Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-23 / 93. szám

1 0 4 0 április 2 3. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „SEMNALUL”: Mei: kell borzadnunk, mi­kor a semleges népek helyzetére gondolunk­Ha a zavarkeltés egy házban történne, ki­dobhatnánk a kérdéses személyt, vagy ma­gunk' távoznánk. A népek életében nem ke­rülhet sor erre, nincs tehát más mód, mint lehetőséget keresni a semlegesek megegyezé­sére. Sokrnifiió békés ember nyugodtan sze­retne élni a világon, mégis fenyegetést, erő­szakot éreznek és adott pillanatban háborúba sodródnak. A semlegesek nem tehetnek egye­bet. mint azt, bogy hadat üzennek a bábom­nak. Fel kell készüljenek az élet halál harc­ra. hogv rendet teremtsenek a világon. Jobb a békéért vívott harcban elesni, mint mások háborújában. A békés Genf helyett háborús Genfet kell teremteni, mely békét hirdet: a békés háborút: — a háborús államokkal szemben. Ezideig a háború ellen egyedül az ágyú használt. Meg kell teremteni a béke Vatikánját, a nagy vezérkart, mely a béke védelmét szolgálja. A béke védelmére közös hadsereget kell szervezni. A semleges népek bizonyára megértették szomorú helyzetüket, megszervezésükre az Egyesült-Államok lenne hivatott. A leszerelést a legjobban felszerelt államok hirdetik. Ismerünk olyan uzsorást, aki sokat költött arra, hogy a papok az uzso­rások ellen prédikáljanak, amikor aztán erre nézve megkérdezték, azt válaszolta: nem tud kölcsönöket adni a sok uzsorás miatt. Azt kívánta, hogy ritkuljanak. „JURNALUL“: A Duna partja mentén lé­vő államok igen kényes helyzetbe kerültek, mely veszélyt jelenthetett volna. A Nemzet­közi Duna Bizottság — a román kormány ál­tal készített terv alapján — véget vetett a kedvezőtlen helyzetnek és olyan intézkedése­ket irt elő, melyeket egyformán alkalmaz Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária és Ro­mánia. A mai körülmények között igen nagy jelentősége van a belgrádi határozat­nak. Ugyancsak Románia volt az, mely a szomszédos államok közötti békés közeledés lehetőségét hangoztatta. Olyan regionális megegyezést, mely kizárólag saját céljaival foglalkozik és semmiféle idegen befolyás nem zavarja. A belgrádi határozat célja az volt, hogy a háború ne terjedjen ki a Dunára. így a Balkán-szövetségen túlmenő megállapodás létesült, hogy megvédjék a Dunán a rendet, mely a béke és függetlenség biztosítéka. A négy szomszédos állam — beleértve Bulgá­riát és Magyarországot — közös programban állapodott meg a nemzetközi eseményekkel szemben, melyek egyforma veszélyt jelenthet­nek mindnyájukra. A legutóbbi Balkán-érte­kezlet során leszögezték, hogy kívánatos lenne, ha az összes államok összefognának ezen a tájon és szoros együttműködést fejte­nének ki a szomszédok nemzeti szabadságuk és semlegességük védelme céljából. így az európai érdeknek is használnának. Aztán olyan események következtek, melyek siet­tették a helyzet tisztulását, minek következ­tében a négy érdekelt állam megegyezett. Elégtétellel számolunk be a helyzetről, mely annak lehetőségét nyitja meg, hogy a népek minden erejét semlegességük és függetlensé­gük érdekében összefogják. „UNIVERSUL11: A román közvélemény teljes megelégedéssel fogadta Románia, Bul­gária, Magyarország és Jugoszlávia megálla­podását, mely a Dunahajózás békéjét bizto­sítja. A kezdeményezés a román kormánytól ered, mely ezúttal bizonyítékát adta, hogy a rend, biztonság és az országos törvények ke­retében megőrzi szigorú semlegességét. A Duna román szempontból nemzeti folyam, ugyanakkor azonban nemzetközi folyó. Ket­tős jellegénél fogva, a semlegességet véve alapul, természetesen minden intézkedést meg kell tenni a béke és rend érdekében. Nem lehet tehát szó a semlegességi törvény­nyel ellentétes hajózásról. A belgrádi hatá­rozat tartalmából megállapítható annak oka és hatása. A közös lépés biztató jel a szom­szédok további együttes lépésére a béke és függetlenség védelmében. A négy állam sem­legessége, belső rendje és békéje megerősöd­ve kerül ki az együttes munkából, mely a Dunahajózás biztonságát és békéjét szolgálja. TITKOS POSTAI SZÁLLÍTÁS CÍMÉN MEGBÜNTETTÉK EGY NAGYKERESKE­DELMI VÁLLALAT ARADI MEGBÍZOTT­JÁT. Az aradi posta ellenőrző közegei kihá gási jegyzőkönyvet vettek fel Zeiner Imre aradi kereskedő ellen, arra hivatkozva, hogy elvállalta egy kolozsvári nagykereskedelmi részvénytársaság áruküldeményeinek aradi szétosztását. A büntető járásbíróság beiga>- zoltnak találta a titkos postai szállítást s Zei- nert 10.000 lej pénzbírsággal sújtotta. A most megtartott törvényszéki tárgyaláson Zeiner arra hivatkozott, hogy a titkos postai szállí­tás ténye csak az áru átvételének, szállításá­nak és szétosztásának együttes tényével me­rül ki. ő azonban csak a szétosztást végezte, mint a cég megbízottjai, az árut azonban nem ö szállította, hanem a cég ügynöke, aki a kül­deményt, mint személypodgyászt hozta Arad­ra. A törvényszék nem fogadta el a védeke­zést és az első bíróság Ítéletét megerősitette. Budapesti Nemzetközi Vásár április 26—május 6. 1500 kiállító. 7 külföldi állam részvételé­vel. Nagyszabású vasipari, textilipari és épitőanyagipari külön csoportok. Divat- revü. Épitőanyag-tőzsde. utazási kedvezmény! Érvényes a ÜÁV vonalain: odautazásra IV. 26—V. 6-ig, visszautazásra IV. 26—V. 16-ig. Érvényes a CF2 vonalain: a visszautazásra IV. 26—V. Il-ig. MAGYAR VIZŰ* érvényes román egyéni útlevél és vásár- igazolvány alapján a m. kir. követség és a m. kir. konzulátusok utján személyen­ként 2.50 P-ért beszerezhető. Részletes felvilágosítások és vásárigazolvány kapható a Rontania Utazási Iroda és a WAgons-Liit3//Caok: iroda összes fiókjainál és kirendeltségeinél, a magyar külképviseleti hatóságoknál és a vásár tb. képviseleteinél. — A vásárigazolvány ára 120 lel. CLUJ (KOLOZSVÁR), április 22. A 2 százalékos illeték lerovásán kiviil a törvény egyéb kötelességet is ró azokra a kereskedőkre, iparosokra és a törvény­ben megjelölt személyekre, akik ezen il­letéket az uj törvényes intézkedések ér­telmében leróni kötelesek Az illetékes kincstári adóhivatalnál ugyanis minden hó 1—5 között a következő adatok fel­tüntetésével kimutatást kell benyújtani: moima öaRíánszöieisíö tagállamainak árucsere forgalmát BUCUREŞTI, április 22. Â Balkán-szövetség gazdasági tanácsá­nak román osztálya — mint megirtuk - — mult hét folyamáu Bncurestiben ülést tartott, melynek során megvizsgálták a tagállamok közötti áruforgalom adatait és azt a kérdést, hogyan lehetne a nyers- anyagcserét fokozni. Miután a jelenlegi nemzetközi helyzetben a nyersanyagellá­tás nehezebben történik, a Balkán-szö­vetség tagállamai a kérdéses árucserét uj megegyezéssel kívánják fokozni. A kér­déses államok ugyanis nagy nyersanyag- forrással rendelkeznek s az árucsere kér­dését könnyen meg lehetne oldani. A nyersanyagcsere következő termékeket MEGÁLLAPÍTOTTÁK a GYÁRAKNAK JUTÓ ÓCSKAVAS MENNYISÉGET. A had­felszerelési minisztérium reudeletet adott ki, amelynek értelmében a február 12-én megál­lapított ócskavas árakat a következőképpen változtatta meg: öntött vas 1.25 lej, vas és acél 1.40 lej, kézzel csomagolt fekete tábla 2 ej, 5 milliméternél vékonyabb vaslap 2 lej, válogatott ócskavas 3.25, gépalkatrész 7 lej. Ezen az összegen kivül azok a vállalatok, amelyek feldolgozás végett ócskavas mennyi­séget kapnak, minden kilogram után 50 bánit fizetnek a Resicának a vas összegyűjtésénél, kezeléséné1!: és szállításánál felmerült kiadá­sok fedezésére. Egy másik rendeletben Sla- vescu Victor hadfelszerelési miniszter össze­állította az ország nehézipari vállaltai kö­zött felosztandó ócskavas és ócska öntött vas mennyiséget. Ezek szerint a Resica-miivek 2036 tonna, a Titan-Nadrág-Kalán-rnüvek 2997 tonna, a vulkáni műhelyek 200 tonna, a Sodronyipar 400 tonna, a brassói Schiell­közgazdaság Kimutatást keli készíteni a felhasznált két százalékos bélyegek mennyiségéről és értékéről 1. Az előbbi hónap eladásainak végösz­szege. 2. A felhasznált és az illetékes adó­hivataltól vásárolt belyegfüzetekből ki­vett 2 százalékos bélyegek mennyisége. 3. A felhasználatlanul megmaradt bélye­gek mennyisége és értéke. 4. A további eladás, vagy fogyasztás körül szükséges bélyegek mennyisége és értéke. Azokat, akik ezen kimutatás benynjtá* sát elmulasztják, szigorúan büntetik, foglalná magában: Törökország, Görögország és Jugoszlá­via petróleumot és sót venne át Romá­niától; Görögország gyapotot és terpentint szállítana Romániának és Jugoszláviának; Jugoszlávia fémeket: rezet, alumíniu­mot, vasércet, cinket, magnezitot, bari- lot szállítana Törökországnak és Görög­országnak: Török ország szenet vagy gyapotot, gyapjút szállítana Jugoszláviának és Ro­mániának. Nagy lehetőségek előtt áll tehát a Bal­kán-szövetség tagállamainak árucsere- forgalma. gyár 75 tonna és az erdélyi állami bánva és vasipari müvek 34 tonna ócskavasat kapnak feldolgozásra. A használt öntött vas mennyi­ség a következőképpen oszlik meg: a Schram, Hilt] és Schmidt-müvek 40 tonna, a Malaxa- müvek 1047 tonna, a vulkáni műhelyek 82 tonna, a kolozsvári Corvinus vasöntöde 100 tonna, a brassói Voina-gyár 152 tonna, a Ba­sarab vasiparüzem 50 tonna, a kolozsvári vasipar 70 tonna, a nagyszebeni Riger-testvé- rek vasgyár 530 tonna, a nagyváradi Phöbus- vasöntőde 240 tonna, a brassói Schiell-gvár 10 tonna és végül a ploestii Ferro-Email gvár 252 tonna' használt öntött vasat kap. A KÖLCSÖNÖK, KÉSZPÉNZ- ÉS ÁRU­HITELEK TŐKEKAMAT ADÓJÁT a Moni­torul Oficial április elsejei számában megje­lent törvény (Lege pentru unele masuri fi­nanciare excepţionale) 41. szakasza értelmé­ben mindig a hitelező köteles viselni és min­den olyan szóbeli vagy írásbeli megállapodás, amely ezt a terhet az adósra h árit ja át, sem­mis és érvénytelen. A törvény minden bizo­nyítási eljárást megad az adósnak annak Le­igazolására, hogy ezt az intézkedést a hitele­ző nem tartotta be. Az intézkedés a belföldi és aj külföldi hitelezők követeléseinek tőke­kamat adójára egyformán vonatkozik. A PATENTA FIXA ALÁ TARTOZÓ KE­RESKEDŐK ADÓVALLOMÁSA. A X. osz­tályú patenta fixa-ba tartozó kereskedők 1939 április hó 1-ig nem vo1.lak kötelezve könyveket vezetni, tehát sem az 1936, 193?. éa 1938. évek hiteles átlagát, sem az 1939. év teljes üzleti eredményét nem tudják igazol-, ni. Ez megnehezíti ilyen cégeknek a külön e- ges jövedelmekre vonatkozó adónyilatkozat összeállítását. Az illetékes kereskedelmi tes­tületek szövetsége felvilágosításért fordult, az illetékes minisztériumhoz ez ügyben. MEGALAKULT A MAROSTARTOMÁNYI VENDÉGIPAROSOK CÉHE. Targumuresi tudósítónk jelenti: Pár nappal ezelőtt már hirt adtunk arról, hogy április 16-áu megala­kul a rnarostartományi vendégiparosok céhe. Az alakuló közgyűlés kedden folyt le a helyi kereskedelmi és iparkamara nagytermében. A volt vendégiparosok egyesületének elnöke: Gelca László, megnyitó beszédében kijelen­tette, hogy az egyesületnek céhet kell alakí­tania, mert igy jobban megvédhetik jogaikat. Bejelenti a régi vezetőség lemondását és kö­szönetét mond munkásságukért. Ezután Olasz, Antal koreínök vette át az elnöklést és Ja­kab János titkár felolvasta az uj céhalakulat alapszabályait. A közgyűlés egyhangúlag be­leegyezését adja és az elnök a céliet megala- kultnak jelenti ki. Ezekután sor került ai tisztikar megválasztására. Elnökké egyhangú-' lag Gelea Lászlót választják meg. Alelnökök:' Ritz Antal és Cseh Gábor. Titkár Jakab Já-' nos, pénztáros Papp Jenő. Ellenőrök: Buz- dugán Iosif, Friedmann Bertalan, Orbán Ká ro’.y. Helyettes ellenőrök: Klein Ferdinand és Lob Jakab. A választmány tagjai hivatal­ból az ellenőrök, ezenkívül Augustin Carol, Szabó Sándor, Miske Gyula, Molnár Péter, Turcu Pavel és Fröhlich Vilmos Szászrégen- ből, valamint Bányai Lajos. A céhnek jelen­leg 88 tagja van, de sok jelentkezés még fo­lyamatban van. KIK TEHETNEK MEZŐZAZDASÁGI GÉPKEZELŐI VIZSGÁT? CLUJ (KOLOZSVÁR), április 22. A föld-; müvelésügyi minisztérium rendelete értelmé­ben rövidesen mezőgazdasági gépkezelői tan-, folyam nyílik. A mezőgazdasági kamaránál vizsgára jelentkezhetnek a földművelésügyi minisztérium melett működő mezőgazda- sági gépkezelő iskola végzettt növendékei, az ipari és szakiskolák növendékei, segéd­könyvvel rendelkező iakansok és mechaniku-, sok, vagy pedig azok, akik legalább 5 évig,' mint mechanikusok, vagy helyettes mechani­kusok működtek a mezőgazdaságban és amely gazdaságot a mezőgazdasági kamara is elismeri és gépjavító műhellyel is rendelke­zik. A vizsga két részből áll és pedig elmé­leti és gyakorlati vizsgából. Az elméleti vizs-, gán a jelöltnek először is ismernie kell azo­kat az anyagokat, amelyek a mezőgazdasági gépek előállításához szükségesek, azokat az üzemanyagokat, amelyek ezeknek a gépeknek működéséhez kellenek. Továbbá alaposan kell ismerniük a mezőgazdasági gépeket, mint a szántógép, vetőgép, borona, stb. A gépeknél ismerni kell azok gyártmányát, va­lamint az országban levő gyárakat, ahol ilyen gépeket előállítanak. Fontos, hogy a vizsgázó ismerje a gépek működésének ellenőrzését, valamint a szükséges javításokat is el tudja végezni. Ugyancsak megfelelő szakismerettel kell rendelkeznie a kertészetben használatos szerszámok és eszközök terén is. A vizsgára jelentkező gépkezelőnek és gépvezetőnek ismernie kell valamennyi me­zőgazdasági gépet, azoknak leírását, műkö­désének szabályozását és hiba esetén a gép megjavítását. A vizsgának a legfontosabb ré­sze a gyakorlati vizsga. Itt a vizsgára jelent­kezett gépésznek azonnal működésbe kell hoznia a különféle mezőgazdasági gépeket, legyen az cséplőgép, vetőgép. vagy bármilyen más, a mezőgazdasági munkálatoknál haszná­latos gépezet. A vizsga napját később állapítják meg és azt a mezőgazdasági kamara tndomására hoz za a jelöltnek. Ez a vizsga nem áll kapcsolat bn a múlt év őszén megtartott tanfolyammal úgy. hogy ezúttal azok is jelentkezhetnek akik a mult évben nem vettek részt a tanfo lvamon. Ugyancsak vizsgát kell tennick a me zőgazdasági gép tulajdonosainak is, akik ma guk kezelik a gépet. Ezeket a sikeres vizsga esetén, amint már emütetük, helyben moz­gósítják, éppen ezért minden gépkezelőnek elsőrangú érdeke, hogy a vizsgán megjelen­jen. hogy ezáltal is hozzájáruljanak a meg­késett mezögazdasájgi munkálatok elvégzé­séhez. Mindazok, akik a vizsga következmé­nyeinek megfelelnek, helyben lesznek moz­gósítva és a mezőgazdaság szolgálatában te­vékenykednek. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a íej< választékosabb kivitelig*, legolcsóbb«« ez Ellenzék könyvosztályában, Cluj* Piaţa Unirii,

Next

/
Thumbnails
Contents