Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-26 / 95. szám
19 40 április 26. ELLENZÉK V« Európa éléska" Valóságos versengés indult a nyugati nagyhatalmak között az „éléskamra“ javainak megszerzésére• — Németország még a háború előtt vezető helyet biztosított magának a délkeleteurópai államok külkereskedelmében A gazdasági háború és az ostromzár erejének fokozása a figyelmet ismét „Európa éléskamrája“ — a délkeleteurópai és balkáni államok felé terelte. Nemcsak élelmiszerekről, de egyéb termékekről is vau szó, melyek a hadviselő államokban egyformán nélkülözhetetlenek. Érthető tehát, hogy mentői szorosabb gazdasági kapcsolatokat keresnek. Tőkét és szakembereket is adnának a termelés fokozására. Funk dr. volt német nemzetgaz- daságügyi miniszter még a háború kitörése előtt megmondta: „Az Északi-tengertől le a Fekete-tengerig nagy, gazdasági szempontból értékes terület található, melyen különböző népek gazdálkodnak és mindenütt lehetőség nyílik a termelés fokozására, Németország feladata, hogy a kincsek kiaknázását fejlessze“. Hasonló törekvés nyilvánult meg angol és francia részről, midőn jelentékeny mértékben fejlesztették a kérdéses országokkal árucsere forgalmukat, valóságos versengés indult az egymásra féltékenykedő nagyhatalmak között.' mindkét fél magának akarta biztosítani az itt található javakat. Schacht dr. igy jelölte meg a délkeleteurópai és balkáni ,,kiegészítő élettér“-re vonatkozó célkitűzéseket: „A délkeleteurópai államok termékeinek német iparcikkekre történő kicserélését, a szükséges német gazdasági felszereléssel lehetne tökéletesíteni s ennek munkáját német mérnökök ellenőriznék. A kérdéses államok nagymennyiségű különböző terméket szállítanának ezért Németországnak cserébe.‘‘ f A német célkitűzés nyilvánosságra hozatala nyomban megfelelő ellenhatást váltott ki Londonban. Elég, ha visszaemlékezünk Sem- pill lord 19"9 elején Romániában tett látogatására, midőn az angol nagyipari és pénzügyi vállalat« k képviselője kijelentette: v „Utazó.óm célja az volt, hogy felvegyem J ú kapcsolatot a politikai és gazdasági élet vezető személyiségeivel és az angol-román gazdasági és pénzügyi szervek között együttműködést létesítsek. Azért jöttem, hogy a két ország együttműködésének lehetőségét tanulmányozzam 'S csak a napokban adtunk hirt arról, hogy a délkeleteurópai államok feleslegeinek felvásárlására angol társaság alakult. NÉMETORSZÁG HÁBORUELŐTTI KEDVEZŐ HELYZETE A délkeleteurópai és balkáni államok természetesen örültek a versenynek. A román gabona, petróleum, fa s szarvasmarha, — jugoszláv érc, — török termény és gyapot, — görög bor és olaj, — bolgár dohány és élőállat a nagy valóság idején piacot keresett és ezt mindenekelőtt Németországban találta meg. A délkeleteurópai államok összes kivitelében 1938-ban Németország 37.2 százalékkal szerepelt s ugyanakkor ezen államok behozatalát 35.4 százalékban fedezte. Az arány az időközben elfoglalt területekkel csak növekedett. Ezzel szemben Anglia 1.9 százalékkal, Franciaország pedig 2.4 százalékkal szerepel a kérdéses államok kivitelében és 1.3, illetve 1.5 százalékkal a behozatalban. Az elenyészően kicsiny arányszámokat az angol és francia gyarmatok és mandatárims országok javítják meg valamennyire. A jelenlegi gazdasági háború Németországot még inkább ,,Európa éléskamrájához“ kötötte. •\> * A * ROMÁNIA Vizsgáljuk meg ezzel kapcsolatban egyenként a kérdéses országok külkereskedelmi adatait. Kezdjük Romániával, melyre nézve az „Excelsior“ c. bukaresti lap megállapítja a következőket: — Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években Németország dominálta Románia külkereskedelmét. 1939-ben Románia összesen 22 milliárd 890 millió értékű külföldi árut hozott be, ebben Németországé milliárd lej- ' jel, a volt Csehszlovákia 3 milliárd 854 mii- t lió lejjel, azaz a kettő összesen 12 milliárd 854 millió lejjel szerepel, mely összeg a beho- J zatal 56 százalékának felel meg. Ami pedig a kivitelt illeti, Románia 1939-ben 17 millió 786 ezer mázsa román terméket szállított Németországnak, melyből 8 millió 461 ezer mázsa kőolajtermék volt, a többi: gabona és olajnemü (6 millió 179 ezer mázsa), szarvas- marha, sertés, stb. (315 ezer mázsa), tojás, szárnyas, stb. (151 ezer mázsa) és faáru (1 millió 673 mázsa). Ezzel szemben finomított árukat, vas -s acélárut, kőolajüzemekhez szükséges berendezési tárgyakat, rézárut, motorokat, gyapot- és gyapjufonalat, kémiai és gyógyszereket, szenet és félkész árukat szállított Németország. A második helyet Románia külkereskedelmében Anglia foglalta, mely 1939-ben főleg kőolajtermékeket (6 millió 186 ezer mázsa), gabonát (4 millió 767 ezer mázsa) és faárut (830 ezer mázsa) vásárolt. Ezzel szemben Románia 406 ezer mázsa angol árut (gyapjú és gyapotfonal, gépek, elektrotechnikai cikkek, stb.) vásárolt összesen 1 milliárd 342 millió lej értékben. Franciaország 1939-ben összesen 3 millió 88.000 mázsa román terméket vásárolt ebben a kőolaj 2 millió 380 mázsát képvisel. TÖRÖKORSZÁG Törökország külkereskedelmét az utóbbi években szintén Németországd dominálta. 1938-ban a 150 millió törökfontos behozatalban Németország 80 millióval, Anglia 17 millióval, Franciaország pedig 2 millióval szerepel. Ugyanez a helyzet a török kivitelben is: Németország összesen 71 millió török font értékű árut vásárolt, mig Anglia és Franciaország 5—5 millióval szerepelnek. Németország főleg török dohányt, szenet, ga- banát nyers gyapotot, diót, nyersbőrt, ásványi anyagokat és ércet vásárolt és vasat, acélt, ilyen ipari termékeket, gépeket, műszereket, szövőszékeket s hajózási tárgyakat szállított Törökországnak. Mig 1938-ban Németország közel 47 százalékkal vezetett a török behozatalban, Anglia a kimutatásban 11 százalékkal, Franciaország pedig mindösz- sze 1.3 százalékkal szerepelt. Ugyanez volt a helyzet Törökország 1938. évi kivitelében, melyben Anglia 3.1 százalékkal, Franciaország 3.3 százalékkal foglal helyet. A háború aztán felboritotta ezt a helyzetet: 1940 első két hónapjában ugyanis a Németországba irányulló török kivitel az 1939 első két hónapjában kimutatott 58 százalékról 2 százalékra esett. Ugyanakkor 22 százalékos emelkedést mutat ugyanezen időben az Angliába és Francia- országba irányított török kivitel. Figyelemreméltó, hogy ugyanakkor Itália törökországi vásárlása múlt évi 2 százalékról 1940 első két hónapjában 30 százalékra emelkedett. JUGOSZLÁVIA Jugoszlávia külkereskedelmében — főleg a mezőgazdasági termékeket illetően — az utóbbi években uj irányú tájékozódás volt tapasztalható. Amig Németország 1934-ben 15.42 százalékkal szerepelt a jugoszláv kivitelben, két év múlva az arányszám több, mint 38 százalékra emelkedett, majd 1938-ban 42 százalékot és 1939-ben (Csehszlovákiát is beleértve) 45.84 százalékot ért el. Anglia ezzel szemben 1939-ben a jugoszláv kivitelben 6.64 százalékkal, a behozatalban pedig 5.09 százalékkal szerepelt. Franciaország arányszáma annyira elenyésző, hogy a jugoszláv külkereskedelmi kimutatás főbb tételei között 1939-ben nem szerepelt. BULGÁRIA Bulgária 1938. évi behozatala 4934 millió levara emelkedett, ebben Németország 3131 millióval, Anglia 348 millióval, Franciaország i 182 millióval van feltüntetve. A bulgár kivitel 1938-ban összesen 5578 millió leva értéket képviselt, ebben Németország 3857 millióval, Anglia 267, Franciaország pedig 83 millióval szerepelt. 1934 után Németország 50—60 százalékot biztosított magának a bulgár behozatalban és 40—50 százalékot a bulgár kivitelben. Változás csak 1937-ben észlelhető, midőn Anglia 18.8 százalékot ér el a bulgár kivitelben. Franciaország arányszáma azonban továbbra is jelentéktelen maradt. Bulgária ugyanis túlságosan szegény ahhoz, hogy a kivitelre kerülő francia áruk nagyré- szének magas árát kifizesse. GÖRÖGORSZÁG A délkeleteurópai államok között egyedül görög vonatkozásban változik a helyzet. Görögország kivitelében ugyanis Németország a szövetségesekkel szemben kisebb arányszámot képviselt. így 1938-ban a görög behozatali 14 milliárd 761 millió drahmát kitevő végösszegéből Németország 5.050 milliót, Anglia 1926 milliót, Franciaország 229 milliót képvisel. Kiviteli terén hasonló az arányszám. Görögországra — kedvező földrajzi fekvésénél fogva — rendkívül fontos szerep vár a háború utáni kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában. Az előbb jelzett adatok a délkeleteurópai és a hadviselő államok közötti háború előtti külkereskedelmi helyzetet tüntetik fel. A háborús felek természetesen egyformán erősíteni szeretnék az „Európa éléskamrájához“ fűződő kapcsolatot, mely a gazdasági háború időtartamára és sorsára is döntő lehet. (k. i.). Budapesti Nemzetközi Vásár április 26—május 6. 1500 kiáüitó. 7 külföldi állam részvételével. Nagyszabású vasipari, textilipari és épitőanyagipari külön csoportok. Divat- revü. Építőanyag-tőzsde, 50°o utazási kedvezmény! Érvényes a MÁV vonalain: odautazásra IV. 28—V. 6-ig, visszautazásra IV. 26—V. 16-ig. Érvényes a CFR vonalain : a visszautazásra IV. 23—V. Il-ig. MAGYAR VIZŰ J érván/es román egyéni útlevél és vásárigazolvány alapján a m. kir. követség és a m. kir. konzulátusok utján személyenként 2.50 P-§rt beszerezhető. Részletes felvilágosítások és vásárigazolvány kap'iató a Roinmia Utazási Iroda és a VSTi jora.3-í-*It3//C5 3lC iroda összes fiókjainál és kirendeltségeinél, a magyar külképvis sieti hatóságoknál és a vásár tb. képviseleteinél. — A vásárigazolván/ ára 120 lel. VEREKEDÉS KÖZBEN FELMETSZETTE ELLENFELE HASÁT. Chifor Vasilie szalmapataki legény a korcsmában összeverekedett Tamás László kackói legénnyel, akivel egy lány miatt haragba volt. A verekedés hevében Tamás elővette zsebkését és felmetszette Chifornak a hasát. Chifornak kifordultak a belei. Tamás ezután elmenekült. Habár a korcsma teli volt emberekkel, senki sem avatkozott bele a verekedésbe. Chífort beszállították a dési kórházba, útközben azonban meghalt. A csendőrség körözi a megszökött gvilkost. Ülést tartott a Magyar Nép- közösség tagozatának elnöki tanácsa CLUJ (KOLOZSVÁR.) A Magyar Népkö- zösség kolozsvári tagozatának elnöki tanácsa dr. Barth a Ignác országgyűlési képviselő, tagozati elnök vezetésével ülést tartott, amelyen számos, nagyfontosságu kérdést tárgyalt le. Dr. Bartha Ignác elnöki megnyitójában hosszasan beszámolt bukaresti utjával kapcsolatban lefolytatott nagyfontosságu tanácskozásairól és azok eredményeiről. Foglalkozott ezután az elnöki tanács az egészségügyi szakosztálynak az állandó orvos alkalmaztatására, illetve orvosi műszerek beszerzésére; vonatkozó előterjesztésével. Az elnökség hozzájárult az orvosi műszerek beszerzéséhez,, úgyszintén állandó orvos alkalmaztatásához^ is, akinek személyét az egészségügyi szak-! osztály fogja kijelölni. Az egyes szakosztá-; Iyok vezetőinek jelentései során Kelemen Béla tanár a közművelődési szakosztály értékes tevékenységéről számolt be, egyben bejelentette, hogy a szakosztály keretében megalakult a testnevelési alosztály. Demeter Ferenc az iparosszakosztály tevékenységéről adott számot, majd Puskás Lajos tanár a társadalmi szakosztály eddigi munkájáról adott hü képet. Szolnoki Gyula igazgató, a szervezési szakosztály elnöke a családgondozó intézmény felállításának szükségességét hangoztatta és közölte, hogy errenézve már meg is indult a szervező munka. A rövidesen elkészülő környezettanulmány alapján fogják megállapítani azokat a feladatokat, amelyeket a szakosztály a családgondozó intézmény keretében megvalósítani akar. Több segélykérésügy letárgyalása után dr. Bartba Ignác beszédével fejeződött be az elnöki tanács ülése. / Kitünően sikerült a kisebbségi újságírók kilencedik előadóestje CLUJ (KOLOZSVÁR), április 25. A Kisebbségi Újságíró Egyesület kilencedik müvészestélyét a közönség nagy érdeklődése mellett tartották meg kedden este. A katolikus gimnázium hatalmas díszterme zsúfolásig megtelt azzal a közönséggel, amely megszokta, hogy a kedd estéit magas színvonalú szellemi szórakozással töltse. Dr. Ligeti Ernő „Az iró mai feladataidról értekezett a tőle megszokott szellemes módon. Pazarul szórta ötleteit és érdekes meglátásait az egyetemes, kultúráról és emberiességről. Megérdemelt; tapsvihar zúgott fel előadása végén. Az Er-; zsebet vegyeskar Rezik Károly karnagy, a kiváló zenepedagógus vezénylete alatt Tárczai Bertalan „Utolsó dal“ cimü kari szerzemé-' nyét adta elő nagy sikerrel. Salamon László,' az ismert költő, költeményeiből olvasott fel' mély átérzéssel. A meleghangú, szép versek; nagy hatást keltettek. A keddi esten mutat-, kozott be a kolozsvári közönség előtt Csiky- Lenke, a rendkívül tehetséges, fiatal zongo-j ramüvésznő. Liszt Ricordansa cimü müvét,, amely bravúros technikát igényel, mesteri módon játszotta el. Komoly, nagy sikere biztosíték arra, hogy játékában Kolozsvár ze* neérlő közönsége sok gyönyörűséget fog találni. A szünet után Valter Gyula lapszerkesztő több román költő versét adta elő. Isac Emil „ószi ének“ cimü versét, melyet Flórián Tibor fordított magyarra, Eminescu Mihai „Ha ág rezzenti ablakod" cimü versét, melyet Valter Gyula ültetett át művészi módon. ,,Ó' anyám“ cimü Eminescu-verset. amely Kibédi Sándor nagyszerű fordítása, Cotrus Arontol „Az eke nyomában“ cimü verset szavalta,' mely szintén Kibédi műfordítói készségét dicséri- A román költők verseinek sorát Stefan 0. Iosif ..Bölcsődal1 cimü verse fejezte be, amelyet Fekete Tivadar fordított le bravúrosan. A közönség nagy érdeklődéssel fogadta a román irodalom gyöngyszemeiből nyújtott szemelvényeket. Kovács Kató, a magyar színtársulat népszerű, fiatal művésznője, Grieg Solveig dalát, Markezi La-Foletta- ját és Benedict Velencei karnevál cimü nagyáriáját énekelte el. A nagytehetségü. kedves színésznő rendkívüli szépségű hangjával és előadó készségével nagy sikert ért el. Kíséretét mesteri módon látta el S. Hermann Kalica, az ismertnevü zongoraművésznő. Dr. Gyulay József, a Református-Kórház főorvosa, igen érdekes előadást tartott „A nő és alkat“ címmel. A közönség figyelmét mindvégig lekötő előadásában bemutatta az orvos- tudomány által nyilvántartott hat női típust és behatóan ismertette azok testi és lelki sajátosságait. A népszerű orvosi előadásnak nagy sikere volt. Csiky Lenke Chopin Scher- zoját és Ghidionescu Grigore neves román zeneszerző, a királyi helytartóság kabinetigazgatója. Sonátájának II. tételét játszotta el mesteri módon. Ghidionescu, aki jelen volt a nagy technikát kívánó müve előadásán, a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a fiatal művésznő teljesítményéről. Az Erzsébet vegyeskar Csokonav ..A reményhez“. Walter Rezik ..Lennék fa. virág“ cimü dalait énei te el; majd a Királyh'mDuszt adta elő.
