Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-21 / 92. szám

6

ELLENZÉK

EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL.. BARANGOLÁS VÁROSUNK GYÖNYÖRŰ TEMETŐJÉBEN

Nagy püspökök, hires katonák, társadalmi vezetők emléke. - Életregényekről, eredményekben gazdag életekről beszél Kelemen Lajos professzor, a temető kiváló ismerője

(Befejező közlemény)

CLUJ (KOLOZSVÁR), április 20.

St ránk a házsongárdi temetőben, hol az emlékek ösvényét kutatjuk, lassan már végé* hez közeledik. A régi dombok, sírkövek között az emlékezés századokat átjár és a kifogyhatatlan nagy ligetből itt is, ott is letép rgy-egy virágot, hogy csokrát gazdaggá tegye > ele. így tallózuuk a régi temetőben Kelemen Lajos vezetése mellett, aki a kérésünkre ielidézi a részben táu már leiedéibe hulltak holtukban is tanító szellemét.

I/úttal látogatásunk hadd szóljon először az egyházi vezetőknek, ukik a házsongárdi temetőben találtak dolgos, hasznos életükre megbecsüléssel óvott pihenőt. Csaknem mindegyikük túlnőtt az egyház keretein, hogy munkás életük koruk s az utánuk következők valláskülöubség nélkül megbecsült, termékeny értékévé növekedjék.

EGYHÁZI VEZETŐK A TEMETŐBEN

Kelemen Lajos igy idézi őket:

— A 19. század második felének és a 20. elejének nagy papi és püspöki vezéralakjai közül több is pihen a házsongárdi temetőben.

nagy Péter

— Mindjárt a temető bejáratával szemben három hatalmas síremlék három kiváló református püspöké. Nagy Péter fehér márvány- oszlopsiremléke az abszolutizmussal kiizködő. de aztán az alkotmányos életet megért kiváló természettudós és szónok püspök emlékét hirdeti.

SZÁSZ DOMOKOS

A másik sarkon nagy utódjának. Szász Domokosnak hatalmas, fekete síremléke áll. Ez a nagy tehetségű szervező püspök mintegy négyszáz elesett, vagy anyagi bajokkal küz- ködő református egyházközséget áliitott talpra, körlelkészségeket szervezett a szétszórt hívek gondozására s az ő erélye és akarati teremtette meg, illetve hozta át Nagyenyed- ről a szélesebb látókört biztositó nagyvárosba a református teológiai akadémiát. Alkotásaival halhatatlan nevet biztosított magának, de meg is őrölték az ezekért vívott küzdelmek. Az egyház anyagi megerősitéséért folytatott kétségbeesett erőfeszítéseinek eszközeit egyházában sem fogadta el mindenki helyesnek s végre is szinte tragikus áldozata lett nagy célkitűzéseinek. Halála után egy emberöltővel, nagy emléke ott áll a közbe- csülésnek azon a magaslatán, melyet alkotásai után valóban megérdemel.

BARTÓK GYÖRGY

— A két nagy püspök között Szász Domokos utódja, Bartók György pihen. Rövid püspöksége a lezajlott viharos küzdelmek után a csendes rendező és kormányzó élet időszaka volt.

KENESSEY BÉLA. NAGY PÉTER

— Utódai közül a szelíd és finomlelkü KeDessey Béla a temető felső részében, Pur- jesz Zsígmond sírja közelében pihen, Nagy Péter püspök pedig, a kitűnő szónok és erélyes kormányzó, a jobboldali főút közelében egy árnyas fenyves sirkertben nyugszik csinos köszárkofágja alatt.

KEDVES ISTVÁN

— A római katolikus nagy papok közül szintén a temető alján, a református püspöki sírok háta mögött 40—50 lépésnyire nyugszik Kedves István kanonok-apátblébános. Ma már kevesen tudják, hogy a főtéri Szent Mihály-templom hatalmas tornya részben az ő buzgalmának emléke. Másfél évtizedig életének főcélja és tevékenységének főeredménye ennek a hatalmas építménynek befejezése volt, mely minden szobornál szebben és kimagaslóbban hirdeti sikerét.

FERENCZ JÓZSEF

— Messze tőlük, a luteránus temetőn felül, szép fehér négszögben Ferencz József unitárius püspök siremléke emelkedik ki környezetéből. Az alatta pihenő nagyérdemű püspök félszázadnál hosszabb ideig állott egyháza élén. Vezetésre termett bölcs kormányzó és rendtartó, kitűnő szónok és iró volt; egyházának egy század alatt legnagyobb püspöke. Bazalttömb sírköve egyformán jelképezi nagyságát és vezetésre hivatott erejét.

NEVELŐK, ALKOTÓK

__ Fenn, a temető középső részében, a piarista tanárok külön kis sirkertjében, közös síremlékek alatt és mellett a kitűnő nevelők,

alkotók, köztük irók és tudósok alusszák örök álmukat. A régi nagy piarista paptanárok, közülük is a templom sírboltjában nyu- gosznak. Itt a temetőben az utolsó félszázad halót tai kaptuk helyet. Salzhauc János, Er- délyi Károly, V arju János, akik mint irók is értékes nevet hagytak maguk után. Velük pihenő többi társaik nevelői és oktatási munkásságukkal százak háláját érdemelték ki.

— A kiváló református papok közül itt pihennek a Herepeiek. a Krizbai Dezsők s az unitáriusok közül a filozófus szónok, iró és szerkesztő Péterffy Dénes, ki vagyonát egy házára hagyta.

RÉGI, HIRES KATONÁK SÍRJAI

1 Vz Ige fegyverével harcolók után emlékezzünk a kardnak a házsongárdi temetőben raegbékült régi forgatóira. A halál szomszédokká tette őket a temetőkert árnyas ligetében, hol egyformán a béke csendje óvja a pap s a kardforgató szellemét. Kelemen Lajos rég letűnt idők néhány hires katona-bra- vurjáuak itt megnyugodott bőséről beszél )

— Kolozsvár nem volt soha katona-város

— jelzi előre tájékoztatóul. — Ezért aránylag nem sok kiváló katona síremlékével találkozunk a gazdagemlékii temetőben.

DE GLADYS

— A legrégibb kimagasló katona-síremlék a luteránus temető Lüzepe táján De Gladys tábornok szép barokkizlésii, monumentális siremléke, mely egyszersmind az egész temető legnagyobbs/abásu barokk-emléke. Ez a különben jeles katona itt nem hadi tetteivel, hauern azzal örökítette meg nevét, hogy a luteránus temetőkertet ő ajándékozta egyházának.

BÁRÓ SPLÉNYI FERENC

— - Korra utána báró Splényi Ferenc altábornagy* következik, aki a napoleoni háborúkban vitézkedett és az 1830-as évek ciején balt meg. Az ő siremléke a temető felső részén, közel a Kendeffy-siremlékhez, a Mats- kásy-sirkertben áll. Felesége Tenkovai Mats- kásy-leány volt.

STAHL KÁROLY, SOUTTER FERENC

— Ezzel majdnem egvmagasságban. a temető keleti széle felé, az ott kijáró ösvény mellett, egymás szomszédságában Stähl Ká1 roly altábornagy és Soutter Ferenc ezredes nagy síremlékei diszlenek. Az előbbit faragott katonai jelvények, az utóbbit hatalmas mérete és latin felirata emelik ki polgárszom- szédságukból. Mindkét derék katona az 1840-es években halt meg.

GRÓF BETHLEN GERGELY

— Az 1848—49-i magyar szabadságharc hires vitézei közül itt pihen gróf Bethlen Gergely, az erdélyi összes lovasság parancsnoka és később olasz tábornok. Fiatal korában, mint hires lovas tűnt ki. Becsben, ahol szolgált, mint fiatal tiszt, egy alkalommal nyergére felállva, cirkuszi lovas módjára vágtatott végig a Ringen. Az 1840-es évek eleién a Teleki Lajos gróffal vívott Iialálos- kimenetelü párbaja tette egyideig szomorúan híressé nevét. Könnyelmű atyja helyett a névbecsületért állott ki. Mindketten kitűnő céllövők voltak s a kortársak legendákat beszéltek a párbaj előtt bemutatott céllövő ügyességükről. A hires párbajban Telekié volt az első lövés joga. Bethlent tüdején találta. Ez féltérdre rogyva kiáltotta: „Még lövök!“

— s a következő pillanatban Teleki Lajos gróf homlokon találva, holtan esett össze. A párbajról tarcsafalvi Pálffy János ir híres jellemképeiben. Bethlen aztán kigyógyult s a magyar szabadságharc egyik leghíresebb vitéze lett. A szabadságharc végével Olaszországba vándorolt ki s a magyar légió szervezésében vett jelentékeny részt és tábornoki rangot kapott. Itt is, 1859-ben, az osztrákok ellen számos ütközetben tüntette ki magát. A kiegyezéskor amnesztiát nyerve, hazatért, de még abban az évben meg is halt.

ZSÁKODI HORVÁTH IGNÁC

— Hires, bátor és vakmerő lovas katona volt az itt pihenő zsnkodi Horváth Ignác 1848—49-i huszárszázados, később alezredes. Katonái róla mondották, hogy „mérges, mint az ördög, de igazságos, mint az Isten“. 1849 januárjában az első szebeni csatában ő volt az első, aki az akkor Szcbenbe titkon belli- volt oroszokkal összemérte a fegyverét. Mihelyt meglátta az ő huszárai előtt addig ismeretlen ré/.sisakos orosz lovasságot, a régi háborús szabály alkalmazásával, hogy „az ellenséget nem számlálni, hanem verni kell“, a jóval nagyobb tömeget azonnal megrohanta huszárjaival. Sikerült is 6zétzavarni őket, de végeredményében Horváth Ignác egy tucat sebbel borítva fogságba esett és csak később sikerült onnan megszabadulnia. SzahadságiiHr- ri élményei egyrészéről érdekes, bár csonka emlékiratot őriz az Erdélyi Muzeum kézirattára. Ó maga pátriárkái vénségbeu, teljesen elsz< genyedve halt rneg Kolozsvárt.

INCZÉDY SÁMUEL

— Itt pihen, a temető nyugati részében, aranyosrikoai Székely Sándor püspök szomszédságában és a másik nagy püspök, Ferencz József püspök sírja közelében a híres, vürüs- sapká*. kolozsvári ll-cs bonvédzászlóalj egv- kori őrnagya és később ezredes Inczédy Sámuel, a Piski-hidi csata egyik bőse. Jellemző j tulajdonsága volt, hogy míg a mindennapi élcl/'í n sokszor egészen csekély dolgok is felingei élték, addig goly úzápurban és ágyuliiz- Len szinte hihetetlenül nyugodt tudott maradni. üajtársai szerint, a piskii hires csatában is szivarozva, oly nyugodtan vezényelt, minibe akárcsak egy francia négyest komán dirozott volna. 186i után az újjászervezett honvédségben szolgált s később, mint nyugalmazott ezredes, tisztes öreg kort ért. Sírköven egyedül Inczédy vezetékneve áll. Valaha minden kolozsvári polgár tudta, hogy ez

a név müven múltat jelentett. Ma az uj nem zedrk «ok.i7.or csodálkozva kérdezi mee. hogy vajion az az Inczédy ki lehetett?

TASNÁDI VÉGH BERTALAN--- Egy másik vitéz katona, tasnádi Vegh Bertalan díszes kriptában pihent a Kendeffy Ádám siremléke közelében. Családja kihalt, rokonai a kriptát eladták, ő a földbe került s ma a sírbolt homlokzatának díszes féldom- bormüvén a „Feltámadott, nincs itt!“ ábrázolása az ő emlékének mar csak szomorú negativ mementoja.

TAMÁS ANDRÁS

— Itt pihen végül a Szaraosfalván 1850- ben kivégzett honvéd' értanuk egyike, Tamás András alezredes is. Feszülettel diszitett egyszeri, magas mészkőobeliszk je a Kéler Ilona díszes siremléke közelében jól látszik a felvezető főutról is.

EGYKORI HÍRES ORVOSOK

(Soroljunk fel most néhány hires orvost, akik a maguk idejében úgy is, mint hivatásuk gyakorlói, úgy is, mint jószivü emberbarátok, egyaránt szerető megbecsülést, tiszteletet érdemeltek maguknak.)

— A nyelvész-orvos Gyarmathy Sámuelről már volt szó — emlékeztet rá Kelemen Lajos.

HOMORÓDALMÁSI BARRA ISTVÁN

— A régi nagy gyakorló orvosok közül díszes gótikus siremléke van homoródalmási Bárrá Istvánnak, melyet jó, művészi féldomborruüvii életnagyságu arcképe díszít. Barra az 1850-tól 1854-ig terjedő negyedszázad legkiválóbb és legkeresettebb kolozsvári gyakorlóorvosa volt. Tizenkilencedik századi jónevü orvoscsaládból származott. Orvosi gyakorlatával hatalmas vagyont is szerzett. Az övé volt többek között a régi Minorita-templommal szemben, az utca akkor egyetlen és legnagyobb kétemeletes háza, a későbbi Rucska-ház.

De Barra nemcsak vagyonszerző, hanem ne- inesszivü, jótékony emberbarát is volt. A sze. gényeknek nemcsak ingyen rendelt, de a legtöbbször ingyen adott, vagy ő fizette az orvosságot is. Midőn 1831-ben a kolera először pusztított Európában, hires orvosságával, a Barra-cseppekhel sokszáz ember életét mentette meg. óriási népszerűsége és tekintélye páratlan volt. Temetésére, 1854-ben, akkora tömeg — köztük a város Barra jótéteményeiben részesült szegény lakóinak százai — jelent meg a temetőben, hogy a rosszlelHjsmeretü abszolutizmus a tömegmegmozdulásban forradalmat szimatolva, á laktanyákban riadót veretett és egy százlóalj szu? ronyos katonával körülvétette a temetőt. Csakhamar kiderült aztán, hogy nem forradalomról, hanem csak a végső tisztesség megadásáról volt szó s a közönség szétoszlásával az áprilist járt katonaság is csendben hazaballagott. A díszes síremléket a közönség kegyelete emelte. Több, mint félszázad után

19 40 & prlllt 21.

aztán a nagynevű orvosnak egy vidéki rol oíi< uát családja od« temettette o küzeinlékmi. vei jelölt sírba. A *ir félazeg krritéiét ekk c <

készítették. Ma a szép, gótikus síremlék l i ■ Háláit kikezdte u/, idő s uem egy*zer na y 1 darabokban hullanak le a müvén/í «tülckl' Iţi :

DK. rURJESZ ZSIGMOMK!

—- A 19-ik század vegének és a 20-ik »/. i-l i zad elejének nagyhírű egyetemi tauái orvot ii|n kó/ül dr. Purjesz Zsígmond, a híres belgyó- -< gyász, a temetőnek a Mikó- és Bánffy-man. -i zólemnok közelébe eső felső részében pihen. Sírját az a mellszobor díszíti, mely hal.-í a-1. után egyideig a klinika udvarán állott. Hír»» t müve: a belgyógyászat vaskos tankönyve, eyy orvos-emberöltőnek volt belgyógyászati bib- - liája. A puritán, ncmeslelkü, jó embert min- - denki tisztelte, aki csak valaha érintkezett V- vele.

BRANDT JÓZSEF T

— Aránylag nem messze tőle, a luteránus h temetőkert felső részében, a gróf Kuun Géza és Kőváry László sírja mellett Brandt Jó- -< zsefuek, a hires sebészprofesszornak fekete obeliszkje emelkedik. Életében nagyszerű operációival rengeteg embert adott vissza az életnek. Ó és hálás tisztelői alapították meg a volt Vörüs-Kcresz-kórházat.

A VAROS RÉGI, NEVES VEZETŐI

(Legyen most néhány sorban szó azokról akik a régi Kolozsvárt vezették s tevékeny

munkásságuk megszerezte számukra a tisztelő becsülést.)-- Nem volna vége-hossza, hogy az utolsó másfél század itt nyugvó kolozsvári vezető embereinek szinét-javút mind fel akarnánk sorolni — mondja Kelemen Lajos. — A régi királybírók és polgármesterek hosszú sora nyugszik itt.. A legrégebbi ismert síremlék Tolnai János egykori hires városbiráé, 1633- hol. Ma a temetőből az unitárius templom mellé helyezve, az egyház gondozása alatt áll. A temetőben levő városvezetők közül abból a századból még csak Polik János város- kapitány ebneres siremléke van meg a század nyolcvanas éveiből. A 18-ik századból egy sincsen.-- A 19-ik századból ellenben a radnótfái Nagyolt, korúját szegi Szentkirályiak, (ikon Mnkoldiak csinos sírkövei őrzik a család vezető tagjainak emlékezetét. Közülük Szent- királvi Mihály (1771—1836) országgyűlési követ. Kolozsvár fő- és királybírója, a Magyar Nemzeti Színház és a Zenekonzervatórium, valamint a Karolina kórház létrehozásában c"\ ik legtevékenyebb tényező volt. Fia,

Szén tk irályi Zsigmond, erdélyi bányakapitány. Kolozsvár polgármestere, tudományos munkássága után a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja volt.

— - Ide tartozik még Grois Gusztáv, liilibl 11 alter Károly, kissolymosi Gyergyai Ferenc, aki a magyar nyelv sajátságairól jeles könyvet is irt és Brassai Sámuelnek volt jóbarátja és velük még 6ok jó és buzgó vezető embere Kolozsvár városának. Legdíszesebb szarkofág-síremléke közülük kézdipolyáni Simon Elek polgármesternek van. aki a város történetének megírása érdekében nemcsak buzgólkodott, de jelentékeny anyagi áldozatokat is hozott.

TÁRSADALMI VEZETŐK

— Sok értékes társadalmi és művelődési vezérember és tényező között uem hagyhatjuk említés nélkül altorjai Mike Sándor fő- kormányszéki levéltárigazgatót, a hires genealógust és gyűjtőt, akinek gyűjteményei nagyobbrésze az Erdélyi Muzeum levéltárát, kisebb része a székelykereszturi unitárius líceum könyvtárát gazdagítja. Veje, Jakab Elek 6irja mellett pihen és dombormii-koszo- rus sírköve jellemzően mondja:

„A kő a jeHemszilárd férfit,

a koszorú az életbölcset tiszteli1.-- Életbölcs és példaadó vezető ember volt Sámy László református kollégiumi tanár is, akit kortársai nemes, puritán egyéniségéért mintaembernek neveztek. Féldombormüves arcképével diszitett siremléke ecsedi Kovács Gyula sírjának szomszédságában áll. Egy emberöltő kolozsvári nemzedékének volt példaképe és vele fél Erdély tisztelete tárgya.

— Vele egy sírban nyugszik felesége, Király Janka. Ma már alig tudja valaki, hogy ő volt az egykor népszerű angol regénvfordi- tónő, akinek Amica álnév alatt a 80-as évektől egy negyedszázadig a kolozsvári „Ellenzékiben és a „Budapesti Hirlap“-ban legalább busz regényforditása jelent meg. Debrecenben, 1849-ben, az akkor tizennégy éves Király Jankához irta Petőfi Sándor .,K. J. kisasszony emlékkönyvébe“ cimü kedves kis versét.

— Az Írónők közül meg kell még említenünk Fanghné Gyújtó Izabellát, sok kedves régi erdélyitárgyu visszaemlékezés és elbeszélés finomlelkü Írónőjét, aki Gyarmathy Zsig- mondnéval együt az Erdélyi Irodalmi Társa-, ság első tagjai közé tartozott.

— Szomszédjában veje, a hírneves építőművész, Pákey Lajos nyugszik. Az ő emlékét Kolozsvár egész sor köz- és magánépülete tartja fenn, igy az unitárius kollégium, a sétáién korcsolyacsarnok és a Néprajzi Muzeum, az ipariskola, a Newyork, a Merza-ház-