Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-10 / 57. szám
0 19 40 m & 1C1 ti í i 0. ÜlLÉKZPR BUCUREŞTI, március 9. A Max Ausnit-per 16. napján a védőbeezé- dekre került a s-Ot. Az első napi védelmet Románja két legkiválóbb védőügyvédje: Radu D. Rosetíi és Mireea Djuvara, volt igaz- 9ágügyminiszter, látták el. A védőbeszédek sorozatát Radu D. Rosetti kezdte meg. Az ügyvéd, mielőtt beszélni kezdett volna, Nicoresteanu törvényszéki elnöknek átadott egy névtelen levelet, amelyet akkor kapott, mielőtt elindidt volna a törvényszékre, hogy elmondja védőbeezédét x Max Ausnitiigybeű. —■— Nem törődve a levélben foglaltakkal —• mondotta Radu D. Rosetti — felöltöttem az ügyvédi talárt és eljöttem, mert nincs szebb dolog, mint meghalni a védő helyén, kötelességteljesítés közben. Radu D. Rosetti ezután többórás védőbe* izédet mondott Max Ausnit mellett. igyekezett kimutatni, hogy mindazon vadak, amelyeket a vizsgálat során megállapítottak, nem helytállóak. Ezután vitába száll az ügyész vádbeszédével és hangoztatja, hogy az ügyésznek azon állítása, amely 9zerint Max Ausnitot kizárólag a pénzszomj vezérelte és irányította minden tevékenységét, igaztalan vád. Max Ausnit valóban nagyiparos és ténykedéseit nem lehet pénzvággyal egybekötni. Ezután arról beszélt, hogy milyen vállalatai voltak Mas Ausnitnak, mielőtt a Resitahoz került, majd kifejtette, hogy 1929-től kezdve miképpen fejlesztette ki a Resita üzemét munkájával és hozzáértésével. Rámutatott a továbbiak során Max Ausnit emberbaráti tevékenységére is, majd igy fejezte be szavait:-— Mindent megtett, amit tehetett hazájáért — mondotta a védőügyvéd. — Áttért a keresztény hitre, keresztény román nőt vett feleségül és megkeresztelte gyermekeit, Nemcsak azért harcolt, hogy megmentse vagyonát, melyért megdolgozott, hanem azért is, hogy becsületes nevet hagyjon hátra gyermekeire, éppen úgy, ahogy ő is becsületes nevet örökölt. Arra kérem a bíróságot, hallgassa meg tárgyilagos módon ügyvédkollégáim érveit és midőn Ítélethozatalra vonulnak vissza, felmentő ítéletet hozzanak. HOGYAN KERÜLT MAX AUSNIT A RESITA ÉLÉRE? Mircea Djuvara, volt igazságügyminiszter, Max Ausnit védője, azzal kezdte beszédét, hogy remegés fogja el, ha arra gondol, hogy ebben a perben tévedés történhetik. Ez a per egyszerű megnemértésből fakadt. Rámutatott arra, miszerint a tárgyalás során nem lehetett megállapítani azt, hogy a vádlott valóban bűnös mindazokban, amiket terhére rónak. Habár nem sikerült a védelemnek összeszednie mindazon bizonyítékokat, amelyek a vádlott védelmét szolgálják, mégis azon bizonyítékok, amelyeket a védelem a biróság elé tárt, tökéletesen elegendők arra, hogy bizonyítsák a vádlott ártatlanságát. Hogyan került Max Ausnit a Resita élére? A Resita 1929-ben igen súlyos helyzetbe került — mondotta Djuvara — üzeme hanyatlott és mintegy egymilliárd lejes adóssága volt, mely összegnek jórészét váltókkal fedezte le. A Resitánál érdekelt vállalatok: a Kreditanstalt, a Steg, az Armstrong—Wickers és a Banca de Credit értekezletet tartottak Bécsben a Resita ügyében és mert ismerték Max Ausnit képességét, arra kérték fel, hogy vegye át az üzem vezetését. Max Ausnit nemcsak a szakértelmét hozta a Resitahoz, hanem anyagi segítséget is adott és a Metalunit révén 125 milliós zsírót nyújtott a Resita-nak. Ausnit elsősorban azon kezdte a rendcsinálást. hogy leszállította a2 igazgatók fizetését. Ezt sajátmagán kezdte meg és évi tízmilliós fizetését kétmillióra, majd egymillióra szállította le. Sikerült is munkájával a Reeitát iábraálliíst» nia. Amikor 1931-ben kitört a világválság és amikor a Kreditanstalt, mely a Resitanak SCO milliós hitelezője volt, esődbejuíott, Max Ausnit rávette a Sieget, hogy vásárolja meg a Kreditanstalt követelését, hogy ilyenformán megmentse a Resitat. Amikor a Steg átvette az 500 millió lejes követelést, azt a feltételt szabta, hogy rendezni kell az adósságot és akkor kellett adni azokat a bizonyítékokat, amelyekről a tárgyalás során szó eestt. A CEPI HOLDING-TÁRSASÁG ÉS A STEG KÖVETELÉSÉNEK ÜGYE .— Mikor Németországban a nemzeti szocialisták kerültek hatalomra —- folytatta Djuvara védőbeszédét — a Wickers-csoport és Ausnit Monacóban megalapították a Cepi Siopr-jégé'- ",yóbí*'VcZ" és e,oS az egeS alapi3 !!:,(. * (egideáU:^b"ío9e^.ía a ,, restbe >*• en e*BI' ” . áoV.áfUHabié és nem habzó - legjobb Huncdoara(hunyad)megyei elnök dr. Meskó Miklós dévai ügyvéd, a magyar-* ság régi vezetője. Közművelődési alelnök Weress Béla. Előadók: Erese Miklós, Szentpétery Antal, Péro Sándor és Fazekas Sándor. (Gazdasági alelnök dr. Kolosy Már* ton. Előadók: ifj. Buda Béla, if3. Cs. Lázár László, Boros Károly, dr. Szőcs r SELECT MOZGÓ. Szombat és vasárnap utoljára! 1959-ES SZOVJET OLYMPIAD monumentális filmje. Hétfői kezdettel: JACK OAKIE és BOB BURNS szenzációs zenés vigjátéka: JÓ UTAT Mr. LESTER. 9T ᣠ.HjBiJen plSlaiaafbag!, minden eshetőségre készen kell aílannnkl — mondotta gróf Teleki Pál magyar miniszter- elnök a falvak kongresszusának megnyitásán BUDAPEST, március 9. (Rador.) A falvak kongresszusának megnyitása kor Teleki Pál gr. miniszterelnök kijelentette, hogy a mai súlyos körülmények között a nemzet összes erői az állam rendelkezésére kell álljanak. „Minden pillanatban, minden eshetőségre készen kell állatiunkA háborús eseményekre célozva kijelentette: „A kis népek őszintén kivették részüket az európai civilizáció megteremtéséből és a finneket az elsők között kell említeni ebből a szempontból.“ Meguîahtâî a Romániai Magyar Népközösség htmedoaretmegyei Br» Meskó Miklós ügyvédet választották meü elnöknek DEVA (DÉVA), március 9. A dévai városháza nagytermében összegyűlt Hunedoara (Hunyad) megye magyarlakta községeinek népközösségi küldöttsége. Megjelent a megye 13 helységéből 84 kiküldőit s megalakították a Romániai Magyar Népközösség hunedoara(hunyad)megyei tagozatát s megválasztották a Népközösség hune doara(hunyad)megyei vezetőségét. A gyűlést — amelyen a delegátusokon kívül is sokan jelentek meg s igy mintegy 140--*en vettek részt — délután fél 5 órakor dr. Meskó Miklós, a dévai tagozat elnöke nyitotta meg <s az elő készítő bizottság felkérésére ö is vezette le. Ismertette azokat az elveket, amelyek alapján a népközösségi szer* vezkedés megindult s rámutatott arra a helyre, amely a megyei tagozatnak jut, amely tulajdonképpen összekötő kapocs alulról felfelé, vagyis a nép al só rétegei s a kormánnyal tárgyaló felsőbb vezetőség között. A gyűlés kimondta, hogy kívánja a tagozat meg* alakulását, majd utána jelölő bizottságot küldtek kis annak javaslatára megválasztották a következő vezetőséget: Felmentést kért Rosetti védő Majt Mamit biin&erében „4 lájgyaíás során nem lehetett megállapítani «j hogy avádiott bürcös üzoUsp, amiket terhe re írnak —■ mondia Djuvara toll igazságügyminiszter, yédő ? holding-társaságot, amely átvette az osztrák I Steg követeléseit. A Cepi átvette mindazon t biztosítékokat és szerződéseket, amelyet annakidején a Steg kapott a Resitatól, sőt kedvezőbb feltételekkel működött együtt a Resi- tával, mint a Steg. Ugyanis a Cepi csökkentette a Resita által fizetendő kamatok összegét. A védő a továbbiakban azt fejtegette, hogy a tárgyalás során azt állították, miszerint a Cepi Max Ausnit vállalata lett volna. Ezzel szemben az igazság az, hogy a részvényesek igy oszlottak meg: az Armsttong-Wickers- társaság cs H. Barde 11 millió francia frank értékű részvény" felett rendelkeztek, a Steg* nek 12 millió frank értékű részvénye volt a 44 millió frankos részvénypakettből, Max Ausnitnak mindössze 3 és félmillió francia frank értékű részvénye volt ennél a társaságnál. Max Ausnitot azzal vádolták, hogy a Cepi tulajdonába juttatta a Resita 18 millió aranyfrank névértékű állami járadékkötvényét. A védő azt igyekezett kimutatni, hogy ezek a járadékkötvények, amelyeket a Rest la a vasúttól kapott mozdonyszállitások j ellenéi fékeképpen, 1934-ben, mindössze 40 \ millió lejt értek, annak ellenére, hogy név- , értékük 13 millió francia aranyfrank volt. f l!gyanis két éven át ezek a járadékkötvé- j nyele blokálva voltak és a tőzsdén sem je- i gyezték azokat. A járadékkötvények szelvényei évenként 1 millió 200 ezer francia frankot jövedelmeztek, amit külföldön fizettek ki. A védőügyvéd feltette a kérdést e bíróságnak: Ilyen körülmények között érdekében állott-e a Resitanak, hogy a járadékkötvények az országban maradjanak és ne jövedelmezzenek? Ezekre a járadékkötvényekre kölcsönt kapni nem lehetett, miután a tőzsdén nem jegyezték azokat. Ekkor adták át a járadék-kötvényeket a Cepi holding-társaságnak, hogy azokkal fi- j zessék ki a Cepinek a Resitánál fennálló kamatköveteléseit. Ezek a kamatkövetelések évi 2 millió 720 ezer francia aranyfrankot tettek ki, ezzel szemben a jára- i dékkötvények jövedelme 1 millió 200 ezer ! lej volt évente, amíg belföldön voltak. í Djuvara védőügyvéd további kérdést tesz ’ fei a bírósághoz. Max Ausnitot lehet-e ezek I után csalárd ügykezelés miatt biróság elé állítani? Ahhoz, hogy létrejöjjön a csalárd ügykezelés, az szükséges, hogy kárt okozott vol na légyen a Resitanak és a vádlottnak pedig csalárd szándékai kellett volna legyenek. Károsodás nem történt. Miután a járadékkötvényeket letétbe helyez ték a Gépinél, a Resitát többé nem szórón gaíták a kamatfizetésekért. A Cepi megelé gedett azzal, hogy beszedje a kötvények szelvényeiért járó évi egymillió frankot. Még abban az esetben, ha a kötvényeket fizetség gyanánt adták volna a Cepinek sem lehetne ebből vádpontot emelni Max Ausnit ellen. A védőügyvéd ezután arról beszélt, hogy azl állították a magán vád részéről, miszerint 8 Resita kölcsönét jelzáloggal biztosították é< igy nem volt szükség arra, bogy a járadék kötvényeket is átadják. Djuyara azt hangoz tatta, hogy a magánvádnak ezen állítása neír állhat fenn, mert a Resitának rendeznie kellett az ügyeit éi ha nem tudott volna fizetni, akkor végre hajtást vezettek volna ellene. Azzal, hogy a járadékkátvényeket a Resit: átadta a Cepinek, abból nem kára, de elő nyei származtak. Tekintve, hogy este fél 8 órára járl már az idő, Nicoresteanu törvényszéki elnök félbeszakította a tárgyalást, melynek folyta tását a következő napra tűzték ki, amikoi is Djuvara védőügyvéd folytatja védőbeszé dét Gerö, Csuka Béla, Mody János és Tö rök István. Társadalmi alelnök dr. Mitterhuber Rezső. Előadók: dr. P. Csipán Krizo- log, Csulak Ferenc és Nagy Károly. Főtitkár Grausam Gusztáv, másodfő* titkár dr. Schuller Frigyes, titkár Joo' zsa István. Jogtanácsos dr. Martonossy György. Előadók: Huszár Béla és dr. Beregszá- szy Gábor. Pénztáros Kovács László. Ellenőrök: dr. Jánky Sándor és Bede Sándor. Intézőbizottsági tagok JiuI(ZsiI)völ- gyéből: Fábián János, Nyitray Mózes, Frendl Gyula, Gyrurkovics József, Bor sós Aladár, dr. Horváth Jenő, Simon Gábor. Hateg(Hátszeg)rőI: dr. Hoff inger Károly, Fekete Károly, gróf Ken* deffy Elek és Csulak Ferenc. Orastie (Szászvárosról): Szöllősy János, Ferenc Béni, P. Kristo Xavér. Bradról: dr. Veress Gyula. Lunca Bradului (Ma- rosMyéröl): dr. Beregszászy Gábor. Petroşani (Petrozsénybő!) : Rill Albert, dr. Farkas Miklós, Mike János, Munich Károly és Bertalan Elek. Petrillaról: Baczó Lajos. Déváról: P. Gábor Anasztáz, Fazekas Sándor, dr. Issekutz Gergely, Bartha Ferenc, Borbély Ferenc, Balog Gézáné, Druz Vilmos, dr. Kolosy Mártonná, Lengyel Gábor, dr. Meskó Aladár, Nagy Zoltán, Péntek Elek, Szöcs István, Grausam Gusztáv és Joozsa 1st« ván. Hunedoara (Hunyadról): P. Fodor Pelbárt, ifj. Buda Béla, dr. Büchíec Andor, Szentgyörgyi Mihály. Geoagiu de jós (Algyógyról): dr. Balogh János. Vulcan (Vulkánból): Koronka Dénes és Návrády Rudolf. Dr. Meskó Miklós az egyhangú választás után megköszönte a bizalmat s ezzel a gyűlés véget ért. Az egész megye magyar közönsége a legnagyobb reménységgel és várakozással tekint a Népközösség hathatós tevékenysége elé. A gyűlés üdvözlő táviratot küldölt gróf Bánffy Miklós országos elnöknek s megköszönte Ludvigh Gyula képviselő üdvözlő táviratát. A megyei szervező munkát mintegy féléven keresztül dr. Martonossy György ügyvéd, mint központi megbi zott,, fáradságot nem kímélve vége»áa* melyért az egész megye magyarsága elismeréssel adóz. Huszár Béla.
