Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-23 / 93. szám
6 ellenzék 19 4 0 április 23. Útjaink iránya a testvériség. .-íz ember saját felfogásán keresztül bírál Hunden olyan dolgot, amelyhez ug) érzi, joga van hozzászólni. I annak azonban rosszindulatú bírálatok is. Hogy az egyes kérdések megvitatásánál hí milyen álláspontot fog lal el, az egyéni dolog és ebben nem is gátolhatja meg senki. 4 fő kérdés az. hogy a bírálat mennyire tárgyilagos és fedi-e a valóságét7 alán cgyúgyii volnék, ha tisztánlátás helyett behunyt szemmel vonulnék vissza a cselekvéstől es meddő vitában keresném a megoldást, mint ahogy azt most nagyon sok kisiparos test vérem teszi. Eszem ágában sincs vádaskodni, de mert sorsunk közős utón halad. jogot formálok arra. hogy beszélhessek. I udorn, hogy a romániai Magyar Népközösség keretein belül a közelmúltban megalakult Kisiparos Alosztály is megkezdte szer- i vezési munkálat ni t. Célkitűzéseit világos és nyílt alapra fektette: megszervezni az erdélyi magyar kisiparosságot és formát adni annál: a munkának, amely a létfenntartás követelményeinek legjobban megfelel! A szervezés folyama alatt kisiparosaink részéről különféle vélemények alakultai: ki. Tekintélyes számban akadtak olyanok, akii: aggályoskodtak afelett: vájjon a megalakul t Kisi páros Alosztály nem bontja-e meg a céhek egységét és nem szít ellenséges hangulatot a román és magyar iparosság között? Némelyek határozottan kétségbe vonták ennek a magyar intézménynek lét jogosul tságát és arra hivatkoztak. hogy a céhek törvényszerű intézkedései, ha nem is százszázalékosan, de mégis valamennyire képviselik a roméin hézniiiipurosok jogait, minek kell tehát nekünk a magyar Kisiparos Alosztály? — merül fel a kérdés a borúlátók részéről. Talán azért, hogy újabb tehertétel nehezedjen váltóinkra? . . . Sül yos hiba volna mindnyájunk részéről, ha c: Magyar Ncpközösség egységének kiala Indusa elé. akár szándékosan, oltár meggondolatlan felületességgel, akadályokat gördítenénk. Mindenek elölt tisztában kell lennie minden józan gondolltozéisu magyar embernek azzal a ténnyel, hogy az erdélyi magyar nép ügye nem lehet egyes személyek, vagy pedig világnézeti alakulatok politikai ugródeszkája. Mi rajtunk nem meddő vitákkal j és suba alá rejtett bomlasztó szavakkal kell segítem, hanem olyan halaszthatatlan és szociálisan végrehajtott tettekkel, amelyeken keresztül népünk bajai orvosláshoz jutnak. Un valaki nem rendelkezik kellő tájékozottsággal valami felől. nyilvánvaló, hogy arról nem tud tárgyilagosan beszélni. Éppen ezért kell a fenti húrom kérdésre feleletet adni. mert ezen keresztül domborodhat ki az a tiszta helyzetkép, ami minden félreértést kiküszöböl s megnyugtatja a véleményeket. Feladataink közé tartozik mindenekelőtt a megértés. Öntudatunk sugnlmazására — hacsalfaji érzelmünkben van még egy kis vonzalom magyar testvéreink iránt — kötelességünk belépni népközösségünkbe és együttesen támogatni munkánkkal annak célkitűzéseit. A. Romániai Magyar Népközösség Iparos Alosztályának nincsenek burkolt törekvései. Jogaihoz mérten és az országban élő összes népekkel való békés együttélésben kívánja teljesíteni a magára vállalt kötelességeket. Az a munka, amit folytat, egyáltalán nem ellenséges magatartásu és legkevésbé sem irányul a céhek egységének megbontására. A magyar Kisiparos Alosztály törekvései a következők: 1. Fejleszteni az erdélyi kézműipart, hogy európai viszonylatban megállítássá úgy mennyiségileg, mint minőségileg helyét. 2. Alapot létesíteni kis, tönkrement kisiparos testvéreink felsegélyezésére, hogy megrédhessük őket a teljes gazdasági lezül- léstől. 3. Orvosolni mindazokat a gazdasági sérelmeket, amelyek a magyar kisiparosságot faji mivoltukon keresztül érik. Ezek a törekvések —- mint látják iparos- testvéreink —- nem jelentenek újabb tehertételt számukra és még kevésbé szolgálhatnak hátrányukra. Akkor meg jogunk van, hogy magunknak válasszunk egy olyan gazdasági irányzattal rendelkező magyar szervezetet, amely minden bajainkban mellettünk áll. Nem mondhatja azt senki, akármilyen rendben is van a szénája, hogy neki felesleges a magyar Kisiparos Alosztályba való beiratkozás. A sors mindnyájunkat dob erre- arra és bizony sokszor jól meg is rázogat... Mi vagyunk mi altkor, ha a magyar társadalom közösségéből okkal, vagy ok nélkül távol tartjuk magunkat? . . . Én azt hiszem, testvéreim, hogy a mai idők szava nem a céltalan vitatkozást követeli meg tőlünk, hanem a komoly ráeszmélést azokra a kötelességekre. nmei Ivekkel az erdélyi magyar testvéri közösségünknek tartozunk. ÁGOSTON GYÖRGY kisiaaros. Mentesek: MacKöanr m, a kétszázalékos bélyeg lerovása alól a vásárokon árusító kisiparosok CLUJ (KOLOZSVÁRI, április 22. A kétszázalékos nemzetvédelmi illeték bélyegének alkalmazásúval kapcsolat lián \itás volt többek között az a kérdés is, bogy a vásárokon árusító kisiparosok, akik saját áruikat bocsátják forgalomba, kötelesek-e a kétszázalékos illetőket lero- ui, vagy sem? Egyes pénzügy igazgatóságok a törvényrendeletet úgy magyarázták, liogv a készázalékos bélyegilletéket minden iparosnak le kell róni. aki nemcsak munkát, hanem anyagot is ad, tekintet nélkül arra. bogy áruját hol hozza forgalomba. Ez a magyarázat azonban — min a pénzügyminiszter alábbi rendeletéből kitűnik — téees volt. A pénzügyminiszter ugyanis körrendeletben értesítette az összes pénzügyigazgatóságokat, hogy mindazok az iparosok, akik a különböző’ vásárokon kizárólag saját műhelyükben előállított ipari cikkeket hoznak forgalomba, mentesek a kétszázalékos illetek fizetése alól lgazolniuk kell azonban a székhelyükön levő pénzügy igazgatóság, adóhivatal, vagy adóügy nők utján, hogy ipar- igazolvánnyal és meslerkönyvvel rendelkezik és hogy azokat az árukat, amelyeket u vásárokon forgalomba akar hozni, saját műhelyében állitollu elő. Ment esek tehát ezen illetékek megfizetése alól a csizmadiák. kucsmakészitők, parasztruhakcszitők. szüesök. kalupkészi- tők. kerekesek, patkolókovácsok, asztalosok, szíjgyártók, továbbá mindazok az iparosok, akik ipari termékeiket vásárokon is áruba szokták bocsátani Kötelesek azonban erne illetékeket megfizetni a fentemlitett iparosok, ha ipari termékeiket otthoni üzleteikből, vagy műhelyeikből adják el és eladással nem alkal omszerüleg. hanem rendszeresen foglalkoznak. \ borbttu iparoson a borotvapenge megadóztatását Kerten a Kormánytól Megállapították a borbólyipari irányárakat is CLUJ (K.ULUZÎ5VAK), április £1. Amint egy előző számunkban már jelentettük. Kolozsváron tartotta meg első közgyűlését a Szamostartományi Borbély Iparosok Céhe. A közgyűlésen Szatmár képviseletében Szakáll Ferenc, Sichermaun Ernő és Stan Stefan, Nagyvárad képviseletében Mártin György és Farkas Sándor, Zilah képviseletében Crăciun Ferenc, Nagykároly képviseletében pedig Bata Sándor borbélyiparosok vettek részt. A közgyűlésen a borotvapengék használata ellen több panasz hangzott el. Előadták a borbélyiparosok, hogy amióta a penge divatba jött, anyagi helyzetük annyira leromlott, hogy kenyerüket nem tudják megkeresni. Éppen ezért elhatározták, hogy emlékirattal fordulnak a kereskedelmi és pénzügyminiszterhez, kérni fogják, hogy a borotva penge gyártását és eladását vegye állami tulajdonba, vagy pedig minden borotva penge után 50 lej illetéket vessen ki. Az emlékiratot már fel' is terjesztették az illetékes minisztériumokhoz és ebbe., kifejtik, hogv az ország terii'r.tén lévő borbélyok évenként átlag 60 millió lej adót fizetnek az államnak, mig a borotvapengék gyártásával foglalkozók és 25—30 személynél több alkalmazottal nem rendelkező gyárak I millió lej adót sem fizetnek. Ha az állam adót vet ki a borotvapengékre, bevételeit egymiiliárd lejjel fokozhatná. Megállapították a közgyűlésen Szamos-tar- tomány területén a borbélyipari irányárakat is. Eszerint elsőosztályu üzletekben 30 lej a nyírás és 20 lej a borotválás, a másodosztályú üzletekben 20, illetve 13 lej. Felterjesztést intéznek a munkaügyi miniszterhez, hogy a helytartóság területén lévő borbélyüzemek záróráját egységesen rendezze, a szakmai vizsgák megkezdését rendelje el és hogy hasson oda. hogy a betegsegéiyzőbe beiratkozott borbélyiparosok 55 és 65 között kaphassák nyugdijukat és az 2000 lejnél ne legyen kevesebb. ha pedig a biztositott tag elhal, ugv árvái és özvegye nyugdíjban részesüljenek. Elhatározták, hogy a legerősebb faarcot indítják a táskázó és iparengedély nélküli borbélyok elleu s hogy a megállapított irányárat egy borbély se lépje túl, minden iparostól anyagi garanciát kértek. A közgyűlés végén határozatilag kimondották. hogy minden vidéki szervezet elnöke tagja lesz a vezetőségnek. A ei&ész-ioar Irányárai CLUJ (KOLOZSVÁR), április 22. A mindennapi élet elsőrendű szükségleti cikkei közé tartozik a lábbeli, melyre minden családnak szüksége van. Nagy gondot ad ma ez a kérdés, ami érthető is, mert ez az a szükségleti cikk. melyben a legmagasabb áremelkedések mutatkoznak. Ez alkalommal a kolozsvári váltó cipész ipar termékeinek árait és munkabéreit közöljük. Az áralakulatok kimondottan elsőosztályu. főtéri és a főutcákon lévő cipészüzletekre és műhelyekre vonatkoznak. Férfi cipők. Prima fekete borjú box (boxcalf) külföldi bőrből készült egész cipő: 1700 —1800 lej, 1939-ben 1300—1400 lej, félcipő: 1600—1700 lej. 1939-ben 1000—1100 lej. Ugyanez belföldi anyagból egész: 1600— 1700, 1939-ben 1100—1200 lej, félcipő: 1560 —1600, 1939-ben 1000—1100 lej. Prima fekete kü.földi sevró férfi egész cipő: 1800—1900 lej, 1939-ben 1400—1500 lej, belföldi anyagból: 1700—-1800 lej, 1939-ben 1300—14C0 lej. félcipő: 1700—1800 lej, 1939-ben: 1300—1400 lej, 1600—1700 lej. 1939-ben: 1200—1300 lej. Lakk. külföldi egész: 1900—2000 lej, 1939-ben 1500—1600 lej, belföldi anyagból egész: 1800—1900 lej, 1939-ben: 1400—1500 lej, félcipő külföldi anyagból: 1800—1900 lej, 1939-ben: 1400— 1500 lej. belföldiből: 1700—1800 lej, 1939- ben: 1300—1400 lej. Női cipők. Fekete vagy színes antilop vagy I-a sevró bőrből (félcipő) 1500—1550 lej. 1939-ben: 1000—1100 lej. Borjú boxból külföldi: 1400—1450 lej, 1939-ben: 900—1000 lej. belföldiből: 1300 lej. 1939-ben 800 lej. Kimondott női luxus cipők. Gyik bőrből: 2500 lej, 1939-ben: 1400—1500 lej. ugyanez kombinálva lakkal, antiloppal, vagy sevró- bőrrel: 1600 lej, 1939-ben 1200 lej. Krokodil bőrből: 3000 lej, 1939-ben 1850—1900 lej. kombinálva: 2000—2500 lej. Javítások: Férfi cipőboritás: 600—700— 800 lej. 1939-ben: 500—550—600 Sej. Talp és sarok: 250—260 lej, 1939-ben 160—170 lej. Talp: 190—200 lej. 1939-ben 110—120 lej. Sarok: 70—75 lej, 1939-ben: 40—45 lej. Női ta.palás és sarok: 180—190 lej. 1939- ben: 120—130—140 lej. Talp: 150—160— 170 lej, 1939-ben: 90—100—110 lej. Sarok: 30—40—50 lej, 1939-ben: 20—30 lej. Munkabérek. Az elsőosztályu miihe.vekben egy pár duplatalpas férfi cipő munkabére: 300 lej, szimpla talppal: 290 iej, 1939-ben 200 lej. Női cipőé 290 lej, 1939-ben: 200 lej. E munkabéreken kívül a munkaadó adja az összes apró kellékeket is (fonal, szurok, festék meg stb.) Példaképpen felemlítjük, hogy egy pár férfi külföldi barna boxcafl (egész) cipőhöz az öszes anyagok ára. munkabér beleszámítással együtt 1370—1400 lejbe kerti!. Rezsi: 100 lej. Összesen: 1470—1500 lej. A másod és harmadrendű műhelyek árai 20— 30 százalékkal olcsóbbak. A képesííő vizsgán el- buloii iparoscsak félév rmiiva álihai u jbói vizsgára CLUJ (KOLOZSVÁR), április 22. A munkaügyi minisztérium rendeletet küldött a munkaügyi fe ügyelöséghez, melyben megállapítja. hogy egyes kamarák képesítési könyvet állítottak ki olyan foglalkozású iparosok részére is, akik nem szerepelnek a képesítéshez kötött foglalkozásokhoz szóló első számi kimutatásban. Ezért a minisztérium arra figyelmeztette a felügye ősegeket, hogy csakű az ipartörvényhez csatolt első számú kimutatásban feltüntetett szakmai foglalkozások gyakorlói kaphatnak képesítési könyvet é« azért ügyelni kell arra. hogy a képesítéshez nem kötött szakmát űző személyek ne jussanak képesítési okiratokhoz. Itt említjük meg. hogy a munkaügyi minisztérium egy másik rendelkezése szabályozza azt a kérdést, hogy az egyes szakmai képesítési bizottságok előtt milyen időközben jelenhetnek meg azok a személyek, akiknek eső vizsgája nem sikerült. A szakmai képesítésre vonatkozó törvény 136. szakasz a előirja. hogy a bizottságok az év március, il- I lelve október hónapjában működjenek. Miniszteri intézkedés következtében azonban a bizottságok jelenleg folytatólagosan működnek, hogy munkájukat befejezhessék. Ebből aztán az a téves gyakorlat állott elő. hogy a vizsgán elbukott jelölteket egyes helyeken 15—20 nap múlva újra vizsgára bocsátották. A törvényhozónak azouhan nem ez volt a célja s ezért meg kell követelni, hogy a sikertelen vizsga után legalább fél esztendő teljen el s az egyszer eibuktatott jelölt csak ezután az idő után jelentkezhet újból vizsgára. UJ KIVETÉS LESZ AZ ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK ADÓJÁNAK MEGÁLLAPÍT-'- SÁRA. Építési vállalkozók jövedelmi adóját — ellentétben a többi adónemektől — erre a költségvetési évre rém viszik át. Emiatt a pénzügyminiszter körrendeletét küldött a pénzügyigazgatóságokhoz, melyben a kivetés módjára ad utasításokat. A kivetési pénzügyigazgatóságok részletes felvilágosítással szolgálnak az adóvallomások elkészítésére. AZ ÓRÁSOKNAK ÉS ÉKSZERÉSZEKNEK BE KELL JELENTENI ÓRAKÉSZLETÜKET. Az órások és ékszerészek lépéseket tettek a nemzetgazdasági minisztériumban, hogy az órákat ne tekintsék ékszernek és azokat ne vessék alá az ellenőrzésnek. Mar- tinescu miniszteri vezértitkár kijelentette, hogy a kérelmet teljesíteni fogja, addig is azonban az órások és ékszerészek helyesen teszik, ha órakészleteiket bejelentik. MAXIMÁLTÁK A KÉSZBŐRÁRAKAT. A nemzetgazdasági miniszter az egyes borfajták gyári árait a következőkép állapította meg. 6 kilogramnál súlyosabb préselt talpbőr 214.89 lej. 6 kilog-ramnál könnyebb préselt talpbőr 253.37 lej. Croupon 305.40 lej. Nyak- ré->z. 175.32 lej. Hasrész 138.02 lej. Fekete borju boxbőr (original) 79.17 lej, ugyanez II-a minőségben 81.44 lej. ugyanez Ill-a minőségben 79.18 lej. ugyanez IV-a minőség ben 74.64 lej. Marhaboxbőr (Rondbox) original 72.39 lej, ugyanez I-a minőségben 75.78 lej, ugyanez II-a minőségben 72.39 lej, ugyanez III-a minőségben 70.13 lej. A fenti árak ab gyár értendők, amelyhez az adók és illetékek hozzászámíthatok. A nagy- és kiskereskedők a fenti árakhoz a szállítási költségeket. valamint a törvényben megengedett nagy- és kiskereskedői hasznot számithatják hozzá. Az árak azonnal életbeléptek. A BORBÉLYOK HÚSVÉTI ZÁRÓRÁJA. A munkaügyi vezérfelügyelőség a borbély- cs fodraszmesterek temesvári céhének kérelmé re a román húsvéti ünnepek alatt a borbély üzletek záróráját a következőkép állapította mez. Április 28-án, husvét vasárnapján a bor béivok egész nap zárva tartanak, április 29-éu, husvét hétfőjén délelőtt 12 óráig vannak nyitva, délután zárnak, április 30-án, kedden délelőtt vannak zárva és délután 3 órától estig nyitva. Május elsején az üzletelt egész nap zárva lesznek. A7 IPARTESTÜLET ÉPÜLETÉBEN HE LYEZIK EL AZ ARADI IPAROS- ÉS MUNKÁS-CÉHEKET. R. Vosinar Gh., az arad muukakamara elnöke, legutóbb Bucuresliber járt, ahol elintézte., hogy az iparos- és mun kas céhek a közeljövőben az Ipartestülel épületébe költözhessenek. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluf Piaţa Unirii*
