Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-07 / 80. szám
1940 április 7. ELLENZÉK Őfelségéről és Romániáról közöl nagy cikkeket a világsajtó Svájci és francia lapok méltatják az Uralkodó bölcs kormányzását BERN, április 6. (Rador.) A „Schweitzer Illustrierte Zeitung“ fényképfelvételt közöl a r'o mán parlament ünnepélyes megnyit sáról, melyen Őfelsége II. Károly király és Mihály nagy vajda is jelen vo! tak. A fényképfelvétel alatt „Őfelsége II. Károly, Románia királya“ címmel cikket közöl, melyben többek között a következőket irja: „A jelenlegi események folytán a balkáni probléma a világsajtó által leginkább tárgyalt kérdések egyike. Ez a körülmény a Balkánállamok vezetői felé terelte a figyeld met. Oroszországgal, Németországgal és a szövetséges hatalmakkal folytatott tárgyalások folytán ezek az államok az érdeklődés középpontjába kerültek. Különösen Romániáról van szó, mert kőolaj és mezőgazdasági kincse foJy- íán az utóbbi időkben általános érdeklődés tárgya. Ki az a férfiú, aki ennek az országnak élén áll és akinek sikerült igen bölcsen megoldani az összes külpolitikai kérdéseket'? Őfelsége H. Károly. Románia királya, I. Ferdinand király és Mária királynénak, az edin*< burgi angol herceg leányának elsőszülött Fia. Azon uralkodók sorához tartozik, akik lendületes szónokok és szavaiknak szint és hangzatosságot köN csönöznek. A román ifjúságra kulturális téren gyakorolt befolyása kiválónak mondható. És az, aki ma Bucureşti kőrútjait bejárja, minden lépésnél megállapíthatja, a Királyi Ház befolyását, melyet építés és művészet terén érvényesített ebben az országban. Őfelsége Ií. Károly király négy nyelvet beszél tökéletesen és a nemzetközi könyvpiacon megjelent minden font'?** sabb munkát ismer. Külön figyelmet szentel a szegényeknek. Palotájának szomszédságában kis gyümölcskereskedés van. itt adják el rendkívül olcsón a királyi uradalmakban termetti gyű rr.ölcsöket és főzelékféléket. Külön királyi segélyalapból támogatást nyernek a fiatal művészek és tudósok, akiknek anyagi helyzete segítséget igényel. Visszatérése óta őfelsége II» Károly csodálatra méltó erővel vezeti az or*« szág újjáépítésének munkáját és helyes politikai érzékének számtalanszor ta- nujeíét adta. Vezetése alatt jelentékenyen erősödött az ország védelme és a hadsereg megszervezése. A román hadsereg ma olyan erőt képvisel, melyet a nagyhatalmak mérlegeléseik és dönH téseik során számba kell vegyenek. A hadsereg felszerelése és a fegyelem elsősorban Őfelsége II. Károly király ér dome. Az ország élén tehát olyan Férfiú áll, kinek részére az idő súlyos megpróbáltatásokat tartogatott és aki ezideig az összes bonyolult kérdéseket legyőzte.“ PÁRIS, április ó. (Rador.) A „Match“ cimii folyóirat legutóbbi számában hat okialt szentel Őfelsége II. Károly ki-« rálv személyének számos fényképfel vétel közlésével, melynek kapcsán következő bevezető sorokat írja: „Őfelsége II. Károly király: uralkodó a szó igazi értelmében. Király, aki kormán nyozza országát. Nine» egyetlen olyan Romániát illető ügy senS) mely kezén keresztül ne menne. Politikai és kato nai ügy nem fordulhat elő anélkül, hegy személyesen ne döntene. Az ősz szes politikai pártokat egybeolvasztotta a Nemzeti Újjászületés Frontja ke** rétében. Uj alkotmányt adott országa nak. Sport és katonai szervezeteti teremtett az ifjúság részére. Ugjanakkor az iskolák egész sorát, katonai kereteket, teljesen modern hadfelszerelést is teremtett, mely alkalmat nyújt arra, hogy bármely eshetőséggel szembenéz*» zen. Őfelsége Ií. Károly király célja az, hogy országa szigorúan semleges ma rádión. Visszaérkezése óta Bucureşti szüntelenül fejlődik és az első benyo más a fővárosban az, hogy ujraépiil, mindenütt munkások dolgoznak^ minisztériumok. hatalmas paloták, sok-> emeletes bérházak emelkednek. Az utcák, melyeken taxik járnak, esténként rendkívül fényesen vannak kivilágítva. A színházakban francia darabokat ad-« nak. Az építkezési kedv vidéken sem kisebb. Ploeşti vidékén, a román pet röleumforrások központjában, újabb munkálatokat végeznek. Egyedül a Braz i finomító naponta háromszáz vagon petróleumot termel. Hála Őfelsége II. Károly király munkásságának, Ro* mánia mind nagyobb szerephez jut Eu répában.“ A folyóirat által közölt fényképfelvé telek között, kiemelkedik őfelsége Ik Károly király legújabb arcképe, a si=» naiai kastély képe, Őfelsége lakosztálya és Mihály nagyvajda különböző szerepléseiről felvett fényképek. A folyóirat két további oldalán a román hadsereget ismerteti a következő címmel: „N román hadsereg őrt áll a KároIy**vonaI erőd itmény eiben.“ VASÁRNAPI KRÓNIKA ÍRJA MÄRAJ SÁNDOR A foiilcs mosoly Elolvastam l.in Yu Tang kinai iró uj j könyvét is, ugyanazzal a lelkesedéssel, mint a régit, a „Mi kinaiak“-at, mert barátságom ez Íróval újkeletű, de he-» vés. Mit szeretünk egy műben? Tartalmát? Vagy hangütését? Okosságát vagy bizalmasságát? A tartalom csak értelmünkhöz szól, a hangütés, a magatartás, a mód, ahogy az iró bizalmasan bevezet életének tlitkos hangulatán ba, érzelmeimhez felebbez. LinYu Tang, a kínai, barátom, mióta könyveit olvas tam. A baráti szó jogán hadd mondjak J hát valamit. j Ez a könyv meg akarja magyarázni „a bölcs mosoly titkát“, a kinai mosoly titkát. Lin Yu Tang barátja és nagy értője az európai kultúrának; ő maga keresztény kinai lelkész fiának született, papnak készült s csak serdülő korában állott be kínainak és pogánynak. Pascal t éppen úgy ismeri, mint Edisont és Koch tanárt. Mindent tud Európáról. Ismereteinek tömege megdob** bent. Én, az európai, aki itt születtem, itt tengettem életem s minden valószínűség szerint itt fogok meghalni, én, aki minden idegszálammal hozzá vagyok kötözve e földrészhez, sokkal kevesebbet tudok Európáról, mint a j kinai kolléga. Nekem Pascal csak olvasmány, Edison csak villanykörte és Koch tanár csak gyógymód. Lin Yu Tangnak mindez élmény, nyilvánvaló** an életének legmélyebb, legfájdalmasabb élménye. No már mostan: ez a bölcs, müveit és nagyszeri kinai, mikor a „bölcs mosoly titkát“ magyarázza, természetesen hivatalból megveti az európai ember át** lagos ízlés szintjét, szokásainkat barbár szórakozásainkat, értelmetlen halálfélelmünket, félvad öltözködésünket, költőietlen társaséletünket s általában mindent, amit mi sem szeretünk különösebben, de belenyugodtunk, mert ilyen az élet. Lin Yu Tang nem nyugszik bele e közönybe s számonkétri a Napnyugati Birodalmon a bölcs n:o*» solyt. Ellenvetései és kifogásai megszé- gyenitenek. Mindig azt hittem, hogy aránylag figyelmes és érzékeny ember vagyok, mint európai: a kinai patikamérlegen kiderül, hogy legfeljebb bélmosó vagy sündisznó*»vadász lehetnék Kínában, oly alantasak szokásaim, szórakozásaim, költészetem, érzéseim s a mód, ahogy az életben szeretnék egyenesen és félelem nélkül megállani he lyemen. Lin Yu Tang megtanít reá, hogy képtelen vagyok a bölcs mo* soly ra. E vádra csak azt felelhetem, hogy a bölcs mosolyt nem az európai ember arcvonásai számára találták fel. Talán sárgának és ferdeszemünek kell lenni hozzá, hogy az ember reggeltől estig és estétől reggelig bölcs és mosolygó legyen; az legyen akkor is, ha a fogát húzzák, vagy nagy kortársainak rádió beszédeit kell hallgatnia, Kinos feltűnést keltenék a mai Európában az ál landósitott bölcs mosollyal; valószínű** leg nyílt utcán megpofoznának miatta vadidegenek s nem tagadom, hogy joggal. Ezért nem mosolygok, csak zavarban vagyok és gondolkozom. Gondolkozom, olvasom Lin Yu Tang bölcs könyvét s nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy ez a sokkal bölcsebb és öregebb kolléga — Lin Yu Tang, mint minden kinai, előbb ötezer éves s aztán annyi, amennyi! — mindent, még a bölcs mosolyt is odaadná érette, ha európai lehetne, ha fehér ember lehetne. Tévedek? Nem hiszem. Úgy látszik, fehér embernek lenni nemcsak bőrszín és földirajzi állapot, hanem a legnagyobb emberi szerep. Lin Yu Tang megmagyarázza, hogy nálunk a költők is oly zavarosak és alantas felfogásnak, mint Kínában, csak a politikusok s én nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy a mosolygó sárga bölcs mindent odaadna érette, ha kiinai költő helyett például a magyarországi mezőcsát'i kerület országgyűlési képviselője lehet*« ne. Bizonyos, hogy a kínaiak másképp, nemesebben, irodalmiabban kulturált emberek, mint ml vagyunk; de bizonyos az is, hogy a sok játék, szertartás és életbölcsesség nem segített Kínán s a mosolygó bölcsek odaát pon*< tosan olyan zavarban élnek, mint mi, akik nem mosolygunk és nem vagyunk bölcsek ideát. Ez a sorsközösség meg- \igasztal. Szégyellem magam, hogy nem vagyok más és több, csak barbár európai s halkan megsúgom Lin Yu Tangnak, hogy az európai voltom it akkor sem cserélném el a kinaiságért és a bölcs niosolvért, ha örökké Kon- buce baltérdén ülhetnék is aztán, balkezemben legyezővel, jobbkezemben egy madárfészekkel s arcomon a bölcs mosollyal. így érzem, barbárán s hadd kérjek bocsánatot ez érzésért, ahogy illik, hajbókolva és kínaiul. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- válaszíékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piala Unirii, ' ' ' Vasárnapi kis notesz LÍRAI TUDÓSÍTÁS A MEGKÉSETT TAVASZRÓL... A jó Istennek valamilyen különös rendelése folytán az idén megkésett a tavasz, l ódig talán sohasem vén luk ilyen nagyon, hegy itt legyen végre a hosszú és rideg téli börtön után, amely annyira próbára tett mindnyájunkat, amelynek hosszú éjszakáin reménykedve álmodoztunk a tavaszról, a meleg, verő fényes napsütésről és treggelenként boldogan újságoltuk, hogy hamarabb kezd már virradni, hogy kifelé megyünk már, hogy nemsokára elolvad már a hó és jönnek az éneklő kedves kis madarak, visszajönnek a gólyák s az ősszel eltávozolt vadludak és újból kizöldülneit a mezők és minden olyan szép lesz megint! Mindezt százszor és százszor kigondoltuk, ! ernéltiik, vártuk és nemrég, a napokban, egy kora reggelen fel is zengett ablakunk alatt a visszatért kis madarak éneke. É,$ gólyákat is láttunk már. De azt is láttuk, hogy szegény gólyák riadtan rántották visz- sza lábukat a vízből a folyó partján, mert a viz dermesztőén hideg még és fagyos . ■ . És a visszatért kis éneklő madarak is der- medten bújtak össze ş megriadt kis szemükkel mintha azt kérdezték volna: mi történt itt? Úgy látszik, tulkorán jöttünk! Nem jöttetek korán, édes kis madarak, csak a tavasznak késése van. Mint ahogy ir.ésése van ma sok más egyébnek is, amit türelmetlenül várunk. Késése van a nyugalomnak, a zavartalan munkának, a csendes, kedves kis örömöknek, az emberek közötti békének . . . késése van mindannak, ami ezt a rövidre szabott kis életünket széppé, emberibbé és egy kicsit talán boldoggá tudná tenni. Fagy van a levegőben. És fagy van a szivekben is. Nem is érdemeljük a tavaszt, amely előbb-utóbb azért talán mégis be fog futni. De addig — legalább ti vigasztaljatok minket, ti korán érkezett édes kis madarak! . . . CSAK 343 ÉV MÚLVA LESZ ISMÉT AZ IDEIHEZ HASONLÓ KORAI HUSVÉT Mivel a tavasznál tartunk, amely igazában még nincs itt és a hnsvéton mégis már túl vagyunk, nem lesz érdektelen egy kis statisztikát közölnünk arról, amiről most utóbb sok szó esik: miért is volt az idén olyan korán a husvét? . . . Utána érdeklődtünk a dolognak. Beszéltünk kalendárium-szakértőkkel, csillagászokkal, naptár- magyarázókkal és általában különböző illetékes szaktekintélyekkel. Érdeklődő utánjárásunk eredménnyel is járt és a „Kis notesz“ olvasói számára az alábbi érdekes, pontos és megbízható adatokat jegveztük fel: Husvét napja mindig a napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A napéjegyenlőség napja tudvalevőleg mindig március 21. A bőid járása azonban nem ragaszkodik ilyen következetesen a kalendáriumhoz. Ezért hivják a husvétot mozgóünnepnek. Március 21-ike előtt és április 25-ike után sohasem lehet husvét. Csak a görögkeletiek naptára szerint. A kereszténység legkorábbra eső húsvéti ünnepét március 22-ik napján ülték meg az 1818-ik esztendőben. Ötszázkilencvenkét év óta csak az idei évben volt először ilyen korai husvétunk. A legközelebbi március 24-re eső husvét csak 2283-ben, tehát 345 év múlva lesz ismét, késői boldog utódaink örömére ... (g* a*) Lázasan folynak az előkészületek a bucureştii magyar népművészeti és háziipari kiállításra. Mint az olvasóközönség a lapokból már értesült, a Magyar Népközösség bucureştii tagozatának női alosztálya május 9 -13 uapjain nagyszabású népművészeti és házr* ipari kiállítást rendez. Az előkészületi mun« kálatok napról-napra gyorsabb ütemben ha* laduak előre és az érdeklődés országszerta mindinkább fokozódik. Erdély minden részéből egymásután jönnek a részvételi ajánlatok és megkeresések, miáltal a kiállítás változatos és értékes anyagának Összehordása máris biztosítva van. A rendezőbizottság azonbau azt akarja, hogy a romániai magyar népművészet és háziipar egyetlen jelentős terméke se maradjon ki. Ezért mégegvszer felhívja mindazokat, akik kiállítani óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a kiállítandó tárgyak pontos körülírásával legkésőbben április 15-ig közöljék Csiha Lajos Bucureşti, III. Str. Armeneasca 17. címre. A rendezőség köszönettel fogad olyan tárgyakat is, amelyek nem eladók, hanem csak a kiáditás szépségét emelik. "«OTEL CORViiS BUDAPEST Vili., Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál. — Családi szálloda a város szivében. — Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz. Egyágyas szoba — —-------— P- 3. Kétágyas szoba —-----------— P- ö.
