Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-21 / 92. szám

1940 április 2Î. ELLENZÉK Dsamnoni stb. Vidéken számos kastélyt és templomot épített. 1 i Közeliikben, a felmenő két főút közül Ja keleti mellett, a baloldalon megkopott fel­iratú, de elég csinos sírkő őrzi még Petőfi és gróf Teleki Sándor közös iróbarátjának, Ilarai Viktornak emlékét, aki 1848—49-ben, mint bonvédszázados harcolt. AZ ELSŐ ERDÉLYI FÉNYKÉPÉSZ r — Az ő sírjától keletre, a templomház hála mögött, egy rokoncsalád sirjában nyug­szik a leghíresebb kolzsvári fényképész, Ve­ress Ferenc (1832—1916). Az 1850-es évek elején Mikó Imre gróf támogatásával dolgo­zott és egész Erdélynek legelső fényképésze leit. Már az 1860-as évek legelején kitűnő, művészi felvételeket készített Kolozsvár ne- vezetessegeirol, műemlékeiről, utcairól, me­lyek több albumban maradtak reánk. Terve volt Erdély hires kastélyait, csatatereit és történelmi emlékeit is fényképekben össze­gyűjteni. Nagy kár, hogy az anyagiak ebben megakadályozták s azóta az emlékek közül több már elpusztult. A szines fényképezés problémájával is sikerrel foglalkozott és e tekintetben úttörő munkát végzett. Ma a sírját, utódai kivándorlásával, Bordán fény­képész gondozza, a szakember kegyeletével. NÉHÁNY NÉV AZ KÖZELEBB ESŐ KORBÓL ' — Az utolsó negyedszázad kiváló halott­jait a jövő számára az idő mérlege válogat­ja ki. Ézért csak kivételesen említettünk né­hányat. Emlékük ma még úgyis eleven, ked­ves, vagy fájdalmas s ezrek lelkében él. Né­hány mégis van, akit legalább névleg föl­említünk azok közül, akik egy negyedszá­zad elmúltával i? alkotásaik alapján bizo­nyára tovább élnek. A halk és szelidszavu Jékey Aladár, a költő, Ady öreg barátja, vagy Kovács Dezső, mély és kedves humo­rával, Posta Béla, a kitűnő régész és szer­vező, aki nagyszerű tanítványaiban vitte to­vább emlékezetét, Szádeczky Gyula, a tudós geológus, ki hasonlóan tanitványnemzedékel nevelt és Páter Béla, a botanikus, mind csak a közelmúlt megsiratott veszteségei közé tar­toznak. Ilyenek a román társadalom utolsó húsz évi halottai közül is Bogrea Vasile egye­temi tanár, a nagytudásu, fényes tehetségű és gyermekiesen szerény filológus, vagy Dra­garea Nicolae, akinek emlékét sok értékes munkája kétségtelenül jóval tovább megőrzi koríársai életénél. És ilyen a szerény és dol­gos, életbölcs Bolcas Lucian iró és ujságiró, egyike a legjobb és legbecsületesebb embe­reknek. . >; A TEMETŐ MUNKÁSA — Végezzük emlékezésünket a temető igénytelen, de érdekes lakójával, Knapienszky Kázmérral. Ma csak a legöregebb kolozsvá­riak emlékeznek reája. Ő már életében is a temetőben lakott. Állítólag lengyel me­nekült volt és mint kishivatalnok tartotta fenn magát. Egy évtizednél tovább, amikor az idő megengedte, minden szabad idejét a temetőben töltötte s megcsinálta annak ka­taszterét. Több mint tízezer sirfeliratot gyűj­tött össze. A hatalmas munkálatot aztán sze­rény összegért Kolozsvár városa vette meg tőle. A nagy tömeg kézirat a levéltárból ál­lítólag a temtőbizotsághoz került, az állító­lag visszaadta a levéltárba. Tény az, hogy ea a kétségtelenül értékes munkálat már évti­zedek óta sehol sem található. Knapienszky Kázmér síremlékkel megjelölt nyugvóhelyét pedig már fél évvel ezelőtt a temetőben a kilakoltatandó sirok közé sorolták. Neki itt nincsenek hozzátartozói, de egy olyan emher, aki életének tekintélyes részét áldozta fel a temető halottjai emlékének megmentéséért, megérdemel eben a temetőben egy háborí­tatlan pihenőhelyet. Itt, a nyilvánosság előtt kérjük az illetékes tényezőket az erről való gondoskodásra. RÖVID SZEMLE AZ EMLÉKEK FÖLÖTT — A kolozsvári temető több mint három­száz évre visszamenőleg tartott fenn különbö­ző művészeti emlékeket is. A 2—3 száz éves kokoporsókövek, szárkofágok, ereszes sírkö­vek, a 19. század elejétől pedig a divat sze­rint változó empire, biedermaier, ujklasszi- gus, ujgót és ujbarokk síremlékek óriási vál­tozatának egész múzeuma ez a temető. Éppen igv rnuzeuma a művészi betűmetszésnek is. Mind a két emlékfajból gyönyörű sorozatokat lehetne összeállítani a temetőből. Kár, hogy valaki nem szánja rá magát arra, hogy ebből a sok szép művészi emlékből képsorozatokat állítson össze 3 bár ezekben megmentsük a mind sűrűbben kallódó érdekes emlékeket. — Vannak azonban a temetőnek nagyobb méretű, monumentális sírboltjai és mauzó­leumai is. A legnagyobb és egyik legmüvé- szibb közülük az utolsó iktári Bethlen-leány- nak, néhai gróf Bánffy Miklósné, iktári Beth­len Katának (meghalt 1876-ban) hatalmas románizlésü mauzóleuma. A szép és nagy­szabású emlékmű gróf Mikes Imréné ujgót- ízlésű mauzóleuma szomszédságában van. Homlokzatán a kihalt fejedelmi iktári Beth­lenek kéthattyus bronzcimere diszlik A szép mauzóleumot Ybl Miklós, a budai világ­hírű királyi várpalota építőművésze tervezte. — Nagyszabású, disz ea sírboltja jran még a temetőben a régebb mágnás negyednek ne­vezett nyugati szélében a gr. Bélái és gróf Nemes-családnak is. Nagyságával s alakjával, valamint nemes ízlésével messziről feltűnik a Juteránus temető szélén a Maw/vs-csnlád nagy piramis sírboltja, bejáratának ma már sajnos romladozó, finom empire féldombor- mii veivel. — Kissé feunebb, a Jo,;la V klós báró sírja szomszédságában a Somfcory-család fe­keterácsos, vasajtós sírboltja, fölötte a há­rom lovagtollas ősi címerrel és benn, az aj­tó rácsán át látható három ólomkoporsójá­val egy bus ó-görög sorstragédia emlékét zár­ja magába. A szomorú történetet még fél­századdal ezelőtt .s minden idősebb kolozs­vári ember ismerte. Egy nagyravágyó anya és két áldozat gyermeke ma közös békében pihen ott s mindnyájukra a közös feledés borul. — A temető halottas háza szomszédságá­ban úgyszólván mindenki ismeri az alsószent' mihályfalvi Sigmond-család szép mauzóleu­mát. A temető keleti részében a kihalt Schütz-család sírboltja a legnagyobbméretü temetői építészeti emlékmű. Ezeken kívül még mintegy 25—30 kisebb-nagyobb régi kripta nyújt mutatványt abból, hogy Kolozs­vár egykori lakói a temetőbe is bevitték em­lékükbe koruk ízlését. Az újabb idők már néhány csinos szoborral és sirdombormüvel is díszítik a temtőt. Ezek közül a néhai Szeszák Ferenc és a ma dolgozó Botáz Ist­ván alkotásai a legjobbak. * — Három és félszáz év emlékei vonultak el előttünk néhány futólagos séta alatt. Csak a legkiemelkedőbb és legismertebb sirlakók- ból is hosszú és érdekes egyén- és emlékso- rozat állott előttünk. Mennyi volna még, ha mind tudnók és elmondhatnók azt a sok örö­met, bút, emléket és tragédiát, melyet ez a SzüKséúesetén equ / ő * A * A meows is de természetesen tökéletesebb kettővel. A kávé is csak akkor töké- letes, ha Franck-kávépótlékkal készül. temető eltakar. De az emlékeknek, örömnek és fájdalomnak egyaránt közös végsorsa az elmíilás. Maga a temető minden emlékével ezt hirdeti. Mert elenyészik rendre a törpe sirdombtól a díszes sírboltig mindaz, amit emberek alkottak s a hitnek vigaszul tán csak a z9oltáriró szavai maradnak: Minden elmúlik, ami földi, Minden az ég alatt S a megmaradt űrt ami betölti, Csupán a lélek az. (Búcsúzunk most a temetőtől. Kelemen La­jos tudós professzor emlékezése volt jó ve­zetőnk sétautunkon, mikor felkerestük a te­mető régi haloltait; a tudós értékes emléke­zését mi csak hűséges tolmácsként jegyeztük. Az emlékek tömérdek örömében tallózva jár­tunk és nem volt igényes, minden arra ér­demest felölelni akaró névsor rövid gyűjte­ményünk, amelyet úgy szántunk az olvasó­nak, mint a gazdag ligetből kicsi csokrot.) (h. j.) Gyermekgyilkossággal vádolt 50 éves asszony a büntetőtábla előtt Késeléssel fűszereseit dinnyevâsirlâs fináléiéi hathónapi fogház1 CLUJ (KOLOZSVÁR), ápr. 20. Két érdekes hátterű bünper került tegnap a büntetőtábla ötöstanácsa elé. Az egyiknek a vádlottja egy hunyadmegyei 50 éves föld­műves asszony, aki ellen gyermekgyilkosság vádját emelte az ügyész­ség. A másik bünper vádlottja egy ugyancsak 50 éves piaci gyümölcsárus, aki gyilkossági kí­sérlet miatt került a vádlottak padjára. Tampean Nicu és felesége, az 50 éves Flo- reá a hunyadmegyei Ludesd községben éltek együtt évtizedeken keresztül. Az egyszeri! szegény földműves emberek több gyermeket felneveltek már, úgyhogy az 50 éves asszony­nak már unokái is voltak. Két évvel ezelőtt, 1933 októberében Tampean Florea újabb fiúgyermeknek adott életet. A gyermek azonban gyanús körülmények között meg­halt és az asszony a csecsemő holttestét el­ásta a kertben. Mivel a faluban egyre töb­bet kezdtek suttogni a dologról, végre is a csendőrség letartóztatta az asszonyt és bűn­vádi eljárást inditott ellene, mert azzal vá­dolták meg, hogy megfojtotta a csecsemőjét, mert restelte, hogy 50 éves nagyanya létére most is gye­reke legyen. Kihallgatása során az asszony azzal védeke­zett vallomásában, hogy a gyermeket nem ő ülte meg, hanem az halva született és igy a rendes falubeli szokások szerint, ő maga temette el. Tanúként kihallgatták az ügyben a falusi szülésznőt, valamint a körorvost is, aki a gyermek holttestét felboncolta, azon­ban ők nem tudtak határozott vallomást ten­ni arravonatkozólag, hogy a gyermek való­ban halva született-e vagy pedig erőszakos halállal mult ki. A kolozsvári büntetőtábla ötöstanácsa előtt is ezzel védekezett a tegnapi tárgyalá­ä s ■3 Ş â ELLEM HEVRALGINE JURIST son a gyermekgyilkossággal vádolt aszony. A bíróság a tanukat is kihallgatta, majd átta­nulmányozta a boncolás eredményéről fel­vett jegyzőkönyvet is anélkül azonban, hogy döntő bizonyíték merült volna fel a vád­lott bűnössége, vagy ártatlansága felől. Ezért a bíróság úgy határozott, hogy oivosszakérlői véleményt fog kérni az ügy­ben dr. Stanca Domokos kórházi főorvos­tól és csak az újabb szakvélemény beterjesztése után fog ítéletet hozni. A bünper tárgyalá­sát ezután hivatalból kitűzendő uj időpontra elnapolta. A másik bünper vádlottja Riposan Romu­lus 50 éves piskii piaci gyümölcsárus. A gyil* kossagi kísérlet, amellyel vádolják, a mult év agusztus 9-én történt a piskii piacon. A gyümölcsárushoz odajött egy Ioasan nevű vasúti fütő, aki dinnyét akart venni. Ugyan­akkor arra ment Cara Velodie vasúti forgal­mi tisztviselő és azt mondta a fűtőnek, hogy ne vegyen ettől az embertől, mert ez tuber- kulótikus. A gyümölcsárus erre ingerült han­gon azt válaszolta, vissza: — Ha én tuberkulótikus vagyok, akkor te egy részeg disznó vagy! Erre szóváltás keletkezett, amelynek hevé­ben a forgalmista tisztviselő kétszer ráütött a gyümölcsárusra, mire az a kezében levő késsel többször beleszurt a forgalmista mellébe, aki eszméletlenül esett össze s csak hónapokig tartó kórházi ápolás után gyógyult fel súlyos sebesülé­séből. A tegnap táblai tárgyaláson dr. Muntean Ion védőügyvéd azt igyekezett bebizonyítani, hogy nem gyilkossági kísérlet, hanem súlyos testi sértés estete forog fenn és ennek alap­ján kérte az ítélet kimondását. Dr. Criveanu táblai ügyész ezzel szemben a vádlott su- lyos megbüntetését kérte gyilkossági kísérlet 'miatt. A bíróság végül is hosszas tárgyalás után súlyos testi sértés miatt hathónapi fogházra Ítélte a vádlott gyü­mölcsárust. Ugyanakkor elutasította a magánvád 100.000 lej kártérítés iránti kérését s mindössze 5 ezer lej kórházi költségek megfizetésére kö­telezte a vádlottat. 1000 LEJ PÉNZBÜNTETÉS — A HASZ- NÁLT BÉLYEG FELRAGASZTÁSÁÉRT. Aradról jelentik: A járásbíróság 1000 lejre ítélte D. Klári kiskorú leányt, mert egy hét- lejes bélyeget használt állapotban ismét le­vélre ragasztott. A törvényszékhez felebbez- ték meg a leányka hozzátartozói az ítéletet, a törvényszék a járásbirósági döntést meg- sáltpztatta éa a leánykát felmentette..^.*' Holtak a tengerben Most, hogy a värmlandi nagy mesemondó­nő halott, egyetlen vigasza lehet a kulturvi- Üágnak, amely szerette Lagerlöf Zelmát, meg­gyászolta és megsiratta, most, hogy nem írja soha többé csodálatosan szép történeteit. Az a vigasza, hogy a nagy írónő, a finomlelkü, emberi szivek gyengeségébe látó, megbocsá­tó, nagyszerű asszony nem érte meg újra mindazt a szörnyűséget, amit a Számkivetett cimü, gyönyörű munkájában olyan borzalmas élethüf-éggeí megfestett ia világháború idején. Ez a könyve, amely különös misztikumával s különös alakjaival, mint a többi Lagerlöf- mü — világhírű lett — a tiszta lélek irtózó, szent haragjával s a sorokban csengő iszo­nyú váddal fordul azok ellen, akik miatt Svédországtól Izlandig, Norvégiától Dániáig halott katonákkal lett tele az Északi-tenger, a sötét, hatalmas, komor viztükör, amelyből addig csak halakat fogott ki a békés svéd halász, de amelynek vize a tengeri csaták után tele lett csendesen úszó halott katonák­kal. 3 ezek a fennakadt szemű, csodálkozó arccal úszó, néma halottak belekerültek Észak békés halászainak hálóiba, a csillogó pikkelyü, ficánkoló halak közé. Úgy úsztak néha csapatostól, mentőöveiken a viz szinén ezek a holt katonák, mint egy furcsa, néma hadsereg, arcukon még ott volt az átélt rém­ségek halvány tükörképe. A halászok kifog­ták őket s eltemették megszentelt földbe, de ezek jöttek, egyre jöttek, seregestől, ezren és ezren a közömbös tenger hullámain. Mindezt megrázó erővel érzékelteti és írja le Lagerlöf Zelma a Számkivetettben. S azt írja, hogy a békesség és szeretet bizonyára ur lesz ezen a szegény földön, úgy hogy a vádlószemü halottak nem úsznak többé a tengereken, arcukon %. nagy „miért“-!©!. A mesemondó csodálatos öregasszony meghalt s örök álmában nem látja már az előbbi há­ború rémséges vízióját: az úszó halottakat, amelyek most újra csendes seregként kezdik népessé tenni a borult egü, nagy, sötét északi vizeket. (M. L.). Eraescu Manóié ezredes« preíeldus felhívása CLUJ (KOLOZSVÁR), április 20. A vármegyei prefektura felhívást bocsá­tott ki, amelyben a közeledő román húsvéti ünnepekre való tekintettel felszólit minden jóérzésü polgárt hogy ezekben az időkben, amikor a könyörület, adakozás ünnepét ülik, gondoljanak azokra, akik őrt állanak az or­szág határain. — A bevonultak családtagjainak felsegé­lyezése nemcsak emberbaráti kötelesség, ha­nem nagyjelentőségű hazafias cselekedet Í9 — mondja többek között a felhívás. — A hazaszeretetei nem szóval, hanem tettekkel kell bebizonyítani. Ezt legjoban a bevonul­tak családtagjainak segélyezésével lehet be­bizonyítani, azok családjainak segélyezésé­vel, akiknek kötelességük a nemzeti lét megvédése. Mindeddig ugv a vármegye kö­zönsége, mint a jótékony egyesületek tevéke­nyen kivették részüket a bevonultak család­tagjainak segélyezése munkájában. Pár nap­pal az ünnepek előtt, amely alkalommal az adakozás minden keresztény lélek megnyilatkozása, felhívást intézünk a lakos­sághoz, a jótékony egyesületekhez, hogy já­ruljanak hozzá adományaikkal a bevonultak családtagjainak felsegélyezéséhez élelmisze­res csomagjaikkal és egyéb adományokkal. A csomagokban és ládákban lehetőleg olyan élelmiszerek legyenek, amelyek 10 nap alatt nem romlanak meg, mivel a csomagok szét­osztása csak néhány nap leforgása alatt le­hetséges. Adományokat elfogadnak és átvesznek a prefekturán, Str. Regala 6. szám alatt. A meleghangú felhívást Enescu Manóié ezredes, vármegyei prefektus irta alá. , •

Next

/
Thumbnails
Contents