Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-10 / 57. szám
BILENIÉ* am 7 ş 4 O mirelui 10. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA oeou*-aa-var. it tavasziliiiiiîiicicicii1 diplomáciai nevezetese Márciusra döntő külpolitikai és háborús eseményeket vártak, amelyek iráujt adhatnak a nagj válság ujubb fejleményeinek, Ivek az események egjelőrc késnek, bár a s\éd közvetítéssel Helsinkibe juttatott orot-/ béke- ajánlat kezdete lehet egy újabb lordulatnak és mind a külpolitika, mind a liáboius események terén még sok minden történhetik a hónap második felében. L sorok másakor nincs még jelentés arról, hogy He!-inki milyen választ adott Moszkvának re t Követeléseinél is jóval súlyosabb ajánlatára. Lapunk táviratai között azonban már bizonyára megtalálható erro u kérdésre is a válasz. A finn döntés mindenesetre nemcsak az oroszoknak Finnországgal folytatott háborújában hozhat fordulatot, hanem sok tekintetben megszabhatja az irányát a nagy európai küzdelem további menetének is. Ez a kérdés most inár napról-napra időszerűbbé válik. Le- e támadás a nyugati fionton? Kiterjeszkedik-e a háború más területekre is? —: az események minderre most már rövidesen felvilágosítás- sál fognak szolgálni. A finn—orosz küzdelmen kívül azonban egyelőre csak a tengeri háború folyik nagy erővel. De egyelőre itt sem az óriási költséggel kiépített haderők állanak egymással szemben, hanem gazdaságilag akarják egymást tönkretenni a küzdőfelek. Ennek a tökretételnek fegyvere a nyugati szövetségesek részéről elsősorban a blokád, a németek részéről a szövetségesek és a szövetségesekkel gazdasági kapcsolatban álló országok hajózása ellen inditott buvárhajó-, akna- és repiilőgépkarc. Általános vélemény, hogy ezen a területen a háború első hat hónapjában nem értek el egyik oldalról sem döntő eredményt. A blokád eredményeiről a dolog természeténél fogva nem lehet adatokat kapni. A nyugati hatalmak hajózása ellen folytatott támadások eredményeiről pedig valóságos propagandaharc folyik a német és a francia—angol felvilágosítások között. A KERESKEDELIMI HAJÓK ELLEN INDÍTOTT HARC Elfogulatlan megítéléssel nézve a dolgokat azonban kétségtelennek látszik, hogy a Berlin által közölt statisztikák igaz volta sem változtathat egyelőre az események menetén. Az elsiilyesztett tonnamennyiség ugyanis német adatok szerint is csak kis részletét képezi az angol—francia csoport rendelkezésére álló tengeri szállító eszkózökuek. Különösen világossá válik ez, ha az elmúlt világháború hasonló veszteségeire gondolunk. Az lf>i 4— 18-as háborúban német buvárhajók összesen 12 millió 726 ezer tonna hajót sü'yestettek el, amiből 10 és fél millió torma a szövetségesekre, Angliára és Franciaországra pedig 8 és fél millió tonna esett. 1917 áprilisban egvedül 800 ezer tonna angol—francia hajóteret siilyesztettek el a németek. És a két hatalom kiáilotta ezt a borzalmas veszteséget is Ma e számokhoz mérten aránylag kiesi a kereskedelmi tengerészet ellen inditott hábo rus támadások eredménye. A világháború folyamán 343 német tengeralattjárót ho- - csátottak vízre, melyek közül a szövetségesek 178-at sülyesztettek el. A jelenlegi bábon kezdetén, tengerészeti szakértők szerint, Né metországnak mintegy 50 tengeralattjárója volt (mindenesetre sokkal tökéletesebbek, mint a mult háború hasonló hajói), s ebből Wintson Churchill szerint eddig 30-at, német ! hivatalos jelentés szerint U-et sülyesztettek el. A mult év utolsó hónapjában és januárban mindenesetre erősen csökkent a német tengeralattjárók támadó ereje, ami elszenvedett veszteségek következménye lehetett. Február elsejétől azonban uj buvárhajóso- rozat indult a tengerekre, aminek jelenlétét azóta erősen érzik a nyugati szövetségesek. A németek építési lehetőségeit, semleges tengerészeti szakértők, 15 buvárhajóra teszik havonta. Ez óriási szám, amivel szemben állandó. nagy erőfeszitésre van szükségük a nyugati hatalmaknak. A nehézség német részről nem is annyira újabb buvárhajók vizrebocsá- tásának a lehetőségében van. mint inkább a megfelelő személyzet hiányában. Ez a fegyvernem ugyanis bosszú időn át kiképzett személyzetet igényel s az elpusztított buvárhajók személyzetét Sokkal nehezebb pótolni, mint magát a buvárbajót. A világháborúban is nem annyira a tengeralattjárókban szenvedett veszteség, mint a személyzethiány volt az oka, hogy az 1917-es óriási eredményekről 1918-ban már csak havi 100 ezer tonnáig esett a buvárbajó-harc eredménye. AZ ANGOL—OLASZ SZÉNVISZÁLY A németek ellen folytatott gazdasági harc körébe tartozik legnagyobb részben az angol- olasz szériviszály is, bár mint ma minden kérdésnek. ennek is meg lebet találni a háború wÚ3 irányú kérdéseivel való kapcsolatait. De tisztán a kérdés gazdasági jelentősége is meg magyarázhatja u fölmerült vita fontosságát. A blokád kezdetén csak a német bevitel zárolásáról vult szó, mint ahogy a blokád kérdésének nemzetközi jogi rendezése is elsősorban a bevitelre irányul. A tengeri vesz- tegzár ugyanis eredetileg a zárolt háborús fél kitheztelésére irányult, a kivitel zár alá vételére régi, egyszerűbb gazdasági viszonyok kóz.Ötl nem gondolt senki. A* 1 ilágos, kétértelműség nélküli megállapításokig azonban ezen a téren nem jutott el a nemzetközi jog. A világháború alatt már zár alá vették a központi hatalmak kivitelét is s amint most Parisból és Londonból hangoztatják, ebben a rendszabályban Olaszország és az Egyesült- Államok is részes volt. A mostani blokád kezdetekor szintén csak a német bevitelt vették zár alá. Pár hónapra rá következett azután a német kivitel zár alá vétele is ami ellen a semlegesek tiltakoztak, de tiltakozásuk tisztán elvi téren maradt. Anglia és Francia- ország azonban Róma ellenzésétől tartva átmenetileg kivételt tett Olaszországgal, megengedve, hogy a számára nélkülözhetetlen német szenet továbbra is tengeren szállítsa. Az óriási mennyiség vasúti szállítására ugyanis a háború által szélsőségesen igénybevett német FEJFÁJÁS HÜJJÉS ®JSRIPPA ÁSÍTS* MEVRMGIC A szinuszáig hűlpomihai háttere Anglia kétségtelenül német ellenfelének akar mindenekelőtt kárt okozni ezzel a lépéssel. Ha a német szén nem mehet megfelelő mennyiségben Olaszországba, akkor Berlinnek ugyanihen mértékben hiányzik a lehetősége arra, hogy olasz, vagy Olaszországon át behozott árut megfizessen. Ha pedig szárazföldön akarja szállítani a szenet, akkor a katonai szempontból annyira szükséges vasutait terheli meg igen sulyo3 módon. De az angol lépésnek ebben a pillanatban minden valószínűség szerint más oka is lehetett. London alighanem éreztetni kivánta Olaszországgal, hogy a számára békében és háborúban egyaránt nélkülözhetetlen szén bevitele az augo! haditengerészet jóakaratától függ. A pillanat most a tavasz kezdetén ebhői a szempontból különösen fontos is azokra a tervekre, melyeket Anglia és Franciaország igen sok jel szerint, a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Fekete-tengeren táplálnak. A nyugati hatalmak terveinek kiviteléhez ugyanis kellő biztosítékokra van szükség Olaszország részéről, enélkül a vállalkozásuk legnagyobb mértékben kockázatos lehet. Róma viszont épen az utóbbi időben jóval erősebben hangsúlyozta Németország iránti rokonszenvét, mint az előző hónapokban. Ebben még a spontán fölháborodás sem akadályozta meg, mely az olasz ncp körében a szovjetoroszok Finnország elleni támadása keltett. Valószínűnek látszik, hogy angol és francia részről ebben a kérdésben diplomáciai utón is történtek tapogatózások, amire a nyugati hatalmak talán nem kaptak kielégítő választ. A kulissza mögötti eseményeket, melyek bizonyára szintén nagyon mozgalmasak, nem ismerjük, bizonyos külső jelekből azonban az események menetére következtetni lehet. Az olasz sajtó az utóbbi időben sokat foglalkozik Anglia és Franciaország középkeleti terveivel, amelyeket nem Ítél teljesen kilátástalannak. UgyannL-l-nt« nrrnnKon ornoon nontTCtlh7n77íl lm «XV mindezek a tervek összeomlanak abban a pillanatban, amikor kiderül, hogy a kérdés nem tisztán Franciaországtól és Angliától függ, hanem a Földközi-tenger egy másik nagyhatalmútól is. Minden ilyen irányú francia és angol lépés — írják az olasz lapok — föltételezi a zavartalan földközi-tengeri utánpótlás lehetőségét. IIa azonban „a szicíliai szorost vaiaki elzárná s ha a nyugati szövetségesekkel ellenséges tengeri erő a Dodekanei- zo8z szigeteken nyerhetne támpontot, a helyzet azonnal megváltoznék. Hogy a közelkelet- re a Földközi-tengeren lejusson valaki, ahhoz engedélyt kell kérni attól a hatalomtól, amely létérdekeivel a L üldközi-tenger középpontjába van záiva. Ahogy Szuezt és Gibraltárt a/, angolok ellenőrzik, úgy ellenőrizheti ez a másik hatalom a Földközi-tenger közbelső részét és keleti medencéjét. Ehhez — állapítja meg az olasz sajtóhang — nem is férhet két- ség“. MOZGALMASSÁG A DIPLOMÁCIÁBAN ' Olaszország tehát nagy erővel hangoztatja, I hogy ami a Földközi-tengerrel kapcsolatos te- i rületeken történik, az nem történhetik nél- ! kiile. Eddigi jelek szerint azonban nem leket azt állítani, hogy Róma föltétlenül szembe- ] helyezkedne minden olyan akcióval, mely a Földközi-tengern át a Közelkelet és a Középkelet felé irányulna. Viszont azt sem lehet * még látni, mik azok a feltételek, melyeknek ; teljesítését kívánja. Olasz háborns közbelé- 1 pésrő! ezzel a kérdéssel kapcsolatban is aligha lehet egyelőre szó. Az az óvatosság, mely- I Ível a vitát a kemény hangnemtől vissza nem ! riadó olasz sajtó kezeli, arra mutat, hogy olasz részről más területen keresik a megoldásokat. Ugyanezt teszi valószínűvé London és Paris feltűnően óvatos hangja is. Valószínűnek látszik, hogy talán még a készülő hadiesemények előtt, gyors diplomáciai tárgyalásra kerül a sor, amelyeknek érdekes ff f E2 12 í 12 SS ES SS S^ff * t Á hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. zerelésj pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pérv/ügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarta. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, \agy ötéves határidő lejárta után az egész összegei. - < , Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz=- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationzlatól a név« érték 70 százalékának megfelelő lombardkülcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. , . . Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szíven viseli, kötetes pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Kolozsmegye prefekttíSSS MAN OLE ENESCU ezredes. eredményei lehetnek. Ebből a szempontból nem elhanyagolandó tünet a kérdés és felelet játék som, amely pár nap előtt játszódott le a londoni alsóháziban. Az alsóházi „advo- catus diabeli“ szerepét játszó Mander liberális képviselő megkérdezte Chamberlaintől, hogy miért nem hozzák már nyilvánosságra a háború előtt folytatott angol—orosz tárgyalások anyagát, mikor ezt már jóideje határozottan megígérte az angol kormány. Cham- berl ain válaszaiban kijelentette, hogy a párisi kormánnyal folytatott tanácskozás után helyesebbnek látják, ha a közlést egyelőre elhalasztják. És Mandcr újabb kérdésére még a következőket mondta: „Ismét megvizsgáltuk a kérdést s az általános helyzetre való tekintettel megváltoztattuk véleményünket“ Miért változtatta meg véleményét az angol Kormány? Más választ nincs, mint az, hogy Moszkva érzékenységét akarja kímélni. Lón doni politikai körök ezt az elhatározást Maisky szovjet nagykövet közbelépésének ii tulajdonítják. Maisky — köztudomás szerint — ellenzője volt Finnország megtámadása nak és a nyugati hatalmak felé orientálódó orosz politikái képviseli. Sztálin, hir szerint most újra kezd nagyobb jelentőséget tulajdo’ nitani Maisky előterjesztésének. A london. orosz nagykövet pedig, ugyané kombináció szerint, nagyban nyugtalankodik amiatt hogy Sumner Welles európai utjából tudató san kihagyták Moszkvát. Ebből arra követ keztet. hogy ha előrehaladás történik a béke irányában, az Európa polgári államainak csoportosulása lehet a bolsevista Oroszország ellen. Ez a lehetőség a moszkvai kor mány örökös rémképe, ami Sumner Welle* utazásával most újra erőre kapott. A Finn ország ellen folytatott háború gyors beíeje zésére irányuló törekvés szintén kapcsolatban állhat ezzel a félelemmel. A tavaszra beígért hadiesemények késnek a háború külpolitikai színfalai mögött azon ban erős tevékenység folyik, aminek körvo nalait is csak sejthetik a kívülállók. —í A levegői nyelő emberek . *. Borzalmas kellemetlenséget idéz elő majd nem minden tizedik embernél egy ideges eredetű u. n. (aerephagia) túlsók levegőt nye lő embertípus. Ezen kellemetlenség abból áll, hogy a gyomor és a bél megtelnek leve gővel és borzasztó felfúvódást és feszültsé get idéz elő a gyomor- és bélrendszerben sőt a rekeszizmokat is annyira feltolja, hogy nehéz légzés áll elő és a szívre Í9 kekemet len érzést, nyomást gyakorol. A beteg enni nem bir és ha eszik, azonnal hányingere van, szédül, fejfájást érez, valósággal elkeseríti egész életét. A világhírű amerikai Gastro D. megszünteti ezeket az ideges és gyomorra visszavezethető zavarokat és igy gyógyíthatatlannak hitt fenti esetekben is rendkívüli hatásokat érnek el vele. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea ^ ictoriei 124. Országos vásárok. A Cluj i (kolozsváii országos tavaszi vásárt március 11., 12. és 13. napjain tartják meg. Az első két napon állatvásár lesz. A nyári nagyvásárt augusztus 30—31. és szeptember 2-án tartják. Az első két napon állatvásár lesz. A folyó évi hetivásárok sorában következő változásokat eszközölték: A május 1-i hetivásárt május 2; napjára helyezték, a december 25-i hetivásárt december 23. napjára tették át. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a íeg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii* NAGY ALKOTÁS, világirodalmi viszonylatban is Móricz Zsig- mond trilógiája: Tündérkert, Nagy Fejede* lem, Nap árnyéka, 3 kötet, 1300 lap, vászonkötésben 594 lej LEPAGE-nál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen ujdonságjegy* zéket. - • ' * asutak teljesen képtelenek lettek volna. Az utolsó évben közel négy és fél millió tonna - i nét szállítottak tengeren Németországból Olaszországba, ami körülbelül 300 ezer vasúti kocsi szállítmányának felel meg. Ekkora tóbbleterőfcszitést ma nem lehet a vasúti -x .llitústól elvárni. Anglia most közölte Olaszországgal, hogy a blokád rendszabályain ■ ..imára tett kivételezésnek március elsejével végetvet, s ugyanakkor tudatta Rómával azt is, bogy megfelelő ellenszolgáltatással '/cinben a maga részéről hajlandó pótolni az így s/állithatatlanná vált német szenet. Az angol szén szállítására vonatkozólag már előzőleg tárgyalások is voltak London és Róma között, ezeket a tárgyalásokat azonban olasz részről az utóbbi időben meeszakitották.
