képviseleti alkotása volt, hi­szen Maeehiavelli Miklós irja, ki egy róla el­nevezett politikai rendszer, a macchiavellizinus kezdeményezője. A színházi estével kapcso­latban egész halom meggondolni való kérdt-s bukkan fel. A szini alkotás — Mandragora — először önmagában figyelemre méltó, mint az uj drámát kereső kornak egyik állomása, jelzése a kornak, mely a spanyol és olasz kísérletek után Angliában végre megoldotta a vajúdó kérdést, még pedig Shakespeare lángeszén keresztül. És itt szóba kerülhet színházunk érdeme, mely törekszik nemes kísérletekre. De talán a legizgatóbb a fölme­rülő kérdésekből, hogy miért éppen most költötték uj életre Maeehiavelli müvét és egy magyar átdolgozó talán minden irányzatos­ságtól független ötlete miért figyelmeztet a rejtélyes megérzésre, az önkéntelen ataviz- musra, valami réginek uj időszerűségére? A szinmü-vigjáték, egy viharos, végzetes, | egyénileg szomorú korszak menekülése a I gyermekded vidámságba és a fényes erkölcs- I telenségbe. És különben is Macaulay szerint 9 a régi Olaszország: csokor, mérgezett virá- I gokból. Maeehiavelli maga is kénytelen be­lefeledkezni sokszor nagy csalódásaiba. A vörös liliom városának volt köztársasági ál­lamtitkára és történetírója, ki-kikopott Firen­zéből és többször nyomorba került. Sokszor — ragyogó diplomata-ruhába öltözve, szegé­nyes szobájában — csak Írással és főúri szol­gálatokkal tengethette életét. Rettenetes képességek ellenére is a végzet ostoba já­tékszere. Az ilyen ember keresi a jótékony és magasabb feledést: ha jól megy sorsa, vígjátékot ir, hogy esufolódva nevessen, ha § rosszul megy sorsa, megint vígjátékot ir, I hogy nevetve keseregjen. Egyesek véleménye | szerint örök hirü és örök hatású könyve: „A 8 fejedelem“ is borzasztó fintor volna. A man- 1 dragora is méreg, elméleti méreg, mely ravasz | és csalárd módon az ifjú szerelmet viszi dia- | dalra a hatalmas és öreg férj rovására. Szó- | val igazán olasz és reneszánsz szellemiség. | De az iró földerítette lelkét vele és ime szó- 8 zadok után föl fog deríteni bennünket is. Ez Ş pedig jó szolgálat. A magyar átdolgozó ma- j ga is telivér vigjátékiró, csupán erre törek­szik talán. Tudja, hogy ez az örökös komi­kum hatni fog, de hatni fog a rég mult kü­lönös illata és gyermekded drámai kezdetle­gesség is. Most ugyanis bele kell mosolyogni gyermeki egyszerűséggel az elkerülhetetlen förgetegekbe, hogy pillanatra megmentsük magunkat. Bizonyos, hogy Vaszary helyesen cselekedett és színházunk uj érdemet szerez, mikor a múltnak ilyen jellegzetes színmüvé­nek szinrekozaíalára szívesen kockáztat időt, pénzt, vesződséget. Bizonyára uralkodó gondolat lesz sokban most, hogy lám, uj időszerűség megnyilvá­nul e szinmii feledésből való kiásásával és magyar földolgozásával a politikus Macchia- velli tekintetében is. Maeehiavelli mindig iz- itta, olykor-olykor, kitörő módon, a törté­nelem és politika embereit. A nagy elienmon- dások embere, akit ellenmondón Ítéltek meg: egyszer az igazi patrióta és állambölcs képé­ben jelentkezik, máskor az ördög tanítását hangoztatva: II. Frigyes egy Anti-macchia- 'vellit irt ellene. Macaulay pedig a kor és a ta- lianizmus tökéletes képviselőjét szemlélteti benne. A történelem keresők pedig állandóan keresik rejtélye megfejtését, olyanok is, akik merőben más világ emberei. Macchiavelli- től, nemcsak a reneszánsz és barokk pá­pák, a jezsuiták, előbb V. Károly és II. Szülejmán tanultak, hanem az erdélyi Frá­ter György is, a történelmi erdélyiség szelle­mének alapvetője. — Mi azonban itt és most minden macchiaveltízmustól mente­sen, csak magasabb és művészeti irodalmi élvezetet fogunk szürcsölni, vidámságba fe­ledkezve a gondsujtotta világ e nehéz órái­ban. Minden súlyos gondolatot vessünk félre és derüljön föl egy ártatlan vígjáték vidám­ságától. KEZDŐKNEK, HALADÓKNAK, MESTEREKNEK: Maróczy Géza: A modern sakk vezévkönyve Végre magyar nyelven is megjelent az oly légen hiányzó nagy magyar sakkönyv. mely átfogó és mindenre kiterjedő voltával meg­bízható oktatója a kezdőknek, tapasztalt kalauza a haladóknak és értékes mondnivalói van azok számára is, akik már a mesterfo­kot is elérték. A legnagyobb magyar sakk­mesternek: Maróczy Gézának, ez a könyve nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb színvonalat képviseli. A nagyalakú 350 olda­las könvv ára fűzve 198.—, kitűnő vászon­kötésben 248.— lej az ELLENZÉK KÖNYV. OSZTÁLYÁBAN, CLUJ — KOLOZSVÁR, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Fontos értekezlet volt a franci a kttlfijisniiHiszférf ómban PARIS, május 17. ( Rador.) Csütörtökön délután fontos értekezlet volt a külügyminisztériumban. Részt vett az értekezleten Revnaud miniszterelnök, Jeanneney szenátusi elnök, Heriot képvi­selőházi elnök, Chautemps helyettes mi­niszterelnök, Daladiér hadügyminiszter, Roy belügyminiszter, de Monzie közmun­kaügyi miniszter, Rio kereskedelmi tenge­részeti miniszter, Reging, Paris katonai kormányzója és Berthoin belügyi vezértit- kár. 'ELLENZÉK ...... in ■ií—nr Alexandria élőit megkezdte a szövetséges határai hadgyakorlatát KAIRÓ, május 17. (Rador.) A Reuter jelenti, hogy csütörtökön reg­gel Kairóban távoli ágyudörgést hallottak s a levegőben kis ejtőernyők által fenn­tartott rakétákat láttak. Ez a tevékenység azt mutatja, hogy a szövetséges hajóraj széles területen megkezdte gyakorlatait Alexandria előtt. Ezek az első fontosabb gyakorlatok, melyeket a hajóraj Alexand­riába érkezése óta végez. királynő jávai, szumátrai, bornerói, celesebi .alattvalói közé hatvan benszülött fejedelem, szultán, maharadzsa, susuhunán, stb. tarto­zik. Holland-Indiát a hágai királyi palotában kinevezett indiai főkormányzó igazgátja, akit Vilma királynő újabban hat évenként emel erre a magás polcra. Batáviában azonban ön­álló holland-indiai kormány -székel, amely a hágai gyarmatügyi minisztériumon keresztül áll érintkezésben az anyaországgal. Batávia milliós lakosú keleti metropolis. Batávia és Amszterdam között nagyszerű lé­gi összeköttetés áll fenn. Bár a légi utasnak oda-vissza 29.000 kilométer hosszú távolsá­got kell beutaznia, mégis — aki Batáviából vasárnap repülőgépen utrakél Amszterdam felé, az a következő vasárnap már újból Batáviában lehet, közben pedig elintézhette ügyét a hollandok európai fővárosában. MÉRHETETLEN GAZDAGSÁG Egyezséget kőinek az amerikai kormányzó pártok Roosevelt uiraváíasztása érdekében? Az európai események kihatása az elnökválasztásra STOCKHOLM, május 17. (Rador.) DNBr. A „Stockholm Tidningen“ cimii lap szerint washingtoni politikai kö rökben kijelentik, hogy a legutóbbi eu­rópai eseményeknek mélységesen su* lyos hatásuk lesz az elnökválasztásra. Annak lehetőségéről tárgyalnak, hogy a demokrata és republikánus pártok Roosevelt újraválasztása érdekében egyezséget kössenek. Ennek követkéz* tében egy republikánust alelnőkké vá­lasztanának és a kormányt átalakita* nák olyképpen, hogy a két párt Koalí­ciós kormánya legyen. DÉL KAROLINA ROOSEVELT MELLETT j WASHINGTON, május 17. (Rador.) A Dél-Karolinában megtartott válasz­tások során megválasztották mindazo­kat a képviselőket, akik Roosevelt har Mi történik Holland-Indiával, miután az anyaország, az európai Németalföld belesod­ródott a háborúba. Ez a kérdés betek óta izgalomban tartja az egész világot. Hiszen a hollandok keletindiai gyarmata nagyobb Európa területénél. A hoL land gyarmatokon, Jáva, Szumatra, Borneo,' Celebes szigeteken található nyersanyagokra a világ háromnegyed részének szüksége van. Ami azonban mindennél fontosabb: Holland India a megtestesült „himes tojás“ a Csen­des óceánon! Igen, Keleten az úgynevezett Pacific-álla- mok: Japán, Amerika, Anglia, Franciaország és Oroszország jelenleg — egymással szem­ben hol forróbb és lendületesebb, hol lany­hább és tartózkodó érzésekkel, de szigora status-quot alkotnak. Ha közülök valamelyik megkaparinthatná Holland-Indiát, olyan ten­gerészeti stratégiai előnyökhöz jutna, bogy a sokat emlegetett status-quo a földgolyónak ebben a részében menten felborulna. A bor­zalmas keleti háború is elkerülhetetlenné vál­na. Ezért jelentette ki a napokban úgy Arita japán külügyminiszter, mint Cordell Hull amerikai külügyminiszter, hogy egyik nagy­hatalom sem nézhetné tétlenül, ha Holland- Indiát idegen hadsereg katonai védelmébe venné, megszállná, elfoglalná. ÁZSIA LEGYEN ÁZSIÁÉ! Négy évtizeddel ezelőtt hangzott el elő­ször az egyik japán államférfin ajkáról az a mondás, hogy: — Ázsia legyen Ázsiáé és pedig -— japán vezetés mellett! A japánok már akkor szemet vetettek Holland-Indiára. Megkezdődött a japán ke­reskedelmi offenziva a holland gyarmatok el­len. A hollandok kénytelenek voltak szige­madstfori jelölését kívánják. Ezideig a különböző államukban megválasztott 600 képviselő közül 447 kapott megbíz zást arra, hogy közvetlenül vagy köz­vetve Roosevelt harmadszori megvá­lasztása mellett szavazzon. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HAD* BALÉPÉSÉT SÜRGETI A „NEW YORK HERALD TRIBUNE* NEW YORK, május 17. (Rador.) A „Newyork Herald Tribüne“ szerint igen valószínű, hogy az éLettei való takaré­koskodás és a kedvező helyzet biztosi* trisa érdekében a legmegfelelőbb meg­oldás az lesz ha az EgyesültrÁllomok azonnal hadat üzennek Németország* nak. A német háborús gépezet — irja a lap ~ amilyen erős, éppoly borzal­mas. Az Egyesült Államok ezen tény előtt nem hunyhat szemet. teiken felhagyni a szabadkereskedelemmeL, áttérni a kötött be- és kiviteli politikára. A kölcsönösségi elv alapján kötötte meg a holland-indiai kormány különböző államok­kal kereskedelmi szerződését. Japánnal is kötöttek Batáviában egy ilyen szerződést, de a nagy japán export nyomása alatt Hol- land-India és Japán között a kölcsönösségi elven alapuló külkereskedelmi politika ma már nagy eltolódásokat mutat, hiszen 1938- ban a japánok 50 millió forinttal nagyobb értékű árut exportáltak Holland-Indiába, mint amit a holland-indiai kikötőből Japán felé útnak indított kivitel értékben képviselt. Hogy e téren nagyobb bonyodalmak eddig nem következtek be, ez nyilván annak tulaj­donítható, hogy Japán az utolsó három évti­zedben túlságosan el vau foglalva —— Kí­nával. Francia- és Oroszország Kelet-Ázsiában nem akar terjeszkedni. Amerika is meg van elégedve azokkal a gyarmatokkal, amelyek fölött Nyugaton és Délen rendelkezik. Az angolok sokszor tanujelét adták annak, hogy ,a nagyszerű kereskedelmi érzékkel biró hol­land nép barátságát keresik, a keleti'ndiai vizeken is szívesen látják, hogy a Singapo­re! Ausztráliával összekötő vonal éppeu a hol­landok birtokában van. Anglia és Amerika kereskedelmi kapcsolatai a hollandok által nagyszerűen megszervezett Holland-Indiával kitűnőek. így egyedül Japán felől fenyeget­hetné veszedelem Batáviát, Holland-India fő­városát. Japánnak azonban — Holland-Indiát illetőleg — minden lépését a másik négy Pacific-állam éber szemmel figyeli. Itt meg­lepetések senkit sem érhetnek. HATVAN FEJEDELEM, SZULTÁN, MA­HARADZSA ÉS SUSUHI NÍN Nassaui Vilma.. Németalföld uralkodónője, a 68 milliós lakosságit holland gyarmatok- ! nak is egyben —1 királynője. És a holland í Németalföld a világ harmadik gyarmati nagyhatalma. Olyan gyarmatot azonban ke­veset ismerünk, ahol a legfontosabb export­cikkben olyan bőség tapasztalható, mint ép­pen Holland-Indiábau. Jáva, Szumatra. Bor­neo a világ dohánytermelésének 3 százalé­kát, a rizstermelésnek 6.7 százalékát, a ká­vétermelésnek 5 százalékát, a cukornádter­melésnek 6.8 százalékát, a nyerskaucsukíer- melésnek pedig mintegy 40 százalékát adja. Szinte monopolisztikus helyzete van Holland- Indiának a vegyiipar szempontjából annyira fontos olajosmagvak és pálmaoíajtermelés terén. A szappanipar számára nélkülözhe­tetlen koprából többet termel, mint a két másik nagy kopra-forrás: Brit-Malája és a Fülöp-szigetek. A bányászat is nagy előnyö­ket biztosit a holland gyarmatok számára. A hollandindiai ónbáDyáknál például csak a malájiak gazdagabbak. Nagy lendületet mu­tat fel a különböző hollandindiai szigeten a bau xit-f eltár ás is. Nagyon jelentős Holland- India kőolajtermelése. Sőt, ma még nem is lehet felbecsülni, hogy milyen nagy is a hol­land gyarmatok kőolajkészlete. \ A gyarmatosítás terén az európai hollan­dok nagyszerű eredményeket értek ei. Az európai nagy holland városokból a kereske­delmi, közigazgatási, katonai pályákra készü­lő hollandi fiatalság öt hat évet a holland gyarmatokon tölt el. Batáviában a kultúra, a civilizáció igen magas fokon áll A holland gyarmatosítás több fontos elv szerint törté­nik, például: emberségesség, hygiénia, isko­lázottság stb. A bennszülötekkel az utolsó tíz évben, mióta a különböző kommunista szervezkedést a batáviai kormány letörte, aj uralmon levő hollandoknak összetűzése, ősz* szekoccanása nem volt. Németalföld számára a holland-gyarmatok elvesztése tehát borzasztó katasztrófa lenne. A HOLLANDOK SZERENCSÉJE A sok baj és gond között azonban szeren­cséjük is van a hollandoknak, hogy hatalmas gyarmatuk — mint mondottuk — „himes tojás“ a Pacificban. A status quo szerint csak a Hágában kinevezett batáviai főkormányzó kezében lehet a hoüandindiai vezérlő pálca, ha nem Így volna, akkor nyilván azennal ki­törne minden idők legrettenetesebb keleti háborúja. Ettől pedig a Pacifie-államok egy. előre nagyon is óvakodnak. Jól tudják tehát mindezt Hágában, Rotterdamban, Amszter­damban. az európai holland városokban és így a hollandok nem aggódnák óriási kiter­jedésű gyarmataik sorsáért. Bizonyosan hi­szik, hogy Jáva, Szumatra, Borneo és Cele­bes mégis holland fenhalóság alatt marad. Kelemen Ernő. I MM»———a———--------­MILYEN ÁRUK HIÁNYOZNAK? Buka­restből jelentik: A bukaresti kereskedelmi és iparkamara jelentése szerint paszuly, bor­só. napraforgómag, zsir, marhahús, szárnyas és tűzifa hiányzik a bukaresti piacról. A zsir és napraforgómag hiánya a szappankészlete­ket is csökkenti. Hiány mutatkzik a növényi olajokban, a gyárak nyersanyag igénye nincs fedezve. TIZENNÉGY VAGON HERING ÉRKE­ZIK CONSTANTÁBA. Bukarestből jelenti a Rador: A szövetkezetek központja 14 vagon beringet rendelt Hollandiában. Az áru a na­pokban Constantába érkezik. KEVESEBB A BUZAVETÉS. Bukarestből jelenti a Rador: A búzával bevetett terület, a tavaszi vetéseket is beleértve. 30—35 szá­zalékkal kevesebb lesz. mint »nult évben. A termés azonban fedezni fogja a belső szük­ségletet és nem lesz szükség a belső fogyasz­tás megszorítására. Mi lesz a holland gyarmatokkal? Jáva, Sumatra,f Borneo és Celebes. — Holland-India sorsa és gazdagsága 'I

Next

/
Thumbnails
Contents