Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-28 / 97. szám
5 1940 április 28. Gazdaünnep Hétfőn, zajlik le az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szokásos közgyűlése. Igen, a szó szotos értelmében „lezajlik“. A magyar gazdatársadalom — népk-ísebbségünk hatalmas többsége — nagy számiban seregük ö'ssze ilyenkor Kolozsvárt; a kisgazdák tömege anyagi áldozatot nem kiméivé érkezik ide és sorait sűrűn tarkázza közép** és nagy- birtokosaink egy egy képviselője, aki vezéri vagy bajtársi szerepet vállalt a mindenekelőtt egyszerűbb gazdálkodók érdekei szerint átszervezett egyesületben. Az óriási tömeg pedig már önmagában is zajló jelenség, különösen ha olyan lelkesülten jón, miutt) az Emge közönsége, mely várvavárt nagy ünne* pének tekinti az évi közgyűlést és ezért nem riad vissza gyaloglástól vagy zsúfolt vasúti kocsiban való nagy utazástól, ha történetesen — mint most! is — nem élvezheti a közlekedési árkedvezményt. És még zajosabb lesz ez a tősgyökeresen magyar, ha kinyilváníthatja kifejlett mezőgazdasági öntudat tát, hi vatássz eret étét, jogos érdekeit, szomjas tiudnivágyását. Ilyenkor lelke- siiltsége nem keres határt, órákon át nagy türelemmel hallgatja szónokait és előadóit, aztán visszahat minden jelentőségre. Önkéntelen kit'ör és amíg egész lelkét ki nem üríti, tetszészaja nem ül el. Ezért van jelentősége és értéke mellett valami különösen vonzó hatása az EMGE közgyűléseinek. Megnyugvással telik meg. Természetei sen azóta, hogy közel négy éve újjászületett az EMGE és szinte nem sejtett méretekben kit e r j e szkedett. Aki mint szemlélődő jelenik meg ezeken a közgyűléseken, örvendetes elragadtatással tapasztalhatja, hogy az erdélyi magyar gazdatársadalom apraja-nagyja leli kés egységben és nagy szervezetben forrt össze, hogy választott vezetőit megértéssel követi, mert mindig és mindenütt jogos érdekeinek a legmegfeszültebb munkával történő szolgálatát érezheti és szemlélheti. Az egység, az összetar- tozandóság, a kölcsönösség tudata és ténye hatott át mindenkit. Érdemes tömörülni és érdemes dolgozni, mert mindenki úgy gondolja, hogy minden — s ez sok és hasznos — ö érette törté- ívk! Ez tükröződik az arcokon s ami még többet jelent, a szünet nélkül folyó nagyszerű Emge munkán. Ez az egyesület nemcsak a legjobban megszervezett, a legnépesebb és legjobban vezetett közületiünk a Népközösiség tövében, hanem a legtevékenyebb és a legeredményesebb. Mert szakadatlanul dolgozik és mindig az éber gvakorlati- ság szellemében. Magasrendii élvezet, ha olvassuk az Emge jelentéseit. Tagjaid nak száma tízezres menetiekben terjed- zik. Egyre-másra keletkeznek a gazdakörök. Az egyesület szakfolyóiratát vé=* geláthatatlan tömeg oLvassa. Mindezek az örvendetes körülmények súlyosabb jelentőségűnek tetszenek, ha meggondoljuk, hogy kisebbségi létünk jelenségei is meghatározzák mezögaz^ dasági társadalmunk sorsát. A rendesnél is fontosabb, ami a kisebbségi élet erejét és tekintélyét fokozza. Van-e e tekintetben fontosabb tényező most, mint a magyar gazdatársadalom, amely kisebbségi életünk legnépesebb rétege s e válságos időkben a legégetőbb foglalkozást űzi? E népes s fontos réteg sorsa nyilván már magában véve fő=i beniáró érdek. Ha már most az EMGE mind magasabbra viszi embereit, nemcsak a legnépesebb és legfontosabb társadalmi réteg sorsán javít, hanem az egész kisebbségi magyar társadalom javát is szolgálja. E gondolatoktól ts érzésektől eltelten éts lelkes szeretettel köszöntjük az EMGÉ-<t a közgyűlés alkalmából és minden lehető sikert kívánunk neki. Hisszük és reméljük, hogy haladása és fejlődése nem áll meg, ha* nem erőteljesen fokozódni fog a jövőben. 5 ISMERETLEN BELSÖ-ÁZSIA, Ligeti Lajos legújabb könyve, 359 lap, szár mos fénykép, kötve 215 lej. „Láttam a finn csodái“, számos képpel, rajzzal1 fve 185 lej, kve 224 lej, Márai—Bálint, stb.: így Iáittuk mi 1939 világkép fve 145, kve 191 lei Lepa>- geaál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. íűka^a eí?émjáL — Először csak valpmi érdeset érzett a fogai mögött, azután meglazultak a fogak és Íme most — mily fogyja* szájl Mindenki így járhot, aki nem tesz semmit c veszedelmes fogkő ellen. Éppen ezért használjon állandóan Kalodonl fogkrémet! Ez az egyedüli fogkrém, mely suifopzin oleat tartalmánál fogva fokozatosan eltávolítja a fogkövet és meggátolja annak újraképződését. Fogai csak akkor maradnak épek és erősek, ha azok fogkőmentesek. A háború sikerének kulcsa: a svéd vasérc A nyugati szövetségesek és Németország c&sérc-szükséglete A közelmúltban megindult norvégiai háború tulajdonképpen a svéd vasérc biztosítása végett történt. Ismeretes, hogy a svéd vasérc szállítása főleg a norvégiai Narvik kikötőjén keresztül történik, amely sokkal közelebb fekszik Svédország északi vasbányáihoz, mint Lulea svéd kikötő. E mellett az az előnye is megvan Narvik kikötőjének, hogy az év minden szakában használható, ellentétben a Botteni- öbölben fekvő Lulea kikötővel, mely hat hónapon keresztül1, be lévén fagyva, alkalmatlan a hajózásra. A svéd vasérc szállításának a megakadályozására a szövetségesek aknazárat helyeztek el Norvégia partjainál. Németország erre, hogy a számára annyira értékes svéd vasércet biztosítsa, másnap megszállta Dániát és csapatokat szállított partra Norvégiában. Chamberlain és Churchill azt állítják, hogy a németek ezzeó nagy stratégiai hibát követtek el. Amennyiben ez igaz, annál inkább bizonyítja a vasérc rendkivül fontos jelentőségét háború idején. Ha tehát Németország megkockáztatta ezt a „stratégiai hibát“, ezzel is csupán azt célozta, hogy minden eszközzel biztosítsa magának a svéd vasércet. SVÉDORSZÁG EURÓPA MÁSODIK VASÉRC SZÁLLÍTÓJA Az alábbiakban tárgyilagos képet igyekszünk alkotni arról, hogy milyen szerepe van a svéd vasércnek a szövetségesek és Németország között folyó háborúban. Svédország igen jelentékeny vasérctermő és exportáló ország. Sőt mondhatjuk, hogy e tekintetben, azaz a vasérckiviteít illetőleg, a második ország Európában. 1937-ben a termelt 14.95 millió tonna vasércből 13.96 millió tonnát szállítottak ki, mig a következő 1938-as év 13.98 millió tonna termeléséből 12.69 millió tonnát, melyből kereken 9 millió tonna Németországba került. Ha pedig a szövetségesek vasérctermelését mérlegeljük, megállapíthatjuk, hogy Francia- ország Európa legnagyobb vasérc termelő országa, mig a világon, az Egyesült-Államok után a második helyet foglalja el. De nemcsak mint termelő, hanem mint szállító is igen jelentős Franciaország, amely e téren egyenesen a világ legelső vasércszálitó országa. Ugyanis jóval többet termel, mint amennyi belső szükségletének fedezésére keil, így 1937-ben 19.32 millió tonnát szállított ki a termelt 37.77 millió tonnából, 1938-ban pedig 15.50 millió tonnát vitt külföldre a 33.14 millió tonnányi termelésből. Franciaországnak tehát nincsen szüksége külföldi, tehát svéd vasércre sem. Ezzel szemben Anglia a vasérc terén, mint fogyasztó jelentkezik, ámbár önmaga is jelentékeny mennyiséget termel1. Például 1937- ben 14.87 millió tonnát kitevő belföldi termeléséhez még 7.22 millió tonnát szállított küföldről. 1938-ban meg 12.05 millió tonna termeléséhez 5.28 millió tonna külföldi vasércet importált belföldi szükségletének fedezésére. Ilyenformán Anglia igényt tart Svédország vasércére, ámbár nincsen feltétlen szüksége rá, mert Franciaország termeléstöbbletével bőségesen fedezheti saját szükségletét is. Különben még a háború kitörése előtt sem vett igénybe Anglia többet a svéd vasércből évi egymillió tonnánál. A SVÉD VASÉRC SZEREPE A NÉMET TERMELÉSBEN Németország helyzete már sokkal kényesebb e téren. Jóllehet 1937-ben (Ausztriát is beleértve) 10.39 millió tonnát, 1938-ban 13.79 millió tonnát termelt, ezek a mennyiségek távolról sem voltak elegendők a birodalom szükségleteinek fedezésére. Beszédesen igazolja ezt, hogy 1937-ben még 20.62 millió tonnát, majd 1938-ban 21.93 millió tonnát kellett külföldről szállítania. Tehát saját termelése alig egyharmadát fedezi az ország békebeli szükségletének. Éppen ezért Németország első helyen áll a világon a vasércbehozatal tekintetében. Felvetődik a kérdés, honnan szerzi be szükségletét. Az 1937-ben említett 20.62 millió tonna behozatalból 9 millió tonnát Svédországból (43 százalék), 5.74 millió tonnát Franciaországból (28 százalék), 1.47 millió tonnát Luxemburgból, 1.38 millió tonnát Spanyolországból, 0.72 millió tonnát Algériából, 0.51 millió tonnát Norvégiából, a többit pedig máshonnan szerezte be. Ha ebből a 20.62 millió tonnás bevTélből leszámítjuk a jelenlegi háborús ellenfelektől: Franciaországból, Algériából, Tuniszból és Uj-Foundlandból szerzett 7.27 millió tonnamennyiséget, ami a birodalom vasércbehoza- taláDak 35.2 százalékát jelenti, látható, hogy; Németország számára — különösen háborúban — létkérdés a svéd vasérebehozatal biztosítása. Háborúban ugyanis a vasfogyasztás jóval nagyobb, mint béke idején, hiszen enélkül sem harcikocsik, sem hadihajók, sem tengeralattjárók, sem repülőgépek, sem nehézágyuk, sem aknák, sem gépfegyverek, sem gépkocsik és ezerféle más nélkülözhetetlen harcieszközök sem készülhetnek el. Az 1914-es világháborúba való belépésekor I Németország évi vastermelése 28.6 millió t tonna volt, amelyből — a háború végeztéig rendelkezésére álló lotharingiai bányák termelése egymaga 21.1 százalékot tett ki. Ma azonban Lotharingia Franciaországhoz tartozik és igy a német birodalom termelése alig 13.72 millió tonna vasérc, ami éppen fele az 1913. évi termelésnek. Ez legfeljebb szükségletének egyharmadát fedezi. De a 21.93 millió tonna behozatalból sem képes megkapni azt a 35.2 százalékot, amelyet előzetesen a mai háborús ellenfeleitől szerzett be. Megemlíthetjük még, hogy úgy Csehszlovákia 0.77 millió tonnás, mint Lengyelország 0.86 millió tonnás vasérctermelései e szintén behozatalra szorult országok saját szükségletét sem elégítik ki. \ AMITŐL A HÁBORÚ KIMENETELE FÜGG... A nagyobb hitelesség kedvéért nem szabad elfelejtenünk azt 6em, hogy a német vasércnek legfeljebb 33 százaléka vas, a svédnél pedig 62 százalékos ez az arány. Eszerint 10 millió tonna német vasérc csak 3 millió tonna acélt tartalmaz, rúg ugyanennyi svéd ércben a kétszerese: 6 millió tonna leihe* tő meg. Világosan látható tehát, hogy a háború forgatagában álló és blokáddal küzdő Németország számára mit jelent a svéd vasérc. E nélkül, a Svédországból évente beszállított 9 millió tonna vasérc nélkül, az egész német birodalom legfeljebb 3.5 millió tonna öntöttvasat állíthatna elő ma, bár békebeli termelése a 18.6 millió tonnányi acélt is mégha- j ladta. f Kétségkívül mindez elég ahhoz, hogy a há- i ború legutóbbi fejezetének meglepő esemé- i nyeiben valamennyire világosan lássunk. A hadsereg felszereléséért ' , Ä hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel szerelés', pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos érák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 sza Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három. vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationatazól a névérték 10 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. ,í Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. C[u] (Kotozs) megye prefektusa \ MAN OLE ENESCU ezredes. Időjárás BECJJRESTIBŐL jelentik: Változó jelkő- set, alig változó légnyomás és déli, délnyugati szél mellett több helyen eső és kissé sü- lyedő hőmérséklet várható. KATONAI ELŐKÉPZŐS ALKALMAZOTTAKAT TARTÓ MUNKAADÓK FIGYELMÉBE. A kolozsvári rendőrkvesztura köz- I igazgatási osztálya az alábbi közleményt adta ki: A katonai előképzős intézmény felügyelősége tudomásunkra hozta, hogy számos vállalat tulajdonosa, kereskedők, iparosok, vendéglősök, magánhivatalok főnökei vétkes módon megakadályozzák azt. hogy a szolgálatukban álló katonai előképzős ifjak szombaton, vagy vasárnap résztvegyenek a kiképzésen. Sok ilyen ifjat elbocsátással fenyegetlek meg és igy kényszeritették arra, hogy akaratuk ellenére hiányozzanak a kiképző délutánokról. Ennek következtében számos olyan katonai előképzős van, akinek hiányzó órái meghaladják a törvényben megengedett számot és ezeket az ifjakat hároméves katonai szolgálattételre sorozták be. Azon munkaadók ellen, akik megakadályozzák, bogy a szolgálatukban lévő előképzős ifjak megjelenhessenek a kiképző órákon, a munkaügyi minisztérium által megállapított büntetőrendszabályokat alkalmazzák, a biinÖs katonai elő- képzősöket pedig megbírságolják.
