Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-04 / 77. szám

ÄRA 3 LSI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és kÖDyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BÁRT HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. OROIS LÁSZLÓ MMiirríiiiiiu i(iuii 'iwsaes»: ■ ~m"rr(TnrnrnTmrr Kiadótulajdonos: PALLAS R. 7. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 210. félévre 480, egész évre 960 lej. LXI ÉVFOLYAM, 7 7. S Z Á M. jüKsaaa CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1940 ÁPRILIS 4. Chamberlain nyilatkozott a londoni afséház előtt a szövetségesek haditanácsának határozatairól „Németország megszállással fenyegeti a semlegeseket, ha ezek érdekeik védelmében intézkedéseket tesznek“. — „A semlege­sek által Németországnak adott segítség arra vezet, hogy ezek a semlegesek a német politika következményeit fogják viselni“. „El vagyunk határozva, hogy az angol tengeri haderőt végle­tekig fogjuk ebben a gazdasági háborúban is kihasználni“ Az angol haditengerészet már intézkedéseket tett a Skandináviából történő német megakadályozására LONDON, április 3. (Rador.) Tegnap a húsvéti szünidő óta elsőizben ült össze az angol alsóház. Az ülésen a tagok nagy számban jelentek meg. tekintettel Cham­berlainnek a háborús helyzetre vonatko­zó nagyjelentőségű beszédére. Az angol miniszterelnök beszédének elején rámutatott arra, hogy egész Anglia é „ az alsóház osztozik Ujzéiand gyászá­ban savage miniszterelnök halála alkal­mából. A háború fejleményeivel kapcsolatos kérdésekre térve át, Chamberlain a többi között a következőket mondotta: — Az alsóbáz a március 28-án tartott haditanács határozataira vonatkozólag szeretne kétségkívül egyet-mást megtud­ni. A megbeszélésen először üdvözölhet­tük Paul Reynaud miniszterelnököt kor- mányelnöki minőségében. Őt azonban már korábban is közelről ismertük pénz­ügyminiszteri tevékenysége révén, mert a mult decemberben kötött angol—fran­cia pénzügyi egyezmény megvalósításához nem kis mértékben járult hozzá és fá- radbatatlau tevékenységet fejtett ki a mindkét országot érdeklő közös ügv szol­gálatában. A haditanács a legutóbbi ülés óta beállott stratégiai helyzet fejlődésé­vel foglalkozott és fontos határozatokat hozott a háború további vezetésére vo­natkozólag. Az alsóház. tagjai minden ne­hézség nélkül fogalmat alkothatnak ma­guknak a tárgyalások során felmerült kérdésekről, amelyeknek megbeszélése legteljesebb összhangban folyt le. Arait 3 közönség számára közöltek, az a két ólk./n legtökéletesebb egyetértésében ké­szült ünnepélyes nyilatkozat volt. (Taps.) Az utóbbi hónapok során a két állam közötti együttműködés és célkitűzéseik­nek egységessége még szorosabbá vált. Megemlékeztem a mult év decemberében létrehozott szerződésről, azóta kapcsola­tainkat nemcsak a kereskedelmi kérdé­sekre, hanem a hadianyagszállitásokra éa a gyarmati együttműködésre is kiterjesz­tettük. Most a két kormány hivatalos nyilatkozatban szögezte le együttműkö­désüknek minden téren való kiszélesíté­sét a két nemzet biztonságának érdeké­ben. Az angol miniszterelnök ezután felol­vasta az angol—francia haditanácson a mult héten hozott közös nyilatkozat szö­vegét, melynek különösen Európa jöven­dő békefcltételeire vonatkozó részleteit, de minden mondatát is egyenként nagv tapsvihar kisérte. „Franciaország és Anglia együtt har­colnak és együltmüködnek a háború után is a közös levőért" — Ha ez a nyilatkozat — folytatta Chambeilain —- csak a hadvezetésre vo­natkozott volna, akkor szükségtelennek lehelne tartani, tekintettel a két állam közös célkitűzéseire és érdekeire. A nyi­latkozat azonbar sokkal tovább megy annak az elhatározásnak a leszögezésé- í*él. hogy Franciaország és Anglia együtt harcolnak a közös jövőért. Állandó angol-francia együttmilkö- <lésnek veti meg az alapját a béke megszilárdítása és a nemzetek szabad­ságának biztosítása és az európai béke fenntartásának lehetősége érdekében. Az alsóház valósziniileg észrevette a nyi­latkozat két főjellemvonását. És pedig: A- a szövetségesek semmiféle bekeindit vényt nem vesznek tekintetbe, mielőtt Anglia és Franciaország között teljes összhang jött volna létre az igazi béké­hez szükséges feltételek tárgyában. 