Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-07 / 80. szám

1940 április 7. ELLENZÉK Őfelségéről és Romániáról közöl nagy cikkeket a világsajtó Svájci és francia lapok méltatják az Uralkodó bölcs kormányzását BERN, április 6. (Rador.) A „Schweitzer Illustrierte Zeitung“ fényképfelvételt közöl a r'o mán parlament ünnepélyes megnyit sáról, melyen Őfelsége II. Károly ki­rály és Mihály nagy vajda is jelen vo! tak. A fényképfelvétel alatt „Őfelsége II. Károly, Románia királya“ címmel cikket közöl, melyben többek között a következőket irja: „A jelenlegi esemé­nyek folytán a balkáni probléma a vi­lágsajtó által leginkább tárgyalt kérdé­sek egyike. Ez a körülmény a Balkán­államok vezetői felé terelte a figyeld met. Oroszországgal, Németországgal és a szövetséges hatalmakkal folytatott tárgyalások folytán ezek az államok az érdeklődés középpontjába kerültek. Különösen Romániáról van szó, mert kőolaj és mezőgazdasági kincse foJy- íán az utóbbi időkben általános érdek­lődés tárgya. Ki az a férfiú, aki ennek az országnak élén áll és akinek sike­rült igen bölcsen megoldani az összes külpolitikai kérdéseket'? Őfelsége H. Károly. Románia királya, I. Ferdinand király és Mária királynénak, az edin*< burgi angol herceg leányának elsőszü­lött Fia. Azon uralkodók sorához tar­tozik, akik lendületes szónokok és sza­vaiknak szint és hangzatosságot köN csönöznek. A román ifjúságra kulturális téren gyakorolt befolyása kiválónak mond­ható. És az, aki ma Bucureşti kőrútjait bejárja, minden lépésnél megállapíthat­ja, a Királyi Ház befolyását, melyet építés és művészet terén érvényesített ebben az országban. Őfelsége Ií. Károly király négy nyel­vet beszél tökéletesen és a nemzetközi könyvpiacon megjelent minden font'?** sabb munkát ismer. Külön figyelmet szentel a szegényeknek. Palotájának szomszédságában kis gyümölcskereske­dés van. itt adják el rendkívül olcsón a királyi uradalmakban termetti gyű rr.ölcsöket és főzelékféléket. Külön ki­rályi segélyalapból támogatást nyernek a fiatal művészek és tudósok, akiknek anyagi helyzete segítséget igényel. Visszatérése óta őfelsége II» Károly csodálatra méltó erővel vezeti az or*« szág újjáépítésének munkáját és helyes politikai érzékének számtalanszor ta- nujeíét adta. Vezetése alatt jelentéke­nyen erősödött az ország védelme és a hadsereg megszervezése. A román had­sereg ma olyan erőt képvisel, melyet a nagyhatalmak mérlegeléseik és dönH téseik során számba kell vegyenek. A hadsereg felszerelése és a fegyelem el­sősorban Őfelsége II. Károly király ér dome. Az ország élén tehát olyan Fér­fiú áll, kinek részére az idő súlyos megpróbáltatásokat tartogatott és aki ezideig az összes bonyolult kérdéseket legyőzte.“ PÁRIS, április ó. (Rador.) A „Match“ cimii folyóirat legutóbbi számában hat okialt szentel Őfelsége II. Károly ki-« rálv személyének számos fényképfel vétel közlésével, melynek kapcsán kö­vetkező bevezető sorokat írja: „Őfelsé­ge II. Károly király: uralkodó a szó igazi értelmében. Király, aki kormán nyozza országát. Nine» egyetlen olyan Romániát illető ügy senS) mely kezén keresztül ne menne. Politikai és kato nai ügy nem fordulhat elő anélkül, hegy személyesen ne döntene. Az ősz szes politikai pártokat egybeolvasztot­ta a Nemzeti Újjászületés Frontja ke** rétében. Uj alkotmányt adott országa nak. Sport és katonai szervezeteti te­remtett az ifjúság részére. Ugjanakkor az iskolák egész sorát, katonai kerete­ket, teljesen modern hadfelszerelést is teremtett, mely alkalmat nyújt arra, hogy bármely eshetőséggel szembenéz*» zen. Őfelsége Ií. Károly király célja az, hogy országa szigorúan semleges ma rádión. Visszaérkezése óta Bucureşti szüntelenül fejlődik és az első benyo más a fővárosban az, hogy ujraépiil, mindenütt munkások dolgoznak^ mi­nisztériumok. hatalmas paloták, sok-> emeletes bérházak emelkednek. Az ut­cák, melyeken taxik járnak, esténként rendkívül fényesen vannak kivilágítva. A színházakban francia darabokat ad-« nak. Az építkezési kedv vidéken sem kisebb. Ploeşti vidékén, a román pet röleumforrások központjában, újabb munkálatokat végeznek. Egyedül a Braz i finomító naponta háromszáz va­gon petróleumot termel. Hála Őfelsége II. Károly király munkásságának, Ro* mánia mind nagyobb szerephez jut Eu répában.“ A folyóirat által közölt fényképfelvé telek között, kiemelkedik őfelsége Ik Károly király legújabb arcképe, a si=» naiai kastély képe, Őfelsége lakosztálya és Mihály nagyvajda különböző szerep­léseiről felvett fényképek. A folyóirat két további oldalán a román hadsere­get ismerteti a következő címmel: „N román hadsereg őrt áll a KároIy**vonaI erőd itmény eiben.“ VASÁRNAPI KRÓNIKA ÍRJA MÄRAJ SÁNDOR A foiilcs mosoly Elolvastam l.in Yu Tang kinai iró uj j könyvét is, ugyanazzal a lelkesedéssel, mint a régit, a „Mi kinaiak“-at, mert barátságom ez Íróval újkeletű, de he-» vés. Mit szeretünk egy műben? Tar­talmát? Vagy hangütését? Okosságát vagy bizalmasságát? A tartalom csak értelmünkhöz szól, a hangütés, a ma­gatartás, a mód, ahogy az iró bizalma­san bevezet életének tlitkos hangulatán ba, érzelmeimhez felebbez. LinYu Tang, a kínai, barátom, mióta könyveit olvas tam. A baráti szó jogán hadd mondjak J hát valamit. j Ez a könyv meg akarja magyarázni „a bölcs mosoly titkát“, a kinai mosoly titkát. Lin Yu Tang barátja és nagy ér­tője az európai kultúrának; ő maga keresztény kinai lelkész fiának szüle­tett, papnak készült s csak serdülő ko­rában állott be kínainak és pogánynak. Pascal t éppen úgy ismeri, mint Edi­sont és Koch tanárt. Mindent tud Eu­rópáról. Ismereteinek tömege megdob** bent. Én, az európai, aki itt születtem, itt tengettem életem s minden valószí­nűség szerint itt fogok meghalni, én, aki minden idegszálammal hozzá va­gyok kötözve e földrészhez, sokkal kevesebbet tudok Európáról, mint a j kinai kolléga. Nekem Pascal csak ol­vasmány, Edison csak villanykörte és Koch tanár csak gyógymód. Lin Yu Tangnak mindez élmény, nyilvánvaló** an életének legmélyebb, legfájdalma­sabb élménye. No már mostan: ez a bölcs, müveit és nagyszeri kinai, mikor a „bölcs mo­soly titkát“ magyarázza, természetesen hivatalból megveti az európai ember át** lagos ízlés szintjét, szokásainkat bar­bár szórakozásainkat, értelmetlen ha­lálfélelmünket, félvad öltözködésünket, költőietlen társaséletünket s általában mindent, amit mi sem szeretünk külö­nösebben, de belenyugodtunk, mert ilyen az élet. Lin Yu Tang nem nyug­szik bele e közönybe s számonkétri a Napnyugati Birodalmon a bölcs n:o*» solyt. Ellenvetései és kifogásai megszé- gyenitenek. Mindig azt hittem, hogy aránylag figyelmes és érzékeny ember vagyok, mint európai: a kinai patika­mérlegen kiderül, hogy legfeljebb bél­mosó vagy sündisznó*»vadász lehetnék Kínában, oly alantasak szokásaim, szó­rakozásaim, költészetem, érzéseim s a mód, ahogy az életben szeretnék egye­nesen és félelem nélkül megállani he lyemen. Lin Yu Tang megtanít reá, hogy képtelen vagyok a bölcs mo* soly ra. E vádra csak azt felelhetem, hogy a bölcs mosolyt nem az európai ember arcvonásai számára találták fel. Talán sárgának és ferdeszemünek kell lenni hozzá, hogy az ember reggeltől estig és estétől reggelig bölcs és mosolygó legyen; az legyen akkor is, ha a fogát húzzák, vagy nagy kortársainak rádió beszédeit kell hallgatnia, Kinos feltű­nést keltenék a mai Európában az ál landósitott bölcs mosollyal; valószínű** leg nyílt utcán megpofoznának miatta vadidegenek s nem tagadom, hogy jog­gal. Ezért nem mosolygok, csak zavar­ban vagyok és gondolkozom. Gondolkozom, olvasom Lin Yu Tang bölcs könyvét s nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy ez a sokkal bölcsebb és öregebb kolléga — Lin Yu Tang, mint minden kinai, előbb ötezer éves s aztán annyi, amennyi! — mindent, még a bölcs mosolyt is odaadná érette, ha európai lehetne, ha fehér ember lehet­ne. Tévedek? Nem hiszem. Úgy látszik, fehér embernek lenni nemcsak bőrszín és földirajzi állapot, hanem a legna­gyobb emberi szerep. Lin Yu Tang megmagyarázza, hogy nálunk a költők is oly zavarosak és alantas felfogá­snak, mint Kínában, csak a politikusok s én nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy a mosolygó sárga bölcs mindent odaadna érette, ha kiinai költő helyett például a magyarországi mezőcsát'i ke­rület országgyűlési képviselője lehet*« ne. Bizonyos, hogy a kínaiak másképp, nemesebben, irodalmiabban kulturált emberek, mint ml vagyunk; de bizo­nyos az is, hogy a sok játék, szertar­tás és életbölcsesség nem segített Kí­nán s a mosolygó bölcsek odaát pon*< tosan olyan zavarban élnek, mint mi, akik nem mosolygunk és nem vagyunk bölcsek ideát. Ez a sorsközösség meg- \igasztal. Szégyellem magam, hogy nem vagyok más és több, csak barbár európai s halkan megsúgom Lin Yu Tangnak, hogy az európai voltom it akkor sem cserélném el a kinaiságért és a bölcs niosolvért, ha örökké Kon- buce baltérdén ülhetnék is aztán, bal­kezemben legyezővel, jobbkezemben egy madárfészekkel s arcomon a bölcs mosollyal. így érzem, barbárán s hadd kérjek bocsánatot ez érzésért, ahogy illik, hajbókolva és kínaiul. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- válaszíékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piala Unirii, ' ' ' Vasárnapi kis notesz LÍRAI TUDÓSÍTÁS A MEGKÉSETT TAVASZRÓL... A jó Istennek valamilyen különös rende­lése folytán az idén megkésett a tavasz, l ódig talán sohasem vén luk ilyen nagyon, hegy itt legyen végre a hosszú és rideg téli börtön után, amely annyira próbára tett mindnyájunkat, amelynek hosszú éj­szakáin reménykedve álmodoztunk a ta­vaszról, a meleg, verő fényes napsütésről és treggelenként boldogan újságoltuk, hogy ha­marabb kezd már virradni, hogy kifelé me­gyünk már, hogy nemsokára elolvad már a hó és jönnek az éneklő kedves kis ma­darak, visszajönnek a gólyák s az ősszel eltávozolt vadludak és újból kizöldülneit a mezők és minden olyan szép lesz megint! Mindezt százszor és százszor kigondoltuk, ! ernéltiik, vártuk és nemrég, a napokban, egy kora reggelen fel is zengett ablakunk alatt a visszatért kis madarak éneke. É,$ gólyákat is láttunk már. De azt is láttuk, hogy szegény gólyák riadtan rántották visz- sza lábukat a vízből a folyó partján, mert a viz dermesztőén hideg még és fagyos . ■ . És a visszatért kis éneklő madarak is der- medten bújtak össze ş megriadt kis sze­mükkel mintha azt kérdezték volna: mi történt itt? Úgy látszik, tulkorán jöttünk! Nem jöttetek korán, édes kis madarak, csak a tavasznak késése van. Mint ahogy ir.ésése van ma sok más egyébnek is, amit türelmetlenül várunk. Késése van a nyu­galomnak, a zavartalan munkának, a csen­des, kedves kis örömöknek, az emberek közötti békének . . . késése van mindannak, ami ezt a rövidre szabott kis életünket széppé, emberibbé és egy kicsit talán bol­doggá tudná tenni. Fagy van a levegőben. És fagy van a szivekben is. Nem is érde­meljük a tavaszt, amely előbb-utóbb azért talán mégis be fog futni. De addig — leg­alább ti vigasztaljatok minket, ti korán érkezett édes kis madarak! . . . CSAK 343 ÉV MÚLVA LESZ ISMÉT AZ IDEIHEZ HASONLÓ KORAI HUSVÉT Mivel a tavasznál tartunk, amely igazá­ban még nincs itt és a hnsvéton mégis már túl vagyunk, nem lesz érdektelen egy kis statisztikát közölnünk arról, amiről most utóbb sok szó esik: miért is volt az idén olyan korán a husvét? . . . Utána érdek­lődtünk a dolognak. Beszéltünk kalendá­rium-szakértőkkel, csillagászokkal, naptár- magyarázókkal és általában különböző ille­tékes szaktekintélyekkel. Érdeklődő után­járásunk eredménnyel is járt és a „Kis no­tesz“ olvasói számára az alábbi érdekes, pontos és megbízható adatokat jegveztük fel: Husvét napja mindig a napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A napéjegyenlőség napja tudvalevőleg mindig március 21. A bőid járása azonban nem ragaszkodik ilyen következetesen a kalen­dáriumhoz. Ezért hivják a husvétot mozgó­ünnepnek. Március 21-ike előtt és április 25-ike után sohasem lehet husvét. Csak a görögkeletiek naptára szerint. A keresz­ténység legkorábbra eső húsvéti ünnepét március 22-ik napján ülték meg az 1818-ik esztendőben. Ötszázkilencvenkét év óta csak az idei évben volt először ilyen korai husvétunk. A legközelebbi március 24-re eső husvét csak 2283-ben, tehát 345 év múlva lesz ismét, késői boldog utódaink örömére ... (g* a*) Lázasan folynak az előkészületek a bucu­reştii magyar népművészeti és háziipari kiál­lításra. Mint az olvasóközönség a lapokból már értesült, a Magyar Népközösség bucu­reştii tagozatának női alosztálya május 9 -13 uapjain nagyszabású népművészeti és házr* ipari kiállítást rendez. Az előkészületi mun« kálatok napról-napra gyorsabb ütemben ha* laduak előre és az érdeklődés országszerta mindinkább fokozódik. Erdély minden részé­ből egymásután jönnek a részvételi ajánlatok és megkeresések, miáltal a kiállítás változa­tos és értékes anyagának Összehordása máris biztosítva van. A rendezőbizottság azonbau azt akarja, hogy a romániai magyar népmű­vészet és háziipar egyetlen jelentős terméke se maradjon ki. Ezért mégegvszer felhívja mindazokat, akik kiállítani óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a kiállítandó tárgyak pon­tos körülírásával legkésőbben április 15-ig közöljék Csiha Lajos Bucureşti, III. Str. Ar­meneasca 17. címre. A rendezőség köszönet­tel fogad olyan tárgyakat is, amelyek nem eladók, hanem csak a kiáditás szépségét emelik. "«OTEL CORViiS BUDAPEST Vili., Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál. — Családi szálloda a vá­ros szivében. — Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz. Egyágyas szoba — —-------— P- 3. Kétágyas szoba —-----------— P- ö.

Next

/
Thumbnails
Contents