Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-11 / 83. szám
ELLENZÉK 1040 Apr 111 i 1 1. m ■UHU A wéme$ k&zmâiw a norvég és dán kormányokhoz iuttatott e ......'telt! a két orszag megszállásának indokait „ \nglia és ! . arii iaors/áj'; meg akarták fos/íani Németországot az északi ér- *. elv behozatali lehetőségétől“. — ,, V skandináv államok területét hadszin let é akarj:.k változtatni “ — A német kormány nem hajlamlő ölbetett kézzel nézni ellenségei terveinek megvalósítását.“ Németország véde mérői biztosítja a norvég királyságot a háború egész folyamán“ BERLIN. úpriiis 10. (Rador.) DNI»: \ né nu t kormány a következő emlékiratot juttat- I;. el a norvég és dán kormányokhoz: — A német nép és a német kormány ama őszinte óhajával szemben, hogy az angol és francia néppel békében és barátságban éljen annak dacára, hogy nincs jogos ok egyik részről sem a másik eílcui harcra, az angol és francia kormány hatalmon levő vezető i érfiai hadat üzentek a német birodalom szuverenitása és a német nép léte ellen C< Anglia és Franciaország a semlegesek eken is tengeri háborút kezdtek. — Anglia és Franciaországot a következő >-:áudék vezeti Skandináviába: Az.t akarják, hogy Németországot megfosszák az északi ércek behozatalától Narvik kikötő elfoglalásával. Továbbá angol—francia csapatokat akarnak partra szállítani a skandináv államokban, hogy újabb frontot teremtsenek és igy alkalom legyen arra. hogy északról, uj frontszár- uyon intézzenek támadást Németország ellen, így az északi államok területét az angol— Iraneia csapatok hadszíntérré vá toztatnák, miközben az északi népek régi angol hagyományok szerint kiegészitő és zsoldos csapatok szerepét játszanak. Midőn ezt a tervet a finn—orosz békekötés megnehezítette, mind világosabb lett a német kormány számára: Anglia és Franciaország kísérleteket tesznek arra nézve, hogy terveiket rövidesen más módon valósítsák meg. — Attól a szándéktól áthatva, hogy északon beavatkozásra alkalmas okot találjanak, az angol és francia kormány nyilvánosságra hozta az utóbbi hetekben nyiltan hangoztatott elvét, hogy ebben a háborúban nem lehet semlegességről szó és a kisállamoknak az a hivatásuk, hogy aktiv részt vegyenek a Németország elleni harcban. Az elvet a nyugati hatalmak propaganda szolgálata megfelelően előkészitette és a semleges államok el en növekvő elfogultság politikájának kísérleteivel támogatta. Az utóbbi időben mind gyakrabban érkeztek pontos hírek arról, hogy a nyugati hatalmak csapatokat akarnak partra szállítani Skandináviában s ha volt is némi kétség a skandináviai beavatkozásra vonatkozó végleges határozatra vonatkozóan, ez a kétség végleg eltűnt ezekben a napokban. — A német kormánynak olyan megdönthetetlen bizonyítékok vannak birtokában, melyek szerint Anglia és Franciaország már ezekben a napokban tengeralattjáróik felhasználásával el akarták foglalni a skandináv államok egyes vidékeit. Ami a skandináv államokat illeti, nemcsak nem szállottak szembe az angol és francia próbálkozásokkal, de eltűrték a rendkívül súlyos beavatkozásokat, amelyek szuverén jogaikat érintették, anélkül, hogy ellenrendszabályokat alkalmaztak volna. A német kormány tehát fel kell tételezze, hogy a norvég királyi kormány hasonló magatartást fog mutatni az Anglia és Franciaország részéről1 megnyilvánult tevékenységgel szemben és azokkal a tervekkel szemben, melyeknek megvalósitása folyamatban van. De még abban az esetben is, ha a norvég királyi kormány ellenrendszabályt akarna alkalmazni, a német kormány tisztán látja, hogy a norvég katonai erők nem elégségesek az angol és francia tevékenység eredményes ellensúlyozására. — A harcnak ez a fejezete a német nép létéért való küzdelmet jelenti, mely harcot Anglia és Franciaország indították. A német kormány semmiesetre sem engedheti meg, hogy a skandináv államok a nyugati hatalmak szándékainak megfelelően hadszíntérré váljanak Németország ellen és nem tűrheti, hogy a norvég népet közvetlenül vagy közvetve Németország elleni háborús célokra használják. Németország egyáltalában nem hajlamdó arra, hogy Ölbetett kezekkel nézze ellenségei terveinek megvalósítását, vagy elfogadását. A német kormány ezen oknál fogva a mai napon bizonyos katonai hadműveletekhez kezdett, amelyek egyes fontosabb pon- tok elfoglalásához fognak vezetni Norvégiában. Ugyanakkor a német kormány védelméről biztosítja a norvég királyságot a háború egész folyamán. Németország el van szánva, hogy mostantól kezdve megvédje és rendelkezésre álló erejével véglegesen biztosítsa az északi békét az angol és francia részről jelentkező bármely támadással szemben. __ A német kormány nem kívánta az események ilyen alakulását, ennek felelőssége egyedül Anglia és Franciaországra bárul, l.z a két ország hipokrita módon hirdeti a kisállamok védelmét, a valóságban azonban megsérti semlegességüket abban a reményben, hogy megvalósíthatja a Németország e tüntetésére vonatkozó óhajt, amely napról-napra mind világosabban nyilvánul meg részű k-Cjl. • A német haderő tehát nem ellenséges szándékkal .’ép Norvégia területére s a német haderő legfelsőbb parancsnokságának nem áll szándékában, hogy a német csapatok által el- 1 fogalt helységeket Anglia elleni hadmüvele- I tek céljára felhasználja mindaddig, mig AnI . lia éh Franciaország Altul folytatott tevékenység nem kényszeríti erre. A német had- 1 műveletek csupán egy célt szolgálnak: Sejji- teni akarnak Skandinávián a tervezett megszül ás ellen és biztosítani kívánják Skandináviát, hogy angol francia erők a norvég bázisokat el nem fogla hatják. A német kormány ugyanakkor meg va.n győződve arról. Iiogv eljárása egyben Norvégia érdekéit is -zolgálja. Ivzt a biztosítékot a német haderő nyújtja a skandináv népeknek. Ügyetlen lehető biztosíték ez azon cshe- Iő-éggel •.'Cinben, hogy ezek az. országok a baboi u folyumáii hadszíntérré, sőt a legbor- zalmas ,bl> harcok terévé ne váljanak. A német kormány reméli, hogy a norvég királyi kormány megérti n német intézkedéseket és semmiféle ellenkezést nem tanúsít ezekkel szemben. Minden ellenállást uz összes rendelkezési;“ álló eszközökkel elnyomna a rémet haderő és csuk felesleges mészárlásra kerülne a or. Kzért arra kéri a norvég királyi kormányt, tegye meg az összes lehelő intézkedéseket. hogy a német csapatok nehézség né.kiil előnyomuljanak. A Norvégia és Németország között mindig fennállott jó kap- cokitok szellemében a német kormány kijelenti a norvég kormánynak, hogy Németországnak nines szándékában intézkedéseivel a norvég király-ág területi sérthetetlenségét, vagy politikai függetlenségét megsérteni, sem most. cm a jövőben. A német kormány hasonló emlékiratot adott a dán királyi kormánynak Í9. Keresztéig dán király kiáltványban inti nyugalomra a dán népei Német remények Irland és Grönlanddal kapcsolatban AMSZTERDAM, április 10. (Rcidor t) Reuterr A dán király az aiuelienborgi palotájából kiáltványt intézett a dán néphez. Tiltakozott Dánia elfoglalása ellen és arra buzdította népét, hogy őrizze meg nyugalmát. Politikai körökben hangoztatják, hogy minden valószínűség szerint a németek azzal fogják indokolni lépésüket, hogy Dániát uralva, I/landot, a dán birtokban lévő területeket és Crönlandot is ellenőrzés alatt tarthatják. A németek remélik, hogy ezen a módon légi és tengeri támaszpontokat szereznek és megőrizhetik tengeri összeköttetésüket Amerikával. LONDON. április 10. (Rador.) Kópén- hágai rádióleadó közlése szerint Keresztelj dán király és a dán miniszterelnök aláírásával kiáltvány jelent meg, mely többek között a következőket mou-lja: ,.A német csapatok, melyek Dániában tartózkodnak, felvették a kapcsolatot a katonai erőkkel. A nép kötelessége, hogy ezekkel a csapatokkal szemben semmiféle ellenállást ne tanúsítsanak Svédországban nagQ megdöbbenést belteltek a norvegia) események Svéd kiküldött Londonban. — Védelmet szolgáló katonai Intézkedések STOCKHOLM, április 10. (Rador.) A Norvégia ellen indított német katonai akció Svédországban mély megdöbbenést keltett. Azt hiszik, hogy ez Svédországban is súlyos következményeket fog maga után vonni. Svédország és a többi államok között a telefonösszeköttetés megszakadt. LONDON, április 10. fRador) A Ion- ; doni svéd meghatalmazott miniszter Lédáén a kora délutáni órákban egy másik svéd diplomata kíséretében megjelent a külügyminisztériumban. A svéd diploma- t-i valószínűleg az éj folyamán érkezett az angol fővárosba. STOCKHOLM, április 10. (Rador.) ' l svéd kormány tagjai kedden délelőtt tanácskozásra ültek össze, hogy a helyzetet megvizsgálják és döntsenek Svédország magatartására vonatkozóan A védelmet szolgáló katonai intézkedéseken kivid más katonai természetű intézkedések nem történtek. A parlament külügyi bizottságát összehívták. STOCKHOLM, április 10. (Rador.) Kedden délelölt a kormány tagjai rendkívüli minisztertanácsot tartottak a király elnökletével Vezető politikai köröl:- üen annak a véleménynek adnak kifejezést. hogy Németország a legcsekélyebb mértékben sem fenyegeti Svédország semlegességét. NEWYORK, április 10. (Rador.) A svéd rádiólead'ó jelentése szerint Svéd- országbn elrendelték az általános moz= gósitást. j STOCKHOLM, április 10. (Rador.) A Reuter ügynökség jelentése szerint illetékes körök megcáfolták azt a hirt, mintha Svédország elrendelte volna az általános mozgósítást. STOCKHOLM, április 10. (Rador.) DNR: Svéd lapok jelentése szerint a Alalmö közelében lé'ő Bulkofoleá] 'égi kikötőben borzalmas tiiz pusztított. A hangárokat sikerült megmenteni. Azt hiszik, hogy szabotázsról van szó. Mai mőben bizonyos idő óta a nyugati ha talmak ügynökei tiüntek fel. Elhalasztották a légvédelmi menedékele felszerelésére vonatkozó rendelet végrehajtását A légvédelmi menhelyek felszerelésére és táblákkal való ellátására vonat kozó. már megjelent rendelettel kapcsolatban, a város polgármesteri hivatala az alábbi közleményt adta ki: ,, ,^ Okosság tudomására hozzuk, hogy a szamostartományi királyi helytar- 'osag által 1940 április 2nárt 113G. szám alatt a légvédelmi fedezékek felszerel ' ,re s táblákkal való ellátására vonatkozó 3. számú rendelet végrehajtását újabb rendekezésig felfüggesztjük. Cluj, 1940. április 8. Primar: ss. Sebastian Bornemisa. Séfül Brr. Mont: ss Stefan Popa. A kórházak álláspontja az ápolónők bórmozgalmával kapcsoltaiban CLUJ (KOLOZSVÁR), április 10. A magánkórházak A magánszanatóriumok ápolónőinek egy ich/.í-l. mini menniük, j magántÍH/.tviu<-lők céhe un-;;-zirvc/.tc. l-lţyn szanatóriumok ápolónői azonban nem < ..illa- koz.tuk a iiiuzfia/ninhoz. \ c/i-i vezc.- megin« dulása lilán a luagúnulkalmazottak céhe emlékiratot juttatott d azokhoz, a szanatőriu- mokhoz, amelynek az ápolónői a mozgalom* hoz. csatlakoztak cm az ápolónők részére napi U órai munkaidőt, heti 24 órai zaba duó gut, éti ÍUJ napi fizetéses szabadságot követelte!:, még ükkor is, Ita csal: néhány hónapja vaunál: szol gáláiban. keitek továbbá a minimális fizetések fenn« tartását, kollc-ktivszerződés megkötését és * betegek állal ndott borravaló további fenntartásul. A szanatóriumok min fogadták el e követeléseket és ezért a munkaügyi felügyelőség a bérviszály letart;\ alására a mai napra tűzött ki határnapot. Az ápolónők által előterjesztett követelésekkel kapcsolatban a szanatóriumoknak az az álláspontja, hogy ti magánápolónők nem részesülhetnek mái elbírálásban, mint az állami kórházak ápolónői. Az állami kórházakban ugyanis diplomás í. és ll. osztályú ápolónők, bábaokleveles ápolónők működnek és munkaidejüket úgy osztják be, hogy egyrészük nappal, egyrésziik pedig éjjel teljesít szolgálatot. A magánkórházak ápolónői semmiféle diplomával nem rendelkeznek, hanem alkalmazottak. akiket a szanatóriumot: és magánkórházai: maguknak erre a célra kine- leltek, legtöbbjüknek csak elemi iskolai végzettségük van és igy semmi joguk nincs arra, hogy céhbe tömörüljerek, mert a munkaügyi minisztérium csal: úgynevezett ápolónővéreket (surori de ocrotire-l:et) tekinti magántisztviselőknek, ezek pedig négy középiskolával ápolónői iskolát végzett nők, akik erről államérvényes vizsgát tettek le. A kolozsvári szanatóriumok ápolónői azonban ilyen képesítéssel nem rendelkeznek. Természetes, hogy a Református-Kórház diakonissza ápolónői és az irgalmas nővérek rendje semmiféle mozgalomban nem vesznek részt. Szeretném megmondani annak a fiatal orvosnál:, aki tegnap bejött a szétkcsztfiségbe és felajánlotta, hogy ingyen kezeli arra érdemes szegényeinket, sőt ingyen orvosságot is szerez nekik — hogy nemcsak szegényeink, de a magam nevében is köszönöm gyönyörű emberi gesztusát. Ha ilyen emberrel állok szemben, mint ő, visz- szatér elhalványodó hitem az emberi jóságban és érzem, hogy érdemes élni. dolgozni, küzdeni és segíteni. Hihetetlen volt. ahogy bejött, szerényen megállt a szerkesztőségi zűrzavarban és azt mondta, hogy négyszemközt akar velem beszélni. Mintha kérni és nem adni akart volna, mintha szégvelte volna saját jóságát, mintha restelte volna, hogy érző szive van, amely áldozatra is kész a szegényekért, nyomorultakért, elesettekért. Es mikor egy csöndesbb szobában négyszemközt elmondta, amit akar és sietősen ideadta a címét, úgy menekült el gyors léptekkel, mintha valami bűnt követett volna el s úgy maradtam ott. kezemben a receptpapirral, mintha álmot láttam volna s meg sem tudtam köszönni neki, amit tett. Magam előtt láttam kis mosolyával, fiatal, friss arcával, szemében azzal a tiszta fénnyel, amely a jó embereit tekintetének kicsi lámpása s amelyet ott hitun!: édesanyák és gyermekek szemében is. És ahogy a „tett színhelyéről“ — a jólett színhelyéről elmenekült, abban benne volt az, hogy tudta és érezte, hogy emberiessége, segiteniakarása, önzetlensége ma szinte időszerűtlen, különös, csodálniváló. A nyers erőszak, a mindeneken való kér észtül gázolás, a gonosz indulatok felszabadulása uralkodik ezen a szerencsétlen földön, amely már tavaszt sem hoz az embereknek s amelynek földjét áprilisban virágok helyett méteres hó borúja, mintha a tavasz és a szépség is menekülne innen. És éppen azért biztató és áldott az ilyen perc, amit megéreztet velünk ez a fiatal orvos, mialatt telefon és rádió n háború és erőszak izgalmasan szörnyű képeit harsogta bele a mi kis világunkban. Itt járt egy percre és elment és a remény maradt mögötte, az a hit és biztatás, hogy az embe^ jó s hogy vannak közöttünk ilyen emberek, akik bármi történik is, tovább mennek azon az utón, amelyet egy szebb, jobb, ideálisabb világ felé vezet a jóság ereje. M. L. MINDENKIT ÉRDEKEL: A régi és uj Európa arflasza. Történeti átt&kinléts Európa korszakos változásairól a mai napig. Juhász Vilmos szerkesztésében megjelent kitűnő kötet, remek térképekkel és tábláza tokkal 116 lej az ...
