Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-10 / 57. szám

ÄRA 5 i£J / Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G, Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ' i'gCUM—MCM——HMM——g LXI ÉVFOLYAM, 5 7, SZÁM ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: , DR. GROIS LÁSZLÓ VASÁRNAP Kiadótulajdonos: P AULAS R. 1. Törvényszéki lajstromozási szám: ->9. (Dos, 886. 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. CLUJ, 1940 MÁRCIUS 10. Svéd közvetítés vám folyamatban az orosz-finn háború megszüntetésére Ryti finn miniszterelnök és a szovjetoroszokka! a háború eiőtt íáff yaló Paasakivi követ Stockholmba érkeztek. — A svéd fő­városban azonnali fegyverszünet lehetőségéről is beszélnek. — ,,Mindig készek voltunk bekét kötni, de nem ilyen alapon“ — jelentette ki a londoni finn követ CáloEiák Bénimtől, hogy & svédek Németország nyaralására léptek volna közbe AMSZTERDAMt március 9. (Radór.) Havas: Pénteken Stockholmba ér­kezeit hírek megerősítik, hogy a finn—orosz ügyben svéd közvetítés van fo íyzmatban. Svéd körökben minden felvilágosítási megtagadnak. Svédország és a külföld közötti összeköttetést szigorít ellenőrzés alá helyezték s a cen­zura az erre a kérdésre vonatkozó telefonbeszélgetést megszakítja. Svéd po Etikai körökben nem titkolják; hogy a Szovjetunió most nagyobb igényekkel lepett iel Finnországgal szemben, mint a háború kezdetén. STOCKHOLM, március 9. (Rador.) Reuter: Svéd politikai körökben kitar­tóan beszélnek az orosz—finn háború ban kötendő azonnali fegyverszünet le« hetőségéröi. Ezt a feltevést igen meg­erősíti az a tény, hogy a stockholmi kiiliöldi laptudósitók táviratainak ei= lenórzés&re a svéd cenzúrát hivatalo san elrendelték. HELSINKI, március 9. (Rador.) Ha­vas: Mannerheim marsall felgyógyult betegségéből. A finn hadsereg főpa­rancsnoka helyén maradt a közvetítési tárgyalások egész előkészítő időszakán ban, amely nyolc nappal előbb vette kezdetéi Stockholmban. Mannerheim marsall nem hagyta el Finnországot, a finn delegáció pedig ezelőtt 48 órával hagyta el az országot. Paasikivi, aki 1939 októberében vezette a moszkvai tárgyalásokat és Vaionmaa volt mi­niszter szintén tagjai a delegációnak, mely jelenleg Stockholmban tartóz­kodik. STOCKHOLM, március 9. (Rador.) Havas: Ryti finn miniszterelnök és Paasakivi jelenleg a svéd fővárosban tartózkodnak. Svédország moszkvai kő vete állítólag a pénteki nap folyamán Moszkvába utazik. KOPENHÁGA, március 9. (Rador.) Jól értesült körök szerint Mannerheim marsall repülőgépen Stockholmba ér­lyeknek nagy része teljesen alaptalan, szándékos koholmány. AZ OROSZOK ÉS FINNEK MÁR KÖZVETLENÜL IS TÁRGYAL NAK j OSLO, március 9. (Rador.) A DNB tudósítója jelenti; A „Tidens Tegn“ közlése szerint az orosz és finn tár­gyaló felek tegnap közvetlenül tár­gyaltak a két ország közötti békekötés lehetőségekre vonatkozólag. AMSZTERDAM, március 9. (Rador.) Havas; Politikai körök értesülése sze­rint a finn—orosz tárgyalásokat szom baton, vagy vasárnap Moszkvában fog­ják megkezdeni. A tárgyalások felvétc lének pontos idejét nem ismerik. KOPENHÁGA, március 9. (Rador.) Svédországgal és Norvégiával csütör­tökön délután 4 órakor felfüggesztet­ték a távbeszélő forgalmat. Feltevés szerinf az intézkedés kapcsolatban van az orosz—finn tárgyalásokkal és Svéd I ország ezzel kapcsolatos szerepével. A LONDONI FINN KÖVET TÁR- , GYALT HALIFAX KÜLÜGYM1 N1SZTERREL [ LONDON, március 9. (Rador.) A finn követ a sajtó képviselői eló’tt a követ­kező nyilatkozatot tette: „Mindig ké­szek voltunk békét kötni Oroszország gal, azonban nem ilyen alapon. Finn­ország függetlenségét meg kell védeni.“ A finn követ hozzátette még, hogy Ha lifax lord külügyminiszterrel csütörtök kön megbeszélést folytatott, azonban nincs abban a helyzetben, hogy a szov­jetorosz békejavaslatokról megjelent lapközlemények hitelessége tárgyában részletesen nyilatkozzék; ugylátszik, hogy Oroszország többet követel, mint azelőtt és követelései főleg a Ladoga tótól északra és a karéliai földszoros­ban levő területekre vonatkoznak. AMERIKÁT NEM KÉRTÉK FEL közvetítésre WASHINGTON, március 9. (Rador.) Egy sajlóértekezleten Roosevelt elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormányát nem kérték fel közvetítés­re az orosz—finn viszályban. Az elnök különben kijelentette, hogy a frnnor- j szági helyzet ivem alkalmas tárgy a vi I tatk ozásra. \ Roosevelt nem volt hajlandó nyilat j kozatot tenni arra vonatkozólag, hogy az érdekelt államok felkérésére vállal* i na^ie a viszályban közvetítő szerepet. A kösvstiSő egy svéd kezeit. HELSINKI, március 9. (Rador.) Ha­vas: Pher Evind Svinhufvud, a finn köztársaság volt elnöke Stockholmba utazóit. H:r szerint más finn politikai személyiségek is Svédországba utaztak. Felmerül a kérdés, hogy ütjük nincs-« kapcsolatban az orosz—finn viszály megszüntetésére irányuló tárgyalások­kal? — fejezi be a Havas értesülését. STOCKHOLM, március 9. (Rador.) A „Dagligt Allehanda“ felvilágosítást kért a külügyminisztériumban azoknak a híreknek valódiságáról, melyeket amerikai lapok közöltek Svédország szerepéről és ezzel kapcsolatban az orosz részről Finnországgal szemben emelt békefeltételekről. A svéd kül­ügyminiszter felhívta a közvéleményt, hogy egységesen fogjon össze az ügy­ben terjeszteti hírekkel szemben, me* PÁRÍS, március 9. (Rador.) Az „In- transigeant“ jelenti Stockholmból: A svéd fővárosban a svéd közvetítésről a következőket jelentik ki: „Semmiféle békekezdeményezésről nincs tudómra sunk. Még akikor is, ha lenne, ezekről nem nyiiatkozhat’unk,“ A kormánnyal szoros összeköttetés­ben lévő hivatalos körökben azonban közlik az esetleges közvetítő nevét is. Wenner Gren svéd nagyiparos ez, aki nek fontos érdekei vannak Finnországé ban és hirtelen megszakítván a Bahama* szigeílek felé vezető útját, a „Rex“ sze mélyszállitó hajó fedélzetén visszatért Európába. Közben rövid tartózkodásra kiszállt Parisban is. „NÉMETORSZÁG NEM LÉPETT KÖZBE14 - - MONDJA EGY BÉR- LINI HIVATALOS KÖZLEMÉNY BERLIN, március 9. (Rador.) Berlini hi- vatalos közlemény a következőket állapítja meg: „A külföldi sajtóban az orosz—finn viszály megszűntetésére irányuló erőfeszítésekre vo­natkozólag megjelent, még erősitésre szoruló és vita tárgyát képező híresztelésekkel szem* ben, Németország hivatalos közleményben nem ismertette álláspontját. Berlini politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Németországnak a finn kérdésben elfog­lalt magatartását a viszálytól való távolmara­dás és teljes semlegesség jellemzi s ez a ma­gatartás már eléggé közismert, hiszen több alkalommal kijelentették német részről ezt az álláspontot. Ellenben nagyon jól tudják a német fővárosban, hogy milyen nagy jelentő­séget tulajdonitanak a nyugati hatalmak a finn—orosz viszálynak és azt is, hogy Lón- donban és Parisban reményeket táplálnak a finn—orosz viszály kiterjesztésére vonatko­zólag. Leszögezik azonban, hogy Németor­szág a maga részéről a viszállyal szemben ed­dig vallott magatartását most sem változtat­ja meg.14 A SVÉDEK MÉGIS NÉMET NYOMÁS- RA LÉPTEK VOLNA KÖZBE AMSZTERDAM, március 9. (Rador.) Ha­vas: A skandináv államokból érkező jelenté­sek megerősítik azt a hirt, amely szerint Né­metország beleavatkozna Svédországnak az orosz—finn viszályban vállalt közvetítő kí­sérletébe. Német részről, bir szerint, közöl­ték volna Svédországgal, hogy nem tűrhetik tovább, hogy Finnországot az eddigi mérték­ben támogassák. Másrészről Németország l'el- .szólitótta Svédországot, hogy tegyen meg minden lehetőt az orosz—finn megegyezés elősegítésére és szüntesse be Finnország tá­mogatását, amennyiben nem akarja, hogy a német birodalom fegyveres erővel lépjen közbe a Szovjetunió oldalán. KOPENHÁGA, március 9. (Rador.) A „Berlingske Tidende“ berlini tudósítója je­lenti: A finnországi háborúban való közvetítésre vonatkozó hireket, valamint a célzásokat, me­lyek szerint az oros® és a finn tárgyalók a német birodalom stockholmi követségén ta­lálkoztak volna, berlini politikai körökben kósza hírekként kezelik. Mégis e körökben nem tagadják, hogy Németország megelége­déssel látná, ha az orosz—finn háború lehető leghamarább befejeződne. A „Politiken“ cimü lap berlini tudósitója ugyanilyen értelmű jelentést közöl. Jelenté­séhez hozzáfűzi, hogy a Wilhelmstrassen azt I állítják, hagy semmit sem tudnak az ultima- I tűmről, melyet a Szovjetunió e tárgyalások­kal kapcsolatban átadott. A SKANDINÁV ÁLLAMOK ÓHAJT­JÁK A BÉKÉT STOCKHOLM, március 9. (Rador.) A „So- cialdemokraten11 foglalkozik a finn—orosz tárgyalásokkal és hangsúlyozza, hogy az oro­szok követelései megnövekedtek, viszont már nem hagnztatják többé azt, hogy csak Kun- sieunel hajlandók tárgyalni, hanem elisme­rik Finnország törvényes kormányát. Az ösz- s/,es skandináv államok főbenjáró érdeke az elfogadható békekötés, amely Finnország sza­badságát és teljes függetlenségét biztosítja. A finn—orosz háború elhúzódása Svédorszá­got olyan helyzet elé állíthatja, amelyben számára nincs választás. „Ha kénytelenek va­gyunk választani — írja a lap — tudjuk, hogy népünknek legalább 99 százaléka me­lyik utat választja.“ Ugyanakkor azonban a svéd népnek szintén legalább 99 százaléka óhajtja, hogy ebben a tragikus helyzetben, megoldást találjon. A békekötés biztosítaná a skandináv államokat, hogy Finnországnak sikerülni fog a jövőben semlegességét meg­őriznie, ez a reménység azonban egyelőre igen gyenge alapokon áll. PÂR1S, március 9. (Rador.) A Ştefani je­lenti: A fegyverszünet megkötésére irányuló stockholmi orosz—finn tárgyalásokkal szem­ben Párisban mind erősebben kezdik hangoz­tatni a hajlandóságot, hogy Finnország ré­szire segélyt nyújtanak. Hivatalos körökben is kijelentették, hogy Finnország kérésére Franciaország és Anglia bármikor kész többet lenni, mint eddig. Hozzáteszik azonban, hogy ilyen irányban a helsinki kormány még nem intézett kérést a szövetségesek kormányaihoz. LONDON, március 9. (Rador.) Havas: An­nak ellenére, hogy Londonba a finnországi ellenségeskedések megszüntetését előkészítő tárgyalásokról érkeznek hírek, diplomáciai kö­rökben kijelentik, hogy a béketerv részletei­ről semmit sem tudnak és csak annyit je­gyeznek meg, hogy a tárgyalások sorsa Finn­ország végső elhatározásától függ. London­ban az a vélemény uralkodik, hogy Finnor­szág jelenlegi vezetői még nam döntöttek véglegesen ebben a kérdésben. SIKERTELENÜL TÁMADJÁK AZ OROSZOK A FINN VÉDELMI VONALAKAT HELSINKI, március 9. (Rador.) A finn hadvezetőség március 8-án kiadott közlemé­nye: A karéliai földszorosban az ellenség to­vább folytatja támadásait a Viipuri-öböl északkeleti részén. Az öböl bejáratát elzáró félszigeteken a küzdelem végétért, az ellen­ségnek nem sikerült azonban ezen a részen előnyomulnia. A finnek visszaverték a szige­tek ellen végrehajtott orosz támadásokat is. A finn tüzérség több orosz barcikocsit és legalább 8 ágyút semmisített meg, amelye­ket az oroszoknak sikerült a jégre vontatni. Viipuri és Vuoksi között az orosz támadá­sokat szintén visszaverték és 7 harcikocsit, valamint 2 páncélos gépkocsit megsemmisí­tettek. Paakola irányában az ellenség az utóbbi napokban végrehajtott támadásai során 400 halottat hagyott bátra a harcmezőn. Kuosalmitól délre az ellenség megkísérelte az átkelést a Vuoksi-tó jegén, azonban si­kertelenül. A Tajpale mentén szintén siker­telenül végződtek az oroszok támadási kísér­letei. A Ladoga-tótól északkeletre az ellen­ség Kollanjoki ellen intézett támadásait a finnek visszaverték, az oroszok 2000 halott hátrahagyásával voltak kénytelenek visszavo­nulni. Március 7-én két elleuséges különítmény Hapassari irányában nyomult előre a Finu- öböl jegén, azonban kénytelen volt visszavo­nulni. A fiun légi erők felderítő repüléseket vé­geztek, gépfegyver tűzzel támadták meg ér bombázták a Viipuri-öböl jegén előnyomni«.- ellenséges hadoszlopokat, valamint az ere? gépkocsikat és harcikocsikat. Az orosz repülőgépek főleg Kotkn. Saki jarhi és a Viipuri-öböl környékén végeztek repüléseket. 1940 MÁR. 1-

Next

/
Thumbnails
Contents