Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-04 / 77. szám

JSLLEN7ÉR Ki [LflUNJjPj A világ első demokrata állama, ahol négyéves diktatúrák vannak Miért nem lehet az Unióban kormányválság 7 — A nagy­ipar és az agráriusok mérkőzése lesz az einökválasztas Néhány lit-1 múlva Rooseveltnek nyilatkoz­nia kell, hogy harmadszor is jelölteti-e ma­gát a/. I SA elnökségére':’ Az Unió eddigi 27 elnöke ko/iil 9 volt olyan, akit másodszor választottak. Olyan azonban még nem akadt, akit háromszor is megválasztottak volna, hol­ott ennek alkotmányos akadálya nincsen, hoosc veit lenne az első elnök, aki három időszakon át foglalná el a Fehér Ház elnöki szobáját. Rossz precedens áll a kísérlet előtt. Fgyedii! egy másik Roosevelt kísérelte meg a harmadszori megválasztását 1912-ben, de collosán megbukott. Igaz. azonban, hogy ezt a jelölést a két nagy párt egyike sem támo­gatta, hanem egy harmadik, uj párt. Ameri­kában pedig sohasem sikerült egy uj párt megerősödése. Ktütpsrtrsndszer-pnlitika program nélkül Amerikában az elnök nemcsak államfő, ha­nem a kormány elnöke is. Hivatalbalépése- kor kinevezi a kormány tagjait és ritka eset, hogy ennek összetételében változás álljon be. A kormány marad — amig az elnök marad. A kormányválság ismeretlen fogalom. A tör­vényhozás csak törvényt hoz, de kormányt nem buktathat. Érdekes tehát, hogy a leg­demokratikusabb állam voltaképpen négyesz­tendős diktatuiának veti magát aiá. De négy- évenként a nép beszél, amint ennek az év­nek az őszén is dönt afelett, hogy ki vonul be 1941 március 4-én a Fehér Házba. Az elnökségért való küzdelem megértésé­hez ismernünk kell a pártok helyzetét. Az Unióban évtizedek hosszú sora óta csak a demokrata és a köztársasági párt létezik. Ed­dig minden harmadik pártalakitási kisérlet halva született gondolatnak bizonyult. Téves volna azt hinni, hogy a két nagypártnak ki­dolgozott programja van és igen nehéz vá­laszt adui arra a kérdésre, hogy a két párt miben különbözik egymástól. Az amerikai párt voltaképpen C6ak keret százféle érdek- ■•saport egybefoglalására. Gazdasági csopor­tok, foglalkozások, egyes törvények táma­dói, egyes személyiségek hivei, vagy ellenfe­lei csoportokat alkotnak és most indul meg a harc a sokfelé ágazó érdekek szerint ta­tei; csoportoknak az egyes pártokba való illesztése iránt. Az U nióban nincsen politi­kai elvhüség, mert a demokratikus program olyan természetes, mint a levegő és a repub­likánusok politikai elgondolása nem külön­bözik a demokratáéktól. De kiélesül a harc a kérdés körül, hogy a programot ki valósít­sa meg? Ez a harc: az elnökválasztás. Ezek után érthető, hogy a demokrata párt­ban vannak Roosevelt-ellenes csoportok, mig a republikánusok egyrésze Roosevelt politi­káját helyesli. Ez a politika: a New Deal. Ez jelenti a roosevelti elgondolást, mindazt, mit Roosevelt tett és amit tenni akar. Nehéz te­hát az amerikai közvéleményről képet alkot­ni de nehezen fog kialakulni az ilyen kép egészen a választásig, ame­lyet megelőzően mindegyik párt nemzeti konventet tart és előterjeszti jelöltjeit. Roo­sevelt tehát nem vezére a demokrata párt­nak, amiként nincsen vezére a republikánus pártnak sem. 1932-ben a republikánusok Roosevelt ellenfelei voltak, de lehet, hogy holnap a párt tekintélyes ellenzéke mellé­je áll és -— mint már arra jelek is vannak —- munkatársai közül lesznek olyanok, akik cserben hagyják. FŐ A „PUBLICITY“ Az utcai hangulat ma a New Deal, tehát Roosevelt mellett nyilvánul meg. A munka- lehetőség, a szociális alkotások biztosítása mellett. A nagyipar viszont ezeket ellenzi, so­kalja a növekvő adóterheket és védelmet vár a munkásság erősödő szervezkedése ellen. A konzervativek az államhitelek korlátozá­sát, a munkanélküli segélyek csökkentését kívánják. A farmerek kölcsönt, vámemelést és a felesleges termények elhelyezésének biz­tosítását várják. Mindannyian pedig: a békét. Roosevelt ért ahhoz, hogy a reformokat fokozatosan valósitsa meg és ezeket az ér­dekelágazásokat összeegyeztesse. Mindez azon ban eddigi érdemnek számit és nem oszlatja el azt az aggodalmat, hogy a végrehajtó ha­talomnak huzamosabb időre való összpon­tosítása a demokratikus elgondolást veszé­lyezteti. A választási előharcokban mindkét párt kölcsönösen „totális“, „kommunista“ jelzőkkel, vádakkal illeti egymást, igyekez­nek a másikat rajtakapni, hogy „tengeren- tuli“ törekvései vannak Ilyen hangulat mel­lett nehéz a döntésre hivatott tömegekkel megértetni a harmadszori választás előnyeit. Csak Roosevelt hallgat és vár. Egyelőre rej­télyes a magatartása, de áprilisban dönteni fog Az eddigi propaganda nem is az értelemre hat, hanem a tömeg lelkesítésére. A jelöltek állandóan szerepelnek az illusztrált lapokban. Már mindenki tudja, hogy hogyan csókolják meg a nyilvános parkokban a babyket, a cse­csemőket, hogyan halásznak és golfoznak. Mr. Garner meglátogatja istállóit, vagy Mr. Nutt az állomáson búcsút vesz a feleségétől. | A uépszeriisitési gépezet munkában van: könyvek, cikkek jelennek meg a jelöltek J életfelfogásáról. A publicity, a nyilvánosság... ez Amerikában mindennél fontosabb. AKIKET JELÖLTKÉNT EMLEGET- ! NEK Kik ezek a jelöltek? A michigani Van- I deuberg, a szenátus tagja, aki mindenben el- i lenzéke a kormánynak. Ellene volt a Roose- velt-törvénynek, a japán kereskedelmi szer­ződés felmondásának. Nem nyilvános jelölt, előbb bölcsen bevárja pártja hivatalos állás- foglalását. Nyíltabban viselkedik Dewey, aki mint newyorki főügyész hadjáratot viselt a gungszterek ellen és erélyesen járt el u Ta- many hall politikai gangszterievel széniben. Fiatalember, akinek »Iso politikai szereplése a múlt esztendőben volt, uuiik»)r rsak kis arányba ti bukott el Lehmunual szemben « newyorki korináuyzóvúlasztásou. Az agrárvi­dékeken azonban a newyorki népszerűség in­kább árt, mint lius/.nál. Mégis: Dewey mö­gött republikánus pénzesoportok állanak, amelyek gondoskodnak arról, hogy a legva­dabb nyugatra is eljusson hire. Itt nyugaton erős pártja van Robert L. Tafftuak, aki a/.onhuu csak egy nevezetes­séggel bir, hogy W illiam 11. Taftnak, az egy­kori elnöknek, Wilson elődjének a fia. A demokrata párton James Farleyt, u pos- taiig\i minisztert emlegetik, aki Roosevelt- nek eddig nagy hive volt, mégis — a har­madszori jelölés ellen nyilatkozott. Azóta el­nökjelöltnek tartják. Sokkal komolyabb azonban a texasi kormányzónak, Garnernek jelölése. Mögötte tömött sorban állanak a re­akciós földbirtokosok. Számára nincsen ipa­ri vagy szociális kérdés és még mindig ab­ban a nyugatamerikai mentalitásban él, mely egyszerűen nem akar tudni munkásproblé­mákról. Mint az USA alelniJke, csendben intrikál Roosevt It ellen és az ..Anti-New- Di al“ demokraták élére került. Reakciós, vi­déki látkörii ember, akit Ncwyorkhau és Washingtonban érdes, szúrós modora miatt Cactus-Jaeknek neveznek. Voltaképpen Mc Nutt az egyedüli, aki nyiltan kijelentette, hogy fellép az elnökvá­lasztáson. A Fülöpszigetek volt kormányzó­jának jó politikai iskolája vau. Tagja Rooße- velt kormányának, sót állítólag ő lesz az, akit az elnök maga helyett kijelölni fog, de a demokrata párt még nem ismerte el jelölt­ségét. Mások szerint Roosevelt volt két mun­katársa egyikét. Jackson főügyészt, vagy Douglas felsőhirosági bírót. Mindketten úgy­szólván ismeretlenek a nép előtt, de a Fehér Ház legjobb munkatársai közé tartoznak. Roosevelt szava pótolni tudná a hiányzó népszerűséget. Érvek Roosevelt ellen és mellett Nincsen kizárva, hogy valóban arra kerül a sor, hogy Roosevelt utódot jelöljön ki. A harmadszori jelölés nehézségei jelentéke­nyek. A második megválasztás könnyen ment: Roosevelt érdemszámláján állott, hogy a Hoo- ver-korszak gazdasági mizériájából kiemelte az Uniót. Azóta azonban visszahatás állott be, amelyet az európai háború folytán be­állott kedvezőbb konjunktúra nem tudott megállítani. A szövetségesek rendelései­nek hatása még alig jelentkezett, mig az ex­portterményekben alaposan csökkent: a gva- pot felhalmozva áll a termelőknél. A megvá- lasz.tást hátráltató körülményekkel szemben áll Roosevelt népszerű külpolitikája: Ameri­kában hisznek abban, hogy csak Roosevelt teremtheti meg az európai békét. A kará­csonyi üzenet, Welles Sumner utaztatása, a vatikáni követ kinevezése, közös békeakciók a Szentszékkel- meleg népszerűségi hullámo­kat indít az elnök személye felé. A másik körülmény, amely a Roosevelt esélyeit hallatlanul növeli: felesége népszerű­sége. Rooseveltné, a „first lady“, óriási ener­giával és fáradhatatlanul ott van mindenütt, ahol a nép szociális jólétéről van szó. Az 5 nagy és megérdemelt népszerűsége kellő súllyal esik a választási harc ama serpenyő­jébe. amelyen Franklin Roosevelt neve sze­lepei. Ebben az évben nem lesz adó­kivetés, hanem a tavalyi adókat hutz százalékkal emelik Részletek a pénzügyminiszteri intézkedésből. — Húsz százalékkal emelkednek a bélyegilletékek is CLUJ (KOLOZSVÁR), április 3. Április elsején beköszöntött az uj pénz­ügyi év és ennek ellenére az erre a pénzügyi évre szóló kivetések még nem történtek meg. Más évben ilyenkor az adókivetés nagy- munkája már véget ért s a kivetéssel meg­bízott pénzügyi hatóságok az eredményt is tudták jelenten? a pénzügyminiszternek. Az adókivetés a mult évben azért késett, mert a pénzüg5'miniszter a kivetésre vonatkozó utasításait nem küldte el. Majd hónapokkal ezelőtt már rebesgették, hogy ebben az év­ben nem lesznek kivetések, hanem a tavalyi adókat húsz százalékos emelkedéssel áthoz­zák erre az évre. Ez be is következett. Tegnap a kolozsvári pénzügy-igazgatóság- hoz megérkezett a pénzügyminiszter utasítá­sa, amely minden részletében megmagyarázza az átírás végrehajtására vonatkozó módoza­tokat. A pénzügyigazgatóság a napokban la­pok utján fogja tájékoztatni a közönséget, addig is azonban, amig ez megtörténne, a pénzügyminiszteri rendelet legfontosabb in­tézkedéseit alább ismertetjük: A házadó állami adóját húsz százalékkal emeli, az uj házak utáni nemzetvédelmi adó azonban nem változik. A házak után járó „supra-kvota“ tiz százalékkal emelkedik. A földadó „supra-kvotá“-ja szintén ugyaneny- nyivel. A kereskedelmi, ipari és szakmai adók ál­lami része ez évben 20 százalékkal emelke­dik, a „supra-kvota“ pedig tiz százalékkal. Az uj kivetéseket hivatalból hajtják végre. Azok véglegesek és sem a kincstár, sem az adózók nem felebbezhetik meg, az esetleges tévedéseket azonban kiigazítják. Azok az adók, amelyeknek kivetését nem jegyzőkönyvek, hanem okiratok alapján álla- ! pitják meg, szintén húsz százalékkal és tiz * százalékos szupra-kvotával emelkedik. A fi­zetések után járó adók állami részét és supra kvótáját április elsejétől húsz százalékkal emelik. A felszámolás alatt álló részvénytársasá­gok, amelyek eddig még kedvezményt nem kaptak, 1940 április elsejétől kezdődőleg a minimális adó felére való leszállítását kér­hetik. Azok az iparosok és szabadfoglalkozásúak, akik 1939 vagy 1940 április elsejéig hat hó­napnál tovább teljesítettek katonai szolgála­tot és hivatásukat emiatt nem folytathatták, a bevonulás alatti időre adóik törlését kér­hetik. Ez az adó azonban nem lehet több, mint az évi adójuknak fele, mig a tör­lés a folyó év április elsejével kezdődő pénz­ügyi évre szól. A törlés csak kérésre törté­nik és a kéréshez mellékelni kell a katonai hatóságok megfelelő igazoló okmányát. Ha a bevonultnak olyan irodája, üzeme van, amely működését a bevonulás tartama alatt is foly­tatta, nem adnak adókedvezményt. A nemzetvédelmi adó a földadónál 8, a házadónál 8, a tőkekamatadónál 7, a fizeté­seknél 4, a professzionális adóknál 6 szá­zalék. Itt Írjuk meg, hogy az uj pénzügyi évvel kezdődőleg átlag húsz százalékkal emelked­tek a bélyegilletékek is, úgyhogy most a ha­tóságokhoz intézett kérvényekre nem 8 lej, pénzügyi, hanem 9 lej pénzügyi és 1 lej re­pülőbélyeget kell ragasztani. A kérvények alapján kiadott bizonyítványra pedig nem 14, hanem 16 lej pénzügyi és 2 lej repiilőbéiye- get kell ragasztani. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. x ~­10 40 ú prJJIn 4. Meglidh Szabó jenö CLUJ (KOLOZSVÁR) április 1 Tegnap délután, életének 61 ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt Szabó Jenő, az ismert kolozsvári texti!itagyk«re*kedő. A/, elhunyt erN'kcs és érdemes tagju volt a vá­ron kereskedő társadalmának, lobi» «ven jt munkás tagja volt a Kereskedelmi és Ipar­kamarának, valamint a Kerc-kedók 1 aunt iá­nak. A kereskedelem teren krl ejtett « ille­meinek elismeréséül a kormány a közelmúlt­ban a Meritul Comercial érdemrenddel tün­tette ki. Szalu» Jen»”» 11 évvel ezelőtt, 1909 ben ke/rlte meg pályáját Kolozsváron, "'»agy /ak- értelmének, előzékeny modorának eredmA* nyeképen üzletének forgalma naprol-napra és évről-évre emelkedett. Elérte, hogy II évi munkássága után a textil szakmának tekin­télye lett és Erdély területén úgyszólván versenytárs nélkül állott. Üzletét, amely -»0 embert foglalkoztatott. 1934 ben részvény társasággá alakították át. Három évvel ez­előtt betegeskedni kezdett. Koszorú érelme­szesedés támadta meg szivét és a leggondo­sabb ápolás és orvosainak önfeláldozó igye­kezete sem tudta megmenteni a/, életnek. Temetése ma, szerdán délután két órakor lesz a Regele Ferdinand-utcai gyászházábó). Az üzlet a haláleset bekövetkezte után le­eresztette redőnyét. Gyászolja a szorgalmas és rokonszenves kereskedőt és munkaadót, aki társadalmi és jótékony céloknál is nagy érdemeket szerzett. Rendelet a légvédelmi törvény alkalmazásáról A kolozsvári városi polgármesteri hivatal 410—1939. szám alatt a következő rendelke­zést bocsátotta ki: RENDELET: Alulírott dr. Sebastian Bornemisa, Kolozs­vár város polgármestere a Monitorul Oficial 1939. 6-iki számában 55. megjelent légvédel­mi törvény 12. szakasza értelmében elren­deljük: Mindennemű légvédelmi gyakorlaton be kell tartani az alábbi rendelkezéseket: a) a riadójel elhangzásakor, amelyet a vá­ros légvédelmi riadóközpontja fog megadni 3 percen keresztül, a gyárak szirénái, a moz­donyok és a rendőrök három percen keresz­tül ismételni fogják a jelzést, amely rövid, modulált hangokból áll; b) a lakosság meg fogja őrizni a nyugal­mát és a rendet; c) mindazok, akik lakásokban, iskolákban, köz- vagy magánintézményekben, szállókban, színházakban, vendéglőkben, kávéházakban, vagy mozgószinházakban tartózkodnak, végre fogják hajtani a helyiség légvédelmi parancs­nokának intézkedéseit. Nem tartózkodnak 32 ablakok közelében s nem néznek ki a2 utcára; d) az üzletek és a magánházak redőnyeit azonnal le kell engedni. Azok, akik utcákon, tereken, stb. tartózkodnak, gyors lépésben, de futás nélküL, a legközelebbi légvédel­mi óvóhelyre sietnek, vagy ilyen hiányában, hatalmas épületek, esetleg ütcaajtók zugaiban húzódnak meg; e) azoknak, akiket a riadó az utcán jár­műben (gépkocsi, vagy szekér) talál, azonnal el kell hagyni a jármüvet és a d) pontban ismertetett módon kell elrejtőzniük: f) a2 utcai közvilágítást a villamosmü kü­lönleges csoportjai azonnal megszüntetik; g) a lakás és kirakatvilágitást a lakosság­nak azonnal el kell oltania, vagy olyan mó­don kel! elburkoinia, hogy a riadó tartama alatt egyetlen fénysugár se hatolhasson az utcára; h) a gépkocsitulajdonosok lámpáikat fe­kete vászonnal vonják be és középen egy, kö­rülbelül 5 centiméter átmérőjű kék celluloid lemezzel burkolt nyilást hagynak, amely a fényt 15—20 méternél távolabbra nem bo­csátja; i) a házak külső világítása és a fényreklá­mok, úgy a meghirdetett, mint a váratlan riadó esetén azonnal eloltandó. Egyszóval 5 perccel a riadójel megadása után az utcák kihaltak, a házak az elhagya- tottság benyomását keltik, sehol semmi moz­gás, a redőnyöket és függönyöket mindenütt lehúzták.' Az utcákon csakis a renlőrőrsze- mek tartózkodnak, akik azonban szintén na­gyobb épülettömbök árnyékában húzódnak meg. Tilos a nagyközönségnek a riadó ideje alatt rendezett esetleges gyakorlatokat végig­nézni. A gyakorlat végét ugyanaz a sziréna­hang jelzi, de csendesebb, megnyugtatóbb hangjelzéssel. A fentidézett törvény 65. sza­kasza értelmében, jelen rendelkezések áthá­gását a 10. szakaszban feltüntetett katonai és polgári személyek, valamint a légügyi és ten- gerészetügyi minisztérium valamelyik szerve állapítja meg, az áthágókat a törvény 63. szakaszának c) és d) pontjai értelmében 200 —2000 lej pénzbírsággal, vagy visszaesés ese­tén i hónapig terjedő fogsággal büntetik. A rendelkezés Bornemisa Sebastian dr. és Pop .Victor aláírásával jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents