Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-17 / 110. szám

/fjl0 május I 7. ELLENZÉK Dráma az erdőben Fejszével halálra sújtotta a falu igazgat ót anitéj át a felingereit földműves Nyolcévi kényszermunkára ítélte a tábla a gyilkossá lett löltímüvest KOLOZSVÁR, május 16. I Vére« falusi dráma utójátéka pergett le tegnap a kolozsvári büntetőtábla ötös Per- jescu-tanácsa előtt. A dráma a Kolozsvár kö­zelében levő Szelistye községben történt, hol az erdőből való fahordás közben egy föld­műves hirtelen felindulásában fejszével ha- lálrasujtotta a falu igazgatótanitóját. A tegnapi tárgyaláson a vádlott és a tanuk vallomásából teljes részletességében tárult fel a megdöbbentő bűntény, amelynek körülmé­nyei és részletei a következők: Triff Tanase Szelistye községbeli földmű­ves a mult év karácsonya előtt, december 19-én fáért ment az erdőbe, ahol a felesé­gének is volt egy kisebb földrésze. Pumnut Vasile gazdálkodóval és annak 12 éves fiá­val együtt lovas szánon igyekeztek az erdő felé, amikor az utón Összetalálkoztak Sta- nescu Dumitruval, a falu iskolájának igaz­gató-tanítójával, A tanító, aki szintén az er­dő felé tartott egy lovas szekéren 11 éves kisfiával, megkérdezte Triff Tanasetól, hogy van-e favágatási engedélye? Miután a föld­műves kijelentette, hogy ninc3, Staneseu ta­nító azt mondta, hogy akkor nem vihet fát az erdőből. A földműves további válaszra nem is méltatva a tanitót. tovább hajtott, de előbb még másfelé is mentek és csak egy óra múlva értek ki az erdőbe, ahol ekkor újból összetalálkoztak a tanítóval. Triff 'fa­nase vallomása szerint a tanító az ő fájával rakta tele a szekerét és éppen haza akart indnlni. Triff Tanase emiatt hirtelen harag­ra gerjedve odament a szekérhez és kiborí­totta a fát, mire a tanító felkapott egy do­rongot s fenyegetőleg közeledett Triff felé, de nem ütött rá, hanem a dorongot a földre dobta, majd izgatott szóváltás után megra­gadta Triff Tanase karját, miközben Púm- nut Vasilénak kezdte magyarázni, hogy a földművesnek nincs igaza ■ az ügyben béke­híréi teendőre kérte Pumnut Vasilét. Eköz­ben azonban Triff Tanase kiszabadította ma­gát a tanító kezei közül s mialatt az tovább beszélt Pumnut Vasilévai, jelragadta a fejszét és hátulról olyan sú­lyos ütést mért a fejére, hogy a szerencsét­len tanító, kis gyermeke szemeláttára, egyetlen jajkiáltással összeesett. A felbőszült Triff Tanase még ekkor is to­vább akarta ütlegelni a földön eszméletlenül fekvő embert s Pumnut Vasile C3ak nagy nehezen tudta kicsavarni kezéből a fejszét. A tanitót eszméletlen állapotban szállították haza, majd behozták a kolozsvári klinikára, a fejsebesülése azonban olyan súlyos volt, hogy 24 óra múlva kiszenvedett. A tegnapi tárgyaláson a vádlott földmű­ves és védője, dr. Ciucudeauu Marius aízal igyekeztek bizonyítani az enyhítő körül­ményt, hogy' Triff Tanase a tanitő eljárása miatt szinte magánkiviü volt és hirtelen fel­indulásában követte el tettét. Felháborodása annál is inkább érthető, mivel a tanító volt az, aki támadólag lépett fel Triff Tanúséval szemben — mondotta a védelem. A büntető- tábla ötös tanácsa a tanuk s a vád és véde­lem meghallgatása után ítélethozatalra vo­nult vissza s hosszas tanácskozás után, a ké­ső déli órákban hirdette ki az ítéletet, mely szerint gyilkosság bűntettében mondotta íci bűnös­nek Triff Tanase földművest és ezért 8 évi kényszermunkával stijtotta. Az Ítélet ellen a vádlott a semmitőszékhez felebbezett. _______ Megtalálták az „Ördög Katlanát“, ahol a meteorhullás a vizet is megmérgezte Valami megmagyarázhatatlan termé­szeti rend következtében a Földgolyó két helyén: Chile sós mocsaraiban és Szibéria egyik vadonjában valóságos állandó meteoreső vágódik a jó öreg föld kérgébe. Egy Krasznojarszkból (Szibéria) érkezett jelentés beszámol annak az orosz kutatóexpediciónak az útjáról, amely a csillaghullás egyik] központját állítja elénk a maga nyers vaóságában. ÓRIÁSI LÁNGOSZLOP CSAPOTT FEL Szuzlov orosz csillagász megtalálta a Tun- guzka és a Podlcam nevű szibériai folyók for­rásvidékén azt az őserdőt, ahol 1908 június 80-án hatalmas meteor-raj csapódott le és el­pusztította az összes élőlényeket negyven ki­lométer körzetben. Mint minden évben, most is menekülőben van annak a vidéknek a lakossága Irkutsk felé. 1908 junius 30-án, a szibériai tavasz ide­jén, Irkutsk-tól északra, a Jeniszei és a Léna folyamok közti vidéken, egy csodásán ragyo­gó, tüzes égitest zuhant le és elpusztította maga körül a környéket. A lezuhanás pilla­natában óriási lángoszlop csapott fel, az ég­boltot sürii, fekete felhő takarta el, eget- földet megrázó dübörgés hallatszott, amely­nek rettenetes zaját többszáz kilométer tá­volságban is meghallották. A légnyomás olyan erős volt, hogy a folyók kicsaptak medrükből, emberek és állatok a földre zu­hantak. Világosan hallották a minden mástól eltérő dörgést Krasznojarszk. Jeniszejszk, Nizsníndiszk, Kirenszk és más városokban. A meteorit lezuhanása földrengésszerű jelen­ségeket idézett elő és az irkutski obszervató­rium földrengéstjelző készülékei alaposan ki­lendültek. Vozneszenszki, az obszervatórium vezetője hamar megállapította a rengés központi fék vesét, amely az északi szélesség 61 és a ke­leti hosszúság 101 fokánál lehetett, messze bent a szibériai vadon közepén. Még abban az esztendőben kísérletet tét tek, hogy felfedezzék a meteor zuhanásának helyét. De az expedíció megakadt a Tajgá- ban — igy hívják a járhatatlan, csupa bozót vadont. 1921. és 22-ben újból megkísérelték Kulik vezetése alatt a felfedező utat, de hiib«. Közben a veszélyeztetett vidékről dél­felé húzódó uép közül valaki eljutott lr- kuískba és elmondta, hogy a meteorhullás egész erdőket taroh le, fel­gyújtotta a vadont negyven kilométernyi körzetben, a földbe óriási krátereket lurt, sokezer jávorszarvast megölt és hogy meny­nyi embernek az életét oltotta ki, azt az iliető szibériai a nagy rémületben nem is J tudta megfigyelni. A látogatás egyetlen értékesebb eredmé­nye az volt, hogy az erdőlakó meghatározta a meteorhullás helyének megközelítésére szol­gáló lehetőségeket, amelynek nyomán a tu­dósok több évig készültek egy kiadós expe­dícióra s ezt az idén sikerrel végre is hajtot­ták Szuzlow vezetésével. GONOSZABB VIDÉK. MINT AZ ÉSZAKI SARK! Az expedíció tehát elindult és főhadiszál­lását a Tunguzka középfolyásánál, Vanovara gyártelepnél ütötte fel, ahol a száműzött oroszok ezrei dolgoznak rabszolgasorban. Vanovara többszáz kilométernyire fekszik minden lakott helytől. Az expedíció három­szor kisérelte meg az előrehatolást. A lovak azonban nem birták a magas havat és a der­mesztő szeleket, összeroskadtak, úgy, hogy Szuzlownak vissza kellett térnie. Még abban a hónapban kutyákkal próbálkoztak, de ezek is kimerültek a lehetetlen terepen. Szuzlow rénszarvasfogatokkal próbálkozott s végre eljutott a meteorbullás helyére, tapasztalatai nyomán azonban szószerint ezeket jelentette: „A Tunguzka-vidék gonoszabb, mint az Északi Sark környéke! Az embert nemcsak az időjárás szeszélyei, hanem a növényzet is kínozza . . . Emberfeletti munka volt, ha naponta húsz kilométert akartunk meg­tenni .. Mégis eljutottak a katasztrófa-sujtotta vi­dék határaira. Északi irányban meg ma is le­tarolva heverő erdőségek vannak, amiket a meteor annakidején valósággal leborotvált. Az Uraitól a Csendes-óceánig egyetlen tisztás sincs * szibériai vadonban. Itt hatalmas, be­láthatatlan, kiégett és gyökeréig kiforgatott kopár táj meredt a tudósok elé! A határon találkozott Szuzlow az első menekülő em­bercsoporttal. melynek legintelligensebb tag­ja elmondotta, hogy mindenki kénytelen el­távozni „az ördög kallunából44, mert esztendőnként az „égboltozat'4 valóságos bombázás alá veszi a földet és egyetlen állat sem haj­landó ezt a bombázást végigszenvedni. Egyébként is az állatok inkább éhen vesz­nek, de nem legelnek a fiistszagu fűből, amely helyenként valósággal meg van mér­gezve. Az orosz tudós a Tunguzka Csambe nevű mellékfolyóján utazva, tutaj segítségével ju­tott el a katasztrófa színhelyére, amely egy síkságon van. Ez a síkság hegyek által kö­rülszigetelt katlan. Húsz-harminc méter mély kráterek egymás mellett, némelyikben era- bernek-állatnak élvezhetetlen zöldszinü viz... és negyven kilométer körzetben egyetlen fű­szál sincs máig sem: ötven kilométer körben minden fa kidöntve. Oly alaposan égett ki a talaj,! hogy a vadon közismerten gyorsnö vésü növényei sem tudtak 1908. óta gyökeret ereszteni abban. Az orosz tudósok rekonstruálták a meteor = hullás pokoli lefolyását és elöljáróban meg­állapították, hogy 1908. előtt és után is min­den esztendőben távoli csillagok részei vá­gódnak he a hal'álkatlanba. Valószínű; hogy a katasztrófa esztendejében nem is egy meteor, hanem egész meteor-raj érte a Tunguzkát s ezek hullóaebcssége legalább 72 kilométer volt — másodpercenként! Ennek az a ma gyalázata, hogy a Föld uapkörüli sebessége másodpercenként 30 kilométer, a legna­gyobb sebesség, amit földi anyag elérhet, anélkül, hogy elhagyná a naprendszert, 42 kilométer, a kettőnek az összege adja tehát a meteorok maximális sebeségét. Egyes me­teorok súlya meghaladja a 130 tonnát & eze­ket a hullás pillanatában 1000 Celsius fok- uál is forróbb gázburkolat övezte. A gázburok terjedelme több kilométer le­hetett. A meteor-raj tehát vizsugúrszerüeu csapódott alá s akkora légörvényt alkotott, amely könnyedén elsodorta a közelből a lángralobbant erdőségeket. Aki pedig ennek a légörvénynek mérges gázokkal telitett kör­zetébe került, annak meg kellett halnia. Eddig tart az orosz tudósok jelentése * tunguzkai halálkatlanróL Kiegészítésül a moszkvai rádió mondta be, hogy a veszélyes ' vidékről ezerszámra menekülnek dél felé azok a szibériai ersdőlakók, akik öztönsze- rüen tudják, noha nem használnak naptárt: mikor kezdődik az az időszak, amikor az égboltozat megkezdi a Föld bombázását. Fo­galmuk sincs arról, hogy az egész fensége« tűzijáték a Perseida-üstökös müve! (T. B.) Românie szigora semlegesség! politikáját méltatta a lórik is görög sajtó ISZTAMBUL, május 16. (Rador.) A „Cumhuryet“ és „Repubiique“ cimü lapok bukaresti tudósítója „Románia régtől felkészült arra, hogy szembe nézzen a legerélyesebb villámháboruval" címmel kö­vetkező újabb tudósításban számol be romá­niai tapasztalatairól: Annak valószínűsége, hogy a háború saját területükre is kiterjed, arra kéuyszeritette a románokat, tegyék meg az összes szükséges intézkedéseket. A román kormány hidegvérrel figyeli az események fejlődését. Ez a hidegvér jellemzi azokat az államokat, melyek érettnek tekinthetők és erre a tulajdonságra a mai időkben legna­gyobb szükség van. Románia nem eagedi, hogy az események megzavarják. Teljesen tu­datában van a veszélynek, mely fenyegeti s amely nem jelentéktelen. Mégis tudja, hogy az a hely, melyet a világban elfoglal, kötele­zettségekkel jár, mint minden más államban. Egyszóval, barátunk: Románia minderről tud én felkészült minden eshetőségre. Románia különleges helyzetével kapcsolat­ban a török lapok bukaresti tudósitója kö­vetkezőket írja: Amíg Európának ezt a ré­szét nem éri támadás, ,.mi‘* nem vagyunk hajlandók háborút kezdeni. „Mi‘‘ — azaz a Balkán-szövetség tagállamai. A számítás nem nehéz, mert mi egy darabka területet sem kérünk senkitől s nem gondolunk ilyesmire. Őfelsége II. Károly király kormánya, fiatal, energikus és tisztánlátó elemeket fog­lal magában, rendkívül éber. Háborús hajlan­dóságtól távol állva, Románia szabályt al­kotott arra vonatkozóan, hogy békés politi­kát fog követni. De nem olyan békét, mely bármilyen feltételt foglal magában. Románia olyan békét óhajt, mely fenntartja független­ségét, teljes felségjogát és teljes akciószabad­ságát. Románia ma nem akarja, hogy va­laki belső ügyeibe avatkozzon. Tudatában van annak, mit kell tenni és kéri, tartsák tiszte­letben állásfoglalását. Ebben az esetben Ro­mánia nem lesz oka a háború kitörésének s azt távol tartja területéről és igy a Balkán­ról. Románia el van sáznva, hogy szívósan ellenáll bármily támadásnak és felkészült er­re. A román hadsereg olyan erőt képvisel Európában, melyet nem kell alábecsülni. Ez a hadsereg tökéletesen fel van szerelve és abban a helyzetben van, hogy bármely tá­madási kísérlettel hatásosan szembeszálljon. ATHÉN, május 16. (Rador.) Valamennyi görög lap május 13. és 14-iki számában közli Tatarescu királyi tanácsos, miniszterelnök nyilatkozatát: „Románia külpolitikája válto­zatlan marad“, Románia szigorú semleges politikája“ és hasonló címek alatt rámu­tatnak a Balkán-szövetség tagállamainak összetartására. A görög sajtó ugyanakkor Cons- tantinescu miniszternek a román—bulgár ba­ráti kapcsolatokra vonatkozó nyilatkozatával is foglalkozik. raeiy Felmentette a büntetőtábla a csecsemőgyilkossággal vádolt falusi leányt KOLOZSVÁR, május 16. Bonvolulthátterü csecsemőgyilkosság bűn­ügyében tárgyalt tegnap a kolozsvári büntető- tábla ötös Perjescu-tanácsa. A vádlott Luca Veronica fiatal cselédleány volt. aki a hu- nyadnaegyei Máda községben a falu egyik módos gazdájánál, Teodor Siruionnái szolgált. A 24 éves, szép falusi leány, akinek még egy töivénytelen gyermeke van, viszonyt folyta­tott gazdájával és ennek következményekéut mull év október 19-én fiúgyermeknek adott élelet. Miután a szülésnél senki sem volt je­len, a fiatal nő, a szerinte halva született csecsemőt a szülés után elásta az ágya alatt és mint aki dolgát legjobban végezte, hall­gatott az esetről. A falu bábaasszonya, Radu Lucrecia azonban tudta, hogy Luca Veronica gyereket várt, néhány nap raülva felkereste Teodor Simion házát és a gyerek után ér­deklődött. Luca Veronica a bábaasszony un­szolására elmondotta, hogy gyermeke halva született és ki is ásta az oszlásnak induló csecsemőt az ágy alól. A bába azonnal jelentette a dolgot a csend­őrségen, amely letartóztatta Luca Veronicát és megindította ellene a vizsgálatot. A dévai ügyészség csecsem-o gyilkosság miatt indított ellene eljárást és átkisértette a ko­lozsvári ügyészség fogházába, ahol a mai napig letartóztatásban maradt. Ügyét a büntetőtábla többször is kitűzte tár­gyalásra, azonban a tanuk sohasem jelentek meg teljes számban, igy csak ma Ítélkezhet­tek az ügyben. A vádlott kihallgatása alkalmával tagadta a bűncselekményt és megmaradt régi állítása mellett, miszerint gyereke halva született. Szülei sem tudtak semmi jelentős dolgot mondani, mert, tudták ugyan, hogy leányuk gyereket vár, de a szüléskor egyikük sem volt jelen. A bábaasszony, akinek feljelenté­se alapján indult meg az egész bünper (bap­tista vallására való hivatkozással) megtagad­ta a törvény által előirt eskü letételét és ezért a bíróság, miután előbb 1000 lej pénz- biisággal sújtotta, mégegvszer figyelmeztette, hogy súlyos büntetésben részesülnek azok, akik ellene szegülnek a törvénynek, azonban Radu Lucretia a másodszori figyelmeztetés­re sem volt hajlandó letenni vallomására az esküt. Ezért a bíróság elrendelte az eset jegyző­könyvbe vételét és az ellenszegülő bábaasz- szony vádaláhelyezését, majd eltekintett a ta­núként való kihallgatásától. Miután a boncolási jegyzőkönyv szerint a csecsemőn semmi külső erőszak nyoma sem volt és a halált okozó fulladás már a szülés előtt is bekövetkezhetett, a biróság dr. Mol­dovan Vaier ügyvéd jogi érvekkel alaposan alátámasztott védőbeszéde után felmentette a vádlottat a vád és következ­ményei alól és elrendelte azonnali szabad- lóibrahelyezését. Miután a vád képviseletében az ügyész az ítélet ellen nem felebbezett, a/, jogerőssé vált. A bünpör* baptista vallása koronatanúja megtagadta a tárgyaláson as eskütételt

Next

/
Thumbnails
Contents