1 Hogy ezek a feltételek megmenthessék és szavatolhassák a saját, valamint Euró­pa többi szabad nemzeteinek biztonságát a békekötés után, szívesen látjuk a többi nemzet közreműködését Európa ujjászer­vezési munkájában. Az angol—francia munkaközösséget minden téren fenntart­juk, amig csak szükségesnek mutatkozik az újjászervezés megvalósítása és megszi­lárdítása érdekében. Chamberlain ezután a szövetséges len­gyel nemzetről beszélt, ..amellyel szem­ben Anglia már most kötelezettséget vál­lalt, hogy csak közös egyetértésben köt békét“. ,.A SEMLEGESEK NÉMET FE- NYEGETÉS ALATT“ A legfelsőbb haditanács megbeszélései­re visszatérve, Chamberlain kijelentette, hogy jelenleg az a helyzet, hogy Német­ország a semlegeseket arra kényszeritel- te, bogy kötelezettségeiket saját felfogá­sában értelmezzék és ezt a felfogását azzal a fenyegetéssel támasztotta alá, hogy amennyiben a semlegesek nem lesz­nek hajlandók a német birodalom köve­teléseinek eleget tenni, abból súlyos kö­vetkezmények származhatnak. Ez a né- motor szag által felvetett kérdés nemcsuk a semlegeseket, hanem minket, is érdé­kel. A szövetségesek politikáját a semle gesek jogainak tiszteletbentartása hatot­ta át, ezzel szemben Németország soha­sem habozott a semlegesek anyagi javait megsemmisíteni és semleges államok pol­gárainak életét kioltani, ahányszor ez megfelelt politikájának. Németország sohasem tartózkodott attól, hogy meg­szállást al fenyegesse meg a semleges ál­lamokat, ha ezek saját érdekeik vagy szomszédaik védelmére intézkedéseket tettek. A SEMLEGESSÉG KÉRDÉSE — Á semlegesek jogai iránt érzett tisz­teletünk és rokonszenvünk ellenére, nem téveszthetjük szem elől a tényt, hogy Né­metországnak adott segítségük arra ve­zet, hogy a német politika következmé­nyeit fogják viselni. (Hosszas taps.) Mint­hogy ezt a háborút a közös emberi civi­lizációt legkevésbé veszélyeztető eszkö- | zökkel akarjuk megnyerni, Németorszá­got a háborús gazdasága folytatására nél­külözhetetlenül szükséges nyersanyagok­tól kell megfosz'-to unk. Már eddig is sok mindent megvalósítottunk ebben az irányban, több állammal hadikereskedel­mi egyezményt kötöttünk, másokkal je­lenleg folytatjuk a tárgyalásokat. Mosta­nában láttuk vendégül Londonban a ju- g* szláv Neu^.:' Bank alkormányzóját és nem sokára román gazdasági bizottság érkezik fővárosunkba a fizetési egyez­mény felülvizsgálása céljából. Az eddig kötött hadikereskedelmi egyezmények a Németországba irányuló kivitel megszorí­tására vonatkozólag is tartalmaznak in­tézkedéseket. A másik rendelkezésünkre álló gazdasági fegyver egyes nyersaaya­, gok, például ásványi termékek, kőolajter rnékek Németországba való kivitelének ] megakadalyozása. A Németországgal szomszédos semleges államokkal való ke­reskedelmi kapcsolatainkat kétségtelened még nagyobb mértékben fokozni lehet kölcsönös hasznot hozó kereskedelmi áruforgalom révén, ugyanakkor az érde­kelt államok szükségleteit saját forrá­sainkból elégítjük ki, amennyiben azok készek biztosítani bennünket arról, hogv Németországgal való kereskedelmi kap­csolataikat korlátozzák. Gazdasági hábo­rúnkban azonban a legfontosabb fegyver tengeri haderőnk felhasználása s a szö­vetséges hatalmak el vannak szánva arra, hogy ezt a fegyvert a végsőkig kihasz­nálják. Az angol tengeri haderő már most gyakorlati jellegű intézkedéseket tett a Skandináviából történő német szállítá­sok megakadályozására. Ezeket az intéz­kedéseket a német tengerészeti támpon­tok közvetlen közelében valósították meg, ami ismételten rámutat arra, meny­nyire tartalmatlanok a németeknek di­csekvő kijelentései arról, hogy kezükben tartják az Északi-tenger ellenőrzését. Egyébként más hasonló jelentőségű > -• tézkedések is vannak folyamatban. M. nem fejeztük be hadműveleteinket eze,i a vidéken, ahol annyi semleges hajó sü­lj edt el és annyi semleges tengerész vesztette életét. Tudomásunk van arról is, hogy Németország a semleges álla­moknál történő szállításokat szárazföldi utón igyekszik lebonyolítani A helyzetet ebből a szempontból is vizsgálat tárgyá­vá tettük és ebben a tekintetben is in tézkedéseket foganatositottunk. A Balkán békéje — A német propaganda —• folytatta beszé­dét Chamberlain -— azt állítja, hogy célunk a Balkán békéjének megzavarása. Természe­tesen ez nem felel meg a valóságnak. Meg vagyunk győződve róla, hogy Törökországgal kötött egyezményeink a leghathatósabban hozzájárultak Délkeleteurópa békéjének és biztonságának megőrzéséhez. A Délkeleteuró- pát érdeklő politikai és gazdasági sürgős és számos kérdés megvizsgálása céljából elha­tároztuk, hogy megbeszélésre hívjuk össze Londonba ankarai nagykövetünket, athéni, belgrádi, budapesti, bucureştii és szófiai kö­veteinket, valamint római nagykövetünket. Meg vagyok győződve arról, hogy az alsóház megelégedéssel fogja üdvözölni ezt a kezde ményezésünket, amelytől azt reméljük, hogy ngy a békének, mint a biztonságunk Európa e részén való megvédése, mint a szövetsége­sek ügyére nézve kedvező befolyással lesz. — A legfelsőbb haditanács minden ülése — végezte szavait Chamberlain — újabb bi­zonyítéka a Franciaországgal minket összekö­tő kapocs szilárdságának. Reméljük, hogy a haditanács gyakrabban és rövidebb időközök­ben fog a jövőben összeülni, ami nemcsak a hadviselés, hanem a háború utáni Európa bé­kéjének megszilárdítása érdekében történik ' Chamberlain beszédét az alsóbáz lelkes tapsai között fejezte be, majd Attlee mun­káspárti vezető szólott hozzá Chamberlain kijelentéseihez. Hivatalos jelentést adlak ki Magyarországon az árvízveszélyről Horthy Miklós magyar kormányzó ropülőutat tett az árvízveszélyben levő területek fölött BUDAPEST, április 3. Horthy Miklós magyar kormányzó tegnap ! hatalmas, hárommotoros repülőgépen indult cl a budaörsi repülőtérről, hogy megtekintse az árvizsujtotta vidéket. A repülőgép először Hatvan irányába vette útját, ahol a kormány­zó megtekintette a kiáradt Zagyva völgyét. Ezután Szolnok felé repült, majd az ugyan­csak erősen megáradt Sajó vonalát követte, j Innen tovább a Tisza fölött Tokaj felé vette j útját a repülőgép. A Tisza és a Bodrog Sá- j toraljaujhelyncl egyetlen óriási víztükröt hé- i pezneh. A Latorca mentén is minden viz ! alatt áll. Bár óriási területek állanak meg áradás alatt, az árvízről tegnap meg lehetett állapítani, hogy apadóban van. Horthy ma­gyar kormányzó repülőgépen megtekintette ) Fehérgyarmat környékén a Tisza és a Szamos Î által elöntött területet, ahol a két folyó árja majdnem egybeszakad. BUDAPEST, április 3. Az árvízvédelmi kormánybiztos tegnap kiadott jelentésében az árvízveszély csökkenéséről számol be. A Duna apadása tovább tart. A Szamos Csen­géméi 170 centiméterrel apadt. A Kőrös fo­lyó vizszintje is esik. Bariba hadügyminisz­ter előterjesztésére a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az árvizsujtotta területekről származó katonáknak teljes illetményükkel 8 napi szabadságot adnak- hogy a 8 nap alaü megrongált házak helyreállításán dolgozhas­sanak és mezőgazdasági munkálatokat végez­zenek. Horthy Miklós, Magyarország kormány­zója tegnap levelet intézett Teleki Pál mi­niszterelnökhöz. melyben a magyar népei adakozásra szólította fel az árvizsujtotta la­kosság segélyezésére. / npl

Next

/
Thumbnails
Contents