Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-19 / 90. szám
ellenzék IQ 40 i pr / //* JQ A Suc uresti-i magyarság Gyakran megemlékeztünk már a bukaresti magyar népküzösstégi taluzat» nil, mert sok érdek fűz oda. A fővárosról \an s/o mely rengeteg vonatkozás** bau lebilincseli figyelmünket' cs egyre nagyobb számmal vonz oda inagyaro kát, akik szives fogadtatásra lelnek és 1 la mar gyökeret eresztenek. Bukarest ben most egész államunk területét néz»« ve, a legtöbb magyar él egv csomóban: magából belőle futná mondjuk legalább két .Marosvásárhelyre. És ez igen fontos körülmény, amelyet a maga igazi je lentöségében ma még nem is tudunk egészen megmérni. Aztán érdekel bennünket ez a magyarság, mert csak most kezd társadalmi alakulatba jegecesedni, inié>ta nemrég az egyházak, most pedig a Népközösség nekilátott, hogy a szét-J szórt és magányba vonuló magyarokat felkeresse s megadja nekik a lelki és a társasélet örömeit és hasznos lehetői ségeit. Érdekel a népközösségi tagozat, mint ilyen. Különadva, tanúság:;!, hogy ime, néhány lánglelkii ember munkája megszervezheti a szervezésre úgyszólván képtelen tömeget is, ha néni riad vissza előző kísérletek balsikerétől. Most már nemcsak érdek és «érdeklődés fordít a bukaresti magyarság és annak népközösségi tagozata felé, hanem a beszámoló és ismertetés jóleső kényszere is. A fővárosi tagozat ugyanis rendkívül szorgalmasan dolgozik és szívesen hírt ad tevékenységéről, ami nemcsak visszafelé hat lelkesítőén, mert jólesik, ha valakinek vagy vala* minek eredményeit tudomásul veszik és elismerik, hanem köröskörül is hat, mert utánzásra méltó példát ad. Lapunknak idöröMdőre külön bukaresti rovatot kell nyitnia, hogy az ottani tagozat munkájának legalább egy részét közhírré tegye. Természetesen az Ellenzék szívesen tárja ki hasábjait erre a célra. Sőt fontos benső szükségletnek érzi, hogy időről időre általános képbe is Összefoglalja e gazdag részleteket és igy figyelmébe ajánlja más vidékeknek, hogy hasonló tevékenységre van szűk* ség népközösségi életünk minden egyes állomásán. Nemrég alaposan méltattuk a tagozat közművelődési előadásait, főleg az orvosi szakosztályét, mert égető szükségünk van hogy az elvándorolt és igy csüggeteg elem a szellemi haladás szempontjából el ne kallódjék és a testegészségügyi kultúra tekintetében a mindig szükséges tennivalókat ponto-« san megismerje, alkalmazza s ne idegenkedjék ezek az ingyenes orvosi ke- I ze lésen való igénylésétől. Kellőleg méL a tányoltuk a tagozat népipari és müvéig szeti kiállítás és vásár rendezésére vo- | natkozó hatalmas törekvését, amelynek érthető nehézségeit olyan erős akarat, amilyen ott buzog, végre is le fogja győzni. Nem elég erősen és elég sokszor hangsúlyozni, hogy az ilyen rendezvények a népi művészet fenntartó* sa vagy felébresztése és az anyagi érdekek szempontjából milyen hasznosak és szükségesek. Most ismételten kapunk hirt a műkedvelő tevékenység fokozásáról, mely talán a legkitűnőbb eszköz a közösségi találkozók szempontjából, a magyar iparosok megszer* vezéséről, a falusiak vasárnap délutáni1 összejöveteleinek egyre nagyobb kiépítéséről és rendszeresitiéiséről. Most a ta* vasz beköszöntével könnyebbé válik a szabad természetben való enyhe szórakozások megrendezése. A tagozati vezérlet minden lehetőséget ki fog ak* názni e tekintetben. Nemcsak megismerteti és rnegbaráíkoztatja igy az egyedül vagy társtalanul tévelygőket, hanem a biinszerző unalomtól és veszélyes alkoholizálástól is megóvja. Ki kell emelnünk és nagyon meg kell dicsérnünk ezt a sokoldalúságot, ezt a folytonosságot, ezt a kitartást, ezt az önzetlenséget. Nem tagadjuk, hogy sokszor meghatnak a lelkesedés és ügybuzgalom e cselekedetei. Hiszen akik meg* szervezték a népközösségi tagozatot és bejegyzetten tagjai lettek, éppen úgy szemet hunyhattak volna és bedughatták volna fülüket, mint a legtöbben előttük, a kisebbségi érdekkel szemben s élhették volna gondtalan és felelőtlen l Befejeződött Giurescu propagandaiigyi miniszter olaszországi látogatása XIL Plus pápa kihallgatáson fogadta Giurescu miniszteri Meleg hangon foglalkozik ez olasz sajtó a miniszter látogatásával VELENCE, április 18. (RaJor.) Giu szerdán Velencébe érkezett. Megtekint Bukarest felé tovább utazott. RO.\l A. április 18. (Rador.) Giurescu propagandáiig) i miniszter Raul Bossy tik- mai meghatalmazott miniszter kíséretében kedden délelőtt 10 órakor meglátogatta Ettore Muftit, a fasiszta párt vezértitkárát. Ezt követően 11 órakor a római román tanintézetekben tett látogatást, majd déli 12 órakor Petrescu Comnen szentszéki nagykövet kíséretében kihallgatáson jelent meg XII. Pilis pápa előtt és átnyújtotta a rómaiak történetéiül irt munkáját. XII. Pilis pápa köszönetét mondva, kifejezést adott azon óhajának, hogy Romániát békés fejlődésben lássa. A kihallgatás után Giurescu miniszter látogatást tett Maglione vatikáni államtitkárnál. Délben Pavolini miniszter és felesége ebédet adtak Giurescu miniszter és felesege tiszteletére. Délután Giurescu miniszter látogatást tett a Róma közelében levő filmiizemek- ben, majd a rádióleadó berendezését tekintette meg. Kedden éjjel 23 óra 20 perckor Giurescu miniszter Velencébe utazott, ahon» nan szerdán indult Bukarestbe. A római pályaudvaron Pavolini miniszter és felesége, továbbá Raul Bossy meghatalmazott miniszter, a római romén követség és a római román kolónia tagjai búcsúztatták Giurescu minisztert. RÓMA, április 18. (Radur.) Olasz lapok Giurescu miniszter látogatásával fogremi román propagandmigyi miniszter ette a várost, maid délután 4 órakor ^ lalko/nak. A ..Tribuna“’ Giurescu miniszter nyilatkozatát közli mely szerint azért kereste lel Olaszországot, hogy a két ország közti kulturegyezmény alapját letegye. — Romániában — hangoztatta a miniszter — mindinkább nő az olasz gondolkozás. az olasz könyv és művészet iránti érdeklődés. Ékes bizonyítéka ennek, hogy az olasz kulturintézet által ren dezett tanfolyamokat több, mint tízezren látogatták. Római tartózkodásom során természetesen megbeszélést folytattam Pavolinival. az olasz népkultura miniszterével és Boltai nemzetnevelés- ügyi miniszterrel. Az ügy mélyére hatoltunk és a Rómában töltött kétnapos látogatás gyümölcsöző eredménnyel járt. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban fellett kérdésre Giurescu miniszter u/t válaszolta, hogy Románia célkitűzéseit ebben a két pontban lehet összefoglalni: lei illeti sérthetetlenség és függetlenség. Mindkettő lényegesen fontos egy nép életében; a haza földje és a becsület. Ez képezi alapját szigorú semleeességi politikánknak. Giurescu miniszter végül csodálattal emlékezett meg az 1942. évi római világkiállítás monumentális előkészítő munkálatairól. Románia — mondotta — mindent meg fog tenni, hogy méltó helyhez jusson a kiállításon. BUCURESTI-I MAGYAR KÖZÉLET Nagyszabású közművelődési munka folyik a Magyar Népközösség BucurestH tagozatában A köz művelődési szakosztály minden héten egy egy ismeretterjesztő előadást rendez. — Az utóbbi két héten Lörinczy Géza unitárius lelkész „Az egyházak és a közösség“ einten, Szász István hírlapíró pedig a sajtóról tartott előadást. j BUCUREŞTI, április 18. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Népközösség bucureştii tagozatának közművelődési szakosztályában Tea dületesen folyik a munka. Az egyéb irányú és természetű közművelődési tevékenységen kivül a szakosztály hetenként egy-egy ismeretterjesztő előadást rendez, amelyen a fővárosi magyar értelmiség kitűnőségei sorban szerepelnek. Az előadásokat Németh Ernő mérnök, a szakosztály elnöke vezeti le. Az utóbbi előadások egyikét Lörinczy Géza bucureştii unitáriust lelkész tartotta ,.Az egyházak és a közösség“ cimen. Lörinczy Géza a szó legnemesebb értelmében vett igazi pap. Rendkívüli felkészültséggel és műveltséggel rendelkezik, amit nyugateurópai és amerikai egyetemeken szerzett. Kicsiszolt intellektusával semmi nehézségébe nem került olyan világosan és tárgyilagosan feltárni és tárgyalni a kérdést, mint ahogy azt az adott hallgatóság megkívánta. Előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy az emberiség valamikor teljesen a maga egyházi közösségében élte életét. Áll ez a kereszténységen kivül álló más világvallások híveinek életére is. Az egyházak közösségétől azonban Lassaukint elszakadt az ember s egy külön életet élő társadalmi közösségben helyezkedett el. Az elszakadásnak öt főoka volt. 1. Az egyház dogmatikus álláspontja, mely minden újabb igazságfelismeréstől idegenkedett. 2. A tudás jelentőségének növekedése. 3. Az állami élet különválása a szorosabb értelemben vett egyházi élettől, vagyis a politikai élet irányváltoztatása, mely nem kedvezett többé az egyház szellemének. 4. A renaissance és humanizmus szelleme, mely az általános emberi értéket felülhelyezte az egyoldalú egyházi értékelésen. 5. A racionalizmus, mely az emberi észnek, mint általunk ismert legfontosabb értékmérőnek a fontosságát hangsúlyozta. Ez utóbbi nem zárja ki a spiritualizmus és intuicionalizmus értékét, de azoknak csak az értelem által is a valószinÜ6ég keretei közé utaló értékítélete alapján tulajdonit jelentőséget. Az egyházi és társadalmi közösség tehát két külön tényezővé vált. Mindkettő egy és ugyanazon emberi közösségből vette tagjait, hiszen ugyanazon emberi közösség alkotta mindkettőt és mégis meghasonlás állt be közöttük. Más volt az emberek egyházi felfogása s más a társadalmi életben a gyakorlati megnyilvánulása. A helyzetet súlyosbította a különböző vallásfelekezetek kérdése, habár józan elgondolás szerint ezek a társadalmi életben nem lehetnek egymással ellentétben. Az egyház különleges munkája a vallásos érzés ápolása és lelki élmény nyújtása, a többi mind a társadalmi közösség feladata. Ez utóbbit hárem csoportba oszthatjuk: 1. Kulturális értékek megbecsülése és továbbfejlesztése. 2. Szó* i'iúlií intézni«'nyék l«-tMÍléw !. K«izó»:»-/í vezetők n»-ve lene. Az előadást a kérd* », érdek«-». < é-. a un •/ világítás ujs/.erii é- tárgyiíagon vo.tánál lói: n;« a jelenlevők mindvégig a legnagyobb » )• vezette! hallgatták. Ugyancsak érdekes, igen ügyesen felépített előadást tartott Szász István hírlapíró a sajtóról. Előadását, igen iigve ni, egy idői-./erü ri- purtképlett« l kezdte, majd észrevétlenül átsiklott az ujfcágo.iná.á» teren- es szuggesztiv jriuilon végigvezette a hallgatóságot a távirati irodáktól a körforgógépii; a napisajtó kuliv-záinak minden fordulóján. Rrm-rtett»- a sajtónak, mint társadalmi tényezőnek jelentőségét. majd rövid vi- /.api) antá‘t vetett annak történelmén. Előadásának ezt a részét is érdekes epizódok beszövésével tarkította. Külön fejezetet szentelt a magyarországi «-ajtónak, amelynek keretében hosszabban időzött az erdélyi --- ugv magyar, mint román nyelvű ujságirás történeténé, különösen kihangsúlyozva a minden idők kisebbségi újságírójának rendkívül fontos nemzeti és társadalmi küldetését. Maró gúnnyal o»- torozta az üzletes sajtót és azzal fejezte be előadását, hogy a magyar kisebbségi sajtónak rá kel térnie az eszményi útra. . . ...Az eszményi ut pedig az igazi népből fakadó, népi érdeket szolgáló népi sajtó kell hog-v legyen. Ennek a feladatnak a megoldása a népi erőkön újjáéledt Magyar Népközösségre vár“. A l»a' Igatóság nagy tetszéssel fogadta az előadást. Piaci ápak T.-Mures (Marosvásárhely.) A gabonanemüek árai rendkívül megszilárdultak. Általában nagy az áruhiány. Ezenkívül sok baj van a vagonhiány miatt. A buza ára az elmúlt napokban megközeliiette a 700 lejt mázsánként. A kukoricáért 480 lejt, a zabért 550— 580 lejt fizettek. De nemcsak a gabonane- müek. hanem a iná9 vetőmagvak árai is erősen magasak. A lóheremag kilónként elérte a 80 lejt. Az ólomzárolt lucerna kilója 90— 100 lej. Vetőmagnak való árpa 650 lej, mig má9 árpa mázsánként 550—570 lej. Szérát alig lehet kapni és mázsánként 600 lejt meghaladja az ára. A száz kilón aluli sertés ára é'ősulyban kilónként 35—36, száz-százötvpn kilós sertés 37—38, százötven kilón felüli sertés 38—44. hizott ökör élősúlyban 20, sovány ökör lj^—16, növendékmarba 15—18, szopóborju 24—27. igásló párja 15—16 ezetí lej. kocsiló pórja 20—30 ezer üej, csikó párja 4—5 ezer lej, bárány darabja 120—200, juh darabja 550—600 lej. — Nyersbőrárak: Tarka marhabőr 42. fehér marhabőr 40, tarka szopóborju bőre 62, feliér szopóborju bőre 60. bivalybőr 36, lóbőr darabja 400— 500, báránybőr darabja. 40—60 lej. DEJ (DÉS): Tyuk párja 160—200. kacsa párja 180—220. sovány liba párja 250—320, tojás 2.50—3 lej darabja. Tehéntej aterje 7, bivalytej literje 9. 1 kiló juhturó 45, tejfel literje 40. vaj kilónként 100—120 lej. — Zöldségárak: Burgonya ki.ója 6—8, hagyma 10—12, szárazbab kilója 18—20, lencse 24— 25, murok kötegje 10—12, kis csomó sóska 10, petrezselyem csomója 12, uj (hónapos) retek 10—15 lej kötegenként, téli retek darabja 3—6 lej. — Gyümölcspiac: Alma klója 14—30, dió 25—26, aszalt szilva 20—22 lej. ARAD: Négyes liszt malomban 11 lej, üzletben 11.50. ötös liszt malomban 10.50. üzletben 11. hatos liszt malomban 8, üzletben 8.50 lej kilogramonként. A széktartósági rendelkezés kötelezte a malmokat ujtipusu, lietesszámu Ciszt őrlésére. Ennek ára malomban 7 lej, üzletben 7.50 lej. Kenyérárak: Négyes lisztből készült kenyér házhoz szállítva és üzletben 12 Hej, pékségben 11.50 lej, ötös lisztből készült kenyér házhoz száliitva és üzletben 11.50 lej, pékségben 11 lej. hatos lisztből készült kenyér házhoz szállítva és üzletben 9 lej, pékségben 8.50 lej. Az uj, hetes lisztből készült fekete kenyér ára házhoz szállítva és üzletben 7.50 Hej, pékségben 7 lej. — Húsárak: Marhahús hátsó része és sültnek való 29, elsőrésze 25, elsöosztályu juhhus 21, másodosztályú juhhus 19, berbécs bus 23 lej kilónként. A tepertőt és a felvágottat az ármegállapitó bizottság kivonta a maximálás alól. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. életüket. A távolban, ahol a szervezkedést egy friss szervezetben csak nehezen kezdhetjük, sokkal könnyebb elvo* natkozni, mint itthon, a szülőföldön, ahol évszázados kötelékek állandóan kötelezettségekre intenek és nem konyád a sürgető feladatok elől! megszökni: a népi ielkiismeret és az óhatatlan ellenőrzés nagyon éber. Nos, a bukarestiek választottak a kényelmes közöny ts felelősségteljes hivatástudat között. Bebizonyították, hogy néhány lelkes ember szolgálaílkészsége és kitartása kell csak s szép fokozatosan kiépülhet a legnehezebb szervezet és szakadatlan munkával egyre inkább előrejuthatunk az igazán értékes megoldásokhoz. Mi most újból követendő példának állítjuk oda ezt a tevékenységet. Szeretnők, ha minden magyar csoportos életben egy- egy szervező, vezető, végrehajtó elem adódnék, aki magyar testvéreit a társadalmi, gazdasági, szellemi élet min*» den lehető és másutt kipróbált módjáu magasabb és közösségi lehetőségek felé irányítaná. Ott is, ahol már kezdet van, de a folytatás még nem haladt át minden lehető ponton. Elvégre, ami az egyik helyen már nem boszorkányság, holott évtizeden át annak látszott, másutt se kell okvetlen boszorkányság legyen. Minden esetre rójuk le köszo* Hetünket a bukaresti Népközösségnek, remélve, hogy kivétel nélkül minden más tagozatnak is lerójjuk majd soro« zatosanu l
