Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-07 / 80. szám

19 40 április 7. Mégy nagy aiaiazsllfus lelke fog megszólalni vasárnap este a luteranus templom csendes boltozata alatt. Ez a négy név: Scliütz, Buxtehude, Bach. Händel, Négy határkő, négy fáklya. Uj nyelvet, uj zenei beszéd kibontakozását két gazdag teremtő évszázad életét jelenti a négy név a zenei művelődésben. Korszakok kibomlását és betetőzését. Monumentális és örök formákat mindenkorra érvényes emberi érzések számára. Időben elsőnek a négy közül Schütz jele- nik meg az ortopai nagy muzsikusok sorá­ban. Kerek száz évvel Bach ellőtt. 1585-ben született. Ennek a zseniális zeneszerzőnek, aki amellett nagymüveltségü ember, nagy pe­dagógus, nagy muzsikus is volt — neve csak azért nincs ma már a zenei köztudatban, mert műfajai, formái, működése az akkori korigény szerint első sorban az egyházias kultúrához kapcsolta tevékenységét. Igazán nagyot, maradandót olyan miivekben alko­tott, melyeknek előadása meghatározott fel­tételeket követel. Ezek a feltételek, orgona­kórusok, előadók és közönség — már nincs mindig együtt . . . Schütz Velencében tanult. Ott voit abban az időben Európa zeneéletének kohója. On­nan indulnak ki merész újítások. Ott köve­telik a zene világias, emberi érzéseket kife­jező hangját. Ott bomlik ki az a világnyelv, melybő)’ sorra megszületnek Európa nagy nemzeti zenekultúrái és formái. A német ze­ne ebben az értelemben Schütz-zsel kezdődik. De nem ez a jelentős benne. Inkább az, hogy összekötő Monteverdi és Wagner kö­zött. Az eszményien mintázott énekes beszéd első nagy költője Schütz nem-olasz földön. Összeolvasztója az oüasz zenének a német protestáns zenével. Hangja drámai erejű, tö­mör, szenvedélyes. Egy-egy áriájában („Eile mich Gott zu erretten) kiált, feljajdul, be­szél, megnyugszik. Egy-egy zárt drámai élet. Egészen más a Bach zenei világa. Bach müveit át meg átszövi a német népzene. Il­letve a német világi zenéből átvett koráldal- lamok, zsoltárénekek, melyeket a protestan­tizmus fiatal szeKeme visz be az egyházi ze­nébe. Bach vidkanikus ereje nem a drámai hangban, nem drámai beszédben, nem reális színekben keres alakot. Bachnál maga a hang személytelenebb. A melódia végtelen füzére­kén hullámzik. Olykor a szó is széthull vég­telenül kibomló, ujjongó, vagy megrendült allelujákba. A hang szimbóliummá válik, ze­nei köntössé, ahol hangszer maga az ének­hang is. Bachnál! a dallamok ezerarcú fordu­latában ég és izzik a költői gondolat. Schütz még az olasz renessance szabad szel­leméből épit szenvedélyes deklamációt. Bach már minden előzményt összefoglal, formába önt és betetőz. A kettő között van időben a nagy svéd származású orgonista, Buxtehude, akinek há­romszázéves születési ünnepét tartotta pár éve a zenei világ. Müveit — mert nemcsak nagy orgonista, de nagy zeneszerző is — fő­leg orgonára és énekhangra irta. Ugyanez a drámai erő, nagyvonalú szárnyalás, széles mondatok, monumentalitás, mint a nagy ola­szoknál!, mint Sehütz-nél. Nagy hatással van az őt követő Bachra és Händelre. Élete men­tes és müvei éppúgy minden pompától, kül­sőségtől. Akik megemlékeznek orgonajátéká- ró — kortársai, azokn keresztül meg lehet sejteni azt a megrendítő odaadást, mely ezt a csendes életet jellemzi. Az erő és mozgal­masság, mely a müveiben van, meglehetett orgonajátékában is, mely miatt zarándokol­nak hozzá. Állítólag Bach három napot gya­logolt sárban, hogy hallhassa fiatal éveiben Buxtehudeot, aki már aggastyán volt. Hiszen 1707-ben halt meg, Bach ekkor csak 22 éves. Végül a negyedik a négy nagy muzsikus közül Händel, Bachnak kortársa, sőt ugyan­azon évben született, 1685-ben. Életük ideje is majdnem egy. Mindkettőjükben ott a két nagy előd öröksége. Händeiben az olasz szel­lem, olasz érzelmesség, énekes csillogás ha­gyományai. Bachban a német világi dal egy­szerűsége, tömörsége, a protestáns korái szellem. A természetpoézis. A szinező, hang­festő, i&zimbólizáló költőiség mindkettőben közös. Bach drámaibb, mélyebb, monumentá­lisabb, Händel világiasabb, személyibb, pom- paszeretőbb. Az élet örömeihez közelebb áll. Händel1 olaszabb, Bach inkább német. A négy név együtt jelenti a Beethoven— Mozart előtti kort. A nagy európai kultúrát. Azt, amelyben közös nyelvbe foglalták ösz- sze mindazt, ami akkor európai. ' A négy zeneszerző müveiből összeállított templomi hangverseny Kolozsváron bemuta­tószámba megy. Zsizsmann orgonán játszik Buxtehudetól. Händeltöl. Szeghő Julia Schütz- tői énekel, Bach kantatéiból, Bach dalaiból, melyeket második feleségének (aki énekesnő volt), Anna Magdaléna Bachnak irt. Br. Kemény Géza Handelt játszik hegedűn. OLCSÓ KÖNYVVÁSÁR magyar, német uj, értékes, de bámulatosan olcsó anyaggal Lepagenál Kolozsvár. Kérjen jegyzéket, közölje mi érdekli. ELLENZÉK »g|SgSSgBäg5BBSgilft[lJJlite^MltsggBi!i^SgggBSaSgj Hogţan kell a kivételes nemzetvédelmi adót kiszámítani? Kereskedőim! és ipari cégek, bankok, biztosító intézetek nyereségének kiszámítása CLUJ (KOLOZSVÁR), április 6. A kivételes jövedelmek megadóztatásáról szóló törvény, mint megírtuk, erre az egy évre 10 százaléktól 20 százalékig haladó nemzetvédelmi hozzájárulást vet ki a keres­kedelmi és iparvállalatok által a háborús konjunktúra révén elért nyereségtöbbletre. Mindazok az adófizetők, kereskedők és ipa­rosok, gyárosok, egyéni és társascégek (az adórögzités kilencedik osztályáig patenta fixával adózó cégek kivételével) kötelesek április 20-án estig vallomást beadni az 193Ő' ban, 1937-ben és 1938-ban elért bruttó nye leségről, továbbá az 1939-ben, az utolsó mér­leg szerint elért bruttó nyereségről, valamint az 1936—1938. évek bruttó nyereségének át­laga és az 1939-ben elért bruttó nyereség közötti különbözeti összegről. Azoknál a cé­geknél, amelyek csak 1937-ben és 1933-ban, vagy csak 1938-ban működtek, csak az előző l<ét év bruttó jövedelmének átlagát, illetve csak 1938. és 1939. évi bruttó nyereségek kö­zötti különbözetet veszik alapul a megadóz­tatásnál. Az igy kiszámított nyersjövedelem­többlet után 100 ezer lejig 10 százalék, 100 —300 ezer lejig 12 százalék, 300—500 ezer lejig 14 százalék, 500 ezer lejtől egymillió lejig 15 százalék, 1—5 millió lejig 17 száza­lék, 5 millió lejen felül pedig 20 százalék az adó. Az adót egyedül az érdekelt felek beval­lása alapján állapitják meg, utólag azonban a kincstár közegei különleges meghatalma­zás alapján bárkinél ellenőrizhetik a bejelen­tett adatok valódiságát. A hozzájárulást ne­gyedévenként is lehet fizetni. A pénzügyminisztérium által kiadott vég­rehajtási utasítás értelmében a kivételes nyereségek megadóztatása szempontjából bruttó nyereségnek számit KERESKEDELMI CÉGEKNÉL a/, összehasoulitás alapjául szolgáló évekbeu ; elért bevételek összege, vagyis az egész for- , galomból levonásba kell hozni az eladott aruk beszerzési árát, mégpedig a könyvek szerint. Forgalom alatt a törvény mindazokat n bruttó bevételeket érti, amelyek különbö­ző áruk és tárgyak készpénz ellenében, vagy hitelben történt tényleges eladásából, vagy különböző szolgálatok, vagy mások számlájá­ra végzett ügyletek ellenértékeként kapott javadalmazásokból származna^. AZ IPARNÁL nyers jövedelem alatt a bevételek végösszegét, vagyis a nyersanyagok árával csökkentett forgalom összegét érti a törvény. A nyers- anyagok árához hozzá lehet számítani a szál­lítási költségüket, továbbá mindazokat az ille­tékeket, amelyek a nyersanyagra hárultak a gvárig, valamint a feldolgozásért fizetett munkabért. A munkabérbe nemcsak a mun­kásoknak kifizetett bérek, hanem a társa­dalombiztosítóhoz befizetett összegek is be­szarni ihatok. Hasonlóképpen le kell vonni a forgalom összegéből az üzemek biztosításával járó költségeket. A BANKOKNÁL a bevételek összegéből le lehet vonni a kifi­zetett kamatokat, valamint az összehasonlítá­sul szolgáló évek előttről átvitelezett nyere­ségeket. A tőkevisszafizetések természetesen nem számítanak a bank által élért bevétel­A BIZTOSÍTÓ INTÉZETEKNÉL a nyereség-veszteségszámlán szereplő nyere­séghez hozzá kell adni az üzletvezetessel ja­ró általános költségeket és az igy előállott összeg képezi a bruttó nyereséget. Pénzügyminiszteri rendeld szabályozza a szeszes italon ni nietend Termelők és kereskedők illetékfizetési kötelezettsége. — Az 1939 előtti ter­mésből származó gyümölcspálinka után is le kell róni az uj illetéket. — Ital“ mérők április 20 ig jelentést kell készítsenek. — Élesztő, ecetsav. borecet és komló illetéke. CLUJ (KOLOZSVÁR), április 6. A pénzügyminisztérium 140-414—1940. szám alatt körrendeletét juttatott el a pénzügyigazgatósághoz a nem monopoli­zált szeszesitalok fogyasztási adójának emeléséről. A rendelet közli, hogy a nem­zeti hozzájárulásról szóló törvény IV. fe­jezetében foglalt 29—32 szakasz intéz­kedik ezekről az illetékekről és ezek a szakaszok a szeszmouopoltörvénynek az említett illetékre vonatkozó szakaszait helyeltesitik. A nemzeti hozzájárulásról szóló tör­vény 29. szakasza a következőképpen in­tézkedik: Az eddigi szeszmonopoltörvény 73. szakasza értelmében a nem monopo­lizált szeszesitalok után a negyedéven­ként megállapításra kerülő 5 százalékos érték utáni illetéken kívül még a követ­kező fogyasztási illetékeket kellett fizet­ni: szilvapálinka (rujha) után 1.50 lejt, n gyümölcspálinkák után pedig 1.50 lejt. Az J939 április elsején megjelent törvény értelmében a gyümölcspálinkára, a tó>- kölyre és a seprőpálinkára kivetett 1 50 iejes Metéltet megszüntették. Az uj, 1940 április elsején életbelépett törvény vi­szont a fogyasztási illetékeket a követ­kezőképpen állapította meg: szilvapálin­ka után 2 30 százalék dekaliterfokonként, a gyümölcspálinka, törköly, seprőpálinka után pedig 3 50 lej dekaliterfokonkéut. Április elsejei hatállyal a negyedévenként kivetésre kerülő 5 százalékos érték utáni illeték viszont megszűnt. Az uj illetékeket természetesen a régi készletek eladása esetében is le kell róni és erre vonatkozóan a minisztérium a kö­vetkezőképpen intézkedett: Az 1939 előtti termésből származó gyümölcspá­komló adómentes A hangyasav fogyasz­tási illetéke 70 lej lesz literenként. Fogyasztási illetéket vetettek ki a bor­ecetre is és ez a következő: a 3 fokig terjedő borecetnél 1 lej, a 6 fokig terje­dőnél 2 lej, a 9 fokig terjedőnél 4 lej A gazdálkodók által saját használatra gyártott b(<recet. adómentes. A fenti termékek készleteiről a keres­kedők nyilatkozatot kell adjanak, a gyá­rak esetében viszont az ellenőrző köze­gek a helyszínen állapítják meg a kész­leteket. Módosul a szeszmonopoltörvény 160. szakasza is és ezt a nemzeti hozzájáru­lásról szóló törvény 31. szakasza helyet­tesíti majd. Eszerint a sör literjére 6 lej fogyasztási adót vetnek ki, eddig 4 lej volt. Az importált sör fogyasztási illeté­ke 20 lej literenként. Az importált bor illetéke literenként 10 lej. a pezsgő boté 30, a pezsgőé 50, a habzó boré 20 lej. A régi és az uj illetékek közötti kü- lönbözetet az érdekeltek április és május hónapokban két részletben fizethetik ki. RÖVIDESEN MEGINDUL AZ ÉLŐÁL- LATKIVITEL OLASZORSZÁGBA. Az uj olasz—román gazdasági egyezmény keretén belül előreláthatólag nagyobb arányú élőál­latkivitelt bonyolítanak majd le Olaszország­ba. Mint értesülünk, Olaszország 15 ezer szarvasmarha kivitelére állapított meg kivi­teli keretet Románia számára. Ezt a mennyi­séget a következőképpen szállítják majd le: 300 szarvasmarhát exportál Románia Olasz­országba hetenként vagyis 1200 szarvasmar­hát havonta. A szállítások még nem indultak meg, mert a kivitelre kerülő szarvasmarha árának megállapítására vonatkozólag még folynak a tárgyalások. A megállapodás azon­ban előreláthatólag erre vonatkozóan is rö­videsen létrejön és az Olaszországba irányuló élőállatkivitel még ezen a héten vagy a jövő hét elején megindul. NAGYMENNYISÉGŰ KUKORICÁT ÉS NAPRAFORGÓMAGOT VÁSÁROLT NÉ­METORSZÁG. Cernautiból jelentik: A cer­năuţii árutőzsde most tartotta rendes évi közgyűlését. A vezetőség jelentése felölelte Bucovina gazdasági, kereskedelmi és ipari életének egész területét. A jelentésből kitű­nik, hogy 1939 december havától kezdődően 1940 március 31-ig a bucovinai Oraseni áh lomáson keresztül a következő romániai ter­mékeket szállították Németországba: 617 va­gon kukorica, 670 vagon olajpogácsa, 384 va^ gon napraforgómag, 55 vagon lencse, 157 va­gon szójabab, 16 vagon paszuly, 8 vagon bor­só, 26 vagon korpa, 36 vagon dió, 28 vagon tojás, 411 vagon fűrészáru, 17 vagon rozs és 36 vagon egyéb áru. Ugyancsak Oraseni felől 8 vagon német kézmüáru és két vagon gép- alkatrész érkezett Romániába. 1 linka esetében a teljes uj illetéket kell leróni, míg az 1939. évi termés esetében dekaliterfokonként 1.50 lejt, mert az 1939-ben életbeléptetett 3000 lejes hek­táronkénti illetéket ugv számítják át, hogy az dekaliterfokonként 2 lejnek fe­lel meg. Az uj 3.50 lejes illeték és az emlitett 2 lej között pedig a különbség 1 50 lej. Az illeték ily módon való kiegyenlíté­se a termelőkre vonatkozik, mig a keres­kedőnél az eljárás a következő: a szii- vapálinka esetében a készletek után de- kaliterfokonként 1 lejt, a gyümölcspá­linka, törköly és seprő esetében 1.50 lejt kell fizetni. [Az összes italmérők kötelesek 1940 áp­rilis 20-ig a pénzügyigazgatósághoz rész­letes jelentést beadni arról, hogy 1940 ^ április elsején mennyi szilvapálinkával, gyümölcspálinkával, törköllyel és seprő- pálinkával rendelkeztek E nyilatkozatok­nak alapján rójják le az érdekeltek a régi és az uj adó közötti különbözetet. Módosul a szeszmonopoltörvény 109. szakasza is és ezt a nemzeti hozzájárulás­ról szóló törvény 30. szakasza helyette­síti majd. rA préselt élesztő kilogramonkénti fo­gyasztási illetékét 25 lejről 40 lejre emel­tek. Az ecetsav és a metilalkohol 70, illetve 12 lejes illetéke változatlan marad. Uj illetéket vetettek ki a mesterséges erjesztő anyagokra (maltiferrn, fortifer, slb.) és ezek kilogramonkénti fogyasztá­si illetéke 500 lej A pékek által felhasz­nált komló kilogramonkénti illetéke hat­ezer lej. A sörgyárak által felhasznált MEGVERTEK A SINTÉREK EGY KÖZ­ISMERT TIMISOARAI ÜGYVÉDET. Kinos botrány történt Temesváron a helytartósági palota elolt. Coman Liviu, ismertnevü te­mesvári ügyvéd a helytartósági palota előtt sétált két pórázon vezetett fajkutyájával. Egyszerre csak feltűntek a sintérek, akik ahelyett, hogy a kóbor kutyák után iramod­tak volna, nekirohantak az ügyvédnek, ki­rántották kezéből a kutyák pórázait és a kutyákat vonszolni kezdték a sintérkocsi felé. Az ügyvéd tiltakozott ezen eljárás el­len. Erre a sintérek szidalmazni kezdték, majd véresre verték az ügyvédet. Végül a felháborodott járó-kelők avatkoztak közbe é- a feldühödött tömeg elől futással kellett menekülni a síntéreknek. A véresre vert ügyvéd bűnvádi feljelentést tett a támadó sintérek ellen. FELBORULT ÉS TELJESEN ÖSSZETÖRT EGY TEHERAUTÓ TARGU-MURES FŐTE­RÉN. Targu-Muresről jelentik: A Korzóköz előtt az elmúlt nap délután félöt óra tájban autóbaleset történt. A 865. számú temesvári tehergépkocsi, melyet Suteu Gheorghe veze­tett, nekiütközött nz egyik uaszéli lámpavas­nak és felborult. A gépkocsi a görögkeleti katedrális felől a főtér jobboldalán haladt lefelé nagy sebességgel. Amikor Suteu kocsi­jával a főtérre nyíló Korzóköz közelébe ért, egyszerre az 1185. számú kolozsvári gépko­csival találta szembe magát. Suteu Gheorghe jobbra nem térhetett ki, mert ebben az eset­ben elütötte volna az előtte haladó kocsit, ezért hirtelen fordított a kormánykeréken es felhajtott a főtér közepén levő gyalogjáró­ra. Itt azonban fának ütközött és azt kidön­tötte. Az ütközés következtében a teherkocsi kormánya eltört és fékje is elszakadt. Veze­tője igy nem állíthatta le a kocsit, amely ha­talmas félkört irva le, úgyszólván kői jobb­oldali kerekén, nekiszaladt az úttest másik oldalán álló egyik lámpavasnak és felborult. A gépkocsivezető, a csodával határos módon, csak könnyebb sérülést szenvedett, bár a so- f őt Ír áz és a kocsi karosszériája teljesen össze­tört, úgyszintén a motor is. Az ügyben a rendőrség megindította a vizsgálatot. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
Thumbnails
Contents