Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-21 / 92. szám

6 ELLENZÉK EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL.. ­BARANGOLÁS VÁROSUNK GYÖNYÖRŰ TEMETŐJÉBEN Nagy püspökök, hires katonák, társadalmi vezetők emléke. - Életregényekről, ered­ményekben gazdag életekről beszél Kelemen Lajos professzor, a temető kiváló ismerője (Befejező közlemény) CLUJ (KOLOZSVÁR), április 20. St ránk a házsongárdi temetőben, hol az emlékek ösvényét kutatjuk, lassan már végé* hez közeledik. A régi dombok, sírkövek kö­zött az emlékezés századokat átjár és a ki­fogyhatatlan nagy ligetből itt is, ott is letép rgy-egy virágot, hogy csokrát gazdaggá te­gye > ele. így tallózuuk a régi temetőben Kele­men Lajos vezetése mellett, aki a kérésünkre ielidézi a részben táu már leiedéibe hulltak holtukban is tanító szellemét. I/úttal látogatásunk hadd szóljon először az egyházi vezetőknek, ukik a házsongárdi temetőben találtak dolgos, hasznos életükre megbecsüléssel óvott pihenőt. Csaknem min­degyikük túlnőtt az egyház keretein, hogy munkás életük koruk s az utánuk követke­zők valláskülöubség nélkül megbecsült, ter­mékeny értékévé növekedjék. EGYHÁZI VEZETŐK A TEMETŐBEN Kelemen Lajos igy idézi őket: — A 19. század második felének és a 20. elejének nagy papi és püspöki vezéralakjai közül több is pihen a házsongárdi temetőben. nagy Péter — Mindjárt a temető bejáratával szemben három hatalmas síremlék három kiváló refor­mátus püspöké. Nagy Péter fehér márvány- oszlopsiremléke az abszolutizmussal kiizködő. de aztán az alkotmányos életet megért kivá­ló természettudós és szónok püspök emlékét hirdeti. SZÁSZ DOMOKOS A másik sarkon nagy utódjának. Szász Domokosnak hatalmas, fekete síremléke áll. Ez a nagy tehetségű szervező püspök mintegy négyszáz elesett, vagy anyagi bajokkal küz- ködő református egyházközséget áliitott talp­ra, körlelkészségeket szervezett a szétszórt hívek gondozására s az ő erélye és akarati teremtette meg, illetve hozta át Nagyenyed- ről a szélesebb látókört biztositó nagyváros­ba a református teológiai akadémiát. Alko­tásaival halhatatlan nevet biztosított magá­nak, de meg is őrölték az ezekért vívott küz­delmek. Az egyház anyagi megerősitéséért folytatott kétségbeesett erőfeszítéseinek esz­közeit egyházában sem fogadta el mindenki helyesnek s végre is szinte tragikus áldozata lett nagy célkitűzéseinek. Halála után egy emberöltővel, nagy emléke ott áll a közbe- csülésnek azon a magaslatán, melyet alko­tásai után valóban megérdemel. BARTÓK GYÖRGY — A két nagy püspök között Szász Domo­kos utódja, Bartók György pihen. Rövid püs­pöksége a lezajlott viharos küzdelmek után a csendes rendező és kormányzó élet idősza­ka volt. KENESSEY BÉLA. NAGY PÉTER — Utódai közül a szelíd és finomlelkü KeDessey Béla a temető felső részében, Pur- jesz Zsígmond sírja közelében pihen, Nagy Péter püspök pedig, a kitűnő szónok és eré­lyes kormányzó, a jobboldali főút közelében egy árnyas fenyves sirkertben nyugszik csi­nos köszárkofágja alatt. KEDVES ISTVÁN — A római katolikus nagy papok közül szintén a temető alján, a református püspöki sírok háta mögött 40—50 lépésnyire nyug­szik Kedves István kanonok-apátblébános. Ma már kevesen tudják, hogy a főtéri Szent Mihály-templom hatalmas tornya részben az ő buzgalmának emléke. Másfél évtizedig éle­tének főcélja és tevékenységének főeredmé­nye ennek a hatalmas építménynek befejezé­se volt, mely minden szobornál szebben és kimagaslóbban hirdeti sikerét. FERENCZ JÓZSEF — Messze tőlük, a luteránus temetőn felül, szép fehér négszögben Ferencz József unitá­rius püspök siremléke emelkedik ki környe­zetéből. Az alatta pihenő nagyérdemű püspök félszázadnál hosszabb ideig állott egyháza élén. Vezetésre termett bölcs kormányzó és rendtartó, kitűnő szónok és iró volt; egyhá­zának egy század alatt legnagyobb püspöke. Bazalttömb sírköve egyformán jelképezi nagyságát és vezetésre hivatott erejét. NEVELŐK, ALKOTÓK __ Fenn, a temető középső részében, a piarista tanárok külön kis sirkertjében, közös síremlékek alatt és mellett a kitűnő nevelők, alkotók, köztük irók és tudósok alusszák örök álmukat. A régi nagy piarista paptaná­rok, közülük is a templom sírboltjában nyu- gosznak. Itt a temetőben az utolsó félszázad halót tai kaptuk helyet. Salzhauc János, Er- délyi Károly, V arju János, akik mint irók is értékes nevet hagytak maguk után. Velük pihenő többi társaik nevelői és oktatási mun­kásságukkal százak háláját érdemelték ki. — A kiváló református papok közül itt pihennek a Herepeiek. a Krizbai Dezsők s az unitáriusok közül a filozófus szónok, iró és szerkesztő Péterffy Dénes, ki vagyonát egy házára hagyta. RÉGI, HIRES KATONÁK SÍRJAI 1 Vz Ige fegyverével harcolók után emlé­kezzünk a kardnak a házsongárdi temetőben raegbékült régi forgatóira. A halál szomszé­dokká tette őket a temetőkert árnyas lige­tében, hol egyformán a béke csendje óvja a pap s a kardforgató szellemét. Kelemen La­jos rég letűnt idők néhány hires katona-bra- vurjáuak itt megnyugodott bőséről beszél ) — Kolozsvár nem volt soha katona-város — jelzi előre tájékoztatóul. — Ezért arány­lag nem sok kiváló katona síremlékével ta­lálkozunk a gazdagemlékii temetőben. DE GLADYS — A legrégibb kimagasló katona-síremlék a luteránus temető Lüzepe táján De Gladys tábornok szép barokkizlésii, monumentális siremléke, mely egyszersmind az egész teme­tő legnagyobbs/abásu barokk-emléke. Ez a különben jeles katona itt nem hadi tetteivel, hauern azzal örökítette meg nevét, hogy a luteránus temetőkertet ő ajándékozta egyhá­zának. BÁRÓ SPLÉNYI FERENC — - Korra utána báró Splényi Ferenc al­tábornagy* következik, aki a napoleoni hábo­rúkban vitézkedett és az 1830-as évek ciején balt meg. Az ő siremléke a temető felső ré­szén, közel a Kendeffy-siremlékhez, a Mats- kásy-sirkertben áll. Felesége Tenkovai Mats- kásy-leány volt. STAHL KÁROLY, SOUTTER FERENC — Ezzel majdnem egvmagasságban. a te­mető keleti széle felé, az ott kijáró ösvény mellett, egymás szomszédságában Stähl Ká­1 roly altábornagy és Soutter Ferenc ezredes nagy síremlékei diszlenek. Az előbbit faragott katonai jelvények, az utóbbit hatalmas mé­rete és latin felirata emelik ki polgárszom- szédságukból. Mindkét derék katona az 1840-es években halt meg. GRÓF BETHLEN GERGELY — Az 1848—49-i magyar szabadságharc hires vitézei közül itt pihen gróf Bethlen Gergely, az erdélyi összes lovasság parancs­noka és később olasz tábornok. Fiatal korá­ban, mint hires lovas tűnt ki. Becsben, ahol szolgált, mint fiatal tiszt, egy alkalommal nyergére felállva, cirkuszi lovas módjára vágtatott végig a Ringen. Az 1840-es évek eleién a Teleki Lajos gróffal vívott Iialálos- kimenetelü párbaja tette egyideig szomorúan híressé nevét. Könnyelmű atyja helyett a névbecsületért állott ki. Mindketten kitűnő céllövők voltak s a kortársak legendákat be­széltek a párbaj előtt bemutatott céllövő ügyességükről. A hires párbajban Telekié volt az első lövés joga. Bethlent tüdején találta. Ez féltérdre rogyva kiáltotta: „Még lövök!“ — s a következő pillanatban Teleki Lajos gróf homlokon találva, holtan esett össze. A párbajról tarcsafalvi Pálffy János ir híres jellemképeiben. Bethlen aztán kigyógyult s a magyar szabadságharc egyik leghíresebb vi­téze lett. A szabadságharc végével Olaszor­szágba vándorolt ki s a magyar légió szerve­zésében vett jelentékeny részt és tábornoki rangot kapott. Itt is, 1859-ben, az osztrákok ellen számos ütközetben tüntette ki magát. A kiegyezéskor amnesztiát nyerve, hazatért, de még abban az évben meg is halt. ZSÁKODI HORVÁTH IGNÁC — Hires, bátor és vakmerő lovas katona volt az itt pihenő zsnkodi Horváth Ignác 1848—49-i huszárszázados, később alezredes. Katonái róla mondották, hogy „mérges, mint az ördög, de igazságos, mint az Isten“. 1849 januárjában az első szebeni csatában ő volt az első, aki az akkor Szcbenbe titkon belli- volt oroszokkal összemérte a fegyverét. Mi­helyt meglátta az ő huszárai előtt addig is­meretlen ré/.sisakos orosz lovasságot, a régi háborús szabály alkalmazásával, hogy „az el­lenséget nem számlálni, hanem verni kell“, a jóval nagyobb tömeget azonnal megrohanta huszárjaival. Sikerült is 6zétzavarni őket, de végeredményében Horváth Ignác egy tucat sebbel borítva fogságba esett és csak később sikerült onnan megszabadulnia. SzahadságiiHr- ri élményei egyrészéről érdekes, bár csonka emlékiratot őriz az Erdélyi Muzeum kézirat­tára. Ó maga pátriárkái vénségbeu, teljesen elsz< genyedve halt rneg Kolozsvárt. INCZÉDY SÁMUEL — Itt pihen, a temető nyugati részében, aranyosrikoai Székely Sándor püspök szom­szédságában és a másik nagy püspök, Ferencz József püspök sírja közelében a híres, vürüs- sapká*. kolozsvári ll-cs bonvédzászlóalj egv- kori őrnagya és később ezredes Inczédy Sá­muel, a Piski-hidi csata egyik bőse. Jellemző j tulajdonsága volt, hogy míg a mindennapi élcl/'í n sokszor egészen csekély dolgok is fel­ingei élték, addig goly úzápurban és ágyuliiz- Len szinte hihetetlenül nyugodt tudott ma­radni. üajtársai szerint, a piskii hires csatá­ban is szivarozva, oly nyugodtan vezényelt, minibe akárcsak egy francia négyest komán dirozott volna. 186i után az újjászervezett honvédségben szolgált s később, mint nyugal­mazott ezredes, tisztes öreg kort ért. Sírkö­ven egyedül Inczédy vezetékneve áll. Vala­ha minden kolozsvári polgár tudta, hogy ez a név müven múltat jelentett. Ma az uj nem zedrk «ok.i7.or csodálkozva kérdezi mee. hogy vajion az az Inczédy ki lehetett? TASNÁDI VÉGH BERTALAN--- Egy másik vitéz katona, tasnádi Vegh Bertalan díszes kriptában pihent a Kendeffy Ádám siremléke közelében. Családja kihalt, rokonai a kriptát eladták, ő a földbe került s ma a sírbolt homlokzatának díszes féldom- bormüvén a „Feltámadott, nincs itt!“ ábrá­zolása az ő emlékének mar csak szomorú negativ mementoja. TAMÁS ANDRÁS — Itt pihen végül a Szaraosfalván 1850- ben kivégzett honvéd' értanuk egyike, Tamás András alezredes is. Feszülettel diszitett egy­szeri, magas mészkőobeliszk je a Kéler Ilona díszes siremléke közelében jól látszik a fel­vezető főutról is. EGYKORI HÍRES ORVOSOK (Soroljunk fel most néhány hires orvost, akik a maguk idejében úgy is, mint hivatásuk gyakorlói, úgy is, mint jószivü emberbarátok, egyaránt szerető megbecsülést, tiszteletet ér­demeltek maguknak.) — A nyelvész-orvos Gyarmathy Sámuelről már volt szó — emlékeztet rá Kelemen La­jos. HOMORÓDALMÁSI BARRA ISTVÁN — A régi nagy gyakorló orvosok közül dí­szes gótikus siremléke van homoródalmási Bárrá Istvánnak, melyet jó, művészi féldom­borruüvii életnagyságu arcképe díszít. Barra az 1850-tól 1854-ig terjedő negyedszázad legki­válóbb és legkeresettebb kolozsvári gyakorló­orvosa volt. Tizenkilencedik századi jónevü orvoscsaládból származott. Orvosi gyakorlatá­val hatalmas vagyont is szerzett. Az övé volt többek között a régi Minorita-templommal szemben, az utca akkor egyetlen és legna­gyobb kétemeletes háza, a későbbi Rucska-ház. De Barra nemcsak vagyonszerző, hanem ne- inesszivü, jótékony emberbarát is volt. A sze. gényeknek nemcsak ingyen rendelt, de a leg­többször ingyen adott, vagy ő fizette az or­vosságot is. Midőn 1831-ben a kolera elő­ször pusztított Európában, hires orvosságával, a Barra-cseppekhel sokszáz ember életét mentette meg. óriási népszerűsége és tekin­télye páratlan volt. Temetésére, 1854-ben, akkora tömeg — köztük a város Barra jóté­teményeiben részesült szegény lakóinak szá­zai — jelent meg a temetőben, hogy a rosszlelHjsmeretü abszolutizmus a tömegmeg­mozdulásban forradalmat szimatolva, á lakta­nyákban riadót veretett és egy százlóalj szu? ronyos katonával körülvétette a temetőt. Csakhamar kiderült aztán, hogy nem forra­dalomról, hanem csak a végső tisztesség meg­adásáról volt szó s a közönség szétoszlásával az áprilist járt katonaság is csendben haza­ballagott. A díszes síremléket a közönség ke­gyelete emelte. Több, mint félszázad után 19 40 & prlllt 21. aztán a nagynevű orvosnak egy vidéki rol oíi< uát családja od« temettette o küzeinlékmi. vei jelölt sírba. A *ir félazeg krritéiét ekk c < készítették. Ma a szép, gótikus síremlék l i ■ Háláit kikezdte u/, idő s uem egy*zer na y 1 darabokban hullanak le a müvén/í «tülckl' Iţi : DK. rURJESZ ZSIGMOMK! —- A 19-ik század vegének és a 20-ik »/. i-l i zad elejének nagyhírű egyetemi tauái orvot ii|n kó/ül dr. Purjesz Zsígmond, a híres belgyó- -< gyász, a temetőnek a Mikó- és Bánffy-man. -i zólemnok közelébe eső felső részében pihen. Sírját az a mellszobor díszíti, mely hal.-í a-1. után egyideig a klinika udvarán állott. Hír»» t müve: a belgyógyászat vaskos tankönyve, eyy orvos-emberöltőnek volt belgyógyászati bib- - liája. A puritán, ncmeslelkü, jó embert min- - denki tisztelte, aki csak valaha érintkezett V- vele. BRANDT JÓZSEF T — Aránylag nem messze tőle, a luteránus h temetőkert felső részében, a gróf Kuun Géza és Kőváry László sírja mellett Brandt Jó- -< zsefuek, a hires sebészprofesszornak fekete obeliszkje emelkedik. Életében nagyszerű operációival rengeteg embert adott vissza az életnek. Ó és hálás tisztelői alapították meg a volt Vörüs-Kcresz-kórházat. A VAROS RÉGI, NEVES VEZETŐI (Legyen most néhány sorban szó azokról akik a régi Kolozsvárt vezették s tevékeny munkásságuk megszerezte számukra a tiszte­lő becsülést.)-- Nem volna vége-hossza, hogy az utolsó másfél század itt nyugvó kolozsvári vezető embereinek szinét-javút mind fel akarnánk sorolni — mondja Kelemen Lajos. — A régi királybírók és polgármesterek hosszú sora nyugszik itt.. A legrégebbi ismert síremlék Tolnai János egykori hires városbiráé, 1633- hol. Ma a temetőből az unitárius templom mellé helyezve, az egyház gondozása alatt áll. A temetőben levő városvezetők közül ab­ból a századból még csak Polik János város- kapitány ebneres siremléke van meg a szá­zad nyolcvanas éveiből. A 18-ik századból egy sincsen.-- A 19-ik századból ellenben a radnótfái Nagyolt, korúját szegi Szentkirályiak, (ikon Mnkoldiak csinos sírkövei őrzik a család ve­zető tagjainak emlékezetét. Közülük Szent- királvi Mihály (1771—1836) országgyűlési követ. Kolozsvár fő- és királybírója, a Magyar Nemzeti Színház és a Zenekonzervatórium, valamint a Karolina kórház létrehozásában c"\ ik legtevékenyebb tényező volt. Fia, Szén tk irályi Zsigmond, erdélyi bányakapi­tány. Kolozsvár polgármestere, tudományos munkássága után a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja volt. — - Ide tartozik még Grois Gusztáv, liilibl 11 alter Károly, kissolymosi Gyergyai Ferenc, aki a magyar nyelv sajátságairól jeles köny­vet is irt és Brassai Sámuelnek volt jóbarát­ja és velük még 6ok jó és buzgó vezető em­bere Kolozsvár városának. Legdíszesebb szarkofág-síremléke közülük kézdipolyáni Si­mon Elek polgármesternek van. aki a város történetének megírása érdekében nemcsak buzgólkodott, de jelentékeny anyagi áldoza­tokat is hozott. TÁRSADALMI VEZETŐK — Sok értékes társadalmi és művelődési vezérember és tényező között uem hagyhat­juk említés nélkül altorjai Mike Sándor fő- kormányszéki levéltárigazgatót, a hires ge­nealógust és gyűjtőt, akinek gyűjteményei nagyobbrésze az Erdélyi Muzeum levéltárát, kisebb része a székelykereszturi unitárius lí­ceum könyvtárát gazdagítja. Veje, Jakab Elek 6irja mellett pihen és dombormii-koszo- rus sírköve jellemzően mondja: „A kő a jeHemszilárd férfit, a koszorú az életbölcset tiszteli1.-- Életbölcs és példaadó vezető ember volt Sámy László református kollégiumi tanár is, akit kortársai nemes, puritán egyéniségéért mintaembernek neveztek. Féldombormüves arcképével diszitett siremléke ecsedi Kovács Gyula sírjának szomszédságában áll. Egy em­beröltő kolozsvári nemzedékének volt példa­képe és vele fél Erdély tisztelete tárgya. — Vele egy sírban nyugszik felesége, Ki­rály Janka. Ma már alig tudja valaki, hogy ő volt az egykor népszerű angol regénvfordi- tónő, akinek Amica álnév alatt a 80-as évek­től egy negyedszázadig a kolozsvári „Ellen­zékiben és a „Budapesti Hirlap“-ban leg­alább busz regényforditása jelent meg. Deb­recenben, 1849-ben, az akkor tizennégy éves Király Jankához irta Petőfi Sándor .,K. J. kisasszony emlékkönyvébe“ cimü kedves kis versét. — Az Írónők közül meg kell még említe­nünk Fanghné Gyújtó Izabellát, sok kedves régi erdélyitárgyu visszaemlékezés és elbeszé­lés finomlelkü Írónőjét, aki Gyarmathy Zsig- mondnéval együt az Erdélyi Irodalmi Társa-, ság első tagjai közé tartozott. — Szomszédjában veje, a hírneves építő­művész, Pákey Lajos nyugszik. Az ő emlékét Kolozsvár egész sor köz- és magánépülete tartja fenn, igy az unitárius kollégium, a sé­táién korcsolyacsarnok és a Néprajzi Mu­zeum, az ipariskola, a Newyork, a Merza-ház-

Next

/
Thumbnails
Contents