Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-26 / 95. szám

fó 40 iprills

Álmok a valóságnak

Ki hitte volna, hogy a kölitők nagy álmai tiiriin megvalósulnak a XX. század közepe táján? Igaz, hogy egyszer a repülőgépet feltalálják, még pedig kormányozható alakban, ízt már Leonardo da ^ inéi előtt is elképzelték a rajongók, valahányszor sasok büszke repülését figyelték. Azonban az íkaros-monda Korától kezdve inkább csak mozgatható szárnyakkal vagy vitorlázva, hajómozdulatok áttételével képzelték el a repülő embert. Csak Jókai Mór tudományosan gazdagitott álmodozása számította ki, hogy a levegőbe^ felemelkedő és „önmagában mozdulatlan“ repülőgépet egykor még ismeretlen szerkezet uj energia segítségével fogja hajlani, mint ahogy „az Önmagában mozdulatlan“ gépest helybe vagv sinen a gőz hajtja. Most a repülő és vitorlázó ember lett kísérlet. Mert lám a) robbanó motor megvalósult és a repülőgép ma már oly óriási arányú, mint Jókai regényében, s szintén megálmodott proletárdiktatúra idején az első háborús légi csoda, névszerint „acro- dom a propellerekkel“. Ugy-e hallották, hogy az angolok már harcba küldenek „légi cirkálókat“, melyeit páncéltornyokba zárt ágyukkal szedik le a szintén tekintélyes ulkatuj bombavető gépeket és régen tudjuk, hogy egvediil alkalmazzák a Jókai „ballon-zárjait" légi védelemben? A benzin forradalmát a költő megszimatolta és részleteiben is eleg jól végig képzelte. Tudjuk, hogy e tekintetben a még tudományosabban és rendszeresebben gondolkozó Verne Gyula iijusági szerző hatására járt el. Verne hasznos utasításokat nyújtott a gépkocsi, tengeralattjáró, holdrakéta. tank feltalálóinak vagy tovább álmodóinak. mint mások a távolba hallás, látás!, fénvképezés nagy megoldásának vagy még kísérletezőinek. Igen, a költők álmai sorba megvalósulnak. \ erne aligha csodálkoznék, ha most feltámadva halottaiból, meglátná az egyre nagyobb méretű tengeralattjárókat, vagy a kisebb-nagvobb páncélkocsikat, melyek az ő sinek nélkül mozgó nagy kocsijainak másai. Trdajdonkép Jókai fejlesztette tovább ezt a gondolatot rs, mikor háborúskodó felek egyike az ő regényében vasból öntött mozgó vá- racskákat indít az ellenségre s ki tudja nem fogják-e az ő továbbfejlesztett ballon-zár eszméjét is alkalmazni, vagyis az ellenség fölé vinni ezt és a léghajóból „robbanó bombákat“ lezuditani, a melyeket ilyenkép szintén ő képzelt el. a hadi feltalálókat Imegelőzve, mint ahogy ő már valami Maginot, Siegfried, Manuerheim erődvonalat is látott a jövőben az orosz „Samarai erődláneolat és a Krakkó—Csernovic-féle várövezet módján. Ez például 3 tagozatú „volt“, előtte a földbe vájt villamos aknákkal és a szétszórt fészkekkel, mint aminők a német „bunkerek“ s a záróvidéken a „Montalambert rendszerű“ emeletes kazamatákkal. Ez a várhare 1952-1 ben zajlik le Jókai szerint . . . Vájjon ez a feltevés is megvalósul? És vájjon az uj repülőgépek is villamos szikrákat fognak ina- gukból kilövelni és feltalálják a golyóálló üveget, a „hal kenyér“ konzervet, mint „a XX. század regényében“. De „nil adniirari“ ne csodálkozzunk. Tudjuk, hogy a nagy természettan, vegyész, orvos, álmodok „reálfantáziája“ sokszor gondolt el, vagy oldott meg már a békésen haladó emberiség céljaira sok mindent, melyet aztán a hadifeltaláló valósított meg egyenesen vagy pedig ártatlan szándékú kész találmányt ő alakította át szépen a háború részére. A tüzet Prometheus nem pusztulás, hanem boldogitás érdekében orozta le az égből, de az irigy istenek átka miatt mégis lett veszedelem belőle. A motor a fogantatás pillanatában bizonyára nem a harci repülőgépek vagy a páncélos kocsi sugallatára létesült, hanem a testvéri emberiség egyik felséges álmának megvalósítására.

Az Albertus Magnusok találmányait, a Vernék és Jókaiak elképzeléseit utópisztikusnak minősítették mindig és ha ilyen felfedező, vagy álmodó jött, egészen, vagy kissé, az ördög küldöttét keresték benne. De im a műszaki utópiák mind megvalósulnak és „emberiek“ lesznek. Repülőgép, tengeralattjáró, rádió, televízió vannak és kellenek. Most már felvétjük ezekután a kérdést, hogy az esedékes lelki és szellemi utópiák nem valósulhat- nak-e meg hasonlókép? Bizonyos, hogy Krisztus halála napján senki se hitt még a lelkiismereti szabadság lehetőségében, a föníciai kereskedelem korában a világforgalom, a pénzgazdálkodás, a gyáripar, a kapitalizmus eljövetelében, a római császárok idején a politikai szabadságban, a középkor feudalizmusában a polgári demokráciában és proletár- diktatúrában, XVI. Lajos tárgyalási termében a fasciznmsról. Mind megérkeztek és valamennyi eszméinek csiráit már felleljük a kezdeti ókor egyes gondolataiban. Nem jöhet el a kor hamarosan, amikor senki se fog csodálkozni, hogy van már egy Pán-Európa, vagy európai Egyesült-Államok, van világ- vámterület, van pacifizmus, van egyenletes nyersanyag eloszlás, minden vasárnapi fazékban tyukleves s egy akol, egy pásztor? Hátha éppen az óriás műszaki haladás, mely egyelőre a háborút erősiíi uj és uj találmányokkal, végül is kénytelen lesz a béke m*ind több és

'ELLENZÉK

„Arra kérjük a iő Istent:

iartson távol minders ,

gyűlöletet szivünktől!“

A svéd trónörökös kiáltványa a eserkésícegyesületelUiez

STOCKHOLM, április 25.'* (Ruclor.) Gusztáv Adolf svéd királyi herceg, Gusztáv király legidősebb fia, a svéd cserkészegyesületekhez kiáltványt intézett, melyben többek között a következőket hangoztatja: „őseinkhez hasonlóan. mindenekfelett hazánkat szeretjük. Arra kérjük a jó Istent, tartson távol

minden rosszat, minden gyűlöletet szivünktől. Készen akarunk állni, hogy tevékenykedjünk azon a napon, midőn ismét béke lesz az emberek között. Keresztüllépve az országhatárokon, a világ öez- szes cserkészei kezet fognak. Ha ellenfelek is, szivüket a testvériség érzése uralja.“

Milánóba érkezett Ion Christa külkereskedeSemügyí miniszter

Román képviselők és szenátorok látogatása a milánói nemzeikösi mmtavásáron

MILÁNÓ, április 25.

< Rad or.) Ion Christu külkereskedelem- űgvi miniszter Losgadi vezértitkár kíséretében hétfő este Milánóba érkezett, hói a pályaudvaron Raul Bossy, Al. Gregorian, Ion Soneriu. N Peneseu. G Tudo- rica és a román kolónia több tagja fogadták.

MILANO, április 25. (Rador.) A román képviselők és szenátorok csoportja hétfőn este Milánóba érkezett. Kedden délelőtt a vendégek megtekintették a milánói

nemzetközi mintavásár román pavillon- jál, majd délben Ion Soneriu kormánybiztos ebédet adott, melyen Bossy román meghatalmazott miniszter, Al. Gregorian sajtóattasé, Busuioceanu professzor s a román—olasz kamara képviselői is resztvettek. A pezsgőnél Bossy miniszter Őfelsége II. Károly királyt, Soneriu kormánybiztos az olasz királyt és esászárt es a Ducel éltette. Mario Gernazzo, a román —olasz kamara képviselője a román— olasz barátságra ürítette poharát.

Tcilescn siaösá vallássá niiisifcífc a uapiimiisf a üaifuszminiszter

BUCUREŞTI, április 25

(Saját tudósítónktól.) A vallás és művészetügyi minisztérium egyik legújabb rendeletével

teljesen szabaddá tette a baptista vallás gyakorlását.

A rendelet értelmében a baptista vallás követői szabadon építhetnek maguknak imaházakat és templomokat ott és akkor,

ahol vallásuk gyakorlása azt szükségesnek mutatja. Ugyancsak szabadon választhatnak maguknak annyi prédikátort, ahányat híveik lelki ápolására szükségesnek tartanak^

A rendelet előírja azt is, hogy a jövőben a baptista újszülötteket az anyakönyvbe nem mint szektáusokat kell bevezetni, hanem mint a törvényesen elismert keresztény baptista vallás híveit.

„02 Emesfilt-Änamoft csapán sajaf ÍKiáilfottáJában btzofeodfiat“

Pittman szenátor érdekes nyilatkozata

WASHINGTON, április 25.

(Rudor.) Pittman szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának el nöke kijelentette, hogy az Egyesülte Államok csupán saját had if diájában bizakodhat, ha létét kel! megvédje. ,,Elkerülhetetlen számunkra — hangoztat* ta — hogy olyan hadi flottát építsünk,

A hadsereg felszereléséért

A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknak valamint a pénzügy-igazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók.

Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 sza Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú hon, ahogyan a jegyzőfél akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három \ agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget.

Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ö3z• szegével adó fizethető az. államnak, tartománynak, vagy a községnek.

Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca National ától a név érték 20 százalékának megfelelő lomkardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett.

Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését.

Cluj (Kolozs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes.

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ?

UNIVERSUL: Silviu Dragomir dr. kisebb-' ségi miniszternek a szenátusban mondott beszéde jogi és tényleges szempontból egyformán nagyfontosságu megállapítást képez a állami felségjogaink és legfőbb állami érdekeink által megkivánt politikai állásfoglalást is jelent ugyanakkor. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Románia a békeszerződés megkötése után teljesíteni kívánta mindazon kötelességeket, amelyeket a kisebbségi egyezmények írtak elő számára és alkotmányával, valamint törvényéivé? vallási és származási különbség nélkül az összes állampolgárok jog- egyenlőségét biztosította. Ugyanakkor biztosi tékot nyújtott arra nézve is, hogy az Összes kisebbségi csoportok kulturális és gazdasági téren tovább fejlődhetnek. Ezenkívül 1938 augusztusában uj rend létesült, melyben a kisebbségek jogait és a már nyújtott biztosítékokat annyira kiszélesítették, bogy valóságos privilégiumoknak tűnnek fel, melyek jóval túlhaladják az 1919-ben vállalt kötelezettségeket. Miért tettük ezt éppen akkor, midőn az egységes román állam kényes ujjáalkotásá- boz és megerősítéséhez kezdtünk? Hogy bizo*( nyitsuk mindenki előtt: miként kezeli a románság azokat az elemeket, akik etnikai tömegébe szűrődtek. A román népet nem veze-t ti sovinizmus, nem akarja nemzetiségükből kivetkőztetni a kisebbségeket, igy kíván ab kalmas légkört biztosítani békés együttélésre az általános román érdekek keretében. Ezt a politikát nem hagyhatják figyelmen kivül azok, akik előnyeit élvezik és nem hasznáL hatják fel agitáció» célra nemzetközi téren. i CURENTUL (Pamfil Seicaru írja): Bejár? tam a határvonalat, voltam Kolozsváron, Erdély központjában, a néplélek minden zugába betekintettem és erősebben tértem vissza, mint valaha. A hatalmas nemzeti erőnek mi a forrása? Az európai tragikus helyzetben á románság megőrzi! nyugalmát és kivétele» tisztánlátását. Nincs túlságos aggodalmaskodás, a belső nyugalom egészséges lelkialkatról tesz tanúságot. Aradon, Temesváron, Kolozse váron, Nagyváradon, mindenütt ugyanazzal á politikai felfogással találkozunk, nincs már gyökere a kishitűségnek, nincsenek politikai torzsalkodásuk. A belpolitikai események halk visszhangra találnak. A politizálás nem tűnt el, de a nép ezt „Sine die“ elhalasztotta, helyes érzékkel ismerve fel a sürgősebb dolgokat. Ez a nyugalom arra kötelezi a központi ellenőrző szerveket, hogy mozdítsák el azokat, akik gyengéknek bizonyulnak. Egy kisebbségi őszinte csodálattal beszélt nekem az 1939 márciusában látottakról, midőn egy emberként mozdult meg Erdély, a Bánság. Máramaros, Bucovina és Basarabia. Az 1919 március óta lezajlott események nyomán megváltozott a kisebbségek politikai felfogása, akik azonosítják magukat a román állammal és megkönnyítik a békés, barátságos együttélést az ország határai között. Mint erős államot, ma inkább tiszteletben tartanak. A magyar kisebbség úgy látszik hivatott uak érzi magát, hogy mentői több pontot teremtsen a közeledésre Románia és Magyarország viszonyában, hiszen az események ugyanazt az .aggodalmat, keltik mindkét országban. Természetesen csak futó benyomásokat szereztem, de ezek fontos tájékoztatásra alkalmasak. Figyelemreméltó fejezet az erdélyi magyar kisebbségnek politikai téren történt előhaladása.

A FELFORDULT CSOLNAK NÉGY NŐI UTASA A SZAMOSBA FULLADT. Borzalmas szerencsétlenségről érkezett jelentés a dési ügyészséghez. Ratiu Barbara. Rus Irina. Raliu Ana és Rus Terézia Bine.falusi lakosok át akartak kelni a Szamoson, hogy Kucsulat faluba menjenek. A révész, aki rendszerint pár lejért át szokta vinni az utasokat, éppen a faluban tartózkodott. A négy nő megakarván takarítani a viteléi jat. eloldotta a révész c.sólnakát és át akart evezni a vizen. Útközben a csolnalc feljordu.lt és mind a négy utasa a Szamosba fulladt. Rus Terézia és Batiu Anna holttesteit a viz partra vetette, a másik két nőt holttestét még nem dobta jel a viz

J mely egyedül képes megvédeni part- 1 jalnikat.“ Piitman nyilatkozatából azt következtetik, hogy javaslatot fog ten ni az amerikai haditengerészet egysé* geinek szaporítására. Az ezideig megszavazott összegek tudvalevöleg összesen j 240.000 tonna űrtartalom számos uj ha 1 dihajó építésére vonatkoznak.