Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-07 / 80. szám
6 r L i: E V 7 £K1Q 40 M p r }li f 7. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL... Barangolás a házsongárdi temetőben országrészünk egykori vezetőinek sírjainál A temető kitűnő ismerőjének, Kelemen Lajos professzor előadásában nagy idők nagy emlékei elevenednek meg a halottak birodalmában útja mellett, egymás.,al majdnem n nyugszik Lét nagyon különböző, de fgvzríut híressé vájt társadalmi veactő ejjyémeég - folytatja lebilincselő magyarázatit Krdoincn I.ajo*. GRÓF TELEKI ANNA — A régebbi » ni volta révén ia elsőbb gróf Teleki Anna. Vélctleniégből lett regéuy- hősnő egy erdélyi regényíró müvében, aki nem ismerte ennek a valódi nagyasszonynak mintaszerű nemes életét. Így tette meg a két Bolyai vágy társának. Maga a hősnő valóban c gesz életében távoltartotta magát minden ilyen kalandtól. Mintaszerű feleség és családanya volt, aki maga készített gyermekei számára évekre beosztott nevelési munkatér- vet és a gondviselés azzal jutalmazta, hogy valóban kitűnő, értékes utódokat nevelt. A regénybe csak úgy került, mint Pilátus a Credóba. 3. közlemény. CLUJ ( KOLOZSV AR), április 6. folytassuk sétánkat a temetőben, el-eltü- n°^ve. e$v't'£y **f előtt, melynek immár rég öröklőibe békiilt lakója még ma is tanít ni tucl. Járjuk a mult e kincses Pantheonját, hol minden lépés uj regénybe visz és fogyni nem akaró sorban jönnek a rég halottak, dirikben az élet múlása nem maradt gyü- mölcstelen. A tavaszba készülődő liget valami furcsa-szép anakronizmus keretébe fogja sétautunkat: a halottakat boritó rögök közt a csirák szorgos munkája hegyez már a sírok díszéül uj életet. Az élet elmúlása s ébre- •lese csodálatos összhangba olvad itt és áhítat os jó békét térit a múltba fürkésző szavak elé. 1 Vigyázna járjunk, hogy kegyeletsértő lármát ne verjen lépteink zaja. Hallgassul: vezetőnk okos beszédét, amint egy-egy mondatban felvetíti egy-egy letűnt sors ablakán keresztül egész emberöltők történetét. Beszél a tudós: Kelemen Lajos, akinek értékes elő- sidását c tárgyról csak nemrég hallgattuk végig az újságírók előadássorozatának megnyitó estéjén s most kérésünkre, maradandó Útmutatóul, újra felidézi a temetőkért alvó k.neseit. S lassan elvonulnak lelkünk előtt n régi, virágzásba induló Kolozsvár áldozatban nem fukar, nagylelkű s nagynevű kertészei. NEVEK. AMELYEK NEM FAKULNAK EL — A 19. század harmincas éveiben újra felébredt erdélyi élet egymásután termelte ki minden téren a maga vezetőit — mondja Eelemen Lajos professzor. — 1834-ben rövid időre a politikai viharai is itt zugnak az ide összehívott országgyűlésen és az országgyűlés ügyei körűi. . ___ Jé GRÓF KENDEFFY ÁDÁM — Ennek a kornak emléke a régi temető felső részében az az arányaiban szép, méreteiben impozáns, hatalmas névtelen kőem- lék, melyet talpánál négy siró oroszlán őriz. Gróf Kendeffy Adumnak, a hires társadalmi és sport vezető férfinek emléke ez, akinek nevét azért nem vésték az impozáns emlékre, mert maga korában annyira nagy és ismert név volt, hogy feleslegesnek tartottak külön köbe vésni. Mintája volt a gáncs és félelem nélküli lovagnak. Könnyű fajsúlyú fiatalkor után hamar megkomolyodott és az erdélyi magyar vándor patrióták sorai közt egyik legtevékenyebb tényező lett. Vezetővé Vilit azonban abban, hogy a sport több ágának felölelésével bátor és minden veszéllyel szembeszállni képes ifjúságot akart a jövőnek nevelni. Maga is hires vivő és céllövő volt s a kolozsvári vivóiskola felállításában örök érdemei vaunak. — Az 1834-i országgyűlés alatt, harminc- nyolcéves korában hirtelen, szivszélhűdés ölle meg. Halálának semmi köze nem volt a politikához, de az erdélyi magyar közvélemény áldozatot látott benne, a szabadelvűsig vértanújának tekintette s óriási tömeg kísérte nyugvóhelyére, mely aztán jóidéig szinte bucsujáró helye lett a szabadelvű haladó átalakítások erdélyi pártliiveinek. Impozáns síremlékét egy akkor Erdélyben élt Hesz nevű bajor szobrász készítette. Holta után egy emberöltőig is valóban minden erdélyi tudta, hogy ki volt az, aki a síremlék mélyén nyugszik. Ma aligha van száz embernél több a százezer lakosú városban, aki ismerné politikai, valamint sportszereplését és tragikus I halálát. Gróf Rhédey Mária — Majdnem átellenben ezzel, a temető utolsó nagy külön bekerített sirkertjének déli felében impozáns, ujgótikus mauzóleum Kolozsvár legszebb márványsiremlékét rejti. Gróf Mikó Imréné, gróf Rhédey Mária emléke ez, melyet férje emeltetett e minta asz- szonynak. Gyönyörű, hófehér márványsirem- léke életnagyságban, mosolygó arccal ábrázolja, úgy, amint férje utoljára látta, midőn 1848 decemberében el kellett hagynia hazáját. A rajongásig szeretett feleség 1849 elején kisleánya születésének áldozata lett s a Becsbe internált férj, az akkori forradalmi viszonyok között, minden érintkezéstől elszakítva, közel fél év múlva tudta meg élettársa elvesztését. Hónapokig feküdt a fájdalomtól felujult szívbajában. Nem nősült meg újra s feleségének e mauzoleumszerü emléket emeltette, Erdély legszebb márvány- szobrával. Régebben minden halottak napján a kivilágított szárkofág a közönség számára nyitva volt. Az utolsó busz év nemzedéke már alig ismeri ezt a nyönyörü emléket, melynek különben Vilma porosz királyné síremléke szolgált mintául. GRÓF MIKÓ IMRE — A mauzóleum közelében hatalmas fekete svéd-gránit obeliszk nagyemlékű férjének, hídvégi gróf Mikó Imrének emlékét őrzi. Kortársai Erdély Széchenyijének nevezték s valóban nagyszerű alkotások és alapítások őrzik ma is emlékét. Szerény mellszobor emlékeztet rá egykori nyaralója kertjének, a régi Botanikus-kertnek bejáratánál. Ezt a tíz holdnál nagyobb városi kelteiket, melyen ma a hatalmas kórházépületek harmadrésze s a Vegytani és Állattani Intézetek állanak •— és még igy is mintegy öt holdnyi kert maradt ezek körül •— 1856-ban a rajta levő kilenc szobás díszes nyaralójával ő adta örök alapítványul a felállítandó Erdélyi Muzeum- Egyesület számára. A telek értéke legkisebb számításban is legalább 25 millió lej. A2 Egyesületet, az osztrák abszolút kormány sok halogatása és gáncsa után, csak negyedik évre. 1859 végén alakíthatták meg. Akkor Erdély magyarságának szine-virága gyűlt össze e nagyszerű szivösszedobbanásra Kolozsvárra és a Redoutban tartott közgyűlésen, midőn az osztrák kormány kivánatára az egyesület nyelve fölött kellett határozni, a közgyűlés titkos szavazással, a beadott összes szavazatokkal (383 szavazattal) egyhangulat a magyar nyelv mellett határozott. — Azóta az Egyesület mind múzeumi, mind tudományos munkásságával tömérdek értéket mentett meg és produkált s közel 500 kötetre és füzetre menő kiadványával az erdélyi magyar tudományosságnak legnagyobb tűzhelyévé nőtt. Mikó nevét csak ez az egy alkotása is halhatatlanná tenné, de ezenkívül 6 volt az Erdélyi Gazdasági Egylet megalkotója s nagyszerű vezetője, a Magyar Nemzeti Szinház ujjáteremtője, az enyedi Bethlen-kollégium nagy főgondnoka és segítője, Sepsiszentgyörgyön pedig, szükebb ha zaja, Háromszék székelységének, 60.000 forint (ma kb. négy és félmillió lej) alapítványával ö tette lehetővé a ma már nevét viselő református főgimnázium megalapítását. Az irodalomban az Erdélyi Történelmi Adatok négy kötetének és Debreceni Márton „Kiovi csatájáénak kiadásával, Bőd Péter és Benkő József életrajza megírásával és nagyszerű Irányeszméivel örökítette meg nevét Valóban méltán tarthatjuk őt a kolozsvári temető Pantheonja legnagyobb emberének. GRÓF WASS OTTILIA — Itt említsük meg az Erdélyi Muzeum- Egyesület másik nagy jóltevőjét, Czegei gróf V áss Ottiliát is. A világháború pénzveszteségei és változásai következtében beállott uj 'iszonyok rázkódtatását a nagymultu EME sohase biria volna ki e nagylelkű és nagy- műveltségű magyar nő végrendeleti hagyománya nélkül. Nagybátyja, gróf Gyulay Lajos, az EME egyik leglelkesebb támogatója, valaha ennek az egyesületnek 6zánta főtéri házat. Halálakor még két unokanővére élt s j igy a házat ezekre hagyta, ők tudták nemes- I >elkü nagybátyjuk akaratát s gondoskodtak I róla, hogy az teljesüljön. A két nővér közül j V ass Ottilia maradt tovább életben s a fő- | tér 10. számú házát, minden benne levő mii- ; és emléktárgyával együtt, az EME-nek ha- j g>cmányozla. Ez tette lehetővé aztán, hogy j a súlyos pénzügyi veszteségek és az állami támogatás teljes elvesztése után az egyesület uira megindithatla áldásos tevékenységét. Ugyanő íalusi ingatlan vagyonát az erdélyi református leánynevelés céljaira hagyományozta. Az ő sirja különben a luteránus temetőben, unokatestvére, gr. Kuun Céza siója mögött van.berde mózes ! A Mikó-mauzoleum és síremlék közeié- j Len, de a temető keleti fontja mellett, áli- i junk meg egy pillanatra Berde Mózes hatalmas kőszárkofágja előtt is. ó szegény székely kisnemes család ivadékából a maga szorgalma és sokszor kicsufolt takarékossága utján nőtt egyháza legnagyobb jótevőjévé. Volt ügyvéd, 1848—19-i kormánybiztos, jószágigazgató és országgyűlési képviselő. Milliós vagyonát az unitárius vallásközösségnek hagyta s ezen az utón összes kortársai közül ő tette a legtöbbet a szegény tanulók segélyezésével, u magyar szellemi utánpótlás elősegítésére. Nem törődött kortársai kicsinyes gúnyolódásaival s nagyszerű önzetlen nevelő példájával örök tiszteletet érdemelt ki magának. Hatalmas siremlékét hálás egyháza állíttatta. EGY AKARATLAN REGÉNYHŐSNŐ ÉS EGY ADOMÁZÓ „FEJEDELEM ‘ (A nagy alapítók után, akiknek áldásos tevékenységét maradandó alkotások megőrzik a késői utódok emlékében, látogassunk el két érdekes sirhoz: az egyik akaratlan regéuy- ló.-nő, a másik pedig az anekdótázás „fejedelmének“ emlékét vigyázza.) — V felsorolt nagyszellem» és nagylelkű emberektől északra, lefelé, a temető nyugati BARCSAY DOMOKOS — Vele átellenben, a temetőut másik oldalán, a nagy erdélyi adományozó, az örökké vidám és mulattató Barcsay Domokos nyugszik a Korbuly-család sírboltjában. Kortársai — fejedelmi családja után — tréfásan magát is „fejedelemnek“ nevezték s korában vi- lóban a tréfa és szellemesség fejedelme volt. A holta után összegyűjtött adomái és anekdotái csak halvány árnyékai a személyében élőszó és személyes varázs által zseniálissá emelkedett magyar adomázásnak. * (Most pedig térjünk vissza ismét a mindennapok sodró iramálja. Rövid időre búcsúzzunk el újra a gazdagon termékeny életek jutalmául immár az örök békét kiérdemelt nagy holtak sirkövétől. Az emlékek e gaz- dagmultu kertje azonban hamar megint visz- szacsábit, hogy kegyeletes tisztelgő adónkat le.rójjuk a művészetek pihenni ide megtért volt nagyjai előtt. Legközelebbi sétánk legyen a neves színészek meglátogatása, hogy nemes életük emléke Kelemen Lajos érdekes magyarázatában, még egyszer — immár nem tapsra várón — megelevenedjék a közönség előtt.) (h. j.) Hogyan vetik ki és szedik be az agglegényadót? (Befejező közlemény.) Írásbeli nyilatkozatot kell beadjanak, mely a következő adatokat foglalja magában: 1. Név, életkor. 2. Lakás és családi állapot, annak megjelölésével, hogy elvált, vagy özvegy. 3. Az előbbi évben elért jövedelmek részletezése és a jövedelmi forrás hely-ének megjelölése. A fizetett másnemű adók felsorolása. 4. Bizonyítvány arról, hogy az adózásra kötelezett 1939. év folyamán legalább 45 napig teljesitett katonai szolgálatot. A tisztek ezt az Md E. könyvecske felmutatásával, az alsóbb rangfokozatuak pedig livret felmutatásával igazolják. Az adóívben ez feltüntetendő. A katonai szolgálat teljesítése az illetékes csapategység mozgósítási hivatalának bizonyítványával is igazolható. A ny-ilatkozat beadására és az előbb jelzett jövedelmek bevallására azok ig kötelezve vannak, akik nem szerepelnek az adókönyvekben, de agglegényadó alá eső jövedelemmel birnak. A nyilatkozatban tehát feltüntetendő minden jelen törvényben megjelölt jövedelem akkor is, ha az egyenesadókról szóló törvény esetleg adómentességet biztosit számukra. Kivételt csupán a jelen törvényben felsorolt esetek képeznek. A nyilatkozatban egyébként az adófizetésre kötelezett személyek minden mult évi jövedelmét fel kell tüntetni, melyet „netto“ kőéhez vettek. A nyilatkozat beadásának elmulasztását, az adófizetési kötelesség kijátszását a törvény súlyos birsággal bünteti. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. < szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénz ügyig azgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) Is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három. vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. | Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ösz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név- érték 70 százalékának megfelelő iotnbaxdkölcsónt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén visel), köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolczs) megye prefektusa MANOLE ENESCU ezredes. , Az agglegényadó kivetését és beszedését álta’ában az cgyenesadóról szóló törvény szabályozza. így az „elementáris adókat“ illetően (mezőgazdasági adó, házadó, kereskedelmi adó és szabadfoglalkzásuak adója) az agglegényadót az illetékes adókivető szervek automatikusan állapítják meg és az adóív külön rovatába beirják. Az ingó értékek, fizetések és alkalmi jövedelmek után fizetendő agglegényadóval kapcsolatban a törvény azt a kötelességet irja elő, hogy a kérdéses jövedelmeket folyósító személy köteles az előirt adózási kulcs szerint járó összeget levinni és befizetni. Az agglegényadót külön-külön kell kiróni minden fentebb említett jövedelem után, melyet az adófizetésre kötelezett személy élvez az év folyamán. Az ingó értékek, fizetések, vagy alkalmi jövedelmek után járó agglegényadó levonása és befizetése az adófizetésre kötelezett személy saját felelősségével Írásban adott nyilatkozata alapján történik, melyben családi helyzetét feltünteti. Az ilyen természetű jövedelmekkel kapcsolatban, a jelen törvényben foglalt rendelkezések alkalmazása céljából az adófizetésre kötelezett személyek a lakóhelyük szerint illetékes községi bizonyit- ványt kötelesek felmutatni. NYILATKOZAT BENYÚJTÁSA Az agglegényadó fizetésére kötelezett személyek a törvény kihirdetésétől számított 30 napon belül — legkésőbb április végéig — a lakóhelyük szerint illetékes adóhivataloknál
