Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-10 / 57. szám

0 19 40 m & 1C1 ti í i 0. ÜlLÉKZPR BUCUREŞTI, március 9. A Max Ausnit-per 16. napján a védőbeezé- dekre került a s-Ot. Az első napi védelmet Románja két legkiválóbb védőügyvédje: Ra­du D. Rosetíi és Mireea Djuvara, volt igaz- 9ágügyminiszter, látták el. A védőbeszédek sorozatát Radu D. Rosetti kezdte meg. Az ügyvéd, mielőtt beszélni kezdett volna, Nicoresteanu törvényszéki elnöknek átadott egy névtelen levelet, amelyet akkor ka­pott, mielőtt elindidt volna a törvény­székre, hogy elmondja védőbeezédét x Max Ausnit­iigybeű. —■— Nem törődve a levélben foglaltakkal —• mondotta Radu D. Rosetti — felöltöttem az ügyvédi talárt és eljöttem, mert nincs szebb dolog, mint meghalni a védő helyén, kötelességteljesítés közben. Radu D. Rosetti ezután többórás védőbe* izédet mondott Max Ausnit mellett. igyekezett kimutatni, hogy mindazon vadak, amelyeket a vizsgálat során megállapítottak, nem helytállóak. Ezután vitába száll az ügyész vádbeszédével és hangoztatja, hogy az ügyésznek azon állí­tása, amely 9zerint Max Ausnitot kizáró­lag a pénzszomj vezérelte és irányította minden tevékenységét, igaztalan vád. Max Ausnit valóban nagyiparos és tényke­déseit nem lehet pénzvággyal egybekötni. Ez­után arról beszélt, hogy milyen vállalatai voltak Mas Ausnitnak, mielőtt a Resitahoz került, majd kifejtette, hogy 1929-től kezdve miképpen fejlesztette ki a Resita üzemét munkájával és hozzáértésével. Rámutatott a továbbiak során Max Ausnit emberbaráti te­vékenységére is, majd igy fejezte be szavait:-— Mindent megtett, amit tehetett hazájáért — mondotta a védőügyvéd. — Áttért a keresztény hitre, keresztény román nőt vett feleségül és megkeresztelte gyerme­keit, Nemcsak azért harcolt, hogy meg­mentse vagyonát, melyért megdolgozott, hanem azért is, hogy becsületes nevet hagyjon hátra gyermekeire, éppen úgy, ahogy ő is becsületes nevet örökölt. Arra kérem a bíróságot, hallgassa meg tár­gyilagos módon ügyvédkollégáim érveit és midőn Ítélethozatalra vonulnak vissza, fel­mentő ítéletet hozzanak. HOGYAN KERÜLT MAX AUSNIT A RESITA ÉLÉRE? Mircea Djuvara, volt igazságügyminiszter, Max Ausnit védője, azzal kezdte beszédét, hogy remegés fogja el, ha arra gondol, hogy ebben a perben tévedés történhetik. Ez a per egyszerű megnemértésből fakadt. Rámu­tatott arra, miszerint a tárgyalás során nem lehetett megállapí­tani azt, hogy a vádlott valóban bűnös mindazokban, amiket terhére rónak. Habár nem sikerült a védelemnek összeszed­nie mindazon bizonyítékokat, amelyek a vád­lott védelmét szolgálják, mégis azon bizonyítékok, amelyeket a védelem a biróság elé tárt, tökéletesen elegendők ar­ra, hogy bizonyítsák a vádlott ártatlan­ságát. Hogyan került Max Ausnit a Resita élére? A Resita 1929-ben igen súlyos helyzetbe ke­rült — mondotta Djuvara — üzeme hanyat­lott és mintegy egymilliárd lejes adóssága volt, mely összegnek jórészét váltókkal fe­dezte le. A Resitánál érdekelt vállalatok: a Kreditanstalt, a Steg, az Armstrong—Wic­kers és a Banca de Credit értekezletet tar­tottak Bécsben a Resita ügyében és mert is­merték Max Ausnit képességét, arra kérték fel, hogy vegye át az üzem vezetését. Max Ausnit nemcsak a szakértelmét hozta a Resitahoz, hanem anyagi segítséget is adott és a Metalunit révén 125 milliós zsírót nyújtott a Resita-nak. Ausnit elsősorban azon kezdte a rendcsiná­lást. hogy leszállította a2 igazgatók fizetését. Ezt sajátmagán kezdte meg és évi tízmilliós fizetését kétmillióra, majd egymillióra szállította le. Sikerült is munkájával a Reeitát iábraálliíst» nia. Amikor 1931-ben kitört a világválság és amikor a Kreditanstalt, mely a Resitanak SCO milliós hitelezője volt, esődbejuíott, Max Ausnit rávette a Sieget, hogy vásárolja meg a Kreditanstalt követelését, hogy ilyenfor­mán megmentse a Resitat. Amikor a Steg át­vette az 500 millió lejes követelést, azt a feltételt szabta, hogy rendezni kell az adós­ságot és akkor kellett adni azokat a bizonyí­tékokat, amelyekről a tárgyalás során szó eestt. A CEPI HOLDING-TÁRSASÁG ÉS A STEG KÖVETELÉSÉNEK ÜGYE .— Mikor Németországban a nemzeti szo­cialisták kerültek hatalomra —- folytatta Djuvara védőbeszédét — a Wickers-csoport és Ausnit Monacóban megalapították a Cepi Siopr-jégé'- ",yóbí*'VcZ" és e,oS az egeS alapi3 !!:,(. * (egideáU­:^b"ío9e^.ía a ,, restbe >*• en e*BI' ” . áoV.áfU­Habié és nem habzó - legjobb Huncdoara(hunyad)megyei elnök dr. Meskó Miklós dévai ügyvéd, a magyar-* ság régi vezetője. Közművelődési alelnök Weress Béla. Előadók: Erese Miklós, Szentpétery Antal, Péro Sándor és Fazekas Sándor. (Gazdasági alelnök dr. Kolosy Már* ton. Előadók: ifj. Buda Béla, if3. Cs. Lázár László, Boros Károly, dr. Szőcs r SELECT MOZGÓ. Szombat és vasárnap utoljára! 1959-ES SZOVJET OLYMPIAD monumentális filmje. Hétfői kezdettel: JACK OAKIE és BOB BURNS szenzációs zenés vigjátéka: JÓ UTAT Mr. LESTER. 9T ᣠ.HjBiJen plSlaiaafbag!, minden eshetőségre készen kell aílannnkl — mondotta gróf Teleki Pál magyar miniszter- elnök a falvak kongresszusának megnyitásán BUDAPEST, március 9. (Rador.) A falvak kongresszusának megnyitása kor Teleki Pál gr. miniszterelnök kijelentette, hogy a mai súlyos körülmények között a nemzet összes erői az állam rendelkezésére kell álljanak. „Minden pillanatban, minden eshetőségre készen kell állatiunkA háborús esemé­nyekre célozva kijelentette: „A kis népek őszintén kivették részüket az eu­rópai civilizáció megteremtéséből és a finneket az elsők között kell említeni ebből a szempontból.“ Meguîahtâî a Romániai Magyar Nép­közösség htmedoaretmegyei Br» Meskó Miklós ügyvédet választották meü elnöknek DEVA (DÉVA), március 9. A dévai városháza nagytermében összegyűlt Hunedoara (Hunyad) megye magyarlakta községeinek népközösségi küldöttsége. Megjelent a megye 13 helységéből 84 kiküldőit s megalakítot­ták a Romániai Magyar Népközösség hunedoara(hunyad)megyei tagozatát s megválasztották a Népközösség hune doara(hunyad)megyei vezetőségét. A gyűlést — amelyen a delegátuso­kon kívül is sokan jelentek meg s igy mintegy 140--*en vettek részt — délután fél 5 órakor dr. Meskó Miklós, a dévai tagozat elnöke nyitotta meg <s az elő készítő bizottság felkérésére ö is ve­zette le. Ismertette azokat az elveket, amelyek alapján a népközösségi szer* vezkedés megindult s rámutatott arra a helyre, amely a megyei tagozatnak jut, amely tulajdonképpen összekötő kapocs alulról felfelé, vagyis a nép al só rétegei s a kormánnyal tárgyaló felsőbb vezetőség között. A gyűlés ki­mondta, hogy kívánja a tagozat meg* alakulását, majd utána jelölő bizottsá­got küldtek kis annak javaslatára meg­választották a következő vezetőséget: Felmentést kért Rosetti védő Majt Mamit biin&erében „4 lájgyaíás során nem lehetett megállapítani «j hogy avádiott bürcös üzoUsp, amiket terhe re írnak —■ mondia Djuvara toll igazságügyminiszter, yédő ? holding-társaságot, amely átvette az osztrák I Steg követeléseit. A Cepi átvette mindazon t biztosítékokat és szerződéseket, amelyet an­nakidején a Steg kapott a Resitatól, sőt ked­vezőbb feltételekkel működött együtt a Resi- tával, mint a Steg. Ugyanis a Cepi csökkentette a Resita által fizeten­dő kamatok összegét. A védő a továbbiakban azt fejtegette, hogy a tárgyalás során azt állították, miszerint a Cepi Max Ausnit vállalata lett volna. Ezzel szemben az igazság az, hogy a részvényesek igy oszlottak meg: az Armsttong-Wickers- társaság cs H. Barde 11 millió francia frank értékű részvény" felett rendelkeztek, a Steg* nek 12 millió frank értékű részvénye volt a 44 millió frankos részvénypakettből, Max Ausnitnak mindössze 3 és félmillió francia frank értékű részvénye volt ennél a társaság­nál. Max Ausnitot azzal vádolták, hogy a Cepi tulajdonába juttatta a Resita 18 millió aranyfrank névértékű állami járadékkötvé­nyét. A védő azt igyekezett kimutatni, hogy ezek a járadékkötvények, amelyeket a Re­st la a vasúttól kapott mozdonyszállitások j ellenéi fékeképpen, 1934-ben, mindössze 40 \ millió lejt értek, annak ellenére, hogy név- , értékük 13 millió francia aranyfrank volt. f l!gyanis két éven át ezek a járadékkötvé- j nyele blokálva voltak és a tőzsdén sem je- i gyezték azokat. A járadékkötvények szelvényei évenként 1 millió 200 ezer francia frankot jövedelmeztek, amit külföldön fizettek ki. A védőügyvéd feltette a kérdést e bíróságnak: Ilyen körülmények között érdekében ál­lott-e a Resitanak, hogy a járadékkötvények az országban maradjanak és ne jövedelmez­zenek? Ezekre a járadékkötvényekre köl­csönt kapni nem lehetett, miután a tőzsdén nem jegyezték azokat. Ekkor adták át a járadék-kötvényeket a Cepi holding-társaságnak, hogy azokkal fi- j zessék ki a Cepinek a Resitánál fennálló kamatköveteléseit. Ezek a kamatkövetelé­sek évi 2 millió 720 ezer francia arany­frankot tettek ki, ezzel szemben a jára- i dékkötvények jövedelme 1 millió 200 ezer ! lej volt évente, amíg belföldön voltak. í Djuvara védőügyvéd további kérdést tesz ’ fei a bírósághoz. Max Ausnitot lehet-e ezek I után csalárd ügykezelés miatt biróság elé ál­lítani? Ahhoz, hogy létrejöjjön a csalárd ügy­kezelés, az szükséges, hogy kárt okozott vol na légyen a Resitanak és a vádlottnak pedig csalárd szándékai kellett volna legyenek. Károsodás nem történt. Miután a járadékkötvényeket letétbe helyez ték a Gépinél, a Resitát többé nem szórón gaíták a kamatfizetésekért. A Cepi megelé gedett azzal, hogy beszedje a kötvények szel­vényeiért járó évi egymillió frankot. Még abban az esetben, ha a kötvényeket fizetség gyanánt adták volna a Cepinek sem lehetne ebből vádpontot emelni Max Ausnit ellen. A védőügyvéd ezután arról beszélt, hogy azl állították a magán vád részéről, miszerint 8 Resita kölcsönét jelzáloggal biztosították é< igy nem volt szükség arra, bogy a járadék kötvényeket is átadják. Djuyara azt hangoz tatta, hogy a magánvádnak ezen állítása neír állhat fenn, mert a Resitának rendeznie kellett az ügyeit éi ha nem tudott volna fizetni, akkor végre hajtást vezettek volna ellene. Azzal, hogy a járadékkátvényeket a Resit: átadta a Cepinek, abból nem kára, de elő nyei származtak. Tekintve, hogy este fél 8 órára járl már az idő, Nicoresteanu törvényszéki elnök félbeszakította a tárgyalást, melynek folyta tását a következő napra tűzték ki, amikoi is Djuvara védőügyvéd folytatja védőbeszé dét Gerö, Csuka Béla, Mody János és Tö rök István. Társadalmi alelnök dr. Mitterhuber Rezső. Előadók: dr. P. Csipán Krizo- log, Csulak Ferenc és Nagy Károly. Főtitkár Grausam Gusztáv, másodfő* titkár dr. Schuller Frigyes, titkár Joo' zsa István. Jogtanácsos dr. Martonossy György. Előadók: Huszár Béla és dr. Beregszá- szy Gábor. Pénztáros Kovács László. Ellenőrök: dr. Jánky Sándor és Bede Sándor. Intézőbizottsági tagok JiuI(ZsiI)völ- gyéből: Fábián János, Nyitray Mózes, Frendl Gyula, Gyrurkovics József, Bor sós Aladár, dr. Horváth Jenő, Simon Gábor. Hateg(Hátszeg)rőI: dr. Hoff in­ger Károly, Fekete Károly, gróf Ken* deffy Elek és Csulak Ferenc. Orastie (Szászvárosról): Szöllősy János, Fe­renc Béni, P. Kristo Xavér. Bradról: dr. Veress Gyula. Lunca Bradului (Ma- rosMyéröl): dr. Beregszászy Gábor. Petroşani (Petrozsénybő!) : Rill Albert, dr. Farkas Miklós, Mike János, Munich Károly és Bertalan Elek. Petrillaról: Baczó Lajos. Déváról: P. Gábor Anasz­táz, Fazekas Sándor, dr. Issekutz Ger­gely, Bartha Ferenc, Borbély Ferenc, Balog Gézáné, Druz Vilmos, dr. Kolosy Mártonná, Lengyel Gábor, dr. Meskó Aladár, Nagy Zoltán, Péntek Elek, Szöcs István, Grausam Gusztáv és Joozsa 1st« ván. Hunedoara (Hunyadról): P. Fodor Pelbárt, ifj. Buda Béla, dr. Büchíec Andor, Szentgyörgyi Mihály. Geoagiu de jós (Algyógyról): dr. Balogh János. Vulcan (Vulkánból): Koronka Dénes és Návrády Rudolf. Dr. Meskó Miklós az egyhangú vá­lasztás után megköszönte a bizalmat s ezzel a gyűlés véget ért. Az egész me­gye magyar közönsége a legnagyobb reménységgel és várakozással tekint a Népközösség hathatós tevékenysége elé. A gyűlés üdvözlő táviratot küldölt gróf Bánffy Miklós országos elnöknek s megköszönte Ludvigh Gyula képvi­selő üdvözlő táviratát. A megyei szervező munkát mintegy féléven keresztül dr. Martonossy György ügyvéd, mint központi megbi zott,, fáradságot nem kímélve vége»áa* melyért az egész megye magyarsága elismeréssel adóz. Huszár Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents