Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-26 / 95. szám

BL/ ENZ ÉK mmmammmmam 1 (J 4 O i prii Im 2 0. mmmmmmmmmmommmm SZÍNHÁZ . MŰVÉSZÉT . FILM BERLINI FILMLEVÉL I. A Tobis „Rokonok is emberek!’* című filmjének külső felvételeinél a neves filmszí­nészek közé keveredett egy fiatal színész is, akinek a szavaiból arra lehetett következtet­ni, hogy nagyon tehetségesnek, sőt okosnak is tartja — önmagát. — ön rendkívüli egyéniségnek látszik va­lóban — mondja őszinte esodálat hangján, beszélgetés közben Osear Sabo (akinek az, ősei egyébként valamikor a jo magyar Sza­bó névre hallgattak) — azonban azt is meg­állapítom, hogy még egy egészen ritka tulaj­donsággal is rendelkezik. — Melyikre gondol? — kérdi hiielkedve a fiatalember. — Az Ön fejének az a része, amelyikkel beszél, sokkal fejlettebb, mint az, amelyikkel gondolkozik! II. Paul Heidemann, a kitűnő jellemszinész és komikus is átpártolt a rendezők közé. Mi­alatt filmjét a Deutschlandhalle-ban, Berlin nagy fedettpályájának porondján forgatták, a művészek sokszor elvegyültek a terrasz- vendéglő „civil“ vendégei közé. így egyszer Havira Erdmann, aki Heidemann filmjében egy ügyefogyott kiszolgálóláuv szerepét ját- saa, szintén kiment egy kis frissítőre a ven­déglőbe. Az egyik vendég a terraszon hiva­tásbeli pincérnőnek nézte és türelmetlenül v.táaa kiabált: — Halló, Fräulein! . . . A színésznő azonnal belement a játékba és szolgálatkészen, de szigorúan szerep szerint ügyetlenkedve odament az aszta hoz és félsze gén felvette « rendelést. A vendégnek erre feltűnt a „pincérnő“ ügyetlenkedése és jóin­dulatúan, tipikus berlini tájszólással utána szólt: — Na Fräulein, magán is meglátszik, hogy kezdő, alig találkoztam még ilyen együgvü ki- srulgálólánnyal! — Igazán az viagvok? — kérdezte boldogan Ezívira Erdm-ann és aztán megmondta a megle­pett vendégnek a nevét. — Ne haragudjon, de esak a szerepem hatását akartam kipróbál­ni, a kávét és süteményt pedig rendelje meg az igazi kolléganőmnél! És ezzel otthagyta1 a csodálkozó vendéget, aki ezek után bizonyára megnézi a „Sabine und der Zufall“ cimü filmet. •III Heuny Porten, a némafilm világhirneves sztárja csak ritkán szerepelt a hangosfilmen. Kimaşa«i0 sikert itt csak kettőt aratott. Nem azért, mert nem tudott volna alkalmazkodni a hangosfilm követelményeihez, vagy, mert nem lenne jó beszélő-szinésanő is Henny Por­ten. Hanem inkább a kor és a szerepkör kér­dése volt itt a döntő tényező. Most azonban megtalálta a művésznő az átmenetet. És most üj sikerek sorozatát fogja minden bizonnyal aratni érett művészetével, amely sikerláncnak első szeme bizonyára iaz a film lesz, amelynek előkészületei lázasan folynak és amelyet egy­előre csak hirdetnek: Eta Henny Porten- Fikn. IV. A BŰNBAK a végleges cime annak az uj német filmnek, amelyet eddig „Wehe, wenn sie erben“ (Jaj nekik, ha örökölnek) címen hirdettek. Rendezője Hans Deppe. V. „PERCY AUF ABWEGEN“ a cime Hans Albers uj filmjének, amit magyarra úgy for­díthatnánk, hogy Percy rossz utón jár, vagy legalább is különöseken. Ezzel! viszont jelle­meztük is már, hogy Albers ismét „rámenős“, kalandos férfi szerepét játssza ebben a film­ben. VI. MUTTERLIEBE a' cime annak a Tobis-film- nek, amelyet Paul Verhoeven rendezett, Nagy Kató utolsó filmjének, a „Renate im Quartett“ rendezője. VII. A DUNAHAJÓSOK az utolsó külső-felvéte­lek befejezése után bevonultak a bécsi rosen- hüge’.-i műterembe. R. A. Stemmle a film ren­dezője és főszereplői Jávor Pál, Hilde Krahl és Attila Hörbiger. VIII. A windsori vig asszonyok filmen. Nicolai is­mert operájának motívumai alapján fi.met terveznek. Rendezője Leopold Hainisch lesz, aki nemrég fejezte be „Eine kleine Nacht­musik“ cim alatt forgatott Mozart-filmjét. IX. Sokat, sőt végtelen sokat tudunk 13 kalan­dos lovag Giacomo Jacopo Casanova de Steig- nalt életéről, hiszen ő maga hagyottt a bámuló tytókorra 12 vaskos kötet emlékiratot. Ezek részint igen pikánsak, részint nagyon unalma­sak és — va.ljuk be az igazat: — legnagyobb­részt csak iái fantázia szüleményei. Mert ha mindaz a kaland igaz volna! . . . De hát most Vnem a mesék valóságát akarjuk firtatni. Tény mindenesetre az, hogy már életének idején nagy szivrabló hírében állott, hogy minit pénzhamisítót Velencében lecsukták és, hogy évek múlva sikerült kalandos és regé­nyes módon megszöknie a hírhedt „ólom- kamrából“. Ismeretesek Casanova politikai és diplomáciai szélhámosságai is. Csak egy lát­szik ujnjak és csodálatosnak, ugyanis az, hogy a finom lovag megházasodott volna. Casanova és megnősülni! .. . Viktor de Kowa állt e!ő ezzel a merész ál­lítással a Tobis-Cinema ..Casanova házasodik" cimü film forgatókönyvében, illetve az álta.a rendezett Majestic-filmben, amelyet a Tobis számára forgatott a johannisthali műterem­ben. Feszült figyelemmel lapozunk a forgató- könyvben. És valóban: Casanova meghúzáso­don! Igaz ugyan, hogy nem a 13. század Casano­vájáról van szó. Hanem egy Ralph Gregor ne­vii revüsziuészről, aki a 20. században j.il-za a Casanovát. Ezt oly tökéletesen teszi, hogy nemcsak a nézők, hanem még saját színész­kollégái is összetévesztik a szerepet kollégájuk életének valóságával. Mint hajdan az igazi Casanova az óloinkam- rából, úgy szökik most az ál-Casanova egy szállodai szobából. Két, a szerelemtől megté- holyodott lánytól való félelmében szinte szár­nyakat kap ez a valóságban és szive mélyén egyszerű parasztiégéuy, aki hallani sem akar hódítói mivoltáról. Ő az erdőt, a mezőt, a szántóföldet és a magányt szereti. De mene­külnie kell, még pedig az ablakon keresztül a tiizlétrán leereszkedve. Beugrik az autóba és elrobog kis birtokára, ahol azonban egy harmadik női lény várja. Ezt azután tényleg el is veszi feleségül, bár nagy erőfeszítésébe kerül a már említett két bőn imádott nőt ma gától távoltartani. Szóval a szerelemről és az asszonyi találé konyságról lesz szó ebben a filmben, amely­nek rendezője Viktor de Kowa. Ez a név pe­dig biztosítéka annak, hogy igen szellemes e6 mulattató filmet fogunk látni, amelynek Ca­sanovája Kari Schönböck. Szerető és szeretett jüSszonyok szerepeiben Fita Berikhoff, Lizzi Waldmüller és Hilde Sessak fogják asszonvi szépségüket és ravaszságukat csillogtatni. A többi nagyobb szerepben Richard Romanows- k\. ílans Lcibelt, Günther Lüders, Paul Wes- terineier és Otto Gebühr fog szórakoztatni és a szereposztás láttán valóban felébred ben­nünk a kíváncsiság: Hogyan is házasodott me, Casanova?. . . j HOLLYWOODI I FILMKOCKÁK yy LAPZÁRTA ELŐTT..." Szorgalmasan folynak a próbák a fiatal újságírók revüjéböl a színházban CLUJ (KOLOZSVÁR), április hó. A színház hatalmas színpadán szokatlan olvasópróba folyik. Nemcsak színészek ol­vassák itt szerepeiket, hanem ujságrók is. A félkörben elhelyezkedett szereplők előtt a rendezői asztalnál ül a fehérköpenyes Gróf László, az ujságiróest rendezője és Ürvössy Géza főügyelő, az ügyelőpéldánnyal. Az új­ságíró szereplők drukkolva lesik a főrendező arcát. Onnan akarják leolvasni, hogy tet­szik-e most itt az első próbán az a vidám revü, amit hatan irtak? Ha valamelyik sze­replő elneveti magát szerepe olvasása köz* ben. vagy' ha Gróf elmosolyodik a bolondo­sán vidám szöveg láttán, nagyon elégedettek. Mert a színház nagytudásu operett-főrende­zője olyan rettentő sok szöveget olvasott már, hogy már az is nagy eredmény, ha a hat helyről összeszedett sok ötlet valame­lyike megmosolyogtatja. Sok kedves félreértés tarkítja az első pró­bát. A minden hájjal megkent riporterek, akik annyiszor irtak a színészek munkájáról, most, mikor egy alkalomra maguk is a szí­nész munkakörébe cseppentek bele, kétség- beejtően tapasztalatlannak érzik magukat. Nem tudják például, hogy az olvasópróbán a színésznek a sz.övegben zárójelben közölt instrukciókat is fel kell olvasni. Nem vágnak he azonnal a végszóra. Nem tudják, hogy már az olvasópróbán is nagyon értelmesen, hangosan kell mondaniuk a szöveget. És még sok egyebet nem tudnak. A színészek fölényes jóindulattal nézik az uj „kollégákat“. Még szerencse, hogy az új­ságíró már hivatása miatt is alaposan hozzá­szokott a jó fellépéshez szükséges jóadag szemtelenséghez. Legtöbben meglepően jól és természetesen illeszkednek bele feladatukba. Ez annális könnyebb, mert hiszen nem kell valami idegen, tőlük távoleső alakot megsze­mélyesíteni. Itt aztán mindenki saját magát játssza meg, a saját modorában beszél. Szö­vegét mindenki önmaga irta, úgy, hogy egy pillanatig sem kell „alakítaniuk“. Máskülön­ben — amint az egyik riporter megjegyzi: — Micsoda mükedvelés folyna itt, édes jó Iste­nem. De igy is félek, hogy nevetni fog raj­tunk a közönség. Hadd nevessen. Hiszen ezt akarjuk. Meg akarjuk mutatni az ujságiróélet vidám, na­pos oldalát, most ebben a szomorú, izgalmas, küzdelmes világban. Meg akarjuk mutatni az ugratások, csipkelődések, ártatlan tréfák szerkesztőségi világát, amelyben a legfur­csább típusok vonulnak fel és hátráltatják munkájukban az újságírókat. Ezeket a szer­kesztőségben megjelenő típusokat az operett­együttes néhány kitűnő tagja alakítja. Az előadás sztárja Kovács Kató — az egyetlen színésznő, aki újságíró szerepet játszik, per­sze olyan újságíróimé, akinek remek hangja van. Partnere Fiilöp Sándor, a nagy riport tárgya, a veszedelmes házasságszédelgő. Egy vadul verselő füzfapoétanő nevettető szere­pében Rajnay EHy lép fel. A szerkesztőség öreg, blazirt. részeges szolgáját Csóka József játssza. A kéziratért siró mettőrt Szendrey Mihály, a házasságszédelgő feleségét — stíl­szerűen a szép Fülöp Sándorné; Czoppán Flóri egy csodagyerek boldog mamája lesz, kis fiacskája pedig . . . nem, ez legyen megle­petés; a feltalálót, aki megőrjiti találmányai­val a szerkesztőséget, Rajnay Sándor; az ál- maharadzsát Szentes Ferenc játssza. Az újságírókat pedig a kolozsvári napila­pok fiatal munkatársai alakítják, (ürülhet­nek a szerkesztők, májusig nem kapnak tő­lük kéziratot, jó az iirügy, szerepet kell ta­nulni. próbára kell menni, stb., stb.) A szer­kesztőségi Jolánka helyett most a szinpadi Jolánkának diktálják szinpadi riportjaikat: Kiss Ilonának, a Stúdió egyik legtehetsége­sebb, már többször fellépett érdekes szépsé­gű tagjának. Kiss Ilona ugyan nem tud gépen Írni, viszont nagyon tehetséges. Apropos — írógép. Mikor a díszletekről és kellékekről volt szó, az újságíró rendezőbi­zottság megbeszéite részletekben a színpa­dot: kopott asztalok, székek (vadonatúj, ele­gáns butorzatu szerkesztőség nem igazi szer­kesztőség), különböző feliratok a falon, stb., stb. És egy Írógép, hogy Jolánkának lehessen diktálni. Gróf főrendező azt mondta, hogy bizony az irodából nem lehet bevinni a szín­padra írógépet s a kellékes bizonyosan elfe­lejti az utolsó pillanatban. — Elmondok ezzel kapcsolatban valamit — meséli. — Egy kis jászi faluból szárma­zom, ahol egyetlen vendégfogadó állt az átí utazók s a sűrűn megforduló kereskedelmi utazók rendelkezésére. Képzelhetik, milyen volt a „hotel“ s a hozzátartozó vendéglő. A vendéglős reggeltől estig ott iilt előtte s hosszuszáru pipájából eregette a füstöt. Mi­kor megjöttek az éhes utazók, körülvették az öreget s kijelentették, hogy mit lehet kapni enni? Mindent drága fiaim — felelte a ven­déglős. — Nálam mindent kaphattok a vilá­gon. — Van csirkeleves, Goldstein bácsi? Goldstein bácsi megrázta a fejét. — Csirke­leves? Ugyan minek ennétek csirkelevest, különben is bajos most majorságot levágni., — Hál egy kis köménymaglevest kaphatok, ! — érdeklődik a másik. Köménymaglevest — botránkozik meg az öreg, — hát beteg vágy- édes fiam, hogy köménymaglevest akarsz enni? Micsoda kákabélű gyerek vagy? — Egy kis gombaleves volna jó Goldstein bácsi — igy a harmadik — remek lenne egy kis gombaleves. Mire az öreg ránéz s megkérde­zi: Hoztatok gombát? . . . Hát én is ezt mon­dom. Hoztok írógépet? Majd hozunk . . . (—) SPENCER TRACY egyike. Amerika legne­vesebb és legtehetségesebb filmszmészeinek. Uj szerepében pedig rendkivüli sikert arat. A Stanley és Livingstone cimü történelmi alapon készült filmben Livingstone szerepét játssza, a világhírű Afrika-kutatóét. A film meséje — amelynek kerete a forrólélekzetü afrikai őserdő — az a jolißmert tény, ami­kor Stan ey — a később ugyancsak viiághi- rüvé vált merész ujságiró — elindult Living­stone, az eltűnt Afrikakutató megkeresésére. Ismeretes, hogy Stanley meg is találta Li- vingstonet. aki elvadulva, a sok nélkülözés­től s forróságtól, igazi vademberként került eléje. A boldog Stanley, mikor Livingstone elébekerüt az őserdőben, az angolszász gentleman tökéletes udvariasságával kérdez­te meg, kezét elényujtva: Azt hiszem Mr. Livingstone? * 1 LON CHANEY, a felejthetetlen nagy ka­rakterszínész fia, Lon Chaney junior, édes­apja nyomdokain haladva, filmszínész lett. Első filmjében, az Emberek és egerek cimü Steinbeck-regény nyomán készült különleges filmben, nagy sikere van. A Lewis Milestone rendezésű nagyon érdekes film többi fősze­repeit Burgess Meredith és Betty Field ját- szák. * LIONEL BARRYMORE, a hollywoodi fihnszinészgárda nagyszerű szeniorja, leg­utóbb a dr. Kildare titka cimü bűnügyi film­ben játszott. A film rettenetesen megbukott Newyorkban s Barrymore tisztelői haragusz- nak e nagy színész gyárának vezetőire, hogy ilyen ostoba történetben lépteti fel ezt az istenáldotta nagy művészt. Londonban ha­sonló sors érte a filmet, amelyről a Sunday Times hires kritikusa, D. Powe.i, a követke­ző szellemes és lesújtó rövid beszámolót irta: ..Jobbsorsra érdemes, szegény öreg Barrymore bácsi egy öreg doktort játszik, akinek van egy- fiatal tanítványa s a titokza­tosság ott kezdődik, hogy a kedves doktor- bácsihoz egy fiatal lányt hoz a papája, mert a fiatal lány egész éjjel égeti a lámpát a szo­bájában . . . Néhányszor azt kívántam, hogy bár inkább a mozi lámpáit hagyták volna égve . .. * PATSY RUTH MILLER, a némafilm egyik legnagyobb csillaga, sikeres könyvet irt. Cime: Az a Flannigan lány. A regény egy olyan lányról szó1!1, aki akarta és el is érte a sikert Hollywoodban — de közben el­vesztette a boldogságát. Az olvasó természe­tesen azonna. rájön, hogy a Flannigan lány maga Miss Miller. «• MARGARET MITCHELE világhírű regé­nyének. az Elfiijta a szél-nek április 18-án volt a londoni díszbemutatója — még pedig egyszerre három gáiapremier. A Palace, az Empire és a Ritz-filmszinházak mutatták be rendkivüli sikerrel a Selznich színes filmet. MEGRONGÁLTA A VASÚTI TÖLTÉST A NEHOIUI FÖLDCSUSZAMLÁS. Buzauból je­lentik: Nehoiu község határában a buzaui— brassói országút mentén földcsuszamlás tör­tént. amely Nehoiusnál súlyosan megrongál­ta mintegy 380 méter hosszúságban a vas­úti töltést. A földcsuszamlás annyira erős volt, hogy a betontöltést három-négy méter­nyi távolságra tolta el eredeti helyéről. Col­test községben is földcsuszamlás történt. Mintegy 1500 négyzetméteres terület órán­kénti 25 centiméteres sebességgel csúszik és bedöntéssel fenyegeti az azon épült kileuc házat. A veszélyben levő házak lakóit kila- koluttákj hogy a Thalia operettreprizeinek sorában va­lószínűleg sor kerül a gyönyörű szép Cigány- szerelem felújítására is, elsőrendű szereposz­tással, valószínűleg vendégművészekkel; > hogy Salamon László és Korniss Ottó köl­tőien szép drámáját, a Paradies kisasszonyt a Szabadkay-társulat minden állomáshelyén bemutatja. Legközelebb Nagyváradon kerül színre az érdekes, irodalmi értékű, nagy si­kert aratott darab; hogy Clare Boothe, a hires írónő, az Asz- szonyok világsikerű szerzője, jelenleg Lon­donban tartózkodik férjével együtt. A Sun­day Times beszélgetést közöl Clare Boothe- val és megírja róla, hogy írónőknél szokatla­nul szép és nagyvilági, elegáns jelenség az Asszonyok gúnyos és maróan éleslátásu író­nője, aki darabjával valóságos vagyont kere­sett; hogy Mascagni, a nagy olasz mester, főmü­vével, a Parasztbecsületnek 50 éves jubileu­ma alkalmával sorra járja a nagy olasz váro­sokat. ahol maga vezényli az ünnepi díszelő­adásokat. Legutóbb a milánói Scalaban ve­zényelte az ősz mester remek zenemüvét. A csillogó gálaesten megjelentek Milánó élőké tőségei. Előadás után bankett volt, ahol sol felköszöntő hangzott el, amelyben a szánó kok arra a fiatal, kezdő muzsikusra emlékez tek. aki 1890 májusában megajándékozta Itá Hát és a világot a hallhatatlan szépségű ope rátái. .... . — — --

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